Tolna Megyei Népújság, 1977. október (27. évfolyam, 231-256. szám)
1977-10-20 / 247. szám
1977. október 20. Az Állami Ifjúsági Bizottság munkájáról Beszélgetés Modor Györggyel, az AIB titkárőval 1971 szeptemberében új törvényt hozott az országgyűlés: az Ifjúsági törvényt. Benne foglaltatik mindaz, ami a magyar lakosság 30 éven aluli tagjainak joga és kötelessége. S amiért létrehozták, az a párt ifjúságpolitikai határozatának megvalósítását kormányszinten segítő, támogató akció következménye. Az ifjúságpolitikai határozatok, az ifjúsági törvény végrehajtását koordináló és ellenőrző központi szervezet a Minisztertanács mellett működő Állami Ifjúsági Bizottság. S hogy mi is a konkrét feladata az ÁIB- nak napjainkban, arról Nádor Györggyel, a bizottság titkárával beszélgettünk. — Félreértés ne essék: ami a magyar fiatalok élet- és munkakörülményeinek javítása és fejlesztése során történik, nem kizárólagosan az Állami Ifjúsági Bizottság tevékenységének eredménye. Hiszen a határozatokat nem mi hozzuk, hanem a párt és a KISZ kongresszusai, a törvényeket pedig az országgyűlés alkotja. Mi felmérjük az ifjúság helyzetét, lehetőségeit, azok figyelembevételével vázoljuk fel a határozatok által megszabott soron következő feladatokat, és azok végrehajtását koordináljuk a különböző szinteken. Tudni kell — tájékoztatott Nádor György —, hogy minden minisztériumban önálló ifjúsági bizottság működik, amelyik az adott tárca keretein belül dolgozó fiatalok élet- és munkakörülményeivel törődik. A minisztériumi bizottságokon, mint központi szerveken kívül, helyi önkormányzati ifjúságpolitikai feladatokkal ellátott szervezetek is működnek. Ezeket minden megyei, városi és helyi tanácsi hivatalban megtaláljuk, de ugyanúgy ott vannak a vállalati, szövetkezeti, iskolai vezető testületekben is. — Mi a feladatuk jelenleg ezeknek a központi és helyi szervezeteknek? — Tulajdonképpen minden, ami a fiatalokat érinti. Éppen ezért az ÁIB útmutatása alapján minden oktatást nem érintő intézkedést véleményeznek; kezdeményezik, illetve megteszik az ifjúságpolitikai célkitűzések megvalósításához szükséges intézkedéseket; fejlesztik a gyermekek és a fiatalok szocialista nevelését, az ifjúságnak a közéletben való fokozott részvételét segítő feltételeket. — Fejtse ki kérem ezt részletesebben! — Hazánk lakosságának 45 százaléka 30 éven aluli. S bár a fiatalok lehetőségei a tanulásban, szakmaválasztásban elvileg korlátlanok, a gyakorlatban nem egyenlő feltételekkel indulnak az életbe. Nagyon sok a hátrányos helyzetű fiatal ember, gondolok itt arra, hogy nem lehet egyenlőségjelet tenni azok közé, akik mondjuk a fővárosban élnek, vagy egy kis faluban, vagy azoknak az objektív körülményeik közé, akik értelmiségi szülők, vagy fizikai munkások gyermekei. A kormány az ifjúsági törvényt azért is hozta, hogy erejével megteremtse azokat a feltételeket, amelyeknek birtokában kiegyensúlyozottá válhatnak a tanuláshoz, pályakezdéshez szükséges adottságok. — Mivel foglalkozik még az ÁIB a fent említetteken kívül? Hiszen a fiatalok élete sem kizárólag a tanulásból, a munkából áll? — Jogszabályokat alkotunk a szabadidő hasznos, tartalmas eltöltésének elősegítésére, a testedzési, a sportolási, a kulturálódási feltételek megteremtésére, és a nemzetközi ifjúsági kapcsolatok fejlesztésére is. Foglalkozunk a fiatalok önálló életkörülményeinek kialakításával, a családalapítás gondjaival, pályaválasztási feltételeik szélesítésével, javításával, de a lakásgondjaikkal is, a gyermekgondozási feltételek megteremtésével, a családi pótlék kérdéseivel is. Az állam ránk bízta a Központi Ifjúsági Alapot, ami az ifjúságpolitikai célkitűzések részbeni megvalósítását szolgálja. Ennek az összege meghaladja az évi egymilliárd forintot. — Mire költik ezt a pénzt? — Csak a nagyobb volumenű dolgokat említem: 25 millió forintot költöttünk tavaly a különböző ifjúsági kedvezményekre, a fiatalok üdültetésére, a tanulóifjúság kedvezményes étkeztetésére, vagy a lakáshasználatbavételi kedvezményekre. 29 millió forintot adtunk a fizikai dolgozók gyerekeinek továbbtanulásának támogatásához. 50 millió forintot szántunk különböző ifjúsági létesítmények beruházására. Hogy mit éreznek ezekből egyénileg a fiatalok? A nappali felsőoktatási intézmények hallgatóinak mintegy 85 százaléka részesül rendszeres ösztöndíj-, vagy szociális támogatásban. Hogy minél több munkás- és paraszfiatal tanulhasson tovább ezekben az intézményekben, számukra ingyenes előkészítő tanfolyamokat, táborokat finanszírozunk. 1976-ban 90 ezren vettek részt az előkészítőkön. Új formája az ösztöndíjrendszernek a középiskolai ösztöndíj. Tizenötezer fizikai dolgozó gyermeke részesül ilyen támogatásban. A szakmunkástanulók ingyenes munkaruha-juttatásának, ösztöndíjának, kollégiumi ellátásának, betegségi biztosításának egy része ugyancsak ebből az alapból adódik. — Alig hiszem, hogy elegendő az ÁIB gondozásában álló központi ifjúsági alap mindahhoz, amivel fiataljainkat támogatjuk. Hogyan egészül ki ez az összeg? — Egy-egy, fiatalokat segítő akció meghirdetésekor, az ÁIB felajánlja az akcióra fordítható központi alapból kiutalt összeget, és felkéri a társadalmi, gazdasági szerveket arra, járuljanak anyagilag is hozzá a fiatalok gondján segítő problémák megoldásához. S miután minden intézmény külön ifjúsági alappal rendelkezik, ezt meg is teszik. A vállalatok, termelőszövetkezetek gazdasági vezetői tudják, hogy mire van szükségük a fiataloknak. És azt is tudják, hogy ha reális kérésüket nem teljesítik, nem számíthatnak fiataljaikra, mert olyan munkahelyet keresnek maguknak, ahol igényeiknek megfelelően kulturáltabb körülmények között dolgozhatnak. Ma már minden józan vezető tudja, akire számítani kell, az a felnövekvő nemzedék, hiszen új munkaerőt csak onnan nyerhetnek. — Milyen fórumokon nyilváníthatják ki véleményüket a fiatalok, hol tehetnek javaslatot a gazdasági munka javítása érdekében? — Erre valók az ifjúsági parlamentek, amelyeket kétévenként rendeznek meg a munkahelyek többségében. Az 1976—77-es évben több mint 1 millió 200 ezer fiatal vett ezeken a parlamenteken részt, és több mint 200 ezren szólaltak fel körülményeiknek javítása érdekében. Minden gazdasági egységben kötelesek a vezetők a parlamentet megrendezni és az ott felvetődött problémákra választ adni, orvosolni azokat és megoldani a reális igényekből születő gondokat. — Melyek azok a főbb kérdések, amelyek a parl lementeben elhangzottak? — Elsősorban bérezési problémákról, lakásgondokról és a pályakezdés nehézségeiről szóltak a fiatalok. Újabb igények érkeztek a munkahelyi kulturálódási lehetőségek bővítésére, a továbbtanulási adottságok fejlesztésére. — Ezek a parlamentek a fiatalok közéleti tevékenységét erősítik. Milyen szerepet kapnak a fiatalok az állami, a társadalmi szervezetek apparátusában? — Az országgyűlésnek jelenleg 37 harminc éven aluli tagja van. A tanácstagok között a 30 éven aluliak aránya 15 százalék. A szakszervezeti tisztségviselők közel 30 százaléka fiatal. — Mivel viszonozzák a fiatalok a velük való gondoskodást, törődést? — Nem hálátlanok. 1976- ban például több mint 20 millió munkaórát dolgoztak önkéntes társadalmi munkában. — Köszönjük a beszélgetést. Mérő Miklós HIATALOK FIATAWK Dean Reed hangversenye Dean Reed világhírű énekes és békeharcos a Budapesti Műszaki Egyetem klubjában fiataloknak adott hangversenyt. Képünkön: Dean Reed énekei. Vetélkedő Lenin és a Nagy Október A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére szervezett vetélkedősorozatot a KISZ Tolna megyei Bizottsága. Vasárnap zajlottak le megyénkben a területi vetélkedők három városunkban, valamint Pakson, Tamásiban és Decsen. A területi vetélkedőkre összesen 75 csapat nevezett. A versenyben 67 vett részt, 335 fős létszámmal. Ebből 19 gimnáziumi, 8 szakmunkás és 40 területi KISZ-szervezet. Továbbjutott 10 csapat a megyei döntőre, ezek a már a legeredményesebb szereplők: Tamási Lakóterületi, Tamási Gimnázium, Gyönki Gimnázium, Társadalombiztosítási Igazgatóság, Bonyhádi Területi, Garay János Gimnázium, Szekszárdi Nyomda, TOLNAKER, MN Honvédség, Tolnai Földvári Mihály Gimnázium. A felsorolt csapatok kiváló felkészültségükről adtak számot, a maximális 50 ponthoz közeli eredményeket értek el. A döntőbe jutáshoz minimum 43 pont kellett. A zsűrik véleménye egyöntetű volt: a vetélkedőkön megjelent összes csapat felkészült, bő ismeretekkel rendelkezett a megadott irodalomból, több volt a lexikális tudás, mint az összefüggések felismerése. Az utóbbiban való javításra még van idő, hiszen a megyei döntőt november 6-án délelőtt 9 órakor rendezik a Babits Mihály Megyei Művelődési Központban. Demokratizmus és felelősség „Demokratizmus és felelősség” címmel tartanak beszélgetést Bonyhádon a ZIM- klubkönyvtár ifjúsági klubjában október 25-én 19 órakor, melynek vendége Déri János tv-riporter, a Fiatalok órája szerkesztője lesz. A foglalkozás nyitott, minden érdeklődőt szeretettel látnak. ^PÚJSÁG 5 A DOHÁNYZÁS káros hatását számos alkalommal, alaposan és sokoldalúan bizonyították. Egy szenvedélyes dohányos 30 év alatt 15 ezer halálos adag mérget nyel. A akceleráció és emancipáció e tartozéka (a pszichológusok véleménye) saját magunk okozta szívinfarikitássá, érelmeszesedéssé, rákká, i tüdőtágulássá válik, ikoraszülést és idő előtti klimaxot okoz (az orvosok véleménye). Az európai civilizáció négy évszázaddal ezelőtt ismerte meg a keserű dohányfüst „édességét”, és csaknem ugyanakkor felvette ellene az egyenlőtlen harcot. E szenvedélyt „la XX. század pestisének” nevezik. Küzd ellene az orvostudomány, a sajtó, számos ország államszervezete és közvéleménye. A harcnak egyre újabb és újabb formáit találják ki. New York államban például a dohányosokra hajtó különleges pszichológiai klinikát alapítottak. A svájci biztosító társaságok javasolják, hogy a dohányzók és nem dohányzók különböző biztosítási díjat fizessenek, mivel az előbbiek között a halálozási arány jóval nagyobb. A dohányzás elleni propaganda érdekében bélyegeket bocsátanak ki, képregényeket rajzolnak, sőt a cigarettás dobozokon olyan feliratok olvashatók, hogy vásárlója dobja el az imént megvásárolt mérget. Ezek azonban csak részleges intézkedések. A „század problémáját”komplex megközelítéssel kell megoldani. Ilyen tervet igyekeznek kidolgozni a Szovjetunió legnagyobb üdülőközpontjában, a Fekete-tenger mellett lévő Szocsiban A dohányzást csakúgy, mint bármilyen káros szenvedélyt, kizárólag egyénileg lehet gyógyítani. A nikotinellenes mozgalom tömeges elterjesztésében ezt tekintik alapnak. A Szocsiba érkező üdülőt az orvosi vizsgálat alkalmával olyan kérdőív várja, melyen feltétlenül szerepelnek a következők is: „dohányzik?”, „régóta dohányzik?”, „akar-e leszokni a dohányzásról?” A kérdőív segítségével minden üdülőorvos még a beteggel történő találkozás előtt megtudhatja mire kell felkészülnie, összegyűjtheti a legmeggyőzőbb érveket, gondolkozhat a megfelelő gyógyítási módon. A dohányzást abbahagyni kívánók számára számos gyógyszeres, pszichológiai, belgyógyászati és végül egyszerűen emberi ráhatási módszert dolgoztak ki. A Szocsiban dolgozó ideggyógyászok csaknem minden kultúrházban és rendelőintézetben bevezették a hipnózissal történő egyéni pszichoterápia gyógymódot. Felhasználják a gyógyszeres gyógyítást, az akupunktúrát, az autoszuggesztiót, az oxigénkoktélokat. Meg kell említenünk, hogy az új gyógymódokra nem minden, Szocsiban lévő üdülőhely van egyformán felkészülve, és nem mindig sikerül megvalósítani a betegre való komplex ráhatást. A dohányzás antiszociális jelenség, mely komoly károkat okoz a nemdohányzóknak. A városi hatóságok Szocsiban bizonyos adminisztratív intézkedéseket foganatosították. SZOCSI lakóinak kezdeményezése már túlterjedt az üdülőhelyen. A dohányzás elleni megelőző tevékenység és küzdelem kérdéseivel foglalkozó nemrég lezajlott tudományos gyakorlati konferencián közel 1000-en vettek részt ,a 15 szovjet szövetséges köztársaságból, akik azzal a szilárd meggyőződéssel utaztak el Szocsiből, hogy a város lakóinak kezdeményezését továbbterjesztik a Szovjetunió városaiban és falvaiban. Inna Zsukova APN—KS Oleg Popov bohóc, a Szovjetunió Népművésze. A cigarettafüstben elpusztult kutya című, népszerű számát adjak elő. Újjáalakuló klubélet Egyszerű külsőségek között találkoztak múlt szombaton a paksi járás népművelői és klubvezetői, hogy megvitassák a helyi problémákat. A tanácskozás házigazdája a járási KISZ-bizottság és a járási művelődési központ volt. A résztvevők vitát indítottak a paksi járás kulturális életének fellendítése érdekében. Problémák szép számmal akadtak, az anyagiaktól az emberek passzivitásáig. Hiányos volt eddig a járási klubtanács működése, ezért a jelenlévők újjáválasztották. Minden remény megvan arra, hogy a most megválasztott 11 tagú klubtanács aktív munkája eredményekben fog kamatozni a járás ifjúsági klubjaiban. Az értekezlet befejező aktusaként Hancsok László politikai dalénekes és együttese szórakoztató műsorral köszönt el a résztvevőktől. Vaszari István tudósító