Tolna Megyei Népújság, 1970. november (20. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-22 / 274. szám
1 TOLNA MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK''] I A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁS?ART TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1 XX. évfolyam, 214. szám. ARA: 1.20 FORINT Vasárnap, 1970. november 22. Hétfőn kezdődik a Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusa November 23-án, hétfőn délután 2 órakor az Építők Rózsa Ferenc művelődési házában megkezdődik a Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusa. A kongresszus feladata, hogy értékelje az 1966-ban megtartott IX. pártkongresszus óta végzett munkát, számot adjon az elért fejlődésről, s a küldöttek véleményét, javaslatait figyelembe véve kijelölje az elkövetkező időszak feladatait, útmutatást adjon azok végrehajtásához. Ennek alapján a Központi Bizottság — korábbi határozatának megfelelően — a következő napirendet javasolja majd a kongresszusnak: a) A Központi Bizottság beszámolója, b) Javaslat a szervezeti szabályzat módosítására, c) A Központi Ellenőrző Bizottság jelentése, d) A fellebbviteli bizottság jelentése, e) A párt vezető szerveinek megválasztása. A hat napra tervezett kongresszuson, — amely nemcsak a párttagság, de egész népünk érdeklődésére is számot tartó esemény —, a küldötteken kívül igen sok meghívott is részt vesz. Ott lesznek a forradalmi munkás-paraszt kormány tagjai, az országos főhatóságok vezetői, a társadalmi és tömegszervezetek vezetői; meghívták a tanácskozásra a magyar munkásmozgalom számos régi harcosát, a tudományos és művészeti élet ismert képviselőit, a szocialista építőmunka élenjáróit, közöttük szocialista brigádvezetőkt, termelőszövetkezeti elnököket, kiváló értelmiségi dolgozókat. Részt vesznek a kongresszuson a megyék, járások, városok, községek szakmai és mozgalmi munkában példamutató dolgozói, kommunistái, s a kongresszus vendégeinek sorában helyet foglalnak majd az ország, a nép ügyéért a kommunistákkal együtt munkálkodó pártonkívüliek képviselői, neves közéleti személyiségek. A kialakult hagyományokhoz híven, számos testvérpárt vezetői, küldöttei is részt vesznek a tanácskozáson: 12 szocialista, további 20 európai kapitalista ország kommunista és munkáspártja képviselteti magát az MSZMP X. kongresszusán. A tanácskozásról a közvélemény, az ország népe naponta részletesen tájékozódhat a sajtó, a rádió és a televízió útján. A televízió hétfőn, rendkívüli adásnapon jelentkezik: délután 2 órakor kapcsolják a kongresszusi üléstermet, helyszíni közvetítést adnak a megnyitóról, valamint az MSZMP Központi Bizottságának a beszámolójáról. Keddtől szombatig minden este 19.50 órai kezdettel „A kongresszusról jelentjük” címmel külön műsort sugároz a televízió. Pénteken este ismét, a helyszínről tudósít majd bővebben a tv, szombaton pedig összefoglalja a tanácskozás záróeseményeit. A rádió politikai adásaiban szintén folyamatosan hírt ad majd a kongresszus eseményeiről. Hétfőn 13.55 órakor, majd 14.55 órától egyenes adásban közvetíti a megnyitót, illetve a Központi Bizottság beszámolóját. A Déli Krónika naponta terjedelmes helyszíni beszámolót ad a kongresszus délelőtti eseményeiről, az Esti Krónika pedig összefoglalja az egész napi tanácskozást, s hangképekben tudósít az egyes felszólalásokról. A hazai hírközlő szerveken kívül a külföldi sajtó is élénk figyelmet szentel az MSZMP X. kongresszusának. A hírügynökségek mintatársain kívül számos külföldi újságíró ad majd rendszeresen tudósítást — a kongresszusi sajtóiroda útján — a magyar kommunisták tanácskozásáról. (MTI) A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának delegációja november 20- án elindult Budapestre, ahol részt vesz az MSZMP X. kongresszusán. A képen: Leonyid Brezsnyev, az SZKvP főtitkára, a küldöttség vezetője, úton Budapest felé. (Képtávírónkon érkezett). A Lunohod — 1 negyedik munkanapja Hável József, az MTI moszkvai tudósítója jelenti. Szombaton a Lunohod—1 „égi terepjáró” megkezdte negyedik munkanapját. Jóllehet a három méter hosszú holdautó sebessége lényegesen kisebb mint a Földön gyalogoló emberé,nagyobb gyorsaságra a holdviszonyok közepette nincs is szüksége) egyre szaporodik azoknak a barázdáknak a száma, amelyeket a holdjármű kerekei hagynak maguk után Földünk örök kísérőjének felszínén. Az eltelt három munkanap során a holdjármű nemcsak tudományos tevékenységből, hanem terepjárásból is kitűnőre vizsgázott. Sikeresen megmászta az emelkedőket, ügyesen kikerülte a krátereket, az egész berendezés valamennyi alkatrésze kifogástalanul működött, nem volt szükség arra, hogy a földi irányító központ munkába állítsa a szerkezet valamelyik tartalék-berendezését. Magától értetődően a Lunohodel kitűnőbli eredményeiben a földi irányító központban tevékenykedő „holdsofőrök” jó munkája is benne van. A terepet tv-képernyőn ügyelő irányítóknak rendkívül pontosan kell felmérniük a váratlanul előbukkanó emelkedők vagy lejtők százalékos arányát, ha az irányító központ munkatársa tévesen ítélné meg a jelentkező akadályt, ez azt jelentené, hogy feleslegesen megnövelné a holdkocsi manőverezéseit, s ennek megfelelően indokolatlanul emelné a Lunohod—1 mozgásához szükséges idő- és energiaráfordítást. Óráról órára növekszik a holdfelület, amelyet a szovjet tudósok immár behatóan, centiméterről centiméterre ismernek. > Magasabb szinten Az MSZMP X. kongresszusára olyan időpontban kerül sor, amikor a szocializmust építő Magyarország tekintélye a nemzetközi porondon szüntelenül nő, erősödik. S ez nem a véletlen műve. Ez annak a következetes, egyenes vonalú, s félreérthetetlen külpolitikának a következménye, amit pártunk útmutatásával a gyakorlatban valósítunk meg. Ez a politika egyértelmű és világos. Hazánk szorosan együttműködik a szocialista országokkal, minden vonatkozásban eleget tesz internacionalista kötelezettségeinek s ezzel egyidejűleg jó barátságra törekszik valamennyi békeszerető országgal annak társadalmi berendezkedésétől függetlenül. A TASZSZ szovjet hírszolgálati iroda tegnap reggeli jelentése meleg szavakkal köszönti a X. pártkongresszust s méltatja Magyarország szerepét, jelentőségét a Varsói Szerződésben, a KGST-ben. A nemzetközi kommunista mozgalom részéről megnyilvánuló elismerés abban is kifejezésre jut, hogy magasrangú küldöttségekkel képviseltetik magukat a kongresszuson a kommunista és a munkáspártok. Pártunknak rangot és tekintélyt adott az, hogy fáradhatatlanul munkálkodik egész sor munkásmozgalmi kérdés megoldásán. Kezdeményező szerepet vállal az ellentétek feloldására irányuló munkában, a közeledés elősegítésében. Méltán írja a Népszabadság tegnapi vezércikkében: „Pártunk elvi meggyőződése, hogy hazánk felemelkedéséért, egész tevékenységéért nemcsak népünknek, hanem a nemzetközi kommunista mozgalomnak is felelősséggel tartozik”. S valóban ez hatja át a kongresszusi előkészületeket is. Kétségbevonhatatlan, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt politikájával hazánk dolgozóinak döntő többsége egyetért, s azt maradéktalanul segíti, támogatja. Ennek elsősorban az a természetes magyarázata, hogy ez a politika immár tizennégy év óta egyenes vonalú, nyílt, őszinte és töretlen. Mesterházi Lajos író visszaemlékezve az 1959-ben megtartott VII. kongresszusra, kiemeli a cikk-cakk-mentes politika jelentőségét, hatását. S most hétfőn délután a budapesti MÉMOSZ-székházban olyan helyzetben nyitják meg az MSZMP X. kongresszusát, amikor barát és ellenség egyaránt elismeri: a magyar gazdaság a IX. és a X. kongresszus között egészségesen — a második ötéves terv időszakához képest — gyorsabban fejlődött, növekedett a nemzeti vagyon és a társadalom fogyasztása, életszínvonala. Jól tudjuk, még nem fenékig tejfel az élet. Még rengeteg a dolgunk, a tennivalónk, de az tény, hogy a harmadik ötéves terv időszakában a munkások és az alkalmazottak reáljövedelme átlag 30—32 százalékkal az egy főre jutó reálbér pedig körülbelül 17 százalékkal emelkedett. A IX. pártkongresszus határozatként mondta ki, hogy 1970. végéig minden ipari dolgozó munkaidejét 48 óráról, átlagosan heti 44 órára kell csökkenteni. Az egészségre ártalmas és a különösen nehéz fizikai munkát igénylő munkakörökben, heti 36—42 órára. A határozatnak ez a része is maradéktalanul megvalósult, sőt eljutottunk odáig, hogy immár a mezőgazdasági üzemekben is kezdik bevezetni a csökkentett munkaidőt. A két kongresszus között bővült a társadalmi juttatásokban részesülők köre, emelkedett a juttatások összege. Érdemes megismerkedni néhány Tolna megyei adattal. A felszabadulást megelőző utolsó békeévben az ország lakosságának 31 százalékára, most 1970-ben 97 százalékára terjed ki a társadalombiztosítás. Megyénkben a biztosítottak száma 1956-ban 52 177 fő volt, tavaly már 121 057 fő, ebből ipari 82 217, termelőszövetkezeti 38 840. A társadalmi biztosítás terhére kiadott gyógyszerek összege 1965-ben 29 314 000 forint volt, 1970-ben az első félévben— csak az első félévben — 28 566 000 forint. 1965-ben 18 194 000 forintot fizettek ki táppénz címén, 1969-ben 29 022 000 forintot. Az adatokat lehetne sorolni, de ez a néhány is jól érzékelteti a szocialista humánum kiteljesedését. S a X. kongresszus egy újabb állomása annak a hatalmas országépítő munkának, amely a párt irányításával, a dolgozók tevékeny közreműködésével folyik. A X. kongresszus irányelvei amellett, hogy tárgyilagosan, kritikusan elemzi a két kongresszus közötti időszak fejlődését, megjelöli a további tennivalókat is. Változatlanul a szocializmus építése a legfőbb feladatunk magasabb szinten. S ide helyeződik a hangsúly, a magasabb szintre. Nincs szó tehát látványos fordulatokról, hangzatos szóvirágokról, munkáról van szó, az eddigi politika folytatásáról, de jobban, okosabban, nagyobb tudással, több politikai és szakmai hozzáértéssel. Belpolitikai életünk nagy eseménye a X. kongresszus. S nemcsak a párt belső ügye, hanem országos ügy is, éppen ezért a televízió, a rádió, a Népszabadság külön kirendeltségeket létesített a kongresszus színhelyén, s az egész ország lakosságát tájékoztatják a nagy jelentőségű tanácskozás eseményeiről. Ma utaznak a Tolna megyei kommunisták küldöttei Budapestre, s holnap már aktív részesei lesznek annak az alkotó munkának, amelyhez a megye dolgozói is sok sikert kívánnak a küldött elvtársaknak.