Tolna Megyei Népújság, 1983. január (33. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-05 / 3. szám

6 ^ÉPÚJSÁG Volt egy OB II-es sakkcsapat Fényes sikert ért el a paksiak sakkcsapata 1981 őszén. A megyei csapatbajnokság várat­lan megnyerése után négy me­gye bajnokainak körmérkőzésé­ben a papírformát felborítva első helyen végzett, és bejutott az OB II-be. Az eredmény ér­tékét növeli, hogy Tolna megyé­ből első ízben szerepelhetett sakkcsapat az országos bajnok­ságban. A­ csapat a következő idényben újból a megyei baj­nokságban szerepel, és kicsi a valószínűsége, hogy a közeli jö­vőben hasonló lehetőséghez jutnak a megye sakkozók A bejutást követően Pakson érthetően nagy volt az öröm és lelkesedés, de minden el­szántság mellett tisztában vol­tunk azzal, hogy akkori erőink­re alapozva szinte lehetetlen alapvető célunk, a bennmaradás elérése. Ezért legfontosabb te­endő a csapat átigazolásokkal történő erősítése volt Sajnos, erőfeszítéseink eredménytelenek voltak. Mindössze egyetlen meg­felelő erejű játékost sikerült igazolni a szükséges hat he­lyett, így gyakorlatilag „fél csapattal" küzdöttünk a hoz­zánk képest igen erős mezőny­ben. A lelkesedés így is hozott néhány sikernek tekinthető szo­ros eredményt. Egyénileg ki­emelkedett Gosztola István tel­jesítménye, aki megbízható, egyenletes játékkal­, az éltáb­lákon is legjobb pontszerzője volt csapatainak. Alapvető gondunk — a meg­felelő erejű játékosok hiánya — mellett voltak más nehézsé­geink is. Ezek­­ közül ki kell emel­ni azt, hogy a csapat játéko­sainak zöme az atomerőmű be­ruházáson dolgozik és a mun­kaidőbeosztás (túlóra, műsza­kozás), valamint a munka fon­tossága sok esetben gondot okozott a csapat összeállításá­nál. Néhány játékosunk rendel­kezésre állása igen csekély volt. Az OB II-be jutással a szervezési feladatok nagymér­tékben megnőttek. Komoly ne­hézségeket okozott, hogy Farkas István éppen akkor fordított há­tat a sakkozóknak amikor szer­vezési tevékenységére a legna­gyobb szükség lett volna. Tanulságként le­­ kell vonni: egy stabil OB II-es csapat fenn­tartásához a megyén belül sok­kal nagyobb összefogásra és a verseny­sakkozást alátámasztó tömegbázis szélesítésére van szükség. Zsoldos Jenő Nemzetközi férfi kosárlabdatorna kezdődött a svéd fővárosban, ame­lyen részt vesz az Észak-Európában túrázó magyar válogatott is. Első ta­lálkozójukon rendkívül szoros mérkő­zésen egypontos győzelmet aratva 82:81 (43:52) arányban nyertek Izrael ellen. A legjobb magyar dobók: Lo­­sonczy (22), Kovács és Horváth (18— 18). A magyar női kosárlabda-váloga­tott Tamperében­­ szerepelt egy tor­nán, ahol utolsó mérkőzésén 85:63 (40:36) arányban legyőzte Svédorszá­got, de így is csak a második he­lyen végzett. A végeredmény: 1. Csehszlovákia 6 pont, 2. Magyarország 4 pont, 3. Svédország 2 pont, 4. Finnország 0 pont. A Washingtonban megkezdődött női nemzetközi teniszverseny 1. for­dulójában a magyar színeket képvi­selő Temesvári Andrea a 6. helyen kiemelt nyugatnémet Hanuka ellen kí­sérelte meg a továbbjutást. Az 1 óra 43 perces küzdelem végén a magyar teniszezőnő, ha nagyon szoros mér­kőzésen is, de 7:6, 4:6, 7:5 arány­ban kikapott, s ezzel kiesett. VÖCKLABRUCK Nemzetközi négyes ifjúsági kosár­labdatorna kezdődött az osztrák kis­városban, a magyar együttes nagy küzdelemben első mérkőzését 71:69 (38:37) arányban megnyerte Ausztria hasonló korú csapatával szemben. 1983. január 5. Labda­rúg­óósz ’82 Az élcsoportban végzett Dózsa a hajrát nem bírta Szekszárdon érthetően nagy volt az öröm a nyáron: a Dózsa labdarúgói bronzérmesként biz­tosították NB II-es tagságukat a „tisztogatási manőverrel" egyenértékű átszervezést követő, egycsoportos, 20 csapatos má­sodik vonalban. Ezzel együtt a szurkolók, játékosok és az egyesület szakvezetése előtt az is egyértelművé vált, hogy az igencsak megerősödött, erővi­szonyait tekintve kiegyenlítet­tebb mezőnyben az 1982-83-as bajnoki évad minden korábbi­nál nehezebb feladat elé állítja a lila-fehér együttest. Minden­ki tudta, hogy ebben az igazi megmérettetésben nincs helye az illúzióknak. Éppen ezért a csapattal szemben támasztott követelmények mércéjét csakis a lehetőségek, adottságok rea­litásához szabad igazítani.­­ Az egycsoportos NB II-ben a biztos bentmaradást jelentő 8-12. helyek egyikének elérését tűztük ki célul — mondta beszél­getésünk elején Teszler Vendel vezető­edző. A szakvezető se­gítségével pergettük vissza az őszi idény krónikáját, miközben az értékelés fókuszába a Dózsa gárdájának szereplése, a félév tapasztalatainak minősítése ke­rült. — Nem a legjobb előjelek birtokában vágtak az­­ őszi idénynek. — Nem bizony. A bajnokság nyitányáig nem sikerült reali­zálni erősítési, átigazolási ter­veinket. Ugyanakkor Sajó, az együttes „gólgyárosa" egy hét­tel a rajt előtt bejelentette tá­vozási szándékát, ami bizony pánikhangulatot eredményezett, így aztán kialakultnak és jól fel­készítettnek cseppet sem nevez­hető csapat kezdett Siófokon, ami az első 90 perc teljesítmé­nyén tükröződött is. Az ősz fo­lyamán évek óta nem tapa­sz­­talt sérülési, betegségi hullám szegődött mellénk, amit csak tovább nehezítettek a sárga­lapos kényszerpihenők. Egy ál­landó csapat kialakulását rá­adásul a formák ingadozása is gátolta. A szakmai elképzelé­seket így aztán mindig az ép­pen rendelkezésre álló 11-12 játékoshoz kellett igazítani.­­ A felsorolt nehézségek el­lenére eredményeik egyre ja­vultak. — A siófoki nyitótalálkozót követően kilenc egymás utáni mérkőzésen nem találtunk le­győzőre, miközben a 7. forduló­tól több­­ héten át második he­lyen álltunk a bajnoki tábláza­ton. Amilyen örvendetes volt az idény első fele, olyannyira el­gondolkoztató a szezonzáró előtti időszak. Sajnálatosan éppen azok az erények, ame­lyeknek a sikereket köszönhet­tük, eltűntek a véghajrára. Már nem akart úgy bizonyítani min­denki, nem tudtak olyan fegyel­mezetten és harcosan küzdeni játékosaink. Mindez több pon­tunkba került. Sajnos az időben jött figyelmeztetések ellenére sem sikerült megállítani a vis­­­szaesést. Mindent összevetve, a sok gond ellenére sikerült tel­jesíteni célkitűzésünket a baj­nokság félidejében. Maradék­talanul mégsem lehetek elége­dett, mert semmi sem­­ indokol­ta a visszaesést. S mert tudom, hogy tavasszal nem mindennapi küzdelemre lesz kilátás, hiba volt elherdálni jelentős pont­előnyünket. - A korábbi években a szek­szárdi csapat egyik erényének számított a hazai kitűnő mér­leg. Az ősszel hazai pályán - ahol összesen 26 ezer néző lát­ta mérkőzéseiket , a megsze­rezhető pontok 66, idegenben pedig 45 százalékát gyűjtötték­­ be. Vajon miért romlott a pá­lyaválasztói mérleg? . — Ebben az idényben meg­próbáltunk­ bátrabb támadójá­tékot produkálni. Ez eredmé­nyezte, hogy vidéken a­­ koráb­binál sokkal jobban szerepel­tünk. Változtatásunk, igyekeze­tünk egyben azt is magával hozta, hogy a hazai mérkőzé­seken védelmünk jobban fella­zult, ezáttal többször nyílt gól­szerzési lehetősége az ellenfél­nek. Ráadásul a közvetlen vé­delemben szereplő játékosaink, Somodi kivételével meglehető­sen ingadozó formát mutattak. Tapaszti beépülése a védelem tengelyébe sem ment zökkenők nélkül. Mindezek összességének tudható be, hogy bár pálya­­választóként csak az Egertől kaptunk ki, ám több­­ mérkőzé­sen az ellenfél szerzett előnyt, amit már csak kiegyenlíteni tudtunk. — Milyen összeállításban sze­repelt legtöbbször a Dózsa? — Ősszel 20 játékos kapott bizonyítási lehetőséget. Közülük a következő kezdő tizenegy sze­repelt legtöbbször: Pólyák (19) - Szabó (16), Tapaszti (16), Paizs (16), Somodi (18) - Varga (15), Márkus (15), Adorján (16) - Lauer (14), Laki (13), Tóth (12).­­ A góllövőlistára kilenc já­tékosuk iratkozott fel.­­ A huszonhat gólon kilenc­­ labdarúgó osztozott. Házi gól­királyunk, Adorján, hat talála­tával. További sorrend: Tóth 5, Suba 4, Lauer és Megyeri 3-3, Laki 2 gólos, míg Koroknái, Somodi és Magyar egy-egy al­kalommal iratkozott fel a gól­szerzők közé. — Hogyan értékeli a szakve­zetés a játékosok egyéni átlag­teljesítményét? - A legtöbbször szerepeltek közül egyértelműen csak Somo­di átlagteljesítményével voltam elégedett. Rajta kívül a tarta­lék kapusból csatárrá előlépett Suba gólerőssége, valamint a később igazolt Bonnyai és Me­gyeri teljesítménye dicsérhető. A többiek nagyon ingadozó for­máról árulkodtak. Váltakoztak a gyenge és közepes teljesít­mények. Adorján, Tóth és Laki egy-egy mérkőzésen nyújtott jó játékuk mellett például közel sem tudták állandósítani for­májukat. Itt kell szólni Pólyák­ról is. Kapusunk hosszú évek megbízható, jó teljesítménye után ősszel több találkozón is bizonytalankodott. Szerencsére csapatkapitány kapuvédőnk ed­zésmunkához való hozzállása biztosíték lehet az őszi gyen­gébb forma mihamarabbi elfe­­ledtetésére. — Fogalmazzunk egyértel­műbben: kik okoztak ősszel csa­lódást? - Márkus, Adorján és Tóth. — A bajnokság első felvoná­sában jelentkezett-e olyan fe­gyelmi probléma, ami az el­múlt bajnoki esztendőben nem fordult elő a csapatnál? - Előfordultak különböző fe­gyelmezetlenségek a pályán és azon kívül is. Az előbbiekre utalt a sárgalapos figyelmezte­tések magas száma mellett a taktikai fegyelmezetlenség. A pályán kívülieket viszont élet­módbeli problémák okozták. Bí­zom benne, hogy a téli alapo­zás során sikerül rendet terem­teni a fejekben, s valamennyi játékosunk mindent elkövet majd pályán és magánéleté­ben a csapat érdekeiért. Huszonegy ponttal, ötödik­ként zárt a Szekszárdi Dózsa. Aligha szorul bizonygatásra: dobogó közeli élcsoporttagsá­­­­gára senki sem voksolt­ volna az augusztusi rajtnál. Ezzel együtt is kemény csatározás vár tavasszal a gárdára. A nagy küzdelmet ígérő folytatásra ja­nuár 2-án délután kezdték meg felkészülésüket. Az új év első munkanapján tartott edzésről egyetlen játékos sem hiányzott. Január 3-án pedig tíznapos alapozó edzőtáborozásra Har­kányba utazott a csapat. Azt kö­vetően napközis rendszerben, hazai környezetben folytatódik majd a felkészülés. Februári programjukban 11 előkészületi mérkőzés szerepelt aztán a hó­nap végén folytatódik az NB II-es pontvadászat. Az első ellenfél a Siófoki Bányász együttese lesz . . . FEKETE LÁSZLÓ Siófokon 3-1-es veresé­ggel rajtolt a Dózsa Suba (középen) jól játszott és gólt lőtt a Salgótarján ellen is Motocross Gazdag program vár versenyzőinkre A Szekszárdi Vízitársulat SE motocross versenyzői szűk körű összejövetelt tartottak — közös vacsorán vettek részt —, ahol felelevenítették az elmúlt idény eseményeit, és megbeszélték többek között az idei év terveit, feladatait. A baráti találkozón képviseltette magát az egyesület vezetősége- és természetesen ott voi­­t a szakosztályvezetés is. A versenyzőket tájékoztatták, hogy milyen motorok, illetve al­katrészeik­­ beszerzésére számít­hatnak az idén, majd Csötönyi edző is elmondta elgondolását a felkészüléssel kapcsolatban. A versenyzők kemény edzéseket tartanak, hetenként egyszer tor­nateremben van a foglalkozás. Egyöntetű a versenyzők és a szakvezetés véleménye, csak ke­mény alapozással, megfelelő fi­zikai erőnléttel rendelkező spor­tolók vehetik fel sikerrel a küz­delmet az ellenfelekkel szem­ben. Ebben a sportágban ter­mészetesen a jó erőnlét nem elég, jó motorokra is szükség van. Ezen a téren is jelentős a változás, folyamatosan kap­nak újabb gépeket, így a leg­eredményesebb versenyzők már olyan motorokon küzdenek, me­lyekkel esélyesek az egyenran­gú küzdelemre, örvendetes hír, hogy megkapták az új 125-ös cross Zetka motort. Ezzel a szak­osztálynak három új gyári ver­senygépe van. Természetesen azonkívül a többi motor több­sége is új blokkot kapott, és egyéb megfelelő alkatrészek is rendelkezésre állnak. Azokat a gépeket, melyekben új blokkok vannak, valamint az új motort, szombaton délután bejáratják, majd vasárnap délelőtt 16—18 motorral Pakson, az Atomváros feletti Ürgemezőn tartanak ed­zést. A versenyzők szerint ez a terep rendkívül megfelelő a ke­mény edzésekhez. Vasárnap már ott lesznek Pakson azok a fia­talok is, akik az elmúlt hetek­ben jelentkeztek a szakosztály­nál, többségük az 50 köbcenti­méteresek kategóriájában raj­tol majd. Elkészült már az idei évi program. Annyi már bizonyos, hogy öt pontszerző verseny lesz, ebből az egyik Szekszárdon. Az időrendi sorrend: március 27.: Kúp, július 3.: Sárszentmihály, július 17.: Szekszárd, július 31.: Somogybabod (egyben a Ba­laton Kupa verseny is), augusz­tus 21.: Dávig. A meghívásos versenyek a következő helyeken és időben lesznek: május 1.: Manor, május 8.: Veszprém, május 22.: Sárszentmihály, má­jus 29.: Tápióbicske, június 19.: Abony, augusztus 7.: Lajosko­­márom, augusztus 28.: Hódme­zővásárhely, szeptember 11.: Szekszárd, szeptember 25.: Sü­meg. Várjuk olvasóink szavazatait Tolna megye 1982. évi legjobb sportolói Még hét nap és lezárul sportrovatunk közvéleménykutatása: az 1982-es év eredményei alapján olvasóink kiket tartanak Tolna megye legjobb sportolóinak. Január 12-e után meg­kezdjük a beérkezett szavazólapok feldolgozását, hogy aztán a hónap végén ünnepélyes eredményhirdetés keretében ad­hassuk át az év legjobbjainak a Tolna megyei Népújság, a Szakszervezetek Tolna megyei Tanácsa és a KISZ Tolna me­gyei Bizottsága által felajánlott tiszteletdíjakat. TOLNA MEGYE 1982. ÉVI LEGJOBB SPORTOLÓI Név Egyesület NŐK 1. 2. 3. ------------------------------------------------------------------­FÉRFIAK 1. 2. 3. Beküldő neve: Lakcíme: Beküldési határidő: 1983. január 12. Hírek Január 10-én, hétfőn kezdő­dik Szekszárdon a városi test­­nevelési és sportfelügyelőség helyiségében (Béla tér 6.) a labdarúgó-játékvezetői tanfo­lyam. A tanfolyamra jelentke­zéseket még a helyszínen is el­fogad a labdarúgó-szövetség. Kezdés 17 óra. Január 8-án, szombaton 13 órakor kezdődik Szekszárdon a tanítóképző főiskola tornater­mében a városi férfi kézilabda téli kupa mérkőzéssorozat. A szombati mérkőzések párosítá­sa: 13 óra: Dombóvári öreg­fiúk—Hőgyész ifi, 14: Városgaz­dálkodási Vállalat­ 505-ös sz. DSK, 15: Olimpiások—TÁÉV, 16: 505-ös sz. DSK—Hőgyész ifi, 17: Dombóvári öregfiúk—Vá­rosgazdálkodási Vállalat. * A megyei ökölvívó-szövetség elkészítette az idei megyei kör­verseny időrendi beosztását. Január 16-án Dunaszentgyör­­gyön, február 27-én Dombóvá­ron, április 17-én Mohácson, majd szeptember 4-én Dunaúj­városban kerül sor a megyei újonc, serdülő, úttörő és ifjú­sági ökölvívó-körversenyre. Va­lamennyi versenynapon az or­vosi vizsgálat és a mérlegelés 8.30-kor, a verseny 10 órakor kezdődik. A versenybíróság el­nöke Leposa Béla (Szekszárd), tagok: Oláh Miklós (Bonyhád), Mestyán Ádám (Szekszárd), Tóth József (Paks), Tóth Szabó Zoltán (Dunaújváros), Mészáros József (Mözs) és Cseperka Zol­tán­ (Mohács).

Next