Tolna Megyei Népújság, 1971. február (21. évfolyam, 27-50. szám)
1971-02-23 / 45. szám
?OJ MA MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! ‘ IVE PUJSAG ! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLMA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA | XXI. évfolyam, 45. szám ARA: 90 FILLÉR Kedd, 1971. február 23 Budapestre érkezett a csehszlovák kormányfő Megkezdődtek a magyar—csehszlovák tárgyalások Dr. Lubomir Strougal, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság szövetségi kormányának elnöke — Fock Jenőnek, a magyar forradalmi munkás—paraszt kormány elnökének meghívására — feleségének társaságában hivatalos baráti látogatásra Magyarországra érkezett. A csehszlovák kormányfőt útjára elkísérte Karel Kurka, a csehszlovák külügyminiszter első helyettese, Skarol Ujházy, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese, Vratislav Vlk, a miniszterelnökség külügyi főosztályának és protokollosztályának vezetője és dr. Jan Kolar, a miniszterelnöki kabinet munkatársa. A vendégek fogadtatására az ünnepi zászlódíszt öltött Ferihegyi repülőtéren, megjelent Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke és felesége, dr. Ajtai Miklós, a kormány elnökhelyettese, Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter, Lázár György munkaügyi miniszter, Pója Frigyes, a külügyminiszter első helyettese, dr. Gál Tivadar a Minisztertanács titkárságának vezetője, dr. Várkonyi Péter, a kormány Tájékoztatási Hivatalának elnöke, és több más közéleti személyiség. Ott voltak a budapesti csehszlovák nagykövetség munkatársai, élükön Frantisek Dvorsky nagykövettel. Kilenc óra előtt néhány perccel tűnt fel a légtérben a csehszlovák vendégek különgépe. A repülőgépből kilépő csehszlovák kormányelnököt és feleségét elsőnek Fock Jenő és felesége köszöntötte. Piros nyakkendős úttörők rózsacsokrokkal kedveskedtek a vendégeknek, akik ezután a fogadásukra megjelent magyar közéleti vezetőket és a csehszlovák nagykövetség diplomatáit üdvözölték. Ezt követően a magyar államférfiak társaságában gépkocsiba ültek és rendőri díszmotorosok kíséretében szállásukra hajtottak. Hétfőn délelőtt megkezdődtek a magyar—csehszlovák tárgyalások. Magyar részről részt vett az eszmecserén Fock Jenő, a munkás—paraszt kormány elnöke, Pója Frigyes, a külügyminiszter első helyettese, Vincze József, hazánk nagykövete, dr. Várkonyi Péter, a kormány Tájékoztatási Hivatalának elnöke, Drecin József, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese és Perczel László, a külügyminisztérium főosztályvezetője. Csehszlovák részről részt vett a tárgyaláson dr. Lubomir Strougal miniszterelnök, Karel Kurka, a külügyminiszter első helyettese, Frantisek Dvorsky, Csehszlovákia budapesti nagykövete, Karol Ujházy, az országos tervhivatal elnökhelyettese, Vratislav Vlk, a miniszterelnökség külügyi főosztályának vezetője és dr. Jan Kolar a miniszterelnöki kabinet munkatársa. Fock Jenő miniszterelnök és dr. Lubomir Strougal Ferihegyi repülőtéren. A választási feladatokról tanácskozott a Hazafias Népfront megyei elnöksége Soron lévő ülését tartotta tegnapá Hunyadi Károly elnökletével a Hazafias Népfront megyei elnöksége. Az elnökség több fontos kérdésben hallgatott meg tájékoztatót, fogadott el határozatot. Részt vett az elnökség munkájában K. Papp József az MSZMP megyei bizottságának első titkára és Tolnai Ferenc, az MSZMP megyei bizottságának titkára is. Az országgyűlés képviselői, illetve a tanácstagi választások feladatairól tanácskoztak. Csajbók Kálmán megyei titkár előterjesztése alapján az elnökség kijelölte a megyei választási elnökség tagjait — az öttagú elnökséget a megyei tanács vh-hez terjesztik fel. Ugyancsak kijelölték az országgyűlési választási kerületek bizottságait is. A kilenc választókerületben 5—5 tagú bizottságot jelöltek, melyet szintén a megyei tanács vb elé terjesztenek. Az elnökség munkatervet készített a választással kapcsolatos politikai, technikai feladatok elvégzésére, majd jóváhagyták az 1971. évi első féléves külön munkatervet is. Végül az elnökség egyéb ügyekben hozott döntést Péter János Dániába utazik Péter János, a Magyar Népköztársaság külügyminisztere a dán kormány meghívására kedden hivatalos látogatásra Dániába utazik. . A magyar külügyminiszter első alkalommal utazik Dániába. A látogatás célja, hogy folytassa az 1966-ban Budapesten megkezdett eszmecserét, Magyarország és Dánia egyaránt különösen érdekelt földrészünk tartós békéjének biztosításában, így az európai biztonsági konferencia összehívására irányuló törekvés minden valószínűség szerint egyik fontos témája lesz a magyar és a dán külügyminiszter eszmecseréjének. De ugyanúgy minden bizonnyal szó esik majd a Kelet és Nyugat kapcsolatairól, az ENSZ békefenntartó szerepéről, a közel-keleti kérdésről, s az indokínai térségben fokozódó agresszióról. A két ország közötti kereskedelmi forgalom növekedését érzékelteti, hogy 1963-ben a Dániába irányuló magyar export 80,4 millió, az import pedig S0,5 millió devizaforintot tett ki. 1970-ben ez a szám 141 millió, illetve 137,3 millió devizaforintra emelkedett. A Magyar Népköztársaság és Dánia között kialakult jó viszony eredményeként diplomáciai kapcsolatainkat 1964-ben nagykövetségi rangra emeltük. Fegyverbarátságunk a béke biztosítéka Ünnepség Szekszárdim a szovjet hadsereg jubileumán Az alezredes mutatja kitüntetéseit... Kilencszáz napon át harcolt Leningrádért, hat német páncélost lőtt ki, mint fiatal hadnagy, páncéltörő ütegparancsnok. Harcolt Königsbergért és amikor Európában befejeződött a háború, átvezényelték a távol-keleti frontra. A Kurilli szigeteken érte meg a háború végét. Ma a Magyarországon állomásozó egyik alakulat parancsnoka. Az alezredes azon a fogadáson szólalt fel, amelyet a szekszárdi fegyveres erők rendeztek a szovjet hadsereg megalakulásának 53. évfordulója alkalmából. Egyebek között azt is mondotta: „Nem engedjük meg azt, hogy az imperialisták kirobbantsák a harmadik világháborút. A béke védelmében rendkívül nagy feladat hárul a Varsói Szerződés tagországaira és éppen ez a barátság a béke biztosítéka. Azt, hogy nemcsak szólam a népeink közötti béke és barátság, az az alezredes mondja, aki három éven keresztül harcolt a fronton Európától a Távol-Keletig, aki látta azt a sok szenvedést, amit a háború Európa és Ázsia népeinek okozott. Én, aki Leningrádtól Königsbergig és a Távol-Keletig végigharcoltam a háborút, én mondom, hogy katona létemre nem akarok még egy háborút.” A szekszárdi BM-klubban a helyőrség parancsnoksága rendezett fogadást a szovjet hadsereg megalakulásának 53. évfordulóján. Dr. Solymosi Mihály ’ rendőr ezredes, a megyei párt-vb tagja, mondott, köszöntőt. Megemlékezett a pszkov—narvai csatáról, a Város Hadsereg első győzelméről, arról, hogy a világ első szocialista Hadserege új fejezetet nyitott a hadtörténelemben. Ez a hadsereg először volt a győztes szocializmus hadserege. Léte, létezése azóta is befolyásolta a világ haladásának irányát. Az intervenciós háborúban, majd a második világháborúban is a Szovjetunió és a világ népeinek áldozatvállalása, rokonszenve kísérte harcát. Győzelme először az intervenciósok, majd másodszor a fasiszta betolakodók fölött új irányt adott a világ országaiban a haladás, a béke erői fejlődésének. Amikor a szovjet állam fegyveres erői végső győzelmet arattak a fasizmus felett, fellélegeztek a világ dolgozói: a forradalom ügye nem veszett el. A Vörös Hadsereg egyszerre volt reménysége a sok nemzetiségű szovjet államnak és a fasizmus ellen küzdő számtalan ország népének. Erősödött a bizonyosság, a felismerés, hogy a szovjet hadsereg — a fasizmus végső megsemmisítésére törve — teljesíti történelmi hivatását. A fasizmus megsemmisítése során nem győztesként, hódítóként, hanem mint osztálytestvér léstett több ország földjére, mint a szabadságeszmény képviselője. A második világháború győztes hadseregeként a szocalizmus és a haladás előretörését szolgálta, a győzelem gyümölcsét nem egy nép aratta le, hanem részese volt több nép, több nemzetiség. A magyar nép történetében a Vörös Hadsereg győzelme nyitott új fejezetet. Létünk és a testvéri szocialista országok léte a Szovjetunió győzelméből fakad. Kizárólag a Szovjetunió és a Varsói Szerződés létének köszönhető, hogy nem robbant ki újabb világháború, megnyugvást és biztonságot teremt, hogy hadseregünk szerves része a Varsói Szerződés fegyveres erejének. A X. kongresszus határozata alapján tovább kell szilárdítanunk a Varsói Szerződés védelmi erejét, — amíg a NATO fennáll — tovább növelni fegyveres erőink felkészültségét. Az 53. évfordulón köszöntjük és ünnepeljük fegyverbarátunkat, a szovjet hadsereget, tolmácsoljuk jókívánságainkat azoknak a szovjet embereknek, akik a szovjet hadsereg és a testvéri hadseregek számára megteremtették mindazokat a feltételeket, amelyek révén szembe tudunk szállni az imperialistákkal. — mondotta dr. Solymosi Mihály rendőr ezredes. A szovjet hadsereg egyik főtisztje mondott ezután pohárköszöntőt. Megemlítette, hogy a béke védelmét a Varsói Szerződés tagországai egyenrangúan biztosítják, a fegyverbarátság záloga a népeink közötti barátság. ..Ezt az az alezredes mondja, aki három éven keresztül harcolt a fasiszták ellen, aki látta azt a sok szenvedést, amit Európa és a világ népeinek el kellett viselniük.” A szovjet fegyveres erők napja alkalmából rendezett fogadáson a fegyveres testületek képviselői mellett részt vett Harmat József, a megyei pártbizottság osztályvezetője, dr. Péter Szigfrid, a városi pártbizottság titkára és a fegyveres testületek parancsnokai, politikai vezetői.