Tolna Megyei Népújság, 1971. január (21. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-14 / 11. szám

Közel-Kelet A jordániai helyzet 'A ‘Jordániai kormány, vala­mint­­ a Palesztinai­­ gerilla­­szervez­etek képviselői szerdán ismét­ találkoztak, hogy ren­dezzék nézeteltéréseiket. Ammanban szerdán­­ hajnal­ban már csak néhány puska­lövés hajlatszott,­ azt követő­en, hogy, a kedd esti találkozó és­ megbeszélés nyomán a­ fe­lek azonnali tűzszünetre szó­lították­­ fel­ a harcolókat. Az El 'Fatah­­ bejrúti irodája sze­rint, ,a­­ kormánycsapatok még szerdán is lövöldöztek a jor­, dárypi­­ főváros­­ különböző­­ ré­szeiben, a gerilla, harci külö­nítmények azonban nem­­ vi­szonozták a­­ tüzet. Az El Fatah nyilatkozata hangoztatja, hogy a jordániai h­atóságok állandó­sítani­­ akarják a­­ válságot, a gerillák törekvése azonban az, hogy helyreálljon a nyugalom a jordániai fővárosban. Szerdán a kormány részéről nem­ erősítették meg azokat a jelentéseket,­ hogy a keddi ös­­­szecsapá­iokban 12 gerilla és polgári személy vesztette éle­tét és 17-en megsebesültek. A hivatalos mérleg­: a keddi lövöldözésekben két asszony halt meg, ketten pedig, köz­tük egy rendőr, megsebesül­tek. Ladgham volt tunnéziai mi­niszterelnök, a Jordániában működő arabközi békéltető bizottság vezetője kedden — mint, közöttük — kétórás megbeszélést tartott Husszein jordániai uralkodóval abban a londoni kórházban, ahol a királyt szívbántalmakkal ápol­ják. A megbeszélésen „felté­teles megállapodás” született, amelynek értelmében Ladg­ham esetleg folytatja közve­­­títő és békefenntartó tevé­kenységét a hasemita király­ságban, ahol újabb összetűzé­sek kezdődtek a palesztinai gerillák és a jordániai had­sereg között. Londoni tunéziai hivatalos­­ körök szerint „nagyon való­színű”, hogy Ladgham vissza­tér Ammanba. pes termelni, vagyis a kétsze­resét annak, amit az új vízi­­erőmű üzembe állítása előtt, az egész Egyesült Arab Köztár­saságban­­ előállítottak. Ennek eredményeképpen sok száz­ezernyi hektár föld válik ter­mővé,­ s az egyiptomi parasz­­­­tokat nem fenyegeti többé sem a szárazság, sem a Nílus áradása.­­­­•• •■ Mindez alapvetően indokol­ja, miért volt a fejlődő Egyip­tom szempontjából létfontos­ságú az erőműrendszer ki­építése. Köztudott, hogy az öt­­­venes években Nasszer elnök a nyugati hatalmakhoz for­dult a pénzügyi és­ műszaki segítségért. Az Egyesült Álla­mok és Anglia ekkor kísérle­tet tett arra, hogy az asszuáni nagygát építéséhez nyújtandó támogatásának­­­ keretében leté­rítse Egyiptomot független ha­ladó irányvonaláról. Ilyen­ poli­tikai feltételeket Kairó nem fo­gadhatott el. • Ekkor ajánlotta fel a Szovjetunió, hogy önzet­len segítséget nyújt az erőmű­ felépítéséhez. A nílusi nagy építkezést mindkét országban joggal ne­vezik az­­ arab—szovjet barát­ság jelképének. A­­­ tervezés­ben, a gyártásban és a szállí­tásban tíz és tízezer­­ szovjet mérnök és munkás vett részt. Moszkvában bizonyosra ve­szik, hogy Nyikolaj Podgornij egyiptomi látogatásakor m­egbe­­széléseket is tart az EÁK ve­zetőivel. Legutóbb tavaly ős­­szel járt az egyiptomi főváros­iban magasszí­nt­B szovjet kül­döttség Afrikszij? 1 Koszigin m­i­­niszterelnök vezetésével, há­rom héttel ezelőtt pedig egyip­tomi párt- és­­ kormánykül­döttség tárgyalt Moszkvában, élén Ali Szábri alelnökk­el. A legújabb közel-keleti ese­mények, valamint a Jarring­­misszió felújítása szolgáltat­hat­ témát a szovjet és az egyiptomi vezetők mostani eszmecseréihez." " Mahmud Riad, az Egyesült Arab Köztársaság külügymi­nisztere (balról) fogadj­a Kairóba látogató Edmund Muskie amerikai demokrata szenátort. (Telefoto — AP—MTI—KS) Bolívia Kedden La Pazban tömeg­­felvonuláson ünnepelték meg a jobboldali puccskísérlet bu­kás­­­át. A­­ tüntetés után La Paz j főlWép lő 000 ember tartalm,.nagygyűlést,­­ amelyen megjelent ..Juan José Tórrez köztársasági" elnök is. A "felszólalók" egymrtás u­tán jelentették­ ki, hogy a forra­dalmi haladás egyetlen lehe­tősége : fi nép felfegyverzése Torrez elnök azt hangoztat­ta beszédében­,­­ hogy , meg­gyorsítja, forradalmi prog­ramját , „olyan mértékig, • aho­­gyan­ önök. akarják "' Hö^Zái'cízte;. Torrez. „Népi gyűlés­'-'-1; hajlandó­ létrehozni abból a­­ célból,­­hogy ellen­őrizze. ‘­­’ a, , kormányprogram­ végrehajtását. Torrez hozzá­fűzte: kormánya nem fog habozni, hogy a bolíviai for­radalmat elmélyítse, és kö­zelebb vigye a dolgozók ál­tal követelt célokhoz. ..Nem tudom, szocializmus lesz-e itt­., v­agy forradalmi nacionaliz­mus. De harcolunk a nép bol­dogságáért és megszüntetjük Bolíviában az éhínséget, egy­szer s mindenkorra. ". Egy másik La Pa/­-i­­ jelen­tés szerint a­­ bolíviai­­ kormány megszüntet­te az. ugrik ame-­r ikin­- bányaipari társaság, az, ,Internatonal 'Metal Proces­sing Corporation koncesszi­óját.. A nagy vállalat 15­15 óta értékesítette az értékes ón­bá­n­y­ászati mellék­termékeket. La Paz ünnepel Egyesült Arab Köztársaság Podgornij látogatása Szerdán ,az asszuáni erőmű­komplexum­­ felavatására Nyi­kolaj Podgornijnak, a Szov­jetunió Legfelső Tanácsa El­nöksége elnökének, az SZKP Politikai Bizottsága tagjának vezetésével párt­r-­és kormány­küldöttség utazott az Egyesült Arab Köztársaságba. Az­­ as­­­szuáni nagygát ünnepélyes át­adására pénteken kerül sor, 11 esztendővel az építés kez­dete után. Az asszuáni erőmű-komp­­­lexum évi tízmilliárd kilo­wattóra villamosenergiát ké- Fock Jenő fogadta Miroslav Hru­sko­vic-ot Fock Jenő, a kormány elnö­ke szerda délelőtt hivatalában fogadta Miroslav Hruskovic-ot, a magyar—csehszlovák gazda­sági és műszaki-tudományos együttműködési vegyes bizott­­­ság csehszlovák tagozatának elnökét, Csehszlovákia Kom­munista Párt­ja Központi Bi­zottságának titkárát, aki kor­mányküldöttség élén, az együtt­működési vegyes bizottság Vili. ülésszaka alkalmából tartó­zko­­dik hazánkban A baráti eszmecserén részt vett dr. Ajtai Miklós, a kor­mány elnökhelyettese, az együttműködési vegyes bizott­ság magyar tagozatának elnö­ke, Vince József, hazánk prá­gai és Frantisek Dvorsky, Csehszlovákia budapesti nagy­követe is. (MTI) Jóváhagyták a Nemzetközi Beruházási Bank hitel- és kamatpolitikájának elveit Moszkvában szerdán befeje­ződött a Nemzetközi­ Beruhá­zási Bank tanácsának második ülése, amely jóváhagyta a bank hitel- és kamatpolitiká­jának elveit. A jegyzőkönyvet Bulgária, Csehszlovákia, Len­gyelország, Magyarország, Mongólia, a Német Demokra­tikus Köztársaság, Románia és a Szovjetunió képviselői írták alá. A szocialista országok meg­állapodtak abban, hogy ez év január végéig a megállapított arányok szerint­­ 175 millió transzferábilis rubelt fizetnek be, ezen belül 52,5 millió ru­belt szabadon átváltható valu­tában, vagy aranyban. Megállapították a bank alap­tőkéjéhez­­ való hozzá­járulások rendjét és határidejét. A bank alaptőkéje egymilliárd transz­ferábilis rubel.­­ Ennek csak1 nem egyharmada szabadon­­ át­váltható valuta, vagy arany. A jegyzőkönyv ünnepélyes aláírásaikor Kirill Zarev, a Bolgár Nemzeti Bank elnöke üdvözölte Románia küldöttsé­gét a Nemzetközi Beruházási Bankba való­­ belépésük alkal­mából. Romániát kedden egy­hangúlag felvették ebben az új pénzügyi és hitelszervezetbe. Zarev hangsúlyozta, hogy­ a bank segítségével összehangol­­tabban használják majd fel a szocialista közösség országai­nak pénzügyi tartalékaik be­ruházási célokra. A beruházási bank létreho­zásáról szóló egyezményt múlt év nyarán írták alá. A bank maximálisan 15 évre­ nyújt hi­teleket. Ezideig a KGST kere­tei között csupán egy rövid le­járatú hitelnyújtással foglal­kozó szervezet működött: a Nemzetközi Gazdasági Együtt­működési­ Bank. A beruházási bank tanácsá­nak ülé­sén, — amely két na­pig tartott —, részt vettek a szocialista­ országok nemzeti bankjainak elnökei, a tervező szervek, a­ külkereskedelmi és pénzügyminisztériumok veze­tői. (MTI) Kooperációs tervek 11 ágazatban .A magyar—finn gazdasági kapcsolatok fejlődése * Szántó Ilona, az­ MTI munka­társa „jelenti: A­ Külkereskedelmi Minisz­tériumban most összesített elő­­zetes adatok szerint a ma­gyar—finn áruforgalom értéke tavaly első ízben haladta meg­­ a 20 millió dollárt. A korábbi években tapasztalt­­ forgalom­­ingadozás után 1969-ben és 1970-ben az áruszállítások fel­lendültek. A magyar vállala­tok tavaly 10 millió dollár ér­­­­­tékű árut exportáltak Finn­országb­a és onnan 10,3 millió dollár értékűt vásároltak. A most érvényben lévő, öt évre szóló árucsere-forgalmi megállapodást 1968-ban írták alá Budapesten, s ez a szer­ződés a­ korábbinál előnyösebb feltételeket­ teremtett a köl­csönös áruszállításokhoz, a szé­lesebb körű gazdasági k­apcso­­­latok fejlesztéséhez. 1969-ben — ugyancsak évre — megkötötték a gazda­sági, ipari és műszaki egy­üt­t­­működési megállapodást, amely leszögezi, hogy­ mindkét or­szág előmozdítja és ösztönzi a vállalatok és intézmények kö­zötti, közvetlen együttműkö­dést, és a kooperációban elő­állított termékek vásárlását a legkedvezőbb elbírálásban ré­szesítik. A múlt év júliusában tartották Budapesten az első vegyesbizottsági ülést, s ekkor határozták meg­­ a kooperációk­hoz legkedvezőbb feltételeket nyújtó gazdasági ágakat és formákat. Tizenegy ágazatban javasoltak­ együttműködést. A magyar partnerek szerint cél­szerűnek látszik a kooperáció kialakítása — többek közü­tt — a kábelgyártó berendezések, a laboratóriumi műszerek, a gép­jármű -alkatrészek, a személy­­felvonók előállításában és ér­tékesítésében, valamint a hír­adástechnikai iparban. A finn partnerek a papírgyártó be­rendezések, az élelmiszeripari csomagolóanyagok és más ter­mékek gyártásában ajánlottak kooperációkat. Jelenleg tíz finn cég ajánlatait tanulmá­nyozzák a kooperációban­ ér­dekelt magyar vállalatok. A magyar vállalatok, cellu­lózt, papíripari­­ termékeket­­nyersbőrt, műszálat,­ de fő­képpen gépipari termékeket, papíripari berendezéseket vá­sárolnak. Az utóbbi években a magyar papíripar fejlesztésé­hez több mint 10 millió dol­lárért vásároltak gépeket finn cégektől. Ehhez mérten a ma­gyar gépipari termékek Finn­országba irányuló kivitele cse­kély, a magyar exportnak ugyanis több mint a felét anyagok és félkész­ termékek adják.­ A kivitel legjelentősebb cikkei a hengerelt áruk, a­ buta­­alumínium,­­ a gyógyszer-alap­anyagok és­­ a timföldhidrát. A kivitelnek több mint egynegye­dét a mezőgazdaság adja­ Finnországban, kedveltek a magyar zöldség- és gyümölcs­­félék. Az utóbbi időben a kereske­delmi kapcsolatok fejlesztése érdekében több magyar válla­lat új­ exportcikkel jelentkezett, a finn piacon­ öt éve két magyar vállalat tart fenn önálló kereskedelm, irodát Finnországban,­­az egyik a Hung­arofructé, a másik az Egyesült Izzót képviseli. A kö­zeljövőben kezdi meg műkö­dését stockholmi székhellyé­ a Lignimpex Külkereskedelmi Vállalat skandináv irodája, amelynek tevékenységi köre­­ Finnországra is kiterjed. (MTI)

Next