Tolna Megyei Népújság, 1970. október (20. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-27 / 252. szám
(Folytatás az 1. oldalról.) kezd változni az idősebbek felfogása, véleménye a fiatalokról. Mind gyakrabban találkozni ma már gazdasági vezetővel, aki elismeri a fiatalok közéletiségét, érettségét, tettrekészségét, s helytállását a termelésben. A teljesség igénye nélkül tájékoztatta Szabó Géza a pártértekezlet résztvevőit arról, miként valósítjuk meg Tolna megyében az MSZMP ifjúságpolitikai határozatából ránk háruló feladatokat, tennivalókat. Elmondotta, a határozat megjelenését követő hetekben, hónapokban annak széles körű megismertetése volt a feladat. A szocialista demokrácia kibontakoztatásáról szólva elmondotta: a megye fiataljai is igénylik a jobb és a maradéktalanul őszinte tájékoztatást. A pártba való felvételi korhatár „leszállításával” kapcsolatban a magyar kommunista mozgalom tradícióira hivatkozva a felszólaló kijelentette: az a lehetőség, hogy az arra érdemes fiatal 18 éves korában párttag tehét, bizalom a fiatalok számára és felelősség a KISZ számára. A Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat kommunistái képviseletében az építők eredményeiről, gondjairól beszélt Varga Mihály, a vállalat pártbizottságának titkára. Hivatkozott a négy évvel ezelőtti megyei pártértekezletre, s bejelentette: az építők a sok nehézség ellenére is teljesítették feladataikat. 1966-ban a megyei pártértekezleten még csak úgy esett szó a vállalatról, hogy megalakult, s megkezdte működését. Azóta a megyei Politikai Bizottság tagja, az országgyűlés elnöke bevezetőben meleg szavakkal köszöntötte ,a megyei pártértekezletet. Mint mondotta, megtisztelő feladatának tesz eleget: a Központi Bizottság nevében jó munkát, sok sikert kíván a küldötteken keresztül a megye kommunistáinak. Miután a magasrangú vendég elismerte a beszámoló és a vitaindító tartalmi erényeit, rátért arra, hogy a kongresszusi döntések előtt az ország széles tömegeivel, az egész néppel megtanácskozta a párt az irányelveket. A párttagság fele, háromszázezer kommunista nyilvánított az országban véleményt és megvitatták, javaslatot tettek a társadalmi szervezetek is. A párt X. kongresszusának előkészítése országszerte a legteljesebb demokratizmus jegyében zajlik. Az észrevételek és javaslatok vizsgálata A központi szerveknél is folyik, a Politikai Bizottság megkezdte az értékelést és az itt elhangzottak közül is több kérdésben pozitívan foglalt állást. Az előkészületek legfelsőbb állomásai a megyei pártértekezletek — Tolnában és Csongrád megyében tartják az elsőket —, ahonnan egyenesen a kongresszushoz továbbítják az elfogadott észrevételeket és javaslatokat. Ezt követően a szónok kiemelt az irányelvekből néhány kérdést, kifejtette, miként kell helyesen értelmezni. legnagyobb építőipari vállalatának megfelelően fejlődik, minden tekintetben. Varga Mihály elvtárs az elkövetkezendő évek feladatairól szólva közölhette a pártértekezlettel, hogy a korszerűbb termelési eljárások bevezetése és szélesebb körű elterjesztése a fő feladatuk. Felszólalásában kitért a munkerőhiányból származó gondokra, nehézségekre, a munkaerőcsábítás káros gyakorlatára, majd nagy nyomatékkal húzta alá a dolgozók politikai és szakmai képzettsége növelésének fontosságát. Elmondotta, 72 millió forintot fordítanak korszerű gépek vásárlására, s ezek többsége olyan, amilyet Magyarországon az építőipar eddig még nem ismert, nem alkalmazott. Ez a körülmény is alátámasztja, s indokolja a dolgozók szakmai továbbképzésének fontosságát. A felszólaló kifogásolta, hogy az építőipar valóságos eredményeit ritkán ismerik el, ezzel szemben az építők munkáját sokszor igaztalanul bírálják. Lakos József, a paksi járás küldötte, a pálfai termelőszövetkezet elnöke, a Szekszárd és Vidéke Területi Tsz Szövetség elnöke felszólalásában méltatta az új tsz-törvényt, s megállapította, az agrárpolitikai intézkedések nagy horderejű, pozitív előjelű változást idéztek elő a közös gazdaságokban. Részletesen szólott a korszerűség mai értelmezéséről, bírálta a gép- és alkatrészellátás fogyatékosságait, szóvá tette, hogy a termelőszövetkezeti közvélemény megítélése szerint az erő- és a munkagépek ára magas. — Az irányelvek — mondok ta —, jellegükből fakadóan, szükségszerűen a fő irányvonalat határozzák meg, nem feladatuk a részletkérdések tisztázása, azonban alapot adnak a mélyreható, konkrét, lényegi vitához. Itt is érvényesül a helyes felfogás, nagyon konkrétan, érdemben szólnak hozzá, s a főbb utakat, módokat részletekbe menően kimunkálják. Nem elégszik meg a KB az irányelvek kibocsátásával, a kongresszus részletesebben kifejti majd és az ottani beszámolók a határozatokkal együtt képezik a további munka irányát. Több oldalúan kifejtette Kállai Gyula, hogy nem formális dolog a párt fő irányvonalának, politikájának megerősítése. Jóváhagyásának egész fejlődésünkben szerepe, jelentősége van. Az 1570 után kialakult pártpolitikai vonal segítette a konszolidálást, a mezőgazdaság szocialista átszervezését, a szocializmus teljes felépítésének kezdeti és további lépéseit. Két megjegyzéssel egészítette ki azt, hogy’ értjük mi, mit jelent ma a főbb irányvonal megerősítése. — Magában foglalja, hogy időközben módosítjuk, az újabb fejlődés követelményeihez rugalmasan igazítjuk. A másik, hogy feltétlenül alkalmazzuk. A gyakorlatban szerzünk érvényt a helyes politikai irányvonalnak, ami még sok helyen nem érvényesül kellő és teljes következetességgel. Kitért Kállai Gyula az irányelvek sarkalatos tételére. — Egész fejlődésünk alapvető tézise a szocializmus teljes felépítésének magasabb színvonalon való folytatása. Ma nálunk a szocialista forradalom békésen fejlődik és egyenletesen kibontakozik az élet minden területén. Az MSZMP X. kongresszusa semmiféle fordulatot nem hirdet meg. Nem lesz új szakasz kezdete, még kevésbé szenzációs jellegű pártrendezvény, erre nincs szükség. Mi egyelőre nem deklaráljuk a szocializmus építésének befejezését, a kommunizmusra való áttérést. Mit jelent a magasabb színvonal? Az anyagi, a kulturális értékek gyarapodása, a szocalista gazdálkodás korszerűsítése és annak a negyedik ötéves tervben kibontakozó még erőteljesebb hatása is magasabb szint. Minőségről van szó. Minden a dolgozó emberen múlik, azon, mennyire tudjuk a célok érdekében mozgósítani. — Az MSZMP IX. kongresszusán lehetőségként tárgyaltuk, ma azt mondjuk, valóság, realitás: az ipari munkásság, a parasztság, az értelmiség szoros egységben dolgozik. Az osztályviszonyok fejlődésében eljutottunk oda, nem csak ,hogy nincs érdekellentét az osztályok között, hanem a társadalmi osztályok közötti különbségek is fokozatosan megszűnnek. A két dolgozó osztály szövetségében nem a mezőgazdasági gépek, vagy a zöldség- és gyümölcsárak az alapvetőek, habár ezeket is meg kell oldani. Kezdenek a társadalmi osztályok közötti különcségek fokozatosan megszűnni. Ez előtérbe került, s hosszabb időn át meg is történik. Amit a párt VIII. kongresszusán tűztünk ki, elértük: a két nagy dolgozó osztály életkörülményei közelítenek egymáshoz. A szocialista építőmunka gyakorlatát ért észrevételekről azt mondotta a Politikai Bizottság tagja, hogy komolyan kell foglalkozni a társadalmunk erkölcsi-politikai közérzetét zavaró, nem tömegméretű negatívumok megszüntetésével. Legjobb módjának a szocalista erkölcs, a jártasságra szert tevő tömegek demokratizmusának erősítését, szélesítését jelölte meg. Hozzászólása utolsó részében a párt külpolitikájáról, a nemzetközi munkásmozgalom egységének helyreállítása érdekében kifejtett tevékenységéről nyújtott részletes tájékoztatást. Az agitatív és érvekben gazdag felszólalás befejezéseként, végül Kabsai Gyula méltatta a megye iparában, mezőgazdaságában, kulturális fejlesztésében elért eredményeket, s kívánta: folytassák továbbra is töretlenül a megye, az ország javára kifejtett munkai és erőfeszítéseket. Gyuricza István, dombóvári városi küldött, a városi pártbizottság első titkára, a várossá alakulással, a munkaerő biztosításának és megtartásának gondjaival, a gyümölcsöző üzemi együttműködést akadályozó jelenségekkel lalkozott. Bevezető szava visszapillantott a várossá alakulást megelőző és követő időszak iparosítására, a kommunális fejlődésre, majd megállapította, hogy Dombóvárott gyakorlatilag minden keresőképes dolgozó munkára talált. Az indokolt bizakodás, s optimizmus ellenére szembe kell nézni a munkaerő megszerzésének és megtartásának mai és holnapi gondjaival. Önkritikusan szólt az időbeni felkészülés, az előrelátó tervezés fontosságáról, arról, hogy ,,nem engedhetjük el a figyelmeztetést a fülünk mellett’’, s hangsúlyozta, hogy ne csak vizsgázzunk a társadalomtudományokból, hanem hasznosítsuk is a tanultakat a mindennapi munkában. „Amely problémákkal nekünk kell szembenézni, ne adjuk tovább azokat, ne másoktól várjunk intézkedést." Kritikusan beszélt az alapszervezetekben itt-ott jelentkező, kísérő és kísértő gazdaságvezetői és párttitkári meg nem értés káráról, fellépett a hamis érdekvédelem és a pártszervezet segítésének mellőzése ellen. „Tisztáztuk: közös a cél, s elhatároltuk a feladatokat. Mindannyian vigyázzunk a jó politikai légkörre, melyben mindenki megtalálhatja a helyét és a munkáját." Somi Benjamin, a megyei pártbizottság titkára, szekszárdi járást küldött a megye gazdasági életének dinamikus fejlődéséről, ? az ezzel együtt járó gondokról beszélt. — Az ipar, a kereskedelem, közlekedés fejlesztésével, egészségügyi, kulturális ellátás bővítésével alapjában megoldódtak a foglalkoztatási gondok, a mezőgazdasági tevékenység vertikánisabbá vált, amelynek következtében szakmunkásóra igénnyel lép fel — mondotta Somi Benjamin. — A fejlődés következtében két olyan tendencia is kirajzolódik, amellyel érdemes részletesebben foglalkozni most, és amelyeket a jövő feladatai között is számításba kell venni. Az egyik: a munkahelybővítés, a foglalkoztatottság gyors növekedése, amely az ipar, közlekedés, kereskedelem négyéves átlagában elérte az évi 10 százalékos növekedést. Amíg foglalkoztatottsági gondjaink voltak, a munkahelybővítésnek ez az üteme is indokolt volt. Ma ez már nem ilyen egyértelmű, ma ezt már vizsgálnunk kell. A másik tendencia, hogy a munka technikai felszereltségének üteme gyorsabban nő, mint a termelés. Ez jellemző, szinte valamennyi gazdasági területre, de különösen az építőiparra, s a mezőgazdaság állami szektorára. Nagy eszközöket kötnek le, s mivel nem növekszik a kívántmértékben a termelés, költségnövekedéshez vezet, ami nemcsak a nyereség csökken lését, hanem az árak emelkedését is eredményezi. Som: elvtrs beszélt azokról a törekvésekről, amelyek az előbbi két tényező erősítését szolgálják, lemondotta, hogy fejlődésünk mai szakaszában a munkaerő-gazdálkodás nagy fontosságú politikai kérdéssé vált. Beszélt arról is, hogy ez év tavaszán a pártszervezetek is foglalkoztak a vállalati munkaerő-gazdálkodással. Kisebb-nagyobb intézkedések is történtek, de ezek nem valószínű, hogy képesek a probléma alapvető megoldására. Megállapította, hogy több irányban kell továbblépni. A2 egyik a létszámír. Solymosi Mihály, a BM-szervek küldötte jelentette a pártértekezletnek, hogy a belügy Tolna megyei kommunistáit, egész állományát a párt politikája, népünk szolgálata vezérli, a becsületesen végzett munka tudatával készülnek a kongresszusra. Idézte a megyei párt vb-nek a rendőri szervek tevékenységéről tett megállapítását: szilárd a közrend, a közbiztonság, törvényes rend uralkodik Tolna megyében is. Ezt követően szóvá tette a nagy idegenforgalom közepette elszigetelten bár, de jelentkező ellenséges megnyilvánulásokat, a lakosságot nyugtalanító, az egyes bűnfajtákban növekvő köztörvényi bűnözés elleni harcot. Különösen a némiképp növekvő garázdaság és testi sértések, a Dombóváron és környékén tapasztalt nagyobb számú betöréses lopások megelőzéséhez és felderítéséhez kérte a lakosság erőteljesebb támogatását. Elismeréssel, köszönettel szólt a megye közrendjét, közbiztonságát segítő több ezer főnyi önkéntes rendőr, tűzoltó, munkásőr áldozatos munkájáról. Indokolt a társadalomellenes magatartás és a harácsolás elleni fokozottabb fellépés, azonban nem egyetlen megoldás az adminisztratív fellépés — hangoztatta a megyei rendőrfőkapitány. gazdálkodás javítása. A vállalati munkaügyi osztályok ne csupán munkásfelvételi irodák legyenek, hanem valóban munkaerő-gazdálkodással foglalkozó szervekké váljanak. Elmondotta, hogy erősíteni kell a vállalati bérpolitika szocialista vonásait, hogy a bérfejlesztésnek a dolgozók számára áttekinthető elvi vonalát kell kialakítani Automatikusan senki se kaphasson több bért, csak az, aki minőségi és mennyiségi munkájával erre érdemes. Beszélt arról is, hogy sz anyagi jellegű javaslatok többsége jogos. Rendezésük a népgazdaság távlati terveiben szerepel, de a végső megoldáshoz elengedhetetlenül szükséges a gazdaság intenzív fejlődése. Az intenzív gazdasági fejlesztés azonban nemcsak beruházásból és korszerűbb technikából áll, hanem a gazdagság egészének fejlesztéséből. Ide tartoznak olyan tényezők is, mint a jobb munkaszervezés,színvonalasabb vezetés és kádermunka, lelkiismeretesség, a tisztesség, az etika, vagy pontosabban a szocialista magatartás. A múlt évben vizsgálták a vezetők, a gazdasági vezetők anyagi, erkölcsi helyzetét és alkalmasságát. Az eredmény: a vezetők többsége megfelelő, vagy továbbképzés útján alkalmas a rábízott feladat végrehajtására. De találkoztak olyan szemléletbeli torzulással is —mondotta Somi Benjamin —, hogy a gazdasági vezetők helyenként beosztásukat öröklött jognak tekintik. — Elismerjük, hogy a gazdaság területén dolgozó vezetők sok fáradsággal járó eredményes tevékenységet folytatnak, a követelmények azonban fokozódnak velük szemben. Ezért, miközben ösztönözzük, hogy a pártszervek vizsgálják kritikusabban tevékenységüket, állítsanak eléjük a realitásnak megfelelő magasabb követelményeket, védjék meg őket a jogtalan sértegetésekkel szemben, erősítsék őket helyes döntéseikben. (Folytatás a 3. oldalon.) Kállai Gyula: Magasabb színvonalon folytatjuk a szocializmus teljes felépítését Somi fieri jamin : Előtérben a gazdaság intenzív fejlesztése