Tolna Megyei Népújság, 1982. május (32. évfolyam, 101-125. szám)
1982-05-30 / 125. szám
XXXII. évfolyam,125. szám, ARA: 1,40 Ft 1982.május 30., vasárnap I A nyár — régóta nem szellemi uborkaszezon az évben: nem kell sutba dobni könyvelőiket ahhoz, hogy igazi nyaralónak mondhassuk magunkat. A korszerű turizmushoz legalább annyira hozzátartozik a szellemi készletlét, az ismeretgyarapítás igénye, mint az áruházi bolyongás, a szatyrok telítése, vagy éppen sütkérezés a tengerparton. Országlátni és tanulni — e kettős szándék csábít évek — sőt, ide-oda évtizedek — óta ezreket külföldről és honi tájékról azokba a városokba, melyek rangjukat nyári egyetemük révén is megméretni igyekeznek. Az alapjában tisztes versengés nyomán már-már úgy tetszett, nem is város igazán, ahol nyárra egyetemet nem szerveznek. Mára, szerencsére, alábbhagyott e lendület, s huszonegynéhány város vallhat magáénak tisztes nyári kurzust. Tiszteset, melyet nem lankadó lelkesedéssel szerveznek a TIT dolgozói és patrónusai, s amely évente-kétévente ismétlődő programjában megismerésre méltó témát, figyelmet keltő mondandót képes nyújtani. A felelősséget növeli az is, hogy nyári egyetemeink jó részén nemcsak a témával, a vendéglátó várossal, hanem azon keresztül hazánkkal találkozik, ismerkedik másfélezer külföldi. Piaiak, sőt talán unokáik jönnek ma már Debrecenbe azoknak, akik az elsők közt vettek részt a nagy hagyományú nyári egyetem első kurzusain. Azóta több városunk — említsük csak Gyulát, Pécset vagy Zalaegerszeget — ad otthont nyugatiaknak és keletieknek egyaránt, a nemegyszer visszatérőeknek, „törzsvendégeknek". S ha ez utóbbi várost nézzük csupán, népművészeti nyári egyeteme jó példa arra, miként mutathatjuk be teljesebben hazánkat, hogy ne csak a Hortobágyra, a csikóséletre és délibábra, hanem a dunántúli falvak hagyományőrző életére is emlékezhessenek a külföldi hallgatók. Mert a nyári egyetemek egyik legfőbb érdeme éppen az, hogy a történelem és a jelen összefüggéseire is rávilágítsanak. II ' Ismeretgyarapító nyarak Történelmünkkel, kultúránkkal ismerkedni mind többen jönnek el a szocialista országokból és a nyugat-európaiakból, utóbbiak közül ma már Spanyolországból is, s nyári egyetemeink hírét tavaly is elvitték olyan távoli országokba is, mint Mexikó, Costa Rica, vagy az Egyesült Arab Emirátus. A jelek szerint idén sem lesznek kevesebben, akik gazdaságpolitikánk, egészségügyünk, vagy éppen az állam és egyház viszonya iránt érdeklődnek. S a tavaly oly sikeres könyv- és lemezvásárok remélhetően idén is népszerűsítik Teherán kártérítést követel idegen nyelvű könyvkiadásunk érdemeit, a szaporodó kötetlen eszmecserék,helyszíni bemutatók pedig a módszereiben is megújulni kész kurzusokat. Ez a módszertani megújulás az egyik legfőbb jellemzője a nyári egyetemek fejlődésének. A nagy előadások helyett mind gyakoribbak a kiscsoportos foglalkozások, parázsabbak a szőkébb körű szakmai viták, s mindenütt nagy tetszés fogadta a fakultatív programszervezést, a választás lehetőségét, üdvözölni, folytatni érdemes azt a szorgoskodást is, ahogy egy-egy város társadalmi vezetése mind több hangversenyre, szabadtéri előadásra, folklórműsorra invitálja a kurzusok résztvevőit. A nyári egyetem azonban minden kötetlensége ellenére szervesen beilleszkedett a szakmai továbbképzés hazai rendszerébe. Ezt egyre több országos és helyi szerv, szervezet, gazdálkodóegység is belátja, s nagyobb figyelmet fordít a támogatásra érdemesek kiválasztására. Tudják: a nyári egyetemek értéküket csak akkor őrizhetik meg, ha résztvevőik érdeklődése nem lankad, ha programjukon a részvétel aránya javul. Ha a „küldöttek" nem üdülési beutalónak érzik a meghívást, hanem a szakimai ismeretek, a műveltséggyarapítás lehetőségének. SOÓS KÁLMÁN Iraki-iráni háború Nem ér véget a háború az iraki—iráni határon, mert Khorramshahr visszafoglalásával az iráni csapatok bebizonyították a világnak, hogy „arrafelé nyomulnak előre, amerre csak akarnak". Ezt jelentette ki Rafszandzsani ajatollah, az iráni parlament elnöke. Az IRINA hivatalos iráni hírügynökség közleménye szerint hangoztatta, hogy az iszlám köztársaságban a nép a legfőbb döntést hozó hatalom és ezért nem valószínű, hogy a nép „a végtelenségig fog álldogálni a határ iráni oldalán", pusztán követelve a háborús kártérítést a határ túlsó oldaláról. Az Egyesült Államokat és az ENSZ-et figyelmeztetve helytelenítette azt az elképzelést, hogy az iráni csapatoknak az iraki— iráni határon át való előnyomulását „diplomáciai eszközökkel” törjék meg. „Nincs szükségünk mások területeire, de nem mondunk le jogainkról sem" — mondotta, és hozzátette: „követelni fogjuk és meg is fogjuk kapni a kártérítést", akár a helyén marad az iraki kormányzat, akár nem. Iraki jelentés szerint pénteken Irán nehéztüzérséggel lőtte Basra, a Shatt al-Arab iraki oldalán lévő olajipari nagyváros „lakónegyedeit és létfontosságú berendezéseit”. Az iraki katonai közlemény azzal fenyegette a másik felet, hogyha ez még egyszer előfordul, akkor Irak „polgári célpontokat fog támadni Irán egész területén”. Az iraki és az iráni katonai közlemények egyébként arról számolnak be, hogy a pénteki nap kisebb-nagyobb tüzérségi tűzpárbajokkal telt el a két ország határán át. A jelentések a korábbiakhoz képest csak kevés áldozatról számolnak be. Mai számunkból A VÁROS ÉS KÖRNYÉKE KAPCSOLATRENDSZERE (3. old.) ÖN KÉRDEZ — MI VÁLASZOLUNK (4. old.) TÜKÖR-TRÜKKÖK (5. old.) MA MÁR SPORTTÖRTÉNELEM (6. old.) A Falkland-válság Támadó akciók és diplomáciai tárgyalások Az Egyesült Államok azonnal szüntesse be Nagy-Britanniának nyújtott támogatását és vessen véget az Argentína elleni gazdasági szankcióknak — ezt a felszólítást tartalmazza az Amerikai Államok Szervezetének (AIAISZ) külügyminiszteri értekezletén — közép-európai idő szerint szombaton reggel — elfogadott határozata. A dokumentum felhatalmazza a latinamerikai országokat, hogy maguk válasszák meg Argentína megsegítésének általuk legjobbnak tartott módját. Az AÁISZ 21 tagjából 17-en szavazták meg az argentin határozati javaslathoz viszonyítva jóval mérsékeltebb megfogalmazású dokumentumot. Az Egyesült Államok, Chile, Kolumbia, valamint Trinidad és Tobago tartózkodott. A határozat kiemeli az ENSZ szerepének fontosságát az Argentína és Nagy-Britannia közötti konfliktus rendezésében.Pénteken késő este a brit hadügyminisztérium bejelentette, hogy a keleti Falkland (Marvin)-szigeten egy héttel korábban partra szállított ejtőernyősök elfoglaltak két, stratégiai fontosságú települést, Goose Greent és Darwint. Az ugyancsak pénteken, a késő esti órákban kiadott argentin katonai közlemény bejelentette, hogy a britek ismét támadást indítottak Port Darwin és Goose Green ellen. A közlemény csak annyit mond, hogy a harcok éjszaka is folytatódtak. Pérez de Cuellar ENSZ- főtitikár folytatta tárgyalásait Argentína és Nagy-Britannia képviselőivel arról, milyen lehetőségeket látnak a tűzszünetre a Falkland (Malvin)-szigeteken. Az ENSZ-főtitkárnok — mint ismeretes — ez a második közvetítő kísérlete. Az első kudarca után a Biztonsági Tanács a hét elején úgy döntött, hogy De Cuellar próbálkozzék meg ismét a tűzszünettel kapcsolatos argentin és angol elképzelések egyeztetésével, s erre az újabb kísérletre hét napot szabott ki. Pérez de Cuellarnak a jövő hét elején kell jelentést tenni a Biztonsági Tanácsnak a tárgyalások eredményéről. A szokás szerint külön,külön megtartott megbeszélésekről most sem közöltek részleteket. Az ENSZ-főtitkár ugyancsak tanácskozott Javier Arias Stella perui külügyminiszterrel a Falkland-válság rendezésére kidolgozott perui tervről, amelyről lényegében csak annyit lehet tudni, hogy az Egyesült Államok támogatja. Helikopteres bevetésre váró katonák a Hermes anyahajó fedélzetén. .____________________ Értelmiségi fiatalok tanácskozása A KISZ Központi Bizottsága mellett működő értelmiségi fiatalok tanácsa és kilenc munkabizottsága szombaton fórummal fejezte be háromnapos dunaújvárosi tanácskozását. Az értelmiségi fiatalok körében végzett KISZ-munka eredményeit értékelő és feladatait meghatározó rendezvény utolsó munkanapján Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront főtitkára volt a fiatalok vendége. Tájékoztatta őket az időszerű bel- és külpolitikai, valamint társadalompolitikai kérdésekről, s válaszolt a tanácskozáson részt vevők kérdéseire. A háromnapos dunaújvárosi eszmecserén, amelyen kétszázezer ifjú mérnök, közgazdász, orvos, jogász, pedagógus, művész és agrárértelmiségi képviseletében kétszázan vettek részt, beszámoltak a különböző akciók, munkaprogramok eredményeiről, s megismerkedtek az egyes munkabizottságok terveivel, feladataival. A tanácskozáson felhívták a figyelmet arra, hogy az ifjú diplomások élet- és munkakörülményeinek figyelemmeli kísérése továbbra is fontos feladata az értelmiségi fiatalok tanácsának. Nyelvi korlátok nélkül Tolnai nap Zánkán, az úttörővárosban A nevetés, mindenütt nevetés... Mi van ma? Május 30-a és vasárnap. Nem egyszerű, nem megszokott; ma ünnepeljük a nemzetközi gyermeknapot. Az a közel kétezer gyerek, aki a baráti Lengyelország negyvenkilenc vajdaságából május 17-én érkezett a zánkai úttörővárosba, tegnap - május 29-én - utazott haza. Semmi kétség, akkor is csupa napfényes emlékkel, ha itt-tartózkodásuk időszakát sokszor próbálta ólomszürkébe vonni az áprilisian szeszélyes időjárás. Február óta az övék volt Zánkán a negyedik lengyel csoport, egyben a legnépesebb. Előbb 120-120 fő töltött itt egy-egy hónapot pedagógusok kíséretében. Ami azt jelenti, hogy a lengyel gyerekek nemcsak üdültek Zánkán, hanem folytathatták iskolai tanulmányaikat is. Körülvéve természetesen mindazzal a figyelemmel, gondoskodással, amire a testvéri barátság képes. Május 24-én, egy vigasztalanul esős napon jártunk az úttörővárosban Temesi Ágnesnek, a megyei úttörőelnöknek a kíséretében. Tőle kaptuk a meghívást is, aminek az volt az apropója, hogy ekkor épülhetett — mintegy elvtársi, baráti ajándékként a lengyel gyerekek tábori életébe a „Tolna megyei nap”, a tamási úttörőház szakköreinek, művészeti csoportjainak és a Szekszárdi Táncegyüttes ragyogó utánpótlás-együttesének közreműködésével. És most üljünk be az időgépbe. Hétfő és Zánka... A főépület halljába torkolló folyosón Serfőző Antalné, a tamási úttörőház vezetője toppan elénk az intézmény szakkörvezetőinek társaságában. — Elkéstek! Nagyon jól sikerült az alkotónap délelőtti programja ! Nem sokkal ezután ugyanezt mondja el Auer Gyuláné, az úttörőváros művelődési központjának vezetője, majd Paulkovics Tibor, az úttörőváros egyik igazgatóhelyettese, csak részletesebben. Délelőtt nem kevesebb, mint tizenháromféle alkalmat teremtettek a Művészeti mesterségek műhelyében címszó alatt a lengyel gyerekeknek arra, hogy ismerkedjenek a tojásfestés, szövés-fonás, bábkészítés, kerámia, szobrászat, gyöngyfűzés, batikolás, raffiafalikép-készítés mesterségbeli rejtelmeivel. Az úttörővárosnak szinte fennállása óta rendkívül gyümölcsöző a kapcsolata képzőművészetünk, ipar- és népművészetünk egyegy gyermekszerető képviselőjével. S ezt nemcsak a felvonulási térrel szemben elhelyezkedő szoborpark alkotásai bizonyítják, hanem az is, hogy esetenként heteket töltenek az itt különösen népszerű művészek az úttörővárosban. Sok mindent igen, egyet azonban nem lehet kihagyni az alkotónap programjából. Már csak azért sem lehet, mert e napon szerzett kis barátnőm, a 11 éves poznani Agnieszka Schwarz - aki festőművésznek készül, törékenységét meghazudtoló határozottsággal - úgy döntött, hogy a sok csábító alkalom közül a plakátrajzversenyt választja. Nos, ők nyolc(Folytatás a 3. oldalon.) A finálé közönségcsalogató pillanatai... Itt már együtt táncol közönség és együttes