Tolna Megyei Népújság, 1971. január (21. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-16 / 13. szám
'toum í » '»Vi Pli ' * ■ > Üln »■.' ■r*'v . yfrací PlökTR HW! CÖrESTJtfßTeft ■ NÉPÚJSÁG 1 A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA éS A MEGYEI ToWACS LAPjA | XXI. évfolyam, 13. szám AB A: M FILLER Szombat, 1671. Január 16. Legfőbb gazdaságpolitikai feladat a termelés hatékonyságának növelése A Szakszervezetek Országos Tanácsának ülése Pénteken az ÉDOSZ-székházban ülést tartott a Szakszervezetek Országos Tanácsa. Első napirendi pontként Nemeslaki Tivadar, a SZOT titkára tartott beszámolót a negyedik ötéves terv és az 1971. évi népgazdasági terv végrehajtásával kapcsolatos szakszervezeti feladatokról. Rámutatott, hogy a következő évek legfőbb gazdaságipolitikai feladata a termelés hatékonyságának növelése, s ezzel a lakosság igényeinek jobb kielégítése. Ennek segítése a szakszervezetektől is jobb munkát, korszerűbb munkastílust igényel. A szakszervezetek közreműködtek a közgazdasági szabályozórendszer továbbfejlesztésében; a mai viszonyoknak jobban megfelelő szabályozás nyomán várható, hogy a vállalatok termelése jobban igazodik az igényekhez, sokoldalúbban tó tudja szolgálni a bel- és külkereskedelmet. A SZOT titkára az életszínvonal emelésének több jelentős kérdését elemezte. A többi között elmondotta, hogy az árszínvonal növekedése az elmúlt években az évi 1—2 százalékos határon belül maradt. Mégsem kerülheti el a szakszervezetek figyelmét, hogy a munkások, a bérből és fizetésből élő családok az árak alakulásával foglalkoznak a legtöbbet. E kérdés megítélésénél a szakszervezeteknek kiindulópontja; a fogyasztói árak kívánatos rendszerének az életszínvonal növelését, a célszerűbb fogyasztási szerkezet kialakítását kell szolgálnia.A tényleges értékhez igazodó árakat — bármennyire is indokolt ez közgazdaságilag — nem lehet máról holnapra megteremteni. E munka rendkívül nagy körültekintést igényel és éppen ezért hosszú folyamat. A dolgozók érzékenyebben reagálnak az árak alakulására, mint ahogy azt az árváltozások valóban indokolnák. Ezért fokozottan figyelni kell arra, hogy az árak társadalmi céljainkkal, életszínvonal-politikánkkal összhangban alakuljanak. Tovább kell szigorítani az árak központi, állami és társadalmi ellenőrzését. A szakszervezetek helyeslik, hogy a kormány piacellenőrző szervezetet kíván kiépíteni. Ez alkalmas lesz arra, hogy a kormányt és az intézkedésre hivatott más szerveket tájékoztassa az árszínvonal alakulásáról. A szakszervezetek messzemenően egyetértenek a párt Központi Bizottságának azzal az álláspontjával, hogy gazdasági visszaélések, harácsolás, árdrágítás, csalás esetén gazdasági szankciókat alkalmazzanak, illetve büntetőeljárást indítsanak. Egyetértenek azzal is, hogy a fogyasztók védelmében a haszon mértékét, kulcsát állami normatívákkal hatékonyabban szabályozzák és az árképzést is hatóságilag rendszeresen ellenőrizzék. A bérezési helyzetről szólva a SZOT titkára utalt arra, hogy az utóbbi időben jogosan sokszor esett szó arról, hogy a bérek jobban tükrözzék a felelősség, a szakképzettség és a munkakörülmények szerinti különbségeket. A kérdés leegyszerűsítése, ha valaki bérdifferenciálás alatt csupán a vezetők és a beosztottak bérkülönbségét érti. Mindenesetre gondosabban kell megfogalmazni a bérek differenciálásának elveit. A pártkongresszuson is felmerült, s a szakszervezetekben is gyakori téma a munka nélkül szerzett jövedelmek kérdése. E problémával az illetékes szervek foglalkoznak és intézkedések is várhatók A továbbiakban a munkakörülmények javítására hívta fel a figyelmet, kiemelve, hogy igen sok dolgozó a magasabb bérnél is többre becsüli a jó üzemi légkört, a jól szervezett munkát, az emberséges hangot, a dolgozók jogos igényei iránti figyelmet. A munkakörülményekkel összefüggésben az SZOT titkára utalt arra, hogy igen jelentős mértékben , egy év alatt több mint 40 százalék(Folytatás a 2. oldalon.) Lerövidítik a Barátság—2 kőolajvezeték építési idejét Az 1,2 milliárd forintos községgel épülő Barátság—2 kőolajvezeték építési idejének megrövidítéséről tanácskoztak pénteken Siófokon, a nagyszabású munkában részt vevő vállalatok, a Szabolcs-Szatmár megyei Állami Építőipari Vállalat, az Olajterv, a Dunai Vasmű, a Ganz-MÁVAG, a Budapesti Kőolajipari Gépgyár és a Siófoki Kőolajvezeték Vállalat — képviselői. A Barátság—2 kőolajvezetéknek az eredeti terv szerint 1972 december végére kellene elkészülnie, a tanácskozáson részt vevő vállalatok azonban, lehetőségeik elemzése alapján, pénteken arra vállalkoztak, hogy már 1972 november 7-re befejezik a kőolajvezeték építését. Ez a határidő-rövidítés, illetve a kőolajvezeték korábbi üzembe helyezése mintegy 100 millió forint megtakarítást jelent a népgazdaságnak. A vezetékhez szükséges, csöveiket nem külföldről szerzi be, hanem a Dunai Vasmű szállítja, ami önmagában több millió dollárét, megtakarításit jelent. A Barátság—2 kőolajvezeték elkészülte után 3,5 millió, később — 1980-tól — azonban már 10 millió kőolajat szállít majd évente hazánkba a Szovjetunióból. Építése során a munkásoknak annyi földet kell megmozgatniok, amennyivel , az egész Margitszigetet egy méter magasan beboríthatnák. A lefektetett csővezeték anyagából 1100 traktor készülhetne. A nagyszabású munka folyamatban van: az építők elkészültek az utak, vasutak alatti átfúrások fea is. (MTK Baja közelében is megállt a Duna jege * A Duna magyar szakaszán dolgozó jégtörő hajóknak pénteken kedvezett az időjárás, ett maradt a köd, s így már virradatkor hozzáfoghattak a jégmezők feldarabolásához. A határmenti szakaszon egy nap alatt 6—7 kilométernyi jeget szaggattak le, a mintegy 30 kilométer hosszú jégpáncélbó. Az erősen zajló jég azonban Baja közelében, az úgynevezett sárosparti szakaszon megállt, a hét kilométernyi jégmezőt alakított ki. Ugyanakkor a Sió torkolatának térségében a csütörtökön még csak 15 kilométernyi jégmezőt a zajlás tovább építette, 35 kilométer hosszúra nyújtotta. Jelenleg tehát 3 jégmező áll a Duna alsó szakaszán. A stratégiai terv szerint a jégtörő hajók két csoportja csak a határmenti és a sárosparti jégmező megbontásán dolgozik. Addig ugyanis, amíg ezeket az akadályokat el nem távolították, hiába fognak hozzá a Sió környéki jégmező felszaggatásához, mert a leúsztatott jégtáblák újra megakadnának. A jégrombolók kapitányainak jelentése szerint előreláthatóan szombat reggelre befejezik a sárosparti jégmező felszámolását. (MTI) Az idén: korszerűsítés szerényebb keretek között • Később: a géppark átalakítása A bonyhádi Ezüstkalász Tsz tervei A termelőszövetkezetek a zárszámadások készítésének utolsó szakaszába érkeztek. A következő napokban, hetekben sorra tartják a közgyűléseket, a vezetőségek beszámolnak a tagság előtt, hogyan alakult a múlt évi gazdálkodás, miként történt meg a jövedelem elosztása. A jövedelem egy része mindig a termelésfejlesztést szolgálja, azt rendszeresen új gépek, berendezések, felszerelések vásárlására, a meglevők felújítására fordítják. Évről évre tekintélyes összegeket tesz le csupán a gépvásárlás. A bonyhádi Ezüstkalász Tsz-ben Kalita Imre főagronómussal arról beszélgetünk, milyen gépeket kíván vásárolni az idén a szövetkezet, illetve az idei vásárlások esetleg milyen, távolabbi célokat, elképzeléseket szolgálnak. Az idei gépvásárlásokra még decemberben elküldtük a megrendelést az AGROKER-nek. Ugyanúgy, mint az előző években, az idén is 1-1 700 000 forint közötti összeget költünk, mert a jövedelem egy részét még a tehenészeti telep építése emészti fel. Nagyobb gépi beruházásra csak két év múlva gondolunk, akkor lesz meg hozzá az anyagi feltétel. Most csupán a nagyon is kiselejtezésre érett gépek cseréjére gondolhatunk . Meg kell mondanom, hogy traktorállományunk számszerűleg elég a földterülethez, minőségileg már kevésbé. Van még olyan traktorunk, amelyet a gépállomástól vettünk át. — Hogy milyen gépeket vásárolunk az idén? Először is két DT-t, hozzájuk diszkullert, 2 FEF 400-as ekét, egy tolólapot, azonkívül két fűkaszát — az egyik rotációs lesz —, rendsodrót, egy RCV— 3-as műtrágyaszórót, egy Sinus 3-as lengőkoronát. A lehetőségek szerint arra törekszünk, hogy a legkorszerűbb gépeket vásároljuk meg, amelyek megfelelnek későbbi céljainknak is. — Hogy ítélik meg a kilátásokat, megkapják-e a megrendelt gépeket? — Reméljük. A tavalyi megrendelésből ? silókombájnt és egy ablakkeverő gépet nem kaptunk meg. A legbosszantóbb a silókombájnok hiánya volt, mert ősszel régi, elnyűtt gépekkel kellett kínlódnunk, holott az új gépek ott álltak az AGROHER-nél. . . ■, i — A szovjet silókombájnok? — Igen. Kiadták volna, ha felelősséget vállalunk az üzemeltetésre. Miért mi vállaljuk a felelősséget, ha a hazai munkavédelmi előírások szerint nem felel meg a biztonsági követelményeknek? Tudjuk, éppen itt, a bonyhádi gépjavítónál készült ezekre a kombájnokra megfelelő biztonsági berendezés, de azt már nem, hogy miért nem szerelték fel. Valamit hallottunk, állítólag vita volt, ki fizesse a védőberendezés, illetve az érte járó újítási díj plusz költségét: a forgalmazó vállalat,, vagy a vevő? A tény az, hogy az új gépek álltak, mi meg kínlódtunk a régiekkel. — Említést tett későbbi célokról. — Igen. Amint nagyobb anyagi erők szabadulnak fel, átalakítjuk a gépparkot. A szántást főleg lánctalpas traktorokkal végezzük, és a jelenleg túlnyomórészt szállítást végző vontatókat — a Super Zotorokat — tehergépkocsikkal cseréljük ki. A vontatókat ezek után könnyű talajmunkára, betakarításra használjuk. A tehergépkocsiparkot a Csepelből szeretnénk kialakítani, lehetőleg a terepjáró típusból. De mondom, erre körülbelül két év múlva kerülhet sor, ekkor tudunk nagyobb összeget fordítani a géppark felújítására. — Még csak annyit: az AGROKER-től a visszaigazolást még nem kaptuk meg, reméljük, ki tudják elégíteni az igényeinket. Amint hallottuk, néhány tsz más megyébe orientálódik, mondván, könnyebben hozzájutnak a szükséges géphez. Majd elválik. \