Tolna Megyei Népújság, 1983. június (33. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-19 / 144. szám

2 NÉPÚJSÁG Ezt hozta a hét a külpolitikában Hétfő: Békemenet Cipruson. — A brit választások nyo­mán Foot, a Munkáspárt és Jenkins, a szociáldemokraták vezére bejelenti lemondási szándékát. — Az ausztrál kor­mányfő Washingtonban. Kedd: Az SZKP KB ülése ideológiai problémákról ta­nácskozik. — A különszerződés ratifikációs vitája a li­banoni parlamentben, merényletek Bejrútban, heves ös­­­szetűzések az ország több pontján. Szerda: Todor Zsivkov vezetésével bolgár párt- és ál­lami küldöttség tárgyal hazánkban. — Tömeges letartóz­­­tatások a chilei tiltakozó akciónapot követően. — A bon­ni képviselőház külpolitikai vitája. Csütörtök: A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának ülése: felhívás az atomhatalmakhoz a nukleáris fegyverzet be­fagyasztása érdekében; Jurij Andropovot választják meg a Szovjetunió államfőjévé. — Genfben ENSZ-közvetítés­­sel afgán—pakisztáni tárgyalások kezdődnek. Péntek: Henryk Jablonsky és Wojciech Jaruzelski Var­sóban találkozik a lengyelországi látogatáson levő II. Já­nos Pál pápával. — Spanyol kezdeményezés a madridi találkozó eredményességének előmozdítására. Szombat: A közös piaci tízek csúcsértekezlete Stuttgart­ban, nézeteltérések a közösségi költségvetés ügyében. — A salvadori junta vezetője a Fehér Házban tárgyal. A hét 3 kérdése 1. Miről tárgyaltak Moszkvában a szovjet vezető testü­letek? Fontos tanácskozások színhelye volt a héten a szovjet főváros. Az SZKP Központi Bizottságának teljes ülése az ideológiai harc problémáit tűzte napirendre, míg a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa bel- és külpolitikai kér­désekről tanácskozott. Jelentős kezdeményezésre került sor: a Legfelsőbb Ta­nács megbízta a szovjet kormányt, hogy forduljon felhí­vással az atomhatalmakhoz (Egyesült Államok, Nagy- Britannia, Franciaország és Kína), s ebben javasolja az összes nukleáris fegyverek mennyiségi és minőségi be­fagyasztását. A befagyasztás még nem jelentene leszerelést, de min­denképpen megálljt parancsolhatna a fegyverkezési haj­szának. Köztudomású, hogy hadászati egyensúly áll fenn: ily módon a befagyasztás első lépésként tartósítaná a ki­alakult szintet, s kedvező feltételeket teremtene a tény­leges leszerelést előirányzó további tárgyalásokhoz. A moszkvai javaslat szerint a befagyasztás az első szakasz­ban­ szovjet—amerikai viszonylatban valósulhatna meg, madj kiterjedne valamennyi nukleáris fegyverzettel ren­delkező országra. Világunkban nagyarányú befagyasztási mozgalom bon­takozott ki, az Egyesült Államokban milliók követelik a „treeze”-t, s ez a kérdés egyik fontos vitatémája lesz a kedden kezdődő prágai béke-világtalálkozónak is. A Szov­jetunió most hivatalos kezdeményezést tett, a többi atom­hatalmakon — mindenekelőtt az Egyesült Államokon — múlik, hogy sikerül-e előrelépni a fegyverkezési verseny­ megállításában. Az előjelek egyelőre nem biztatóak. A szovjet parlament betöltötte a Leonyid Brezsnyev halálával nyolc hónappal ezelőtt megüresedett államfői tisztet; az SZKP főtitkárát, Jurij Andropovot választot­ták meg a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnökévé. A döntést úgy jellemezték, hogy ezzel kifejezésre juthatott a párt vezető és irányító szerepének növekedése az or­szág bel- és külpolitikájában. 2. Mi a jelentősége a magyar—bolgár tárgyalásoknak? Nem titok, hogy a csúcstalálkozókat mindenütt a vilá­gon gondosan előkészítik, a protokoll szakemberei ponto­san kidolgozzák a menetrend részleteit. A Todor Zsivkov vezette bolgár párt- és állami küldöttségnek a hernádi Március 15. Termelőszövetkezetben tett látogatásánál azon­ban túllépték a tervezett időhatárokat, mert a kérdések és válaszok hosszabb időt vettek igénybe. így volt rendjén, s éppen ez jelzi, hogy nem­­ formális összejövetel, hanem érdemi, kölcsönösen hasznos tapasztalatcsere folyt. A magyar—bolgár barátság mélyen ágyazódik a törté­nelembe, s közel harmincöt éve, hogy intézményes formát is nyert a két szocialista útra lépő ország barátsági, együtt­működési és kölcsönös segítségnyújtási szerződésének meg­kötésével. Hazánk is, Bulgária is tagja a Varsói Szerző­désnek, a KGST-nek, együttesen támogatják a szocialista közösség, a Szovjetunió békepolitikáját — ezért a közös közlemény joggal hangsúlyozhatja a teljes nézetazonos­ságot. A mostani magas szintű találkozón a dinamikusabb együttműködés lehetőségeit elemezték. A magyar—bolgár árucsereforgalom viszonylag rövid idő alatt 30 százalék­kal nőtt, de tudunk mit tenni, erre utalhat a Budapesten aláírt dokumentum a két ország szocialista gazdasági in­tegrációja távlati fejlesztésének fő irányairól. A magyar és a bolgár vezetők közös közleménye a kül­politikai kérdésekben is állást foglalt: a fegyverkezési verseny megfékezését, a nyugat-európai rakétatelepítés megakadályozását, a madridi Európa-találkozó mielőbbi sikeres befejezését, az atommentes övezeteket indítványo­zó svéd javaslat támogatását fogalmazta meg közös fel­adatként. A magyar—bolgár csúcstalálkozó jó szolgálatot tett országainknak, a szocialista közösségnek, s bizton vall­juk: Európának is. 3. Mi történik Libanonban? Csütörtökön délidőben az észak-libanoni nagyváros, Tri­­poli központjában ugyanúgy hullámzott a tömeg, mint más napokon. Egyszerű álarcosokkal teli gépkocsik robogtak végig a főutcán, és vaktában lövöldözni kezdtek. Ámok­futásuk nyomán húsz halott és hat súlyos sebesült maradt a járdákon a gyanútlan járókelők közül. A merénylőket azóta sem tudták azonosítani... Bejrútban időközben robbantások követték egymást, az ország déli részén pedig Deir Kanun falut blokád alá von­ták az izraeli megszálló csapatok. Lakóházakat pusztítot­tak el, tömeges letartóztatásokat hajtottak végre, s az el­rendelt szigorú kijárási tilalom kiéheztetéssel fenyegette a lakosságot. Indokul azt hozták fel, hogy a falu szom­szédságában történt az az ellenállási akció, amely három halottat és egy eltűntet követelt az izraeli hadsereg sorai­ból. Ilyen légkörben tárgyalt a libanoni parlament az Izra­ellel aláírt különszerződés ratifikálásáról. Nem meglepő, hogy a képviselők bizonytalankodtak a törvénybe iktatás­sal, a libanoni nemzeti­ haladó erők pedig határozottan szembefordultak a kiegyezéssel. Közben változatlanul holtponton van a csapatkivonások ügye, Szíria és a PFSZ nem hajlandó egyoldalú előnyöket biztosítani a támadó­nak, az izraeli csapatok pedig erre hivatkozva egyelőre maradnak. A Camp David-et követő második amerikai ihletésű bé­keszerződést elemezve minden reálisan gondolkodó kom­mentátor hangoztatta: a különmegállapodás ismét nem hozhat békét és megnyugvást, inkább bonyolítani fogja a helyzetet. Az előrejelzések hamar igazolódtak: a külön­béke nem hozott békét a Közel-Keletnek, és nem hozott békét Libanonnak sem. RÉTI ERVIN Húszezer ciprusi rendezett tüntetést a nukleáris fegyver­kezés ellen küzdő nemzetközi békemozgalom támogatá­sára. A békemenet résztvevői az akrotiri brit haditámasz­pont mellett vonultak fel. (Telefotó) Az indiai kormányfő, miután felszólalt a belgrádi UNC­­TAD-konferencián, skandináviai körutat tett. Indira Gandhi és Poul Schlüter dán miniszterelnök a megbeszé­léseik egyik szünetében. (Telefotó) Az izraeli vezetés a közvélemény és a parlamenti ellen­zék fokozódó nyomása ellenére elutasította még a rész­leges libanoni kivonulást is. Az izraeli kormány tagjai ugyanakkor jóváhagyták Begin javaslatát, hogy a kabi­net együttesen felelős a Libanon elleni minden hadmű­veletért. (Telefotó) 1983. június 19. Sally K. Ride az első amerikai űrhajósnő Fedélzetén öt amerikai asztronautával, továbbá egy kanadai és indonéz műhold­dal indult el második útjára szombaton a Challenger ne­vű amerikai űrrepülőgép. A Challenger második útja magyar idő szerint 13 óra 33 perckor kezdődött szombaton a floridai Cape Canaveral űr­­repülőtéren. Az űrrepülőgép első ízben vitt magával öt­tagú személyzetet, amelynek egyik tagja — Sally K. Ride — az Egyesült Államok első aktív űrhajósnője. A 32 éves asztrofizikus, aki a kaliforniai Stanford egye­temen négy fizikai tudomány­ágban szerzett tudományos fokozatot, indulás előtti nyi­latkozatában a Challenger „újoncai” nevében kijelen­tette: „percről percre ponto­san tudjuk, mi fog történni, s mindent ezerszer begyako­roltunk. Intellektuálisan te­hát nyugodtak vagyunk. Ér­zelmileg egészen más a hely­zet. A komputerek előtt eltöl­tött évek után most az igazi repülés következik”. Robert L. Crippen, a Chal­lenger parancsnoka valójá­ban a legtapasztaltabb ame­rikai űrrepülőgép-vezető. A 45 éves Crippen, aki koráb­ban a haditengerészet pilótá­ja volt, 1981 áprilisában a Columbia legelső próbaútja alkalmával kezdte kozmikus pályafutását. A Challenger le­génységének többi tagja: Fre­­derick H. Hauck, másodpi­lóta, a haditengerészet kapi­tánya 42 éves, John M. Fá­bián, a légierők ezredese, 44 éves, repülőmérnök és a 38 esztendős dr. Norman E. Tha­­gard, a Challenger fedélzeti orvosa. A kanadai és indonéz táv­közlési műholdat a Challen­ger „bérmunkában" juttatja pályájára, s ugyancsak fizet­ségért végez el a legénység 11 kísérletet a nyugatnémet kormány megbízásából. A kanadai Telesat cég mű­holdjának pályára bocsátásá­ra a start után néhány órá­val sor került. A műhold a kanadai Alberta tartomány felett „lebegve”, egyfajta koz­mikus kapcsolóteremként szolgál majd a televíziós adá­sok, telex- és telefonhívások lebonyolításához. A Challen­ger hatnapos küldetésének egy későbbi szakaszában bo­csátják fel az indonéz táv­közlési műholdat, amely állí­tólag egymillió új telefon­­állomás létesítését teszi lehe­tővé a kábelépítés nehézsé­gei miatt súlyos távközlési gondokkal küzdő szigetország számára. PANORÁMA AMSZTERDAM Az atomháború pusztító következményeiről, a túlélés­hez fűzött ábrándok és hie­delmek csalóka önámításáról, az orvosi és társadalmi­emberi következményekről kezdtek nemzetközi tanács­kozást szombaton az amsz­terdami egyetem épületében az „Orvosok az atomháború ellen” elnevezésű nemzetközi szervezet harmadik kongres­­­szusán. A szervezetet 1981- ben hozták létre Bernard Lown amerikai és Jevgenyij Csazov szovjet orvosprofes­­­szor kezdeményezésére. A kongresszus jövő hét szerdáig tanácskozik munka­­bizottságokban. Az egyikben a magyar orvostársadalom jelen lévő képviselője, Hol­lán Zsuzsa akadémikus elnö­köl. PEKING A Kínai Népköztársaság el­nökévé Li Hszien-nient, al­­elnökévé Ulanfut, a parla­ment elnökévé Peng Csent választották meg a 6. orszá­gos népi gyűlés első üléssza­kának szombat délutáni ple­náris ülésén. Kínának ezzel másfél évtized után ismét van államfője. Az utolsó ál­lamelnök az 1969-ben elhunyt Liu Sao-csi volt. VARSÓ II. János Pál pápa szom­baton reggel Varsóban le­rótta kegyeletét a hírhedt Pawiak börtönnél, ahol a hitlerista megszállók a máso­dik világháború alatt több mint százezer lengyel haza­fit végeztek ki, vagy kínoz­tak meg. Felkereste a varsói­ gettófelkelés hőseinek emlék­művét is. Ezután helikopter­rel a Varsó közelében lévő Niepokalanowba utazott, a tavaly szentté avatott Maxi­­milian Keibe atya szülőhe­lyére. (Kőibe a második vi­lágháború alatt az auschwitzi koncentrációs táborban fel­áldozta életét egy fogolytár­sáért). A ferences rendi ko­lostor és a helyi székesegyház közelében a pápa több tíz­ezer hívő előtt szabadtéri mi­sét tartott és beszédet mon­dott. Ebben felidézte a világ­háború borzalmait, méltatta Keibe nagyságát, a sok mil­lió mártír emlékét. PÁRIZS René Imbot tábornok, a francia szárazföldi haderők vezérkari főnöke közölte, hogy a hadsereg átszervezése során önálló, „gyors akcióra képes haderőt” hoznak létre. Charles Herru hadügymi­niszter nyilatkozatában rá­mutatott, hogy a gyors akció­ra alkalmas önálló alakulat fő feladata az lesz, hogy egy európai konfliktus esetén — a NATO-szövetségesekkel együttműködve —, a francia határokon kívül megállítsa „ellenséges páncélosok előre­törését”. „Franciaország lojá­lis és következetes partner marad a szövetségben — mondotta Hernu. — Az NSZK-ban állomásozó fran­cia haderők ezt az elkötele­zettséget bizonyítják”. Megkezdődött az őrsvezetők országos találkozója Szombaton Egerben meg­kezdődött az úttörő őrsveze­tők 15. országos találkozója. A megnyitó ünnepségen, Gáti József, a Munkásőrség orszá­gos parancsnokának helyet­tese, átadta a Magyar Úttö­­rők Szövetsége és a Munkás­őrség országos parancsnoksá­ga „Csillagos iránytű” 1983. évi pályázatának díjait. A ki­írásra, amelyre az úttörőkö­zösségek, a munkásmozgalom helyi hagyományait ápoló műveikkel nevezhettek, 2350 pályamű érkezett. Közülük — az Úttörőszövetség és a Mun­kásőrség közös zsűrijének döntése alapján — a tamási Bajcsy-Zsilinszky Endre, az aszódi Petőfi Sándor, a vajai Petőfi Sándor, az oroszlányi Béke, a verpeléti Hámán Ka­tó, a nagykállói Irinyi János úttörőraj, valamint a szarva­si Delfin, a salgótarjáni Miki egér, a körmendi Omega és a vásárosnaményi Béke őrs kapta meg a Munkásőrség or­szágos parancsokságának ju­talmát, a Várhegyi György szobrászművész által alkotott plakettet. A találkozó 120 résztvevője a megnyitó ün­nepséget követően fáklyás menetben végigvonult a történelmi városon és koszo­rút helyeztek el az egri hősök emléktáblájánál. Az őrsvezetők hatnapos eg­ri programjuk során ismer­kednek a város műemlékei­vel, történelmi nevezetessé­geivel, részt vehetnek majd egy vidám vitézi próbán, csil­lagkereső játékon indulhat­nak, kirándulnak a Szalajka­­völgybe, és kicserélik moz­galmi tapasztalataikat. Az őrsvezetők országos ta­lálkozója szerdán tábortűzzel zárul Egerben.

Next