Tolna Megyei Népújság, 1977. október (27. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-21 / 248. szám

1977. október 21. Kistermelők továbbképzése A Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztérium tá­jékoztatási főosztályának szeptember végén kelt be­számolója szerint ország­szerte folytatni kívánják a nagyüzemek szakemberei­nek, valamint a kisterme­lőknek a szakmai tovább­képzését. A fejlődés irány­vonala és a fokozódó gaz­dasági feladatok egyaránt szükségessé teszik, hogy az állami szervek az anyagi támogatáson túlmenően, a továbbképzés szervezésével is segítséget nyújtsanak a szocialista mezőgazdaságnak. A lakosság élelmiszer­ellátásában a kistermelés is szerepet játszik, éppen ezért fontos, hogy termékeik megfeleljenek a mind na­gyobb igényeket támasztó piac követelményeinek. El kell érnünk, hogy a kister­melők a legkorszerűbb kis­üzemi technológiák alkal­mazásával, a kistermelés körülményeinek megfele­lően gazdálkodjanak. Min­den termelőszövetkezetben indokolt létrehozni a ház­táji bizottságot, ha ez még nem történt volna meg. A kistermelők tanfolya­mait és tapasztalatcseréit a megyei tanácsok illetékes osztályai szervezik, de ér­dekeltek benne a tudomá­nyos és társadalmi egyesü­letek, a Hazafias Népfront, a termelőszövetkezetek terü­leti szövetségei, az ÁFÉSZ- ek, az oktatási és kutatási intézmények is. A tanfolyamok pontos idejéről és helyéről plaká­tok adnak majd útbaigazí­tást. A tanfolyamok elsőd­leges célja, hogy azokat a praktikus termelési tapasz­talatokat, gyakorlati eljá­rásokat, módszereket, mun­kafogásokat ismertessék meg, melyek közvetlenül és jól hasznosíthatók a gya­korlatban. Az előadások so­rán, valamint különféle fü­zetekből tájékoztatást kap­nak a kistermelők arról is, hogy milyen lehetőségeik vannak a termelést és az értékesítést illetően. Érde­mes mind e­mellett figye­lemmel kísérni a szaklapok: a Magyar Mezőgazdaság, a Kertészet és Szőlészet, il­letve a Kistermelők Lapja rovatait is. A MILLIÓK ÉS A TOTÓ Mindenki ért a fuitballk­hoz. Legalábbis az emberek szí­vesen elhiszik önmagukról, hogy ismerik a sportág vala­mennyi kérdését. Népszerű m­áílurtk a futball, rengeteg a szakértő, mindez hozzájárult ahhoz, hogy sokan éreztek, éreznek önmagukban képes­séget, ha úgy tetszik,­­tehet­séget: megjósolják, eltalál­ják, mii lesz a mérkőzések eredménye. Vagyis fotóznak. Ezzel el is érkeztünk a har­minc esztendővel ezelőtt, 1947. október 19-én nálunk is meghonosodott játék nagy közönségsikerének magyará­zatához. Egy kis fotótörténelem Nem­­ titok, hogy Anglia a fogadások klasszikus hazája. A szigetországban már 1932 óta lehet tippelni futball­mérkőzésekre. Azt kell elta­lálni, hogy a labdarúgók 30 ta­lálkozója közül melyek vég­ződnek döntetlenül, vagyis az nyer, aki jó helyre írja az X-eket Svájcban működik a lab­darúgó-mérkőzésekre köthe­tő fogadások, illetve a külön­féle szelvényeket kibocsátó szervek működését össze­hangoló „ismtertotó”. Ennek „WochenbUlleti”-ja hétről hétire közli, hogy az egyes országokban milyen a foga­dási form­a és mekkorák voltak a nyeremények. En­nek a szervezetnek a ma­gyar totózást lebonyolító Or­szágos­ Takarékpénztár Sport­­­fogadása és Lottóigazgatósá­­ga is tagja. Szusza 1947-es nyilatkozata Visszatérve 1947 őszére, amikor az első szelvényt árulni kezdték, az akkori labdarúgóélet hírességei bi­zakodóan­­ nyilatkoztak az új játék jövőjéről. A­­ többi kö­zött megkérdezték Szusza Ferencet i­s, aki 1947-ben az egyik legjobb csatár volt. — Én. .nem vagyok „já­tékos” természetű, nem kár­tyázom, nem járok lóver­senyre — mondta —, de a sportfogadás érdekel. Meg­lepetéssel olvasom azonban, hogy játékosok számára­­ megtiltották a tippelést. Ez nem helyes. Ha én pályára lépek, akkor arra gondolok, hogyan lehet mielőbb­­ berúg­ni a labdát a csapatommal szemben álló együttes háló­jába, nem pedig arra, hogy miit írtam a szelvényre. Később ezt a kezdeti sza­bályt megváltoztatták: ma már a labdarúgók éppen úgy tippelhetnek, mint bár­ki más. Nem mese ez? Talán egyetlen játékról sem kering annyi mende­monda, mint éppen a totóról, ilme, egy eset. A falusi bá­csi szénakazalba dugta a pénzét és a heti totó-igazoló­szelvényét­­ is. Amikor va­sárnap­­ meghallotta a rádió­ban az eredményeket, úgy emlékezett, hogy tippjei jók, tehát nyert. Rohant ki a földjére, hogy a kazalból elő­keresse a szelvényt, de kel­lemetlen meglepetés érte. A tehene éppen a kazalnak abból a részéből lakmáro­­zott, ahová a pénzt és a totó­­igazoló szelvényét eldugta. A bácsi gyorsan határozott, le­vágatta a helybeli mészáros­sal a tehenet és szerencsé­jére az állat gyomrából ki­ Az első plakát szedhette a sok ezer forintot érő papírt. Más. Vasárnap este, ami­kor az eredményeket a rádió ismertette, valaki, megtud­ván, hogy minden mérkőzés­re jól tippelt, örömében meg­hívta a rokonokat, baráto­kat, ismerősöket és ismeret­leneket Óriási dáridó volt, mindenki azt evett-ivott, amit akart. Folyt a bor reggelig. Akkor aztán kide­rült, hogy a nyeremény ös­­­szege nem egészen 200 fo­rint A legendás kétmillió Nyilván mindenkit érde­kel, mennyi volt eddig az a legnagyobb összeg, amit — persze nehéz héten, amikor sok találkozó végződött meg­lepetéssel — nyereményként kifizetett a totó. Pontosan 2 000 379 forint! Harminc esztendős tehát a totó. A jubileum alkalmából így nyilatkozott Szohár Fe­renc, az OTP Sportfogadási és Lottóigazgatóságának ve­zetője. — Mindenki megáll, ha egy évforduló elérkezik. Mit is így teszünk — mondta az igazgató. — Hátranézünk egy kicsit. A magunk részé­ről azért csináljuk a totót szívesen, mert ezzel anyagi­lag járulunk hozzá a magyar sport támogatásához. Ilyen­kor előre is nézünk, tervez­getünk. Már a moszkvai olimpiára is gondolunk, a fotózásból az államkasszába befolyó összeg jelentős ré­szét arra lehet majd fordí­tani, hogy a magyar ver­senyzők jól felkészülhessenek az 1980-as esztendő nagy sporteseményére. Molnár Károly Fotó: Borsán Ahol minden kiderül Mi hiányzik az Szekszárd dinamikusan fej­lődő város. A szekszárdiak örülnek városuk gyarapodá­sának, bár még nincs min­den, amire szükség van. Megkérdeztük néhányukat: szerintük mi hiányzik? Lerch János nyugdíjas, szol­­gáltatásokat végző lakatos: — Kevés a bölcsőde, sokan várnak telefonra. Indíthatná­nak helyijáratú buszt a Mé­­rey lakótelep felé. Kellene néhány zebra az északi kert­városba is. János József szerszámkészí­tő: — Nagyon hiányzik az uszoda. Rossz a vízellátás, rozsdás, homokos víz folyik a csapokból. (A vas- és mangántalanító helyzetével lapunkban már foglalkoztunk.) Csöglei Marianna, a tanító­képző főiskola első éves hall­gatója: — A szórakozási lehetősé­geket a két véglet jelenti, azaz, vagy presszózunk, vagy színházba megyünk. Nincs átmenet, rossz a klubélet. Kulturális, pedagógiai folyó­iratokat nehéz beszerezni. Szingler Antal technikus: — Szeretném, ha megala­kulna Szekszárdon az autós­sportklub. Jelenleg a pécsi klub tagja vagyok. A bőr­díszműben dolgozom, napon­ta tapasztalom a Keselyűsi út zsúfoltságát. Jó lenne vég­re rendezni ezt a problémát.­­A forgalom zsúfoltságán se­gít majd a tervezés alatt álló felüljáró, és négysávos út.) Balla Mártonná, a Garay téri könyvesbolt vezetője: — Nem tudom miért építe­nek mindent kicsire. Kicsi az úttörőház, a művelődési ház, kicsik az üzletek. Télen nincs sportolási lehetőség. Kicsi a strand. (örvendetes, hogy a műve­lődési ház ma már kicsinek tűnik, s valójában az is. Épí­tésekor mindenki attól félt, hogy kong majd az üresség­től.) Puxler Mihály üzletvezető: — Igazi borozó hiányzik, valódi helyi borokkal. Olyan, ahol cigánypecsenye, sült kolbász, és jó hangulat együtt található a jó borral. Molnár Gábor gépszerelő: — Még csak egy éve élek Szekszárdon. Szerintem jó vízre lenne igen nagy szük­ség. A téli sportolási lehető­ségek sem a legjobbak. Baka László erdőfelügyelő: — Játszótereket kellene építeni. Az általános iskolák zsúfoltsága sem a legkelle­mesebb. Szabó Lászlóné adminisztrá­tor: — Elégedett vagyok a vá­ros fejlődésével. Egy állandó színházi társulatot szívesen látnék. (Szekszárd nem tud eltar­tani egy társulatot. Az, hogy ide több társulat jár, színe­sebbé teszi a szíházi progra­mot.) Homann György tanuló: — Sokszor elmarad a va­sárnapi bál egyéb rendezvé­nyek miatt. Nem azt mon­dom, hogy ne legyen kiállítás, de amikor van, miért épp a fiatalok egyéb szórakozásá­­nak rovására? Kellene egy olyan hely, ami csak a mi­énk. A szekszárdiak szívükön viselik városuk fejlődését. Szívesen beszélnek arról, ami új, és arról, amit szeretné­nek. — c. p. 1. — Életmód *77 SÍÉPÚJSÁG 5 ■áll­óiéptés. — Azt, hogy az ember hogyan él, alapvetően a jövedelme határozza meg — mondta egy ismerő­söm. Bennem azonban azóta is motoszkál a kérdés, hogy valóban így van-e? o Gépkocsivezető, 34 éves. Másodszor nősült. Neje, má­sodik gyermekükkel tartóz­kodik otthon. A négyfős család parányi albérletben lakik, lakást várnak, gyűj­tenek rá. A férj alapfize­tése 1750 forint, 720 a csa­ládi pótlék, 120 karbantar­tás, 110 bérkiegészítés. Ez összesen 2700. Levonások: 340 gyerektartás, 40 CSÉB, 170 egyéb. A fennmaradó összeget egyben leadja a feleségének. Maszek jöve­delme kétezer forint körül mozog, ezt nem adja haza, elkölti teljes egészében: 50 százalékát fotózásra, mint hobbijára, 30 százalékát italra, 20 százalékát egyéb szórakozásra. A négy főre, ha mindent hazaadna, jut­na a felesége jövedelmével együtt 6400 forint. A lakás­ra félretettet, a nem haza­adottat, a levonásokat le­számítva 1900 forintjuk ma­rad, megélhetésre... © Géplakatos, 24 éves, neje 21, könyvelő, gyermekük bölcsődés. Falun laknak, nagyszülőknél, bejárók. A férj alapja 3500, ehhez ha­vonta átlag 500 forint jön még. Kétezret betesz a ta­karékba, lakásra gyűjtenek. A fennmaradóból 900-at ad haza, a többit, plusz a mellékesekből összejövő hatszázat a következőkre költi: 300 cigaretta, 300 ital, 200 mozi, 200 egyéb és szórakozás a feleséggel, pl. színház, 200 kávézásra, 100 újságokra alkalmanként, de naponta megveszi a Nép­újságot, hetente Élet és Iro­dalom, Magyarország, Autó- Motor című lapokat. Há­romszázat félretesz ajándé­kozásra, alkalmanként. Fe­lesége fizetése 2000, ebből 100 bérletre, a havi utazá­sokra megy, 200 ebédjegy­re,* 200 könyvre, 400 a ben­zinpénz, kirándulásokra a szülők Zsigulijával, marad 1100. Ehhez jön a férj 900-a. Kétezerből élnek hárman, ez a konyhapénz, a gyerek kiadásainak, a ru­házkodásnak a fedezete. Tavaszra várják a lakásu­kat. A három főre jutó összbevétel: 6600 forint.­­ Huszonkét éves admi­nisztrátornő, egyedülálló, al­bérletben. 2600 az alapfize­tése, ebből 600 az albérleti díj, 1200 körül költ havon­ta öltözködésre, vásárlások­kal, ruhaalakításokkal, koz­metikával együtt. Ebédjegy 170, háztartási cikkekre 150. Marad 400 körüli összeg, a többi étkezésre, s ezzel már nem is elég a fizetés. Ha­vonta átlag 200 forintot kér kölcsön, ami már ele­ve a kiadásokhoz számít nála. Félre nem tesz sem­mit. Férjhez menne... o Huszonegy éves tanácsi előadó, bejáró. A havi fix 2400. Alkalmi munkákból rendszeresen 500 forintja jön össze. A 2900-ból 1000-et hazaad az édesanyjának. Otthon étkezik, ruházkodá­sának felét fedezik. 600 a magnórészlete, 200-at költ lemezekre, magnószalagra, 300 félretéve ruházkodásra, 200 megy szórakozásra, ital­ra, 100 könyvekre, főként szakirodalomra, 60 fotózás­ra. Maradna még négyszáz­­negyven forint, de ezt is elkölti váratlan kiadásokra, ajándékozásokra, újságok­ra, maga sem tudja hova. Az egész költségvetés össze­állítása gondot jelent neki, maga sem hiszi el a végén, hogy így elmegy a pénze, 2900 forintját egészben még sohasem látta. Nősülni nem akar, egyelőre. * Sokat keresnek vagy ke­veset a megszólalók? Min­denki tehet összehasonlítást a maga jövedelmével. Kö­vetkeztetések levonása he­lyett játszadozzunk azokkal a számokkal, melyek előt­tünk hevernek. Mennyi az összbevétel és ebből mennyi a hasznos kiadás, mennyi a szükséges, vagy mennyi megy céllal a bankba? — herczeg — Szocialista brigádok Faddon Bemutatkozik egy-egy brigád A községben harminc fö­lött van a szocialista brigá­dok száma, taglétszámuk pedig eléri a négyszázat, öt évvel ezelőtt kezdődött a szo­cialista brigádok szervezése, azóta népszerűvé vált a moz­galom. A legtöbb — 23 — szocia­lista brigád a termelőszövet­kezetben található, kétszáz­nál több taggal. A brigád­mozgalom fejlődése itt a legdinamikusabb. Példa erre idei vállalásuk, amit a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom 60. évfordulója tisz­teletére tettek. Ez ugyanis ezer munkaórával több tár­sadalmi munkavállalást tar­talmaz az elmúlt évinél, ös­­­szesen eléri a hatezret. A bri­gádok összetételében minősé­gi javulás tapasztalható, a nők aránya is jobb lett. Ügyelnek a kulturális válla­lásokra is, melyek ma már nem formálisak. Igaz, az ér­tékelésnél ez a terület még nem nyom annyit a latban, mint az elvárható lenne. A gondok közül a legégetőbb a felnőttoktatás. A brigádta­gok egyharmada nem rendel­kezik nyolc általános iskolai végzettséggel. A beiskolázás évek óta folyamatos, de mind nehezebben vállalják már a felnőttek a munka melletti tanulást. A község egyik legjobb szocialista brigádja a gumi­ipari szövetkezetnél tevé­kenykedik. József Attila ne­vét vették fel, két éve ala­kultak, 12 fővel műszakbri­gádként. Átlagéletkoruk 35 év, a brigád tagjainak fele nő. Vállalásaik ez évben is főként a munkaterületükre szóltak, közülük kiemelkedik az a szocialista műszak, amelyet augusztus 27-én, szombaton szerveztek. Ezen az egy főre jutó termelési ér­ték elérte a 6 ezer 700 forin­tot, az összérték pedig közel 50 ezer forint volt. A brigád összetartó ereje a személyes kapcsolatokban rejlik. Meg­becsülik egymás munkáját, meglátogatják a gyes­en lévő kismamákat, névadókon vesznek részt, betegeiket ápolják. Kulturális vállalá­suk részeként eljárnak a művelődési házba is, ahol nemcsak a szocialista brigá­dok számára szervezett havi foglalkozásokon vesznek részt, hanem a többi érdekes rendezvényen is. Élénken emlékeznek szekszárdi ki­rándulásukra, melynek során a BVK-nál vettek részt üzemlátogatáson, kedves ven­déglátáson. A művelődési ház törődik a községben a legtöbbet a szocialista brigádokkal. A havi foglalkozásokon túl rendszeresen felmérik az igényeket a felnőttoktatásra, tanfolyamokra, színházi elő­adásokra, műsoros és előadói estekre. Havi műsorfüzetüket minden szocialista brigád kézhez kapja, válogathatnak a programokban. Az ősztől új sorozatot indítanak. Ebben egy-egy brigád mutatkozik be. A klubfoglalkozások szervezésének módja pedig az lesz, hogy egy-egy brigád vendégségbe hív egy másikat. A legközelebbi foglalkozások is érdekesek lesznek: két­fordulós vetélkedő a 60. év­forduló jegyében. 60 év 60 kérdés címmel; részvétel a szocialista brigádok második megyei találkozóján, Szek­szárdon. Az utóbbi program egyik érdekessége lesz a szo­cialista brigádok kulturális vállalásait bemutató rövid jelenetek sora.

Next