Tolna Megyei Népújság, 1981. február (31. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-15 / 39. szám

/ TOLNA'A 1* NÉPÚJSÁG 1981. február 15. Őrültek vagy kalandorok? A Paris Match szerényen az utolsó kalandoroknak nevezte azokat, akik nekivágtak a tíz­ezer kilométeres Párizs—Da­kar közti autó- és motorver­senynek. Húsz nap a poklok poklában, a sivatag homok­jában, hőségben és fagyban. Kegyetlen kínnal verekedték át magukat — már akiknek sikerült — a célig. Szükség van-e kíméletlen versenyre? — kérdezi a lap, emlékeztetve arra a három olasz újságíróra, aki a siva­tag közepén felborult és meg­halt. Mások „csupán” elakad­tak a pusztaságban. A rész­vételért ráadásul fizetni is kell: ötezer­­ frankot a moto­rosnak, a terepjáróval vagy kísérőkocsival indulóknak pedig harmincezret. Mi hát a vonzerő? A 24 órás nagy Le Mans-i verseny egykori győz­tese például azt mondja: „Ma már a köröket róni mechani­kusan egy versenypályán hal­latlanul unalmas. Itt valami mást találtam, olyat, ami ed­dig hiányzott.”. Nők is indultak a verse­nyen. Nicol Metret például 250 kilométeren keresztül „lábfékkel uralta” motorke­rékpárját, mert fékje elrom­lott. Mondják, a verseny a bátorság próbája, az idegek harca. Holott nem egészen így van, inkább az autó-, motor- és gumiabroncsgyárak reklámháborúja. A verseny — reklámháború Nehéz sivatagi terepen küszködnek a résztvevők Látogatás a bonyhádi városi sportfelügyelőségen Több éves lépéshátrányban Ha nem ismerném s nem tudnám, hogy három évig minden mérkőzésen az ő nevével kezdődött a Bonyhádi Vasas labda­rúgócsapatának összeállítása, a sportos „külcsin” akkor is árulkodna Hodorics Ferenc aktív versenyzői múltjáról. A bio­lógia és testnevelés szakos tanár a 11-es számú Általános Is­kolában tanított, miközben a Vasas együttesének kapusa volt. 1979. február 1-én aztán munkahelyet változtatott: hat és fél év után a pedagógusi katedrát a városi sportfelügyelőség el­nöki munkakörével cserélte fel. Gondok, problémák kellős közepébe csöppent. Egy igen­csak leszálló ágba került, eredményeit tekintve stagná­ló működési terület sport­mozgalmi munkájának irá­nyítását vállalta. Hamar meggyőződhetett a valóság­ról, miszerint cseppet sem örökölt irigylésre méltó „ha­gyatékot”. Le kellett vonnia a konzekvenciát: a dossziék őrizte nyilvántartások, kimu­tatások eleven sportéletről tanúskodó számsoraival el­lentétes a mindennapok gondterhes valósága. E te­kintetben aligha lehetett kü­lönbséget tenni a város és a városkörnyéki községek sport­egyesületei között. Mi magunk sem hiszünk a csodákban, ezért aztán óva­tosan fogalmazzuk első kér­désünket Hodorics Ferenc­nek. — Az elmúlt két év so­rán csökkentek a gondok? — Szerény mértékű javu­lás történt. Sikerült felszá­molni azokat a problémákat, amelyeket az egyesületi veze­tés szemléletbeli hibái okoz­tak. Javultak az anyagi, sze­mélyi és létesítmény-ellátott­ság mutatói. Minőségi ver­senysport hiányában azonban változatlanul „őrizzük” utol­só előtti helyezésünket a me­gyei sporthivatal éves mun­kát összegező pontverseny területi rangsorában. — Továbbra is „egyke” maradt tehát a Bonyhádi Botond NB II-es női ko­sárlabda-együttese a mi­nőségi sportban? — Igen, csakhogy két hete már Bonyhádi Munkás Szö­vetkezeti SC-re módosult az egyesület neve — helyesbít a TSF fiatal vezetője. — Kérem, mutassa be olvasóinknak Bonyhád és városkörnyéke sportját. — A január végi bonyhádi fúziót követően 15 egyesület és négy DSK működik 4383 sportegyesületi taglétszám­mal. Közülük 1481 nő. A 19 klub 37 szakosztályában 1504 aktív sportolót foglalkoztat­nak. Az igazolt versenyzők száma 1102, melyből 201 nő. Az 1980. évi adatok szerint 55 minősített sportolót tartunk számon. Atlétikában 43, súly­emelésben 6, asztaliteniszben 4, modellezésben pedig két versenyző szerzett valamilyen minősítési fokozatot. Gyorsan szögezzük le, hogy köztük I és II. osztályú vagy arany­jelvényes egy sem akad Szakembergárdánkat 13 ed­ző, 14 segédedző, valamint 4 túravezető alkotja. A társa­dalmi edzők száma húsz. Vé­gezetül még egy számadat: 119 tömegsport-csoportban 6980 a résztvevők létszáma. — Hogyan­ értékeli a működési terület tömeg­sportját? — összességében növeke­dett a résztvevők száma. Mégis azt mondom, hogy az eddiginél nagyobb segítséget kérünk a községi tanácsoktól, úgy a tömegsport-rendezvé­nyek szervezésében, mint azok lebonyolításában. Ezen a téren követendő példaként említhetem a nagymányoki nagyközségi, valamint a kis­­vejkei közös tanács munká­ját. Kisvejkén külön is ki­emelendő a tanács koordiná­ciós tevékenysége, amellyel a társközségek lakosságát is be­vonja a mozgalomba. Bony­­hádon labdarúgásban 20, asz­taliteniszben hat, röplabdá­ban 12 csapat részvételével szerveztünk városi bajnoksá­got az elmúlt évben. Ezen túl­menően külön terembajnok­ságot is rendeztünk. Hasznos kezdeményezés volt a cipő­gyáriak városi futónapja, amelyen több mint 800-an álltak rajthoz. A jövőt illető­en ezt a formát szeretnénk kiszélesíteni a kerékpáros- és a gyalogtúrákra is. A város tömegsportjában jelentős vál­tozást eredményezett az 1978. április 1-én felavatott sport­­csarnok. Azóta a délelőtti órákban az iskolai testneve­lést szolgálja, délutánonként a versenysport képviselőit fo­gadja, míg az esti órákban a tömegsport rendelkezésére áll. Hetenként több mint 150 vállalati, intézményi és üzemi dolgozó találja meg itt a szá­mára felüdülést jelentő test­edzési lehetőséget. Az üzemi­ömegsport-tevékenységért el­sősorban a zománcgyár, a ci­pőgyár, valamint a Vasipari Szövetkezet kollektívája ér­demel dicséretet. Az Edzett ifjúságért mozgalomban ed­dig 4344-en szerezték meg a jelvény valamelyik fokozatát Bonyhádon és a városkörnyé­kén. Egészen friss adat: ta­valy 967-tel gyarapodott a jelvényt szerzettek száma. A Kézilabdában a cipő­gyári női csapat éveken át sikerrel szerepelt a me­gyebajnokságban, aztán máról holnapra megszűnt a szakosztály. Miért? — Tudomásom szerint sze­mélyi és anyagi gondok kö­vetkeztében döntött a régi egyesület a szakosztály meg­szüntetése mellett. — A Vasas asztaliteni­szezői az NB III-ban sze­repeltek, tavaly ezt a szakosztályt is felszámol­ták ... — Valóban. Az elnökség határozatát ismerve, ugyan­csak a személyi és anyagi problémák miatt került erre sor. — Az igen jelentős anyagi értéket jelentő ökölvívó-szorító viszont szétszedve, a város három helyén hánykódik. — A Spartacus közgyűlé­sén ez a téma igen erősen ve­tődött fel. Akkor is, most is azt válaszolhatom: rövid időn belül megtaláljuk az egy he­lyen történő tárolás lehető­ségét. — Bizonyára nem törőd­tek bele a város vezetői a minőségi sport immár tar­tós gyengélkedésébe. A jö­vő terveiről hallhatnánk valamit? — Az előrelépés érdekében született meg a határozat az új, nagy egyesület, a Bony­hádi Munkás Szövetkezeti SC létrehozásáról. Elsődlegesen ez a klub hivatott a minősé­gi versenysport mielőbbi ja­vítására. Elkészítettük a vá­ros VI. ötéves tervének sport­fejlesztési célkitűzéseit. Eb­ben a négy kiemelt szakosz­tály — atlétika, kosárlabda, labdarúgás és súlyemelés fel­tételeinek megteremtését kö­vetően az NB I-be jutás sze­repel célkitűzésként. Labda­rúgásban a területi bajnok­ságba való feljutás, illetve az ottani eredményes szereplés a feladat. Atlétikában tovább kell erősíteni a jelenlegi C- kategóriás szakosztályt, tá­maszkodva a városkörnyéki utánpótlásra is. További cél a minősített versenyzők szá­mának növelése, a minőségek javítása. A súlyemelő sport­ágban szélesíteni, fejleszteni kívánjuk az utánpótlásneve­lés bázisát. Ennek érdekében erősíteni kell a lengyeliek kezdeményezését, az ottani szakmunkástanulók bevoná­sát ebbe a sportágba. A fen­tiekre alapozva növelni kell a minősített sportolók számát. — Sportiskola beindítá­sáról is értesültünk. — 1982. őszétől tervezzük a bonyhádi sportiskola — egye­sületi — beindítását, amely a II-es számú Általános Iskola testnevelés tagozatos osztá­lyára támaszkodik majd. A tagozatos osztály az előbb fel­sorolt négy kiemelt szakosz­tály utánpótlását erősíti majd, meghagyva természetesen an­nak a lehetőségét is, hogy a nem kiemelt szakosztályok fejlesztését is szolgálja, amennyiben a jelenlegi mos­toha körülmények változnak. Erre egyetlen példát hadd mondjak. Hiába működik az úszószakosztályunk eredmé­nye, mindaddig nem várha­tók, amíg nem kerül sor a medence befedésére. A sport­fejlesztési terveink között szerepel továbbá a nagymá­­nyokihoz hasonló feladattal és formában egy atlétikai szakosztály létrehozása Teve­len. Ez ügyben előrehaladott tárgyalásokat folytattunk, így várhatóan már a tervciklus első felében megalakul az új atlétikai szakosztály. Reális terv, amelynek célkitűzéseiben a jövő ígérete is megfogalmazódott. Az előrelépés szükségszerűségét alig­ha kell bizonygatnunk. Annál is inkább, mert Bonyhád és városkörnyéke sportjában több éves lépéshátrányt kellene mielőbb ledolgozni. FEKETE LÁSZLÓ Rossz hírverés volt A labdarúgásnak rossz hírverése volt a február 4-i DVSC— Kaposvári Rákóczi HON-kupa mérkőzés. Közismert, hogy a lab­darúgópályákat mindenütt — a lehetőségekhez képest — kímé­lik. Ez különösen vonatkozik a füves pályára. A dombóváriak a DVSE salakos, jól előkészített edzőpályáján fogadták volna az NB I-es kaposváriakat. Közel ötszáz szurkoló türelmetlenül várta a kezdést, de hiába, mert dr. Puskás Lajos, a kaposvári csapat edzője kijelentette, NB I-es fiait nem engedi a felázott, salakos pályára, mivel szerinte az nem alkalmas a mérkőzés lejátszására. A nem éppen szimpatikus kijelentés a szurkolók körében felháborodást váltott ki. A DMSC ott lévő vezetői azonnal felkeresték a DVSE ügyvezető elnökét, Rajna Józsefnét, elmondták neki a helyzetet és kérték: engedé­lyezze a füves pálya használatát. Rajnáné a kérésnek helyt adott, így a mérkőzést lejátszották. A szurkolók — és a játékosok is — keserű szájízzel távoztak, mert a mérkőzés rossz hírverése volt a labdarúgásnak. r Úszás A KISZ szekszárdi Városi Bizottsága, a Vízmű KISZ- szervezete, valamint a Szek­szárdi Dózsa úszószakosztálya február 22-én, vasárnap úszó­versenyt rendez — 9 órától — az uszodában. A versenyt az Edzett ifjú­ságért mozgalom úszópróba teljesítésére tervezik, ahol valamennyi korosztály — mindkét nemben — verseny­zési lehetőséget kap. Nevezé­seket február 17-ig fogad el a KISZ városi bizottsága. Utó­lagos nevezéseket a verseny kezdése előtt egy órával a helyszínen. Kérünk egy sztorit (II.) Bemutatjuk NB-s játékvezetőinket — Bizonyára kevesen tud­ják, hogy aktív sportmúlt hiányában, sőt testnevelés­ből felmentettként fújja a sípot a kézilabda NB I-ben? — Valóban. Általános is­kolásként ugyan kézilabdáz­tam, kapus voltam a csapat­ban, de a középiskolában egy meglehetősen súlyos be­tegség következtében felmen­tettek testnevelésből. Az apámtól örökölt sportszeretet a sakktábla mellé ültetett, és nyertem városi és megyei szellemi sportvetélkedőt is. Mindig azon gondolkodtam, hogyan tehetnék valamit a sportért. Ezért 1969-ben lab­darúgó-játékvezetői vizsgát tettem. A megyei kézilabda­szövetség akkori elnöke ad­dig csábított a kézis­bírók közé, míg 1972-ben kötélnek álltam. Nem bántam meg, mert egy remek társaság fo­gadott tagjai közé. 1978-tól vagyok NB-s játékvezető, 1981. január 1-től a megyei szövetség játékvezetői bi­zottsága elnökévé választot­tak .Célom, hogy megőrizzük közösségünk baráti szellemét és szeretném, ha minél több fiatalt sikerülne megnyerni a játékvezetés számára. — Kérünk egy sztorit! — Minden kézilabdabíró a műhiba elkövetésétől fél leg­inkább. A szabálykönyv ál­landó forgatása ellenére is becsúszhat ilyen baki, ami — sajnos — engem sem kímélt meg. Tavaly októberben Bu­dapesten vezettük kollégám­mal a BHG—Debrecen NB I-es női mérkőzést. A BHG ádáz harcot folytatott a ki­esés ellen, minden pontra égető szüksége volt. Az utol­só percig minden jól ment, társammal együtt­­ élveztem a bíráskodást. Akkor 10-10-re állt a mérkőzés. Aztán 30 másodperccel a befejezés előtt vezetést szerzett a BHG. Örömmámor a pályán, a BHG játékosai ünnepeltek. Hárman közülük éppen a debreceniek térfelén. Már csak 13 másodperc volt hát­ra, amikor jelt adtunk a kö­zépkezdésre. A debreceniek gyorsan indítottak, gólhely­zetbe került játékosukat a fővárosiak csak szabálytala­nul tudták szerelni, így két másodperccel a megváltást jelentő dudaszó előtt bünte­tőt ítéltünk. Azt a debrece­niek értékesítették, 11-11-es végeredmény született. A BHG „élelmes” vezetői já­tékvezetői műhiba címén óv­tak. Mondván: a 11. góljuk után három játékosuk még a vendégek térfelén tartóz­kodott, amikor mi jelt ad­tunk a középkezdésre, a já­ték folytatására. Fegyelmi tárgyalás, tortúra, majd a mérkőzés újrajátszását ren­delték el. Hiába vezettünk 49 per­cig kifogástalanul — ezt az ellenőr mondta a tár­gyaláson —, ha az utolsó 30 másodpercben hibáztunk... — fi — rála előadó. Munkahelye a Tolna megyei Közlekedés­­biztonsági Tanács. HEREK Három szombaton át foly­tak a női kézilabda-mérkőzé­sek Tamásiban, a gimnázium tornatermében. Eredmények: Tamási A—Gyönk 20-10, Ta­mási B—Simontornya 10-12, Simontornya—Gyönk 12-8, Tamási B—Tamási A 8-26, Gyönk—Tamási B 8-33, Ta­mási A—Simontornya 14-9. A végeredmény: 1. Tamási A 6, 2. Simontornya 4, 3. Tamási B 2, 4. Gyönk 0 ponttal. A paksi városi sportfel­ügyelőség, illetve a labdarú­gó-szövetség labdarúgó-já­tékvezetői tanfolyamot indít. Kezdés március 1-én. Jelent­kezést február 28-ig fogad el a sportfelügyelőség. * Február 21-én, szombaton Dunaföldváron kerül sor a paksi városi-járási mezei fu­tóbajnokságra. Kezdés 14.30- kor. Nevezés a helyszínen a rajt előtt 20 perccel. Mai sportműsor Kosárlabda: A Szekszárdi Dózsa NB I-es női kosárlab­­dacsapata a Zrínyi utcai tor­nacsarnokban, 10.30-kor a SZEOL ellen mérkőzik. NB II.: Bátaszék a Győri KT együttesét fogadja Baján, 11.30-kor. A Dombóvári VSE Pécsen, a Vasutas sportcsar­nokban 11 órakor a Fűzfő el­len mérkőzik. A Bonyhádi Botond női együttese Sop­roniban 1, a vasutas csapata el­len játszik 10 órától, míg a Szekszárdi Dózsa férficsapa­ta 11 órakor Székesfehérvá­ron a Pét ellen lép pályára. Teke: Dombóváron, a Spartacus tekepályán 8 órá­tól férfi egyéni és páros baj­nokság. Spartakiád: Pakson, a mű­velődési központ klubhelyi­ségében 9 órától járási spar­takiád sakk döntő. Kézilabda: Decsen, az ál­talános iskola tornatermében 8 órától 15.30-ig női és férfi­­csapatok részvételével te­remtorna. Természetjárás: A megyei természetbarát szövetség nyílt túrát rendez. Gyüleke­ző: 8.20-kor Szekszárdon, az autóbusz pályaudvaron. A gyalogtúra kb. 15 kilométer. Labdarúgás. Mezőföld­­kupa: Paks együttese Duna­újvárosban az Építők ellen játszik, 11 órakor. Előtte if­júsági mérkőzés. Pincehely 15 órától Szabadegyházát fo­gadja. Előkészületi mérkő­zések : Szekszárdi Dózsa— Kisdorog 14.30, Mohács—Bá­taszék 14.30, Bonyhád—D. Vasas 14, Fadd—Dunaszent­­györgy 15, Tevel—Hidas 14, Aparhant—Hőgyész 14 óra­kor.

Next