Tolna Megyei Népújság, 1977. október (27. évfolyam, 231-256. szám)
1977-10-21 / 248. szám
1977. október 21. Kistermelők továbbképzése A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium tájékoztatási főosztályának szeptember végén kelt beszámolója szerint országszerte folytatni kívánják a nagyüzemek szakembereinek, valamint a kistermelőknek a szakmai továbbképzését. A fejlődés irányvonala és a fokozódó gazdasági feladatok egyaránt szükségessé teszik, hogy az állami szervek az anyagi támogatáson túlmenően, a továbbképzés szervezésével is segítséget nyújtsanak a szocialista mezőgazdaságnak. A lakosság élelmiszerellátásában a kistermelés is szerepet játszik, éppen ezért fontos, hogy termékeik megfeleljenek a mind nagyobb igényeket támasztó piac követelményeinek. El kell érnünk, hogy a kistermelők a legkorszerűbb kisüzemi technológiák alkalmazásával, a kistermelés körülményeinek megfelelően gazdálkodjanak. Minden termelőszövetkezetben indokolt létrehozni a háztáji bizottságot, ha ez még nem történt volna meg. A kistermelők tanfolyamait és tapasztalatcseréit a megyei tanácsok illetékes osztályai szervezik, de érdekeltek benne a tudományos és társadalmi egyesületek, a Hazafias Népfront, a termelőszövetkezetek területi szövetségei, az ÁFÉSZ- ek, az oktatási és kutatási intézmények is. A tanfolyamok pontos idejéről és helyéről plakátok adnak majd útbaigazítást. A tanfolyamok elsődleges célja, hogy azokat a praktikus termelési tapasztalatokat, gyakorlati eljárásokat, módszereket, munkafogásokat ismertessék meg, melyek közvetlenül és jól hasznosíthatók a gyakorlatban. Az előadások során, valamint különféle füzetekből tájékoztatást kapnak a kistermelők arról is, hogy milyen lehetőségeik vannak a termelést és az értékesítést illetően. Érdemes mind emellett figyelemmel kísérni a szaklapok: a Magyar Mezőgazdaság, a Kertészet és Szőlészet, illetve a Kistermelők Lapja rovatait is. A MILLIÓK ÉS A TOTÓ Mindenki ért a fuitballkhoz. Legalábbis az emberek szívesen elhiszik önmagukról, hogy ismerik a sportág valamennyi kérdését. Népszerű máílurtk a futball, rengeteg a szakértő, mindez hozzájárult ahhoz, hogy sokan éreztek, éreznek önmagukban képességet, ha úgy tetszik,tehetséget: megjósolják, eltalálják, mii lesz a mérkőzések eredménye. Vagyis fotóznak. Ezzel el is érkeztünk a harminc esztendővel ezelőtt, 1947. október 19-én nálunk is meghonosodott játék nagy közönségsikerének magyarázatához. Egy kis fotótörténelem Nem titok, hogy Anglia a fogadások klasszikus hazája. A szigetországban már 1932 óta lehet tippelni futballmérkőzésekre. Azt kell eltalálni, hogy a labdarúgók 30 találkozója közül melyek végződnek döntetlenül, vagyis az nyer, aki jó helyre írja az X-eket Svájcban működik a labdarúgó-mérkőzésekre köthető fogadások, illetve a különféle szelvényeket kibocsátó szervek működését összehangoló „ismtertotó”. Ennek „WochenbUlleti”-ja hétről hétire közli, hogy az egyes országokban milyen a fogadási forma és mekkorák voltak a nyeremények. Ennek a szervezetnek a magyar totózást lebonyolító Országos Takarékpénztár Sportfogadása és Lottóigazgatósága is tagja. Szusza 1947-es nyilatkozata Visszatérve 1947 őszére, amikor az első szelvényt árulni kezdték, az akkori labdarúgóélet hírességei bizakodóan nyilatkoztak az új játék jövőjéről. A többi között megkérdezték Szusza Ferencet is, aki 1947-ben az egyik legjobb csatár volt. — Én. .nem vagyok „játékos” természetű, nem kártyázom, nem járok lóversenyre — mondta —, de a sportfogadás érdekel. Meglepetéssel olvasom azonban, hogy játékosok számára megtiltották a tippelést. Ez nem helyes. Ha én pályára lépek, akkor arra gondolok, hogyan lehet mielőbb berúgni a labdát a csapatommal szemben álló együttes hálójába, nem pedig arra, hogy miit írtam a szelvényre. Később ezt a kezdeti szabályt megváltoztatták: ma már a labdarúgók éppen úgy tippelhetnek, mint bárki más. Nem mese ez? Talán egyetlen játékról sem kering annyi mendemonda, mint éppen a totóról, ilme, egy eset. A falusi bácsi szénakazalba dugta a pénzét és a heti totó-igazolószelvényét is. Amikor vasárnap meghallotta a rádióban az eredményeket, úgy emlékezett, hogy tippjei jók, tehát nyert. Rohant ki a földjére, hogy a kazalból előkeresse a szelvényt, de kellemetlen meglepetés érte. A tehene éppen a kazalnak abból a részéből lakmározott, ahová a pénzt és a totóigazoló szelvényét eldugta. A bácsi gyorsan határozott, levágatta a helybeli mészárossal a tehenet és szerencséjére az állat gyomrából ki Az első plakát szedhette a sok ezer forintot érő papírt. Más. Vasárnap este, amikor az eredményeket a rádió ismertette, valaki, megtudván, hogy minden mérkőzésre jól tippelt, örömében meghívta a rokonokat, barátokat, ismerősöket és ismeretleneket Óriási dáridó volt, mindenki azt evett-ivott, amit akart. Folyt a bor reggelig. Akkor aztán kiderült, hogy a nyeremény összege nem egészen 200 forint A legendás kétmillió Nyilván mindenkit érdekel, mennyi volt eddig az a legnagyobb összeg, amit — persze nehéz héten, amikor sok találkozó végződött meglepetéssel — nyereményként kifizetett a totó. Pontosan 2 000 379 forint! Harminc esztendős tehát a totó. A jubileum alkalmából így nyilatkozott Szohár Ferenc, az OTP Sportfogadási és Lottóigazgatóságának vezetője. — Mindenki megáll, ha egy évforduló elérkezik. Mit is így teszünk — mondta az igazgató. — Hátranézünk egy kicsit. A magunk részéről azért csináljuk a totót szívesen, mert ezzel anyagilag járulunk hozzá a magyar sport támogatásához. Ilyenkor előre is nézünk, tervezgetünk. Már a moszkvai olimpiára is gondolunk, a fotózásból az államkasszába befolyó összeg jelentős részét arra lehet majd fordítani, hogy a magyar versenyzők jól felkészülhessenek az 1980-as esztendő nagy sporteseményére. Molnár Károly Fotó: Borsán Ahol minden kiderül Mi hiányzik az Szekszárd dinamikusan fejlődő város. A szekszárdiak örülnek városuk gyarapodásának, bár még nincs minden, amire szükség van. Megkérdeztük néhányukat: szerintük mi hiányzik? Lerch János nyugdíjas, szolgáltatásokat végző lakatos: — Kevés a bölcsőde, sokan várnak telefonra. Indíthatnának helyijáratú buszt a Mérey lakótelep felé. Kellene néhány zebra az északi kertvárosba is. János József szerszámkészítő: — Nagyon hiányzik az uszoda. Rossz a vízellátás, rozsdás, homokos víz folyik a csapokból. (A vas- és mangántalanító helyzetével lapunkban már foglalkoztunk.) Csöglei Marianna, a tanítóképző főiskola első éves hallgatója: — A szórakozási lehetőségeket a két véglet jelenti, azaz, vagy presszózunk, vagy színházba megyünk. Nincs átmenet, rossz a klubélet. Kulturális, pedagógiai folyóiratokat nehéz beszerezni. Szingler Antal technikus: — Szeretném, ha megalakulna Szekszárdon az autóssportklub. Jelenleg a pécsi klub tagja vagyok. A bőrdíszműben dolgozom, naponta tapasztalom a Keselyűsi út zsúfoltságát. Jó lenne végre rendezni ezt a problémát.A forgalom zsúfoltságán segít majd a tervezés alatt álló felüljáró, és négysávos út.) Balla Mártonná, a Garay téri könyvesbolt vezetője: — Nem tudom miért építenek mindent kicsire. Kicsi az úttörőház, a művelődési ház, kicsik az üzletek. Télen nincs sportolási lehetőség. Kicsi a strand. (örvendetes, hogy a művelődési ház ma már kicsinek tűnik, s valójában az is. Építésekor mindenki attól félt, hogy kong majd az ürességtől.) Puxler Mihály üzletvezető: — Igazi borozó hiányzik, valódi helyi borokkal. Olyan, ahol cigánypecsenye, sült kolbász, és jó hangulat együtt található a jó borral. Molnár Gábor gépszerelő: — Még csak egy éve élek Szekszárdon. Szerintem jó vízre lenne igen nagy szükség. A téli sportolási lehetőségek sem a legjobbak. Baka László erdőfelügyelő: — Játszótereket kellene építeni. Az általános iskolák zsúfoltsága sem a legkellemesebb. Szabó Lászlóné adminisztrátor: — Elégedett vagyok a város fejlődésével. Egy állandó színházi társulatot szívesen látnék. (Szekszárd nem tud eltartani egy társulatot. Az, hogy ide több társulat jár, színesebbé teszi a szíházi programot.) Homann György tanuló: — Sokszor elmarad a vasárnapi bál egyéb rendezvények miatt. Nem azt mondom, hogy ne legyen kiállítás, de amikor van, miért épp a fiatalok egyéb szórakozásának rovására? Kellene egy olyan hely, ami csak a miénk. A szekszárdiak szívükön viselik városuk fejlődését. Szívesen beszélnek arról, ami új, és arról, amit szeretnének. — c. p. 1. — Életmód *77 SÍÉPÚJSÁG 5 ■állóiéptés. — Azt, hogy az ember hogyan él, alapvetően a jövedelme határozza meg — mondta egy ismerősöm. Bennem azonban azóta is motoszkál a kérdés, hogy valóban így van-e? o Gépkocsivezető, 34 éves. Másodszor nősült. Neje, második gyermekükkel tartózkodik otthon. A négyfős család parányi albérletben lakik, lakást várnak, gyűjtenek rá. A férj alapfizetése 1750 forint, 720 a családi pótlék, 120 karbantartás, 110 bérkiegészítés. Ez összesen 2700. Levonások: 340 gyerektartás, 40 CSÉB, 170 egyéb. A fennmaradó összeget egyben leadja a feleségének. Maszek jövedelme kétezer forint körül mozog, ezt nem adja haza, elkölti teljes egészében: 50 százalékát fotózásra, mint hobbijára, 30 százalékát italra, 20 százalékát egyéb szórakozásra. A négy főre, ha mindent hazaadna, jutna a felesége jövedelmével együtt 6400 forint. A lakásra félretettet, a nem hazaadottat, a levonásokat leszámítva 1900 forintjuk marad, megélhetésre... © Géplakatos, 24 éves, neje 21, könyvelő, gyermekük bölcsődés. Falun laknak, nagyszülőknél, bejárók. A férj alapja 3500, ehhez havonta átlag 500 forint jön még. Kétezret betesz a takarékba, lakásra gyűjtenek. A fennmaradóból 900-at ad haza, a többit, plusz a mellékesekből összejövő hatszázat a következőkre költi: 300 cigaretta, 300 ital, 200 mozi, 200 egyéb és szórakozás a feleséggel, pl. színház, 200 kávézásra, 100 újságokra alkalmanként, de naponta megveszi a Népújságot, hetente Élet és Irodalom, Magyarország, Autó- Motor című lapokat. Háromszázat félretesz ajándékozásra, alkalmanként. Felesége fizetése 2000, ebből 100 bérletre, a havi utazásokra megy, 200 ebédjegyre,* 200 könyvre, 400 a benzinpénz, kirándulásokra a szülők Zsigulijával, marad 1100. Ehhez jön a férj 900-a. Kétezerből élnek hárman, ez a konyhapénz, a gyerek kiadásainak, a ruházkodásnak a fedezete. Tavaszra várják a lakásukat. A három főre jutó összbevétel: 6600 forint. Huszonkét éves adminisztrátornő, egyedülálló, albérletben. 2600 az alapfizetése, ebből 600 az albérleti díj, 1200 körül költ havonta öltözködésre, vásárlásokkal, ruhaalakításokkal, kozmetikával együtt. Ebédjegy 170, háztartási cikkekre 150. Marad 400 körüli összeg, a többi étkezésre, s ezzel már nem is elég a fizetés. Havonta átlag 200 forintot kér kölcsön, ami már eleve a kiadásokhoz számít nála. Félre nem tesz semmit. Férjhez menne... o Huszonegy éves tanácsi előadó, bejáró. A havi fix 2400. Alkalmi munkákból rendszeresen 500 forintja jön össze. A 2900-ból 1000-et hazaad az édesanyjának. Otthon étkezik, ruházkodásának felét fedezik. 600 a magnórészlete, 200-at költ lemezekre, magnószalagra, 300 félretéve ruházkodásra, 200 megy szórakozásra, italra, 100 könyvekre, főként szakirodalomra, 60 fotózásra. Maradna még négyszáznegyven forint, de ezt is elkölti váratlan kiadásokra, ajándékozásokra, újságokra, maga sem tudja hova. Az egész költségvetés összeállítása gondot jelent neki, maga sem hiszi el a végén, hogy így elmegy a pénze, 2900 forintját egészben még sohasem látta. Nősülni nem akar, egyelőre. * Sokat keresnek vagy keveset a megszólalók? Mindenki tehet összehasonlítást a maga jövedelmével. Következtetések levonása helyett játszadozzunk azokkal a számokkal, melyek előttünk hevernek. Mennyi az összbevétel és ebből mennyi a hasznos kiadás, mennyi a szükséges, vagy mennyi megy céllal a bankba? — herczeg — Szocialista brigádok Faddon Bemutatkozik egy-egy brigád A községben harminc fölött van a szocialista brigádok száma, taglétszámuk pedig eléri a négyszázat, öt évvel ezelőtt kezdődött a szocialista brigádok szervezése, azóta népszerűvé vált a mozgalom. A legtöbb — 23 — szocialista brigád a termelőszövetkezetben található, kétszáznál több taggal. A brigádmozgalom fejlődése itt a legdinamikusabb. Példa erre idei vállalásuk, amit a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére tettek. Ez ugyanis ezer munkaórával több társadalmi munkavállalást tartalmaz az elmúlt évinél, összesen eléri a hatezret. A brigádok összetételében minőségi javulás tapasztalható, a nők aránya is jobb lett. Ügyelnek a kulturális vállalásokra is, melyek ma már nem formálisak. Igaz, az értékelésnél ez a terület még nem nyom annyit a latban, mint az elvárható lenne. A gondok közül a legégetőbb a felnőttoktatás. A brigádtagok egyharmada nem rendelkezik nyolc általános iskolai végzettséggel. A beiskolázás évek óta folyamatos, de mind nehezebben vállalják már a felnőttek a munka melletti tanulást. A község egyik legjobb szocialista brigádja a gumiipari szövetkezetnél tevékenykedik. József Attila nevét vették fel, két éve alakultak, 12 fővel műszakbrigádként. Átlagéletkoruk 35 év, a brigád tagjainak fele nő. Vállalásaik ez évben is főként a munkaterületükre szóltak, közülük kiemelkedik az a szocialista műszak, amelyet augusztus 27-én, szombaton szerveztek. Ezen az egy főre jutó termelési érték elérte a 6 ezer 700 forintot, az összérték pedig közel 50 ezer forint volt. A brigád összetartó ereje a személyes kapcsolatokban rejlik. Megbecsülik egymás munkáját, meglátogatják a gyesen lévő kismamákat, névadókon vesznek részt, betegeiket ápolják. Kulturális vállalásuk részeként eljárnak a művelődési házba is, ahol nemcsak a szocialista brigádok számára szervezett havi foglalkozásokon vesznek részt, hanem a többi érdekes rendezvényen is. Élénken emlékeznek szekszárdi kirándulásukra, melynek során a BVK-nál vettek részt üzemlátogatáson, kedves vendéglátáson. A művelődési ház törődik a községben a legtöbbet a szocialista brigádokkal. A havi foglalkozásokon túl rendszeresen felmérik az igényeket a felnőttoktatásra, tanfolyamokra, színházi előadásokra, műsoros és előadói estekre. Havi műsorfüzetüket minden szocialista brigád kézhez kapja, válogathatnak a programokban. Az ősztől új sorozatot indítanak. Ebben egy-egy brigád mutatkozik be. A klubfoglalkozások szervezésének módja pedig az lesz, hogy egy-egy brigád vendégségbe hív egy másikat. A legközelebbi foglalkozások is érdekesek lesznek: kétfordulós vetélkedő a 60. évforduló jegyében. 60 év 60 kérdés címmel; részvétel a szocialista brigádok második megyei találkozóján, Szekszárdon. Az utóbbi program egyik érdekessége lesz a szocialista brigádok kulturális vállalásait bemutató rövid jelenetek sora.