Tolna Megyei Népújság, 1971. január (21. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-26 / 21. szám
/ Iskolapadból — előadótermekbe • * ’ i . ~. Mit jelent az előkészítő? — Van-e külőbbség? Az egyetemi, főiskolai felvételeknél már évekkel ezelőtt megszüntették a származási kategorizálást. De változatlanul alapvető politikai cél maradt a fizikai dolgozók gyermekeinek segítése, támogatása a továbbtanulásban. Ebben a szellemben szervezett egyetemi előkészítő tanfolyamot másodízben a Szakszervezetek Tolna megyei Tanácsa a megyei művelődési osztállyal közösen megyénk végzős középiskolásainak. A tanfolyamon százhét diák vett részt Mindannyian munkás- és parasztszülők tehetséges gyermekei. .. . * Szekszárdon, a Garay János Gimnázium egyik irodájában ülünk. A dohányzóasztal körül hét diák.. Beszélgetünk. Amolyan kerekasztal-konferencia — noha az asztal szögletes. Az előkészítőn a legjobb az volt, hogy éreztük azt a nagy segíteni akarást. — szól S. E. — Az a véleményem, hogy ez a három nap sokat segített nekünk.. Nem indulunk hátránnyal. • — Hogy-hogy hátránnyal? — kérdezi egyik fiú. — Úgy értem, hogy amit az értelmiségi származású diákok eleve otthon megkaptak, amit már szinte az anyatejjel magukba szívták azt nekünk az iskolában napról napra igen nagy szorgalommal kellett, és kell pótolnunk. "- hangzik a válasz. __ S. .E. szavai meggyőzőek. Valamit nagyon megjegyeztem belőle: a szorgalmat és a napról napra tanulást. '.Ezért kérdeztem meg, hogy még mindig érzik a tudáskülönbséget az értelmiségi és a munkásszármazású tanulók egymás között? — Nem. A negyedik végére azt hiszem ennek már nyoma sincs. És mégis... H. 21 folytatja, és érvel: — Hát igen. Én ott érzem a különbséget, hogy az értelmiségi származású diákoknál az a természetes, ha tanulnak. Továbbtanulnak. És az a természetellenes, ha nem. Nálunk sajnos ez fordítva van. — Miért? . . . . — Bebizonyítom. Az én édesapám tsz-tag. A giminek sem örült. S most meg csak azt mondja: „Elég a tanulásból! .Dolgozz!” Nekem hántolnom kell azért, hogy tanulhassák. Családunkban mindenkinek csak a munka és a munka jutott. De nem apaunka a baj. Hanem a „korai munka”. Szóval minden élettapasztalat nélkül tizenöt-tizenhat éves korban kezdtek dolgozni. S a munka fogalma, ki is merül a fizikai munkánál. Nem beszélve arról, hogy fiatalságuk csak úgy, észrevétlenül repült el. — Hallgat egy kicsit. Majd, mintha saját magát is meg kellene győznie, így folytatja: — Megértem édesapámat, kétezret keres havonta. Elkelne az én fizetésem is, De majd négy esztendő múlva... Szeretném elvégezni a főiskolát. Matematika—fizika szakra jelentkezem. — Igazad van. Ez a tanfolyam tulajdonképpen az otthoni légkört is helyettesítette nekünk. Erősítette önbizalmunkat, no és plusszt is adott jócskán. Érdekességekben sem volt szegény. Szóval megkaptuk azt, amit sajnos,szüleink nem nyújthatnának segítségül —• mondja M. S., aki Gödöllőre jelentkezik, s néhány év múlva talán agrármérnök lesz. — Én történelem-előkészítőn vettem részt. — szól H. A. — összegeztük, átfogtuk az eddig tanultakat Szinte másképp értékelem a történelmet, mint itt az iskolapadban. Úgy érzem, hogy összefüggései is az enyémek lettek. Most, hogy tudom, mit adhat egy ilyen három nap, még szívesebben mennék... — Te mennél. Meg én is. S akiknek mindez falra hányt borsó volt csupán? (Most nem szólok a vitába, pedig nehezemre esik hallgatni, nem kérdezni.) — Én szégyellem magamat helyettük. Képesek voltak elfogadni a meghívót, s otthon tölteni a napokat. Pedig jelentkező lett volna helyettük bőven. NÉGY DIÁKRÓL BESZÉLGETTEK... — Édesapám postás, édesanyám védőnő. Négyen vagyunk testvérek. Ők is akarják, hogy továbbtanuljak, pedig nem lesz könnyű. Apukám sokáig beteg volt, édesanyám tartott bennünket. .Szüleim és mindenki, akivel találkozom szívesen támogatnak. Szeretném viszonozni. Remélem sikerül. Isasét S. E.-é a szó. — Az előkészítő előtt soha nem volt ilyesmiről szó. De akkor megdöbbentem. Az egyik osztályfőnöki órán az értelmiségi származásúak felvetették, miért csak minket támogattak, miért csak nekünk ad a szakszervezet és a művelődésügyi osztály stb? Szerintük egyforma támogatást érdemel meg mindenki. Az óra végén már úgy nézett ki, hogy az előbb említett különbség a mi javunkra dől el.— Me hülyéskedj ! Ezt már megbeszéltük. S nem hiszem el, hogy a te osztálytársaid és rajtuk kívül ,még sokan ne éreznék azt a különbséget melyet komoly támogatással is ,csak nagy erőfeszítés árán tudunk eltüntetni. — mondja egy piros pulóveres fiú. «* Póla Károly, középiskolai tanfelügyelő elmondta, hogy az egyetemi előkészítő tanfolyamok terén még sok a tennivaló, sokat kell finomítani rajtuk. Ennek ellenére a diákoknak mindenképpen hasznos: rendszerezi a tananyagot bővebben hallhatnak előadásokat azokból a tárgyakból, melyekből a felvételire készülnek. Hasznosak a tesztlapok melyeket a diákok kitöltenek; ez szinte „előzetes felvételinek” is tekinthető. Póla Károlyy a jövő terveiről még azt mondta el, hogy ezentúl kisebb csoportokban fogják megszervezni az előkészítőket és többet foglalkoznak . )Új tágnézeti kérdésekkel. Mindehhez hozzá kell tenni, hogy Tolna megye többi gimnáziumának és szakközépiskolájának is nagyon hasznos volt e téli tanfolyam, s egymásután érkeznek a köszönő lapok a szakszervezethez és a megyei tanácshoz. Cím: SZMT Szekszárd. A bátaszéki gimnazisták leveléből: „Szeretnénk megköszönni azt, hogy lehetővé tették számunkra az egyetemi előkészítőn való részvételt. Tártás, más munkában gazdag három napot töltöttünk el Bonyhádon.. E három napra huszonhétezer forintot fizetett ki az SZMT, H. M. TERVLEXIKON 20. Állami visszatérítés A belföldi és a világpiaci árak között szoros kapcsolatot teremtenek a devizaszerzők, amelyek segítségével a vállalatok az export- és az importtermékek deviza árát forintra átszámíthatják. A szorszószám lényegében a népgazdaság exportra kerülő termékeinek átlagos termelési költségét veszi figyelembe, sok exportterméket viszont ennél drágábban állítanak elő. Ilyen esetekben — ha a kivitelhez népgazdasági érdekek fűződnek — az exporttermékek után állami visszatérítést kapnak a vállalatok. Vagyis az államnak befizetett adók egy részét visszajuttatják a vállalatoknak, átmeneti időre, előre meghatározott feltételek teljesítése esetén. Az állami visszatérítés összegét devizaegységekre (egy rubelre, egy dollárra) * vetítve számolják, mértékét több évre előre meghatározzák. 1968—70-es évek állami visszatérítésének mértéke még vállalatonként különbözött, 1971-től már iparáganként többnyire egységes. Vagyis az új ötéves tervben intézményesen is azok a vállalatok kerülnek anyagilag előnyös helyzetbe, amelyek az iparági átlagnál alacsonyabb költségráfordítással érnek el egy rubelnyi, illetve egy dollárnyi exportárbevételt. A vállalatok változatlanul érdekeltek az előnyösebb devizaárak elérésében, a termelési költségek csökkentésében az export áruösszetételének javításában. Az iparágilag egységes állami visszatérítések egyúttal az iparágak exportösszetelének javítását is elősegíthetik. Azok a vállalatok, amelyek az iparági átlagnál drágábban termelnek ki egy rubelt, illetve egy dollárt az iparági átlagot kiegészítő állami visszatérítést is kaphatnak átmenetileg évről évre csökkenő mértékben, így arra senkinti őket, hogy minél előbb zárkózzanak fel, érjék el az iparági szintet. Az új, szigorúbb feltételek mellett esetenként veszteségessé válhat a kivitel. Ilyenkor a vállalatok, ha más megoldást nem találnak, csökkenthetik vagy meg is szüntethetik a gazdaságtalan exportot. A kiesést más vállalatok a gazdaságos export növelésével pótolják. Egyébként külön, a pénzügyi eszközökkel, kedvezményekkel központilag is hatékonyan ösztönzik a népgazdaságilag előnyös kivitel fokozását, így a IV. ötéves tervben minden bizonnyal gyors ütemben tovább növekszik az export egésze, s egyben javul a gazdaságossága, összetétele is. Az import gazdaságosságának növelése egészen másként vetődik fel, mint az exporté. Elsősorban a legelőnyösebb beszerzési (ár, hitel stb.) feltételek felkutatása a feladat. Nem lényegtelen követelmény azonban, hogy főleg azokból az országokból vásárolunk, amelyekbe irányuló exportunk is nagy és gazdaságos. Az import országonkénti és árucsoportonkénti megoszlását a jövőben is különböző mértékű vámok és letéti díjak szabályozzák. január 3«, Népújság 3 Befejezésre vár az épülő új rendelő és orvoslakás Faddon. Fotó: G. K. Háromszoros kiváló munkásórraj ünnepség a megyei közvetlen alegységeknél Szombaton este ünnepi egységgyűlést tartottak a megyei parancsnokság közvetlen szakalegységei, amelyen megjelent a megyei pártbizottság képviseletében Tóth József osztályvezető, Palkovics István megyei parancsnok és a társ fegyveres testületek képviselői. Samu, Ádám, a megyei parancsnokság hadműveleti munkatársa adott értékelést a szakalegységek múlt évi munkájáról, arról, hogyan működtek közre a járási munkásőregységek feladataiban, és hogyan gyarapították ismereteiket a harci eszközök kezelésében. Az aknavetősök igen jó eredményt értek el az éleslövészeten, és a második tűzszakasz második raja már harmadszor szerezte meg a kiváló raj címet. A műszaki szakasz is elismerésre méltóan oldotta meg feladatait. A híradó szakasz beosztottai is gyarapították szakmai ismereteiket, képesek arra, hogy nagy távolságból is megbízható hírösszeköttetést teremtsenek. Az ellátó szakasz a mozgásban levő egység ellátását is biztosítani tudja. Az értékelés után adták át a kitüntetéseket, emlékjelvényeket, az 1970-ben végzett, kiképzési és szolgálati munka, a szocialista verseny eredményeiért. Kiváló parancsnok címmel tüntették ki Zám Gábor aknavetős lövegraj-parancsnokot, a kiváló muunkásőr címet nyolcan kapták. Húsz munkásőrnek adományozták, az 5 éves emlékjelvényt. 10 éves szolgálati érdeméremmel kilenc munkásőrt tüntettek ki, köztük dr. Szentgáli Gyulát, a megyei kórház igazgató főorvosát, a megyei parancsnokság orvosát. Munkásőr emlékjelvényt a 12 évi szolgálat után leszerelő Keresztes Ferenc, a 11 évi szolgálat után leszerelő Ellermann József, valamint a 13 év után tartalékállományba kerülő Zám Gábor és az ötévi szolgálat után tartalékba kerülő Bartos József kapott. Megalakult a Kereskedelmi Kamara dél-dunántúli bizottsága Szombaton Pécsett megalakult a Kereskedelmi Kamara dél-dunántúli összekötő bizottsága, amely a szegedi székhellyel működő dél-magyarországi bizottság után a kamara második vidéki kirendeltsége. Az alakuló ülés elnökségében többek között helyet foglalt Fülöp Sándor a kamara főtitkára, Bucsi Elek az MSZMP Tolna megyei bizottsága gazdaságpolitikai osztályának vezetője és Horváth József, a Tolna megyei Tanács VB-elnökhelyettese. Fülöp Sándor beszédében ismertette a kamara eddigi tevékenységét, szerepét, nemzetközi kapcsolatait. Mintegy hetvenöt-nyolcvan ország kamarájával, szakmai csoportúlásával, bankjaival épített ki és tart fenn összeköttetést. A gazdasági reform óta a vállalatok érdekeltté váltak a termelésen kívül az értékesítésben. Lehetőséget kaptak a nagyobb exportra és importra. A megváltozott követelmények szükségessé tették egy olyan bizottság létrehozását, amely két-három megye vállalatait, összefogja érdekeit képviselje és javaslatokat adjon a kamarának. Illetve az onnan érkező információkat továbbítsa a vállalatokhoz. Hasonlóan Dél-Magyarországhoz Tolna, Baranya, Somogy megyében is élénk kishatár menti árucsere-forgalom alakult ki. A most megalakult bizottságiwfe feladata, lesz egyrészt a termékek eddiginél előnyösebb értékesítése hasznosítása. Másrészt piackutató, koordinációs tevékenységgel és gyártmányfejlesztési tervek kialakításával segíti a területen működő vállalatokat. Jövőben a bizottság szervezi meg, színvonalát növelve, a hagyományos pécsi ipari vásárt. Akárcsak Szeged és Újvidék között, most Pécs és Eszék között jött létre megállapodás a helyi ipari vásárokon való kölcsönös részvételre A dél-dunántúli vállalatok, ezen belül a Tolna megyeiek is, első ízben májusban vesznek részt az eszéki vásáron. Ötletként vetődött fel jugoszláv üzlet megnyitása Pécsett. Eszéken viszont magyar bolt várná a vásárlókat, döntő többségben olyan áruféleségekkel, amelyek ma még kölcsönösen hiánycikkek. A két üzlet folyamatos ellátásáról a Kereskedelmi Kamara dél-dunántúli bizottsága, illetve az eszéki partner gondoskodna. A beszédet követően a tagvállalatok megválasztották a testületet. A dél-dunántúli összekötő bizottság elnöke dr. Lex Lajos, a FÜSZÉRT igazgatója. A két társelnök közül az egyik Biczó Ernő a Tolna megyei Agroker igazgatója. Az elnökség hat tagja között van Horváth Halas Kálmán, a Simontornyai Bőrgyár főmérnöke, és Örvös Ferenc a Pak>ei Konzervgyár igazgatója. ^