Tolna Megyei Népújság, 1980. december (30. évfolyam, 282-305. szám)
1980-12-04 / 284. szám
ATOMERŐMŰÉPÍTKEZÉS (3. old.) Mai számunkból KÉNYSZERPIHENŐ A MEZŐGAZDASÁGBAN (3. old.) MÁSFÉL MILLIÓ KILOMÉTER UTÁN (4. old.) VERSENYEZTEK A VILLANYSZERELŐK (5. old.) MÉRKŐZÉSRŐL MÉRKŐZÉSRE (6. old.) if iff* r »* * i I i ■ I i i1 I. A Központi Bizottság a nemzetközi helyzetet áttekintve megállapította: Európában és a világ más térségeiben erősödik az a felismerés, hogy mielőbbi konkrét és határozott lépésekre van szükség az emberiség békéjét fenyegető veszélyek elhárításáért, különösen a fegyverkezési hajsza megfékezéséért, a vitás nemzetközi kérdések politikai eszközökkel, tárgyalások útján történő rendezéséért. Az enyhülési folyamat útjában álló akadályok leküzdése az egész emberiség alapvető érdeke. A Magyar Népköztársaság a Varsói Szerződés többi tagországával együtt következetesen törekszik a nemzetközi feszültség csökkentésére, az enyhülési politika fenntartására és elmélyítésére, az egyenlő biztonság és az együttműködés erősítésére. Síkraszáll a leszerelés ügyének érdemi előmozdításáért, a népek függetlenségének tiszteletben tartásáért, a különböző társadalmi rendszerű államok közötti kapcsolatok javításáért. Azért tevékenykedik, hogy elősegítse a Varsói Szerződés tagállamai közös kezdeményezéseinek, javaslatainak megvalósulását, hozzájáruljon a legfontosabb nemzetközi problémák megoldásához. A bonyolultabb és feszültebb nemzetközi helyzetben jelentős esemény a helsinki záróokmányt aláíró államok képviselőinek madridi találkozója. Európa és az egész világ népeinek érdekeit szolgálja, ha minden küldöttség felelős hozzájárulásával, konstruktív szellemben előremutató lépéseket sikerül tenni a Helsinkiben közösen elfogadott elvek és ajánlások megvalósításáért. Különösen fontos, hogy a találkozón döntés szülessék az európai katonai enyhüléssel, a bizalomerősítő intézkedésekkel és a leszereléssel foglalkozó konferencia összehívásáról. Hazánk képviselői a madridi találkozón is az enyhülési folyamat továbbviteléért, az európai béke és biztonság megszilárdításáért tevékenykednek. A Magyar Népköztársaság a helsinki záróokmány szellemében az elmúlt időszakban is következetes erőfeszítéseket tett az enyhülési folyamat szerves részét alkotó politikai, gazdasági, műszakitudományos, kulturális és más kapcsolatok fenntartására és fejlesztésére a tőkés országokkal. Ez fejeződött ki parlamenti küldöttségünk svédországi és finnországi, az országgyűlés külügyi bizottsága elnökének ausztriai látogatásában, valamint a brit külügyminiszterrel és a Német Szociáldemokrata Párt elnökhelyettesével Budapesten folytatott megbeszéléseken és más találkozókon. A nemzetközi politikai és katonai feszültség enyhítése szempontjából nagy jelentőségű lenne, ha a hivatalba lépő amerikai kormányzat konstruktív álláspontra helyezkedne a világbékét érintő kérdésekben. A Magyar Népköztársaság az egyenjogúság, a kölcsönös érdekek alapján továbbra is kész a kapcsolatok fejlesztésére az Amerikai Egyesült Államokkal. A Központi Bizottság legutóbbi ülése óta tovább erősödtek, eredményesen fejlődtek párt- és államközi kapcsolataink a szocialista országokkal. Kádár János és Gustáv Husák elvtárs pozsonyi megbeszélése hasznosan járult hozzá pártjaink, népeink, országaink sokoldalú, gyümölcsöző kapcsolatainak fejlesztéséhez, a szocialista közösség javát és a béke ügyét is szolgáló internacionalista együttműködésünk elmélyítéséhez. A szovjet, a bolgár, a jugoszláv, a lengyel párt és kormány képviselőivel folytatott megbeszéléseken, a magyar parlamenti küldöttség bulgáriai látogatása, valamint a Heng Samrin vezette kambodzsai küldöttség budapesti tárgyalásai során kölcsönösen hasznos véleménycserékre került sor a szocialista építés és a nemzetközi élet időszerű kérdéseiről. E találkozók eredményesen segítették kétoldalú kapcsolataink továbbfejlesztését. Az internacionalista szolidaritást és együttműködést, egymás helyzetének, tevékenységének kölcsönösen jobb megismerését, a közös küzdelemben való összefogásunk további erősítését mozdították elő a bangladesi, az ecuadori, a holland, a norvég, a nyugatnémet, az olasz és az osztrák kommunista párt képviselőivel folytatott megbeszélések, valamint küldöttségünk részvétele a Kolumbiai Kommunista Párt kongresszusán. A kommunista pártok közös helyzetértékelésének, összefogásának, együttes fellépésének szükségessége fejeződött ki az európai tőkés országok, illetve a karib-tengeri országok kommunista pártjainak tanácskozásán és az ott elfogadott dokumentumokban. A magyar kommunisták szolidárisak e térségek pártjaival a dolgozó tömegek érdekeiért, a társadalmi haladásért, a nemzetközi biztonságért folytatott következetes küzdelmükben. A Központi Bizottság nagyra értékelte a munkásmozgalom és a nemzeti felszabadító mozgalom közös imperialistaellenes harcának kérdéseiről októberben Berlinben rendezett nemzetközi tanácskozás munkáját. A találkozón részt vevő 116 kommunista és munkáspárt, valamint más forradalmi, nemzeti demokratikus párt és felszabadítási mozgalom küldöttsége hangsúlyozta a három fő forradalmi erő közös elkötelezettségét az imperializmus elleni fellépésben, a világbéke megőrzésében, az együttműködés elmélyítésében. A Magyar Szocialista Munkáspárt szolidáris minden erővel, amely a békéért, a társadalmi haladásért küzd a monopoltőke hatalma, az újragyarmatosítás, az imperialista beavatkozás ellen, más nem haladja meg a tavalyit. Az építőipari termelés a beruházások mérséklése miatt kis mértékben csökken. Kevesebb új beruházás kezdődött el, a nagyberuházások kivitelezése a tervezett, vagy annál gyorsabb ütemben halad. A kivitelezés szervezettsége javul, de még elmarad a lehetőségektől. — Az áru- és személyszállítás teljesítménye az igényekkel összhangban valamelyest nő. A közlekedési vállalatok — az energiafelhasználást csökkentve — megoldják feladataikat. — A mezőgazdasági termelés növekedése megközelíti a tervezett 5 százalékot. Az előirányzottnál több gabona termett. A búza hektáronkénti átlaghozama 4,7 tonna, a kukoricáé a tervezett körül alakul. Az állatállomány magas szinten stabilizálódik, a takarmányellátás kielégítő. A mezőgazdaság dolgozói és a termés betakarításában segédkező társadalmi erők elismerésre méltó helytállásról tettek és tesznek tanúságot. — A foglalkoztatottak száma a termelő ágazatokban, főként az iparban és az építőiparban csökken, a nem termelő ágazatokban — a szolgáltatások, az egészségügyi, szociális, kulturális ellátás területén — növekszik. A munka termelékenysége kissé emelkedik. — Az életszínvonal a terv szerint alakul. A lakosság fogyasztása 0,5—1 százalékkal nő, reáljövedelme előreláthatóan az előző évi szinten marad. A pénzbeni társadalmi juttatás — a három- és többgyermekesek családi pótlékának emelése és egyéb intézkedések hatására — növekedett. A fogyasztói árak a számítottnak megfelelően emelkednek. Az előirányzottnál több, 85—86 ezer lakás épül. Elkészül 5500 bölcsődei, 24—25 ezer óvodai hely; 1500 általános iskolai osztályterem és 4300 gyógyintézeti ágy létesül. — Hazánk nemzetközi gazdasági kapcsolatai tovább bővültek. Erősödött, fejlődött együttműködésünk a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal. Szélesedtek gazdasági kapcsolataink a tőkés és a fejlődő világ számos országával is. A Központi Bizottság szükségesnek tartja, hogy az 1981. évi népgazdasági terv fő célja — a VI. ötéves terv irányelveivel összhangban — a népgazdaság egyensúlyi helyzetének, elsősorban a külgazdasági egyensúlynak a további javítása, valamint az elért életszínvonal megőrzése, az életkörülmények javítása legyen. Egyetért azzal, hogy a Minisztertanács az 1981. évi népgazdasági tervet az alábbi főbb előirányzatok szerint véglegesítse, és az állami költségvetést az országgyűlés elé terjessze: Nemzeti jövedelem Belföldi felhasználás Ipari termelés Országos építési-szerelési teljesítmény Mezőgazdasági termékek termelése Egy lakosra jutó reáljövedelem Lakossági fogyasztás A szocialista szektor beruházásaira folyóáron 182 milliárd forintot lehet fordítani. A terv céljainak elérése megköveteli,hogy a gazdasági előrehaladást nagyobb mértékben segítse a termelés hatékonyságának növelése, szerkezetének átalakítása, nemzetiközi versenyképességének fokozása. — Az iparban olyan mértékű és összetételű növekedés szükséges, amely a kivitel gazdaságos bővítését, a behozatal ésszerű helyettesítését szolgálja, és javítja a belföldi kínálatot. Tovább kell csökkenteni a termelés anyag- és energiaigényét. Az átlagosnál nagyobb mértékben növelhetik termelésüket, dinamikusan fejlődhetnek azok a vállalatok, amelyek e követelményeknek eleget tesznek. — Az építőiparban is javítani kell a termelékenységet, a szervezettséget, csökkenteni a kivitelezési időt. Biztosítani kell az építési kereslet és kínálat jobb összhangját.— A közlekedés áruszállítási teljesítménye a gazdasági növekedés ütemével összhangban bővüljön. A tömegközlekedés az előző évekhez hasonló mértékben fejlődjék. A mezőgazdaságban emelkedjenek a hozamok, a ráfordítások a termelésnél kisebb mértékben nőjenek. A növénytermesztésben az ideit megközelítő gabonatermést kell elérni. Növelni kell a cukorrépa és az olajos magvak termelését. A zöldségtermesztésben a kiegyensúlyozott hazai ellátás és a gazdaságos export bővítése a fő feladat. Erőfeszítéseket kell tenni az álattenyésztés fejlesztésére, a hústermelés növelésére. Mindebben a nagyüzemek mellett fontos szerepük van a háztáji és kisegítő gazdaságoknak. Az élelmiszer-feldolgozásban a gazdaságos termékek arányának növelésével javítani kell a kivitel jövedelmezőségét. A szocialista szektorban felhasználható 182 milliárd forintot elsősorban a folyamatban lévő beruházások befejezésére kell összpontosítani. Kevés számú, főleg gyorsan üzembe helyezhető és rövid idő alatt megtérülő beruházás indítható. A termelés hatékonyságának, jövedelmezőségének növelésével kell megteremteni az életszínvonal megőrzésének, az életkörülmények javításának feltételeit. — A lakosság fogyasztása 1,5 százalékkal, az egy főre jutó átlagos reáljövedelem 1 százalékkal, a társadalmi juttatások összege 3 százalékkal emelkedik. — 1981 elejétől be kell vezetni és fokozatosan érvényesíteni kell a módosított KÖZLEMÉNY a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1980. december 2-i üléséről Az 1981. évi terv több előirányzatai az 1980. évi várható teljesítés százalékában. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1980. december 2-án Kádár János elvtárs elnökletével ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek: a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke és titkára, a Központi Bizottság osztályvezetői, a megyei pártbizottságok első titkárai, a budapesti pártbizottság titkárai, a Szakszervezetek Országos Tanácsának titkárai, a Minisztertanács tagjai, az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke, valamint a központi napilapok főszerkesztői. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta: — Gyenes András elvtársnak, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében az időszerű nemzetközi kérdésekről adott tájékoztatót; — Havasi Ferenc elvtársnak, a Politikai Bizottság tagjának, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében az 1981. évi népgazdasági terv és állami költségvetés irányelveire vonatkozó javaslatot. II. A Központi Bizotság áttekintette az idei gazdasági munka tapasztalatait, és elfogadta az 1981. évi népgazdasági terv és állami költségvetés irányelveit. Megállapította, hogy a vállalatok és a szövetkezetek, a dolgozó kollektívák a gazdasági élet minden területén eredményes erőfeszítéseket tettek a feladatok megoldásáért. O Az 1980. évi népgazdasági terv teljesítéséről az eddigi adatok alapján megállapítható: — A népgazdaság a tervben megfogalmazott gazdaságpolitikai követelményeknek megfelelően fejlődik. A külkereskedelmi áruforgalom egyenlege jobb az előirányzottnál. Szervezettebb a végrehajtás. Mind több vállalat és szövetkezet alkalmazkodik rugalmasan a gazdálkodás nehezebb feltételeihez. Eredmények születtek a termelési szerkezet korszerűsítésében, a munkaerőgazdálkodásban, az anyag és energia takarékosabb felhasználásában. Megvalósulnak az életkörülmények javítását szolgáló előirányzatok. A nemzeti jövedelem a tervezettnél kisebb mértékben, várhatóan 1 százalékkal nő, felhasználása megfelel a tervezett arányoknak. A belföldi felhasználás csökken. A fogyasztás és a felhalmozás aránya a fogyasztás javára módosul. — Az ipari termelés várhatóan az 1979. évi színvonalon marad, és — gazdaságpolitikai céljainkkal összhangban — ágazatonként és vállalatonként differenciálódik. Az energiaellátás kiegyensúlyozott, a felhasznál0 3.0 101.0 101.5 bérbesorolási és tarifarendszert. Ennek alkalmazása a vállalatok eredményeitől függ, és elősegíti a jó munka anyagi elismerését és ösztönzését. A terv a nominálbérek átlagosan 4,5—5 százalékos növelését irányozza elő. Az 1980. évi áremelkedések áthúzódó hatására, valamint az 1981. évi árváltozások következtében a fogyasztói árszínvonal 4,5—5 százalékkal emelkedik. — Az életkörülményeket tovább kell javítani. Alapvető követelmény az áruellátás színvonalának fenntartása, a választék bővítése, a szolgáltatások fejlesztése. Meg kell építeni 76—78 ezer lakást. A lakásépítés elősegítése érdekében módosítani kell a lakásépítés pénzügyi feltételeit. Létre kell hozni 1100 általános iskolai tantermet, 3000— 3500 bölcsődei, 12 000 óvodai, 1500 gyógyintézeti és 1000 szociális otthoni helyet. — A jövő évben megkezdődik a Magyar Állami Operaház korszerűsítése, folytatódik a Budavári Palota rekonstrukciója, befejeződik a budapesti nagy sportcsarnok építése. — A teljes foglalkoztatottság fenntartásával további erőfeszítéseket kell tenni a munkaerő hatékony hasznosítására. Az érintett dolgozók és a közösség érdekeit egyaránt szem előtt tartva kell megvalósítani a felszabaduló munkaerő átcsoportosítását és átképzését. Fokozott figyelmet kell fordítani az első ízben munkát vállaló pályakezdő fiatalok elhelyezkedésére. A Központi Bizottság a párt XII. kongresszusának határozatából kiindulva szükségesnek tartja, hogy megfelelő felkészülés után, 1982. január 1-től kezdődjék meg és az év közepéig fejeződjék be az áttérés az ötnapos munkahétre. Az új munkarend általánosan heti 42 órás — a három műszakos és folyamatosan termelő üzemekben 40 —42 órás — a törvényes munkaidő mellett kerüljön alkalmazásra, oly módon, hogy az ebédidő ne legyen része a munkaidőnek. A jelenlegi heti 40 óránál rövidebb munkaidő ne változzék. A három műszakos, folyamatosan termelő üzemekben a feltételek biztosítása esetén már 1981 közepétől áttérhetnek az ötnapos munkahétre. Az új munkarendre való áttérést a gazdálkodó szervezeteknek, intézményeknek a munkaszervezés javításával, a munkaidő-veszteségek mérséklésével, önerőből kell megoldaniuk. A lakosság ellátásában, a szolgáltatásokban az új munkarendre való áttérés zavarokat, fennakadásokat ne (Folytatás a 2. oldalon.) ■ 102,0—102,5 99,0—99,5 103,0—103,5 99.0