Tolna Megyei Népújság, 1980. június (30. évfolyam, 127-151. szám)
1980-06-29 / 151. szám
1 a Képújság Mai sportműsor Kerékpár: A VI. Gemenci Nagydíj nemzetközi verseny második napján 9.30 órakor rajtol a mezőny a 188 km-es távú országúti versenyre. Várható beérkezés 14.10 órától a megyei tanács előtti célba. Délután 18 órakor ünnepélyes eredményhirdetés. Tenisz: Szekszárdon a városi sporttelepen folytatódik a megyei tenisz-csapatbajnokság. Kezdés: 8 órakor. Kézilabda: Megyebajnokság: Dalmand—Szedres, női 9 és 10 óra (Savanyú, Szeltner). Labdarúgás: Osztályozó az NB II-be jutásért: Honvéd Toldi SE—Dombóvári MSC, Ercsiben 17.30-kor. Labdarúgás. Nyári Totókupa: A TÁÉV SK csapata a Mohács-Véméndi TE együttesét fogadja 17 órakor. A Szekszárdi Dózsa Marcaliban lép pályára a Latinca SE ellen. Kezdés: 17 órakor. Labdarúgás: Körzeti bajnokság: Dalmand—Kurd 18 (Horváth), D. Vasas—Attala 18 (Dörnyei), Závod—Kocsola 18 (Egyed), Győré—Iregszemcse 18 (Farkas), Kaposszekcső—DMSC II. 18 (Kuti), Hőgyész—Kisvejke 18 (László). Teke: Dombóváron 7.30-tól folytatódik a Kaposmenti-kupa tekeverseny. 1980. június 29. Rajt a VI. Gemenci Nagydíjon Takács (BKV Előre) ötödször nyert a hegyiversenyen — öt, négy, három, kettő, egy, start — hangzott az indító vezényszava és a román Sirbu Florin elsőként vágott neki a kétezer méteres távnak. A visszaszámlálás kétszeresen is véget ért: több mint féléves gondos előkészület után elérkezett a várva várt nap, a VI. Gemenci Nagydíj nemzetközi országúti kerékpárverseny kétnapos küzdelemsorozatának nyitánya, s megtörtént az első szakasz startja. Szombaton délelőtt 10 óra előtt egy perccel szólította „dobogóra” Sirbu Florint a rádió riportere, Rózsa György. A Garay téren több száz főnyi közönség övezte a hegyiverseny starthelyét, amikor 12 nemzet 31 csapatának 130 versenyzője várta izgatottan színrelépését. Olyan ez a Gemenci Nagydíj mezőnye, mint hatalmas érettségi találkozó, amelyen az országhatárok, az óriási távolságok ellenére is állják szavukat a kerekes nebulók: jövőre ismét eljövünk, találkozunk. Rohan az idő, vannak, akik 1975-ben, az első alkalommal megrendezett viadalon fogadták meg a találkozót, s íme itt vannak most hatodszor is. Újoncok? No persze, azok is akadnak jócskán. Velük együtt duzzadt a résztvevők mezőnye az eddigi legnépesebbre. A teherautó platójára szerelt dobogóról egyperces időközönként követik egymást a versenyzők. Van hely a tetőn, ott fenn a Kálvária tetején, csak közben kétezer méteres távon egész embert kíván a nagy próbatétel. Tizenhetediknek indul Dalia Rizza, az SC Padovani dallamos nevű olasz üdvöskéje, hogy aztán négy és fél perc múlva ... Szóval a célból máris érkezik az URH-s üzenet: 4:23 perces idővel Dalia Rizzáé a nap eddigi legjobb eredménye. Neve listavezetőként kerül a táblára, amelynek felső részén olvasható: a pályacsúcsot Takács András tartja 4:15-ös időeredménnyel. Elstartolt már az 59 éves Cserepányi András is, aki Új Zélandból „ruccant” át a kadarka városába, aztán 36.nak a kétszeres párizsi ifjúsági bajnok, Ghislain Ouvrard is. Tíz perccel 11 óra előtt egy másik olasz, Gazzola Manó iratkozik fel negyediknek a táblára. Pontban 11-kor az élmezőny sorrendje: Dalia, Stein, Gera, Gazzola, s legjobb magyarként a szekszárdi Sajó. Húsz perccel később Lóki (PMSC) 4:22-es kitűnő eredménye fut be az éter hullámain. Fokozódik az izgalom, amikor a 82.-nek indult Andreas Neuer, a Karl-Marx- Stadt rutinos kerekese 4:11 percre javítja Takács korábbi pályacsúcsát. Hiába no, Neuer kétszer már megjárta a Békeversenyt is. Hohó, kitörő taps: Halász Zoli, újdonsült olimpikonunk 4:12-vel ért célba, s ezzel — olyan jó nevét olvasni — második helyen áll. Egy órával a zárás előtt ez a sorrend: Andreas Neuer, Halász Z., Loki, Dalia Rizza, de még nincs vége... Nincs ám! Hans Neuberger 4:22-vel ijesztgeti a „táblásokat”, aztán zúgó taps: 123.nak nekivág a távnak Takács András, a korábbi csúcstartó, négyszeres hegyibajnok. 12 óra 07 perckor recseg az URH, a nap minden eddiginél jobb eredményét érte el Takács. Új csúcs: 4:08 perc. Halász Lacit legszívesebben feltolnák a hegyre a lelkes szurkolók, a taps a biztatás így is sokat jelent. Időeredménye 4:14, s ezzel testvére mögött a negyedik helyet szerzi meg. Fél egy. Egymás után gördülnek le a versenyzők a hegyről. Takács András érkezik, kezét szorongatják a gratulálók. Ő köszöni, de kérdez: „Hol lehet jelentkezni a délutáni „amatőr”-versenyre? Óriási nevetés. Aztán szabadkozik: „Félreértettek, nem én akarok indulni, a feleségemet viszont benevezem”. Vége hát az első nap első versenyének. Munkában a versenybíróság, tevékenysége — már ezt is megszokhattuk volna — az óramű pontosságával azonos. Pereghet a stencilező, kész az eredménylista. A hegyiverseny győztese, immár ötödször Takács András (BKV Előre) 4:08 (3:58), 2. Andreas Neuer (Karl-Marx-Stadt) 4:11 (4:06), 3. Halász Zoltán (Szekszárd I.) 4:12 (4:09), 4. Halász László (Szekszárd I.) 4:14. Csapatban: 1. Szekszárdi Spartacus I. 12:56, 2. Karl-Marx-Stadt 13:11, 3. Start Warszawa 13:27, 4. SC Padovani 13:34. — fekete — Fotó: Kapfinger .1. Takács András ötödször is első Halász Laci az utolsó métereken Andreas Neuer a start pillanatában Halász Zoli „a bronzérmes” JASIN: „Orosz vendégszeretettel fogadjuk az olimpiára érkezőket” Lev Jasin, a közelmúlt híres labdarúgókapusa, aki hosszú éveken keresztül a világ legjobb kapuvédőjének számított, 78-szor öltötte magára a szovjet nemzeti válogatott mezét. Búcsúmérkőzése nemzetiközi jelentőséget kapott. Jasin klubjának, a Moszkvai Dinamónak a csapata találkozott a FIFA-válogatottal. Jasin jelenleg 50 éves, a Szovjetunió sportbizottsága labdarúgó-hivatalának helyettes vezetője. Jasin elmondta, hogy több világ- és Európa-bajnokságon részt vett, de olimpiai játékokon csupán egyetlen alkalommal, 1956-ban, amikor a szovjet válogatottnak sikerült olimpiai bajnokságot nyernie. „Az olimpiai játékok légköre utánozhatatlan, semmihez sem hasonlítható — folytatja a híres kapus. — Az olimpia nem csupán felfokozott versenyszellemet jelent, hanem egyszersmind olyan nagy ünnep is, amely barátokká teszi a világ, valamennyi kontinens különböző országainak ifjúságát. Ezért nem állnak meg semmiféle kritikát a washingtoni Fehér Ház ama politikusainak akciói, akik bojikotthadjáratot bontakoztatnak ki a moszkvai olimpia ellen, fittyet hányva az egész olimpiai mozgalomnak, az olimpia szabályainak, nemes eszményeinek”. „Hazánk fővárosában és a többi városokban, ahol a labdarúgó-mérkőzéseket lebonyolítják — Leningrádban, Minszkben, Kijevben — a stadionokat kicsínosították, tágasabbá, kényelmesebbé tették, a pályákat felújították — hangsúlyozza Jasin. — A résztvevők és a turisták számára érdekes szabadidő-programokat dolgoztak ki”. Ez igen lényeges kiegészítés, mivel az olimpia vendégei soha nem korlátozzák a rendező városban való tartózkodásukat kizárólag a sportversenyek megtekintésére, bármilyen rajongói legyenek is a sportnak. Jasin elmondja, hogy hosszú sportpályafutása során sokszor alkalma nyílt külföldi vendégeket fogadni. A játékosok és a sportvezetők között egyaránt voltak hivatalos személyek és a híres kapus olyan jó barátai, mint például a nagy brazil labdarúgó, Pelé. „Örömmel vállaltam az önkéntes idegenvezető szerepét — mondja Jasin —, a mindazok, akikkel együtt Moszkvát végigjártam, általában örömmel ismerkedtek meg városunkkal”. Jasin elmondja, hogy barátait, akik elmennek majd Moszkvába az olimpiára, meghívja a Nagyszínházba, hogy nézzék meg kedvenc balettjeit: Aram Hacsaturjan Spartakusát és Pjotr Csajkovszkij Hattyúk tavát. Saját bevallása szerint Jasin a drámai előadásokat is kedveli, itt azonban, véleménye szerint, a külföldi vendégek nyelvi akadályba ütközhetnek, nehezen érezhetik át az orosz nyelv minden mélységét és elmésségét. „Ezzel szemben a cirkusz nyelve mindenki számára érthető — teszi hozzá Jasin. — Hát a híres Tretyakov képtár? Vagy a Kreml kincstárai, a sok kiállítási terem? Ahhoz, hogy mindezt végig tudja nézni, a turistáknak legalább olyan kiváló sportformában kell lennie, mint az olimpiai versenyzőknek”. A vendégeknek okvetlenül időt kel szakítaniuk arra, hogy megismerkedjenek a nyári Moszkva környékkel, véli Jasin. Megemlíthetjük közülük a régi udvarházat Arhangelszkojében. Itt a Moszkva folyó által körülölelt, védett parkban található régi palotában vannak összegyűjtve az orosz és európai mesterek művészeti alkotásainak gyöngyszemei. „Ez az én kedvenc pihenőhelyem — folytatja Jasin. — Én azonban senkire sem akarom rákényszeríteni ízlésemet: ilyen szeretettel megőrzött és múzeummá átalakított palotákat, udvarházakat, kolostorokat tucatjával találhat Moszkva környékén a turista. Például a már említett Afihamgelszikoje mellett van Ujinsztkoje falu, sajátos „orosz parasztház” vendéglőjével, ahol kizárólag régi orosz ételeket szolgálnak fel. Bizonyára ez is csábító hely az olimpiai vendégek számára”. Minthogy gasztronómiai kérdésekre fordult a szó, megkérdem Jasint, mit ajánlana kedvenc ételei közül a vendégeknek? „Moszkvai borscsot és nyárson sült csirkét. A második fogás már a grúz konyha remeke” — hangzott a válasz. A beszélgetés befejezéseként Lev Jasin hangsúlyozza, hogy az olimpia közeledtével kedves vendégeket váró házigazdának érzi magát: „Azt szeretném, hogy mindenki otthonosan, kényelmesen érezze magát, hogy azzal az őszinte vággyal térjen haza, hogy még egyszer, pontosabban szólva, hogy még nem egyszer látogasson hozzánk vendégségbe”. Vitalij Meliko Karamov Lev Jasin, a 78-szoros válogatott Az NB II küszöbén Tizenhárom év után lesz-e újra NB II-es labdarúgó-csapata Dombóvárnak? A kérdésre ma délután választ kapunk, amikor az NB II-be jutásért rendezett osztályozó ■ Visszavágóján a 90 perc végén levonulnak a labdarúgók a pályáról Ercsiben. A DMSC együttese felkészüléséről, a várható esélyekről kérdeztük Újvári Kálmán vezetőedzőt. — A előző Vasárnapi szép sikerünket annak tulajdonítom, hogy a csapat minden játékosa átérezte a felelősséget, tudta, olyan eredményt kell elérni hazai pályán, amely a visszavágóra megnyugtató és növeli esélyünket. Csak a dicséret hangján tudok szólni játékosaim teljesítményéről, hisz az eredmény is mutatja: mindent megvalósítottak az általam elképzelt taktikából. A 4-0-ás előnyünk szép eredmény, de nem tesz elbizakodottá bennünket. Kemény edzésekkel készültünk egész héten a mai visszavágóra. Nem engedjük kiénekelni szánkból a sajtot. Igaz, hogy karnyújtásnyira kerültünk az NB II-höz, de 90 perc még hátravan. Remélem, sok szurkoló kísér el bennünket Ercsibe és ugyanolyan lelkesedéssel buzdítják a DMSC-t, mint tették azt hazai pályánkon. Az utazó keret tagjai közül Vida és Porcsa kisebb sérüléssel bajlódik, ezért a pályára lépő kezdőcsapatot a helyszínen, csak közvetlenül a kezdés előtt jelölöm ki — mondta a vezető edző. Az edzői nyilatkozat nem igényel kommentárt. Nem engedik kiénekelni szájukból a sajtot a dombóváriak, magyarán ugyanolyan elszántsággal küzdenek a visszavágón, mintha számukra most kezdődne az osztályozó. Jól tudják, a mai 90 perc ad végleges választ éves munkájuk megítélésére is. Az NB II küszöbére értek, adva a lehetőség, csak élni kell azzal. Az osztályozón a kapuszabályok a mérvadók: a két mérkőzés összesített eredménye dönti el a feljutás jogát. A DMS előnye tetemes, ezért akár 3-0-as vereséget is szenvedhet a mai visszavágón. Reméljük azonban, hogy a Honvéd Toldi SE otthonában is bizonyítja megyénk csapata igazi képességeit, tudását, felkészültségét.