Tolna Megyei Népújság, 1980. július (30. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-31 / 178. szám

XXX. évfolyam, 178. szám. ARA: 1,20 Ft 1980. július 31., csütörtök Ellenőrzés a kádermunkában A káderállomány terv­szerű képzésének, felké­szítésének biztosítása át­gondolt, folyamatos mun­kát jelent. A pártszervek feladata ügyelni arra, hogy a termelésben, a közéleti és mozgalmi tevékenységben kitűnt dolgozók ne kallód­janak el. Tudatos nevelő­munkával, fokozottabb kö­vetelmények támasztásá­val, iskoláztatással, egyéni foglalkozás útján különbö­ző megbízások adásával segítsék a tehetségek ki­bontakozását. A tervszerű, átgondolt tevékenység, s az előttünk álló feladatok megkövete­lik, hogy a pártszervek nö­veljék, magasabb színvo­nalra emeljék ellenőrző te­vékenységüket a káder­munkában is. Ez tulajdon­képpen a káderpolitikai el­vek gyakorlati érvényesü­lésének folyamatos ellenőr­zését, a kádermunka ten­denciáinak, tapasztalatai­nak rendszeres elemzését jelenti. Nagyon fontos, hogy a helyzetmegállapí­táson túl elemezzék kriti­kusan azokat az okokat, amelyek a problémák for­rásai. A hiányosságokért és a mulasztásokért pedig vessék fel a személyes fe­lelősséget. Az ellenőrzésnek — a te­rület adottságaitól, az adott problémáktól függően — sokféle módszere lehet, amelyek külön-k­ülön, de kombináltan is alkalmaz­hatók. Szükséges esetekben az ellenőrzés lehet átfogó jel­legű, amikor a kádermun­ka egészére kiterjed. A leg­célszerűbb külön vizsgálni egyes részkérdéseket, pl.: a káderkiválasztás elvei­nek érvényesülését, a ká­dernevelés és utánpótlás helyzetét, a minősítések ta­pasztalatait, a személyzeti apparátus tevékenységét, vagy a kádermunka más részkérdését. Mindez azon­ban nem helyettesítheti a folyamatos helyszíni ellen­őrzést. A vezető testület ellenőr­ző munkájának középpont­jában elsősorban a káder­­politika érvényesülése áll­jon. Ezt mindenkor a fel­sőbb pártszervek és saját határozatainak tükrében kell vizsgálni. Az ellenőrzés módszerei közül külön is kiemeljük a vezetői munka rendszeres értékelését. Az egyes fel­adatok megoldásának érté­kelése segítséget és bizton­ságot ad a vezetőnek. Hi­szen ha tudja, hogy mun­kájának ellenőrzése folya­matos, akkor biztos lehet benne, hogy hibáit gyorsan jelzik, s ezzel lehetőséget adnak azok kijavítására; helyes, követendő gyakor­lata pedig megerősítést kap. Ehhez persze igen fontos, hogy az ellenőrzés és értékelés elsőrendű célja a jobb eredmény elérésé­nek segítése legyen. A kádermunka tervsze­rűségének fejlesztésével, az ellenőrzés javításával min­den területen azt kell elő­segíteni, hogy megtaláljuk, kiválasszuk, felkészítsük és vezető funkcióba állítsuk azokat a kádereket, akik képesek a párt politikájá­nak megvalósításáért ön­zetlenül, áldozatkészen és eredményesen dolgozni. KENÉZ ANNA A helsinki értekezlet 5. évfordulóján Enyhülés, együttműködés, biztonság • Leonyid Brezsnyev válaszai a Pravda kérdéseire Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke vála­szolt a moszkvai Pravda szerkesztőségének kérdéseire. KÉRDÉS: Hogyan értéke­li az európai biztonsági és együttműködési értekezlet 5. évfordulója alkalmából a helsinki záróokmány hatását az európai helyzet alakulásá­ra? VÁLASZ: Az értekezlet és eredményeinek szovjet érté­kelése egyértelműen pozitív. A jelenlegi bonyolult nem­zetközi helyzet feltételei kö­zött a helsinki záróokmány eredményeinek jelentősége nem csökken, hanem nő. Meghatottsággal emléke­zem 1975. első napjának má­sodik felére. A Finlandia kongresszusi palotában 33 európai ország, az Egyesült Államok és Kanada vezetői egy asztalnál, egymás mellett ültek, s aláírásukkal erősítet­ték meg a záróokmányt. Ez a remények napja volt a né­pek számára, egyben a jövő realista megítélésének napja is, amely nem volt mentes az aggodalomtól sem: hogyan fest majd a jövő öt vagy tíz év múlva? Ma még nyilvánvalóbb, hogy a záróokmány megszü­letése különösen nagy ese­mény a háború utáni Európa történetében, nagy lehetősé­get nyitott a békés fejlődés előtt, amelynek szolgálatára e dokumentum hivatott. A helsinki értekezleten mondott felszólalásomban hangsúlyoztam, hogy az érte­kezlet határozatait nem sza­bad megváltoztatni az első borús idő beköszöntekor. Többször figyelmeztettünk rá — s ezt a történtek is iga­zolták — hogy az enyhülési politikának lehetnek apályai és dagályai. Ugyanakkor jog­gal hasonlíthatjuk a záróok­mányt olyan védőgáthoz, amely ellenáll mindannak, ami alámoshatná az enyhü­lés alapjait. KÉRDÉS: Úgy véli, hogy a záróokmány a jövőben is jó­tékony hatást fog gyakorol­ni? VÁLASZ: Igen, úgy vélem. Ez a dokumentum ugyanis egyedülálló, ugyanúgy, mint maga az összeurópai értekez­let is. Azt mondanám: ez an­nak a nemzedéknek az üze­nete, amely átélte a máso­dik világháború borzalmait, s amelynek biztosítani kell az ember elsődleges jogát, az élethez és a békéhez való jogot. Ha nem az adott időszak prizmáján keresztül, hanem történelmi távlatban nézzük az európai fejlődés menetét, akkor láthatjuk, hogy nincs visszaút Helsinkiből. A záró­okmány, csakúgy, mint az ENSZ alapokmánya, meg­­könyíti az emberi civilizáció áttérését a nemzetközi kap­csolatok újabb, magasabb szintjére. Ez az, amiért a helsinki záróokmány napja „Európa napja” lehetne, miként más kontinensek népeinek is van­nak nevezetes napjai. De ez a nap nem csak ünnep, egy­ben felhívás az enyhülés és béke megszilárdítására. Jelenleg a legközelebbi fel­adat: építő szellemben meg­rendezni és mérhető eredmé­nyekkel befejezni az össz­európai értekezleten részt vett államok képviselőinek madridi találkozóját, biztosí­tani az európai katonai eny­hüléssel és leszereléssel kap­csolatos konferencia összehí­vását. A Szovjetunió kész méltó módon hozzájárulni e két fórum munkájához. A fő dolog ma és a jövő­ben is: megtalálni az utat a katonai veszély csökkentésé­hez Európa, és természetesen az egész világ számára. Ezt a feladatot azonban nem lehet megoldani a fegyverkezési hajsza korlátozása terén el­ért tényleges haladás nélkül. Az enyhülés, az együtt­működés, a biztonság így pártunk és a szovjet állam politikájának fő irányvonala mind az európai ügyekben, mind pedig a világpolitika terén. A Tolna megyei Tanács V. B. tárgyalta A kisiparosok tevékenysége A Tolna megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága tegnap délelőtt megtartott ülésén egy tájékoztatót és két beszámo­lót tárgyalt meg, a napirend­re tűzött témákat megillető alapossággal. A helyi, ta­nácskozási joggal meghívot­takon kívül részt vett a tes­tület munkájában Fischer Pál, a KIOSZ Országos Köz­pontjának elnökhelyettese, dr. Tóthpál József, a Műve­lődési Minisztérium főosz­tályvezető-helyettese és Ko­zák Istvánná dr., a Tárcaközi Koordinációs Bizottság titká­ra. A felsoroltak megjelené­se és részvétele a munkában hatásköri indítású volt, így kár lett volna, ha az adott témák kapcsán nem közvetí­(Folytatás a 2. oldalon) Lengyel munkások vállalták a lokalizációs torony szerelé­sét. Ehhez a munkához megkaptak minden anyagot és technológiai berendezést. Többek között a Mátraaljai Szénbányák Tröszt határidő előtt legyártotta a tabcellá­kat. A lokalizációs torony technológiai szerelését szep­temberben kell megkezdeni. Ez megvalósítható, mivel a torony összeszerelését a lengyel szakemberek befejezték. Mai számunkból TÁJÉKOZTATÓ, SERTÉS­TENYÉSZTŐKNEK (3. old.) A DOLGOZÓ NÉPET SZOLGÁLJÁK (3. old.) Fény és Árnyék (4. old.) KÖNTÖSÖK, TÖRÜLKÖZŐK (3. old.) WEIMAR ÉS ERFURT (4. old.) Budapestre érkezett a francia külügyminiszter Jean Francois­ Poncet, a Francia Köztársaság külügy­minisztere Púja Frigyesnek, a Magyar Népköztársaság külügyminiszterének meghí­vására hivatalos látogatásra szerdán Budapestre érkezett. A vendéget a Ferihegyi re­pülőtéren Puja Frigyes fo­gadta. Jelen volt Bényi Jó­zsef, a Magyar Népköztársa­ság párizsi nagykövete és Jacques Lecompt, a Francia Köztársaság budapesti nagy­­követe is. Röviddel a megérkezés után a Külügyminisztérium épületében megkezdődtek Púja Frigyes és Jean Fran­cois-Poncet hivatalos tárgya­lásai. A külügyminiszterek véle­ményt cseréltek a kölcsönös érdeklődésre számot tartó időszerű nemzetközi kérdé­sekről. A­­ megbeszélésen részt­ vett Bényi József és Jacques Le­­comiot. A junta vezetője fenyegetőzik Paraguay is elismerte a La Paz-i rezsimet Luis Garcia Meza tábor­nok, a puccsal hatalomra ju­tott bolíviai junta vezetője, országának az Amerikai Ál­lamok Szervezetéből és az Andok-egyezményből való ki­lépésével fenyegetőzött, he­vesen bírálva azok „beavat­kozását a bolíviai belügyek­­be”. A juntavezér az Amerikai Államok Szervezetét „a nemzetközi jog megsértésé­vel” vádolta, és követelte or­szága „önrendelkezésének tiszteletben tartását”. Mint mondotta, az Andok-egyez­­mény, amikor az AÁSZ em­lített határozattervezetében bírálta a puccsot, „eltért alapelvei­től”. Az Andok-egyezményhez tartozó országok államfői kedden Limában elítélték a bolíviai államcsínyt, a de­mokratizálódási folyamat megszakítását, de nem hoz­tak szankciókat Garcia Meza rezsimje ellen. A La Paz-i hatalomátvétel idején meggyilkolt Marcelo Quiroga Santa­ Cruznak, a Bolíviai Szocialista Párt el­nökének özvegye titokban nyilatkozatot juttatott el Mexikóvárosba. A reakciós katonatiszteket elítélő levél közli, hogy Bolíviában több száz politikai foglyot tarta­nak katonai börtönökben, embertelen körülmények kö­zött. Sergio Ramirez, a nicara­­guai kormányzó tanács ugyancsak Limában tartóz­kodó tagja sajtónyilatkozatá­ban közölte, hogy országa felülvizsgálja AÁSZ-tagsá­­gát, ha a szervezet nem hoz hatékony intézkedéseket a bolíviai puccsisták ellen. Argentína­ után kedden Pa­raguay is elismerte a La Paz-i rezsimet. Ezt Alberto Nouges paraguayi külügymi­niszter közölte kedden, Bue­nos Aires-be való megérke­zésekor. Atom­erő­mű-építkezés Lokalizációs torony Augusztus 20-ra biztosítani kell a főépületben az 1. számú reaktor beszállításának és helyére emelésének feltételeit, és a reaktortérben a tisztaszerelési munkákhoz a megfele­lő munkaterületet is. Felvételünk a reaktor­tér fölötti szinten készült. A reaktor fogadására az itt dolgozó vál­lalatok és szocialista brigádok felkészültek. hj—gk. Szaljut-6 Leszállási előkészületek A Szaljut—6—Szojuz—36— Szojuz—37 űrkomplexum nemzetközi személyzete szer­dán gyakorlatilag befejezte a szovjet—vietnami közös ku­tatási programot és megkezd­te az előkészületeket a Föld­re való visszatérésre. A szer­dai programban szerepelt az űrállomáson lévő mikroflóra és gázközegek tanulmányo­zása is. A tudományos kísérletek befejeztével Popov, Rjumin, Gorbatko és Phan Tuan a figyelmet a Földre visszatérő Szojuz—36 űrhajó átvizsgálá­sának szentelte. Ellenőrizték a fedélzeti rendszereket, a hajtóműveket és a műszere­ket. Gorbatko és Pham Tuan ezután megkezdte a Földre szállítandó „csomagok” átra­kását: mindenekelőtt a Szal­jut–6 űrállomáson végzett kutatások eredményeit tartal­mazó konténerekről, film­tekercsekről, magnetofon­szalagokról és laboratóriumi vizsgálati anyagokról van szó.

Next