Tolna Megyei Népújság, 1984. május (34. évfolyam, 102-126. szám)

1984-05-17 / 114. szám

2 NÉPÚJSÁG A libanoni kormány szerdai ülése A libanoni nemzeti egy­ségkormány a polgárháborús tűzszünet megszilárdítására összpontosította figyelmét az Amin Dzsemajel államfő el­nökletével megtartott szerdai ülésén. A kabinet tagjai egyetértettek a parlament elé terjesztendő program­­nyilatkozat tartalmával, de a jóváhagyó döntést szombat­ra halasztották. A bejrúti zöld vonal men­tén szerdán szolg­álatba lé­pett a francia tűzszüneti megfigyelők újabb csoportja. Rasid Karami miniszter­­elnök szerint a nemzeti egy­ségkormánynak három hó­napra van szüksége ahhoz, hogy szilárd alapokra he­lyezze országmentő kül­detését. A fegyveres össze­csapások eszkalációja azt a célt szolgálja — folytatta —, hogy aláássa a kormány, a miniszterelnök tekintélyét és szavahihetőségét. A har­cok szüntelen kiújulásáért Izraelt is felelősség terheli, az izraeli vezetők kezdettől fogva ellenséges hadjáratot folytatnak az új libanoni kormány ellen, minden esz­közzel a megbuktatására tö­rekednek. Karami rámutatott, hogy a gyökerénél kell megragad­ni a biztonság kérdését. Ez azonban feltételezi a hadse­reg státusának rendezését — tette hozzá. A nemzeti egy­ségkormány létrejötte soha vissza nem térő alkalom ar­ra, hogy ne fegyveres úton, hanem a kormányon belüli tárgyalások révén oldjuk meg a belpolitikai kon­fliktust. Kína ez évi tervei Kína az ipari termelést 5, a mezőgazdaságit 4 száza­lékkal kívánja növelni az idén — jelentette be a kí­nai parlament ülésszakának második napján, szerdán Szung Ping, az Állami Terv­bizottság miniszteri rangú vezetője az 1984-es kínai gazdaság- és társadalomfej­lesztési tervet ismertetve. Tavaly — 1982-höz képest — az ipari termelés 10,5, a mezőgazdasági 9,5 százalék­kal nőtt. Szénből 710—720 millió tonnát, kőolajból 108 millió tonnát kívánnak fel­színre hozni az idén, s 360 milliárd kilowattóra villa­mos áram előállítását terve­zik. Mindhárom magasabb az 1983-as tervcélnál, s ez azt mutatja, hogy az ener­giaágazat fejlesztése válto­zatlanul kiemelt helyen áll. A nemzeti jövedelem idei tervezett növekedése 4,6 szá­zalék, az állam bevételeinek el kell érnie a 128,75 milliárd jüant (nem számítva ebbe bele a külföldi kölcsönöket), ami 7,65 milliárd jüanos nö­vekedést jelentene 1983-hoz képest. 4,4 milliárd jüannal kevesebb külkereskedelmi forgalmat terveznek ugyan­akkor a tavalyi évhez ké­pest. Nagyberuházásokra 65 milliárd jüant kívánnak for­dítani, ebből 6,35 milliárd jüant külföldi kölcsönök for­májában — mindkét szám magasabb a tavalyinál. A városokban 5,4 millió em­bert kívánnak munkához juttatni, az állami vállala­tok, intézmények munkásai­nak és alkalmazottainak bé­rét 8 százalékkal akarják emelni. Bonni bejelentés Nem kapnak amnesztiát az adócsalók A nyugatnémet kormány­pártok parlamenti frakciói szerdán levélben érősítették Rainer Barzelt, a parlament elnökét, hogy visszavonják azt a törvénytervezetüket, amely amnesztiát akart biz­tosítani több ezer olyan sze­mélynek, aki adományokkal támogatta a pártokat és eközben adócsalást követett el. A törvénytervezet elejté­sére azután került sor, hogy a Szabaddemokrata Párt el­nöke, Hans-Dietrich Gen­scher és parlamenti frakció­jának elnöke, Wolfgang Mischnick, közölték Helmut Kohl kancellárral, a CDU el­nökével: az FDP a párt tag­ságának és szervezeteinek ellenállása miatt kénytelen visszavonni korábban meg­ígért támogatását. Az FDP-n belüli tiltakozás azt kifogásolta, hogy az am­nesztia megsértené a tör­vény előtti egyenlőséget, mi­vel mentesítené a felelősség­re vonás alól az elsősorban nagytőkés körökből szárma­zó, adócsaló adományozókat. Franz Josef Strauss ke­resztényszociális pártelnök lapja, a Bayern Kurier, rendkívül éles támadást in­tézett az FDP és személy szerint Genscher ellen. A lap szerint „példátlan szó­szegésről” van szó, amely „a bonni koalíció eddigi legna­gyobb csődjét jelenti”. Az első bonni értékelések megállapították: az amnesz­tia-tervezet visszavonása nem vezet a kereszténylibe­rális koalíció válságához, de nem is múlik el nyomtalanul a három párt együttműködé­se szempontjából. Támadások tartályhajók ellen Egy kuvaiti hajózási szó­vivő közlése szerint egy ed­dig azonosítatlan repülőgép szerdán rakétatámadást in­tézett egy szaud-arábiai tar­tályhajó ellen, szaudi terüle­ti vizeken. A kétszázezer tonnás hajó kigyulladt. A támadás hírét szaudi részről még nem közölték, de más öbölmenti arab álla­mok tengerhajózási köreiben megerősítették. A „Janbu Pride” úticélja Brazília lett volna. Kuvait­­ból indult, ahol százezer ton­na kőolajat vett fel, és Rász Tam­urában töltötték volna fel teljesen. A támadás a kuvaiti közlés szerint már a kikötőben érte. A hajó egyik tartálya lángba borult, de a tüzet később sikerült elolta­ni. A legénység sértetlenül megmenekült. Kuvaitban rendkívüli ülésre ült össze a kormány, hiszen vasárnap óta két ku­vaiti hajót is támadás ért a térségben. Helyi lapok sze­rint a kormány esetleg fel­kéri a Biztonsági Tanácsot, hogy vizsgálja meg a hely­zetet. ! Atomerőművek a szocialista országokban 2. NDK: közös összefogással Az NDK napi sajtójában kevés szó esik mostanában az atomerőművekről. A bar­naszén-készletek fokozott ütemű feltárása és feldolgo­zása a hagyományos erőmű­vekre tereli a figyelmet. A nukleáris energia hasznosí­tása azonban korántsem ke­rült le a napirendről. Kevés­sé ismert, de az NDK-ban ma már az atomerőművek adják a villamosenergia-ter­­melés 14 százalékát és az ezredfordulóra ez az arány előzetes becslések szerint el­éri majd a 40 százalékot. Szovjet segítséggel már 1963-ban üzembe helyezték a 70 megawattos rheinsbergi erőművet, tíz évvel később pedig megkezdte termelését a sokkalta nagyobb, 1760 megawatt kapacitású greifs­­waldi Bruno Leuschner erő­mű. A távolabbi tervek en­nek az­­ erőműnek a kibőví­tését írják elő, és azt, hogy ne csupán villamos energiát állítsanak elő segítségével, hanem hőtermelésre is hasz­nálják. Igen nagy figyelmet for­dítanak a biztonságra, a kör­nyezetvédelemre. A Német Demokratikus Köztársaság­ban — mutatnak rá illeté­kes helyen, — fel sem ve­tődhet a nukleáris szen­­­nyeződés veszélye (amely csatasorba állította a nyu­gat-németországi „zöldeket”), hiszen annyira körültekintő elővigyázatossági intézkedé­seket léptettek életbe, ame­lyek többszörösen is kizár­ják a kockázatot. Normális üzemeltetés mellett egy atomerőmű jóval kevesebb rádióaktivitást bocsát a kör­nyeztetbe, mint egy hagyo­mányos szénerőmű — közöl­ték az illetékesek.­­ Hosszú távon az atom­energia a legolcsóbb ener­giaforrás, hiszen a hagyo­mányos energiahordozók (kő­olaj, szén, gáz) egyre drá­gulnak, a készletek pedig ki­merülőben vannak. A nuk­leáris energiát hatékonyab­ban lehet felhasználni, az atomerőművek fűtőanyaga még sok egyéb célra is hasz­nosítható, nemcsak villamos­­energia-termelésre. Természetesen nem lehet­ne a kellő ütemben előre­haladni a szocialista orszá­gok összefogása nélkül. Ép­pen ezért több mint egy év­tizede, 1973-ban nyolc szo­cialista ország (a Szovjet­unió, az NDK, Csehszlová­kia, Magyarország, Lengyel­­ország, Románia, Bulgária és Jugoszlávia) részvételével megalakult a moszkvai szék­helyű Interatomenergo nem­zetközi gazdasági társulás, amely céljának tekinti, hogy megszervezze a kooperációt az atomerőművek berende­zésének gyártására és mű­szaki segítséget nyújtson a tagállamoknak. Támogatja a miniszterelnök-helyettesi szinten életre hívott sokol­dalú kormánybizottságot a szakosítói egyezmény (terme­lés, szállítás) végrehajtá­sában. Az Interatomenergo az idén első ízben részt vett a hagyományos lipcsei tavaszi vásáron is^ kiállította a tagállamok mintegy 50 üze­mének termékeit, közöttük a magyar Chemimas és a Ganz-Mávag berendezéseit. A vásáron aranyéremmel tüntették ki a csehszlovák— szovjet—NDK—magyar kö­zös fejlesztésben előállított „kazetta-diagnosztikai beren­dezést”. PANORÁMA BUDAPEST A KISZ Központi Bizott­ságának meghívására szer­dán hazánkba érkezett a Di­­mitrovi Kommunista Ifjú­sági Szövetség Központi Bi­­­zottságának küldöttsége, amelyet Sztanko Sopova, a Dimitrovi Kommunista Ifjú­sági Szövetség Központi Bi­zottságának első titkára ve­zet.* Apró Antalnak, az MSZBT elnökének vezetésével szer­dán a Parlament Vadász­ter­mében ülést tartott a Ma­gyar—Szovjet Baráti Társa­ság Országos Elnöksége. A testület tagjai Nagy Mária alelnök előterjesztésében megvitatták a hazánk felsza­badulása 40. évfordulójának megünneplésére, valamint a hitleri fasizmus felett aratott győzelem és a Magyar— Szovjet Baráti Társaság meg­alakulása 40. évfordulójáról megemlékezésekre kidolgo­zott MSZBT-programot. * A SZOT Titkárságának meghívására május 15—16- án Budapesten tartózkodott az Osztrák Szakszervezeti Szövetség (ÖGB) Baloldali Blokkjának küldöttsége An­ton Hofer elnök vezetésével. A küldöttséget fogadta Gás­pár Sándor, a SZOT elnöke és Méhes Lajos, a SZOT fő­titkára­ MOSZKVA János Károly spanyol ki­rály és felesége, Zsófia ki­rályné szerdán elutazott a Szovjetunióból. A magas rangú vendégek a múlt csü­törtök óta tartózkodtak hi­vatalos látogatáson a Szov­jetunióban a Legfelsőbb Ta­nács Elnökségének meghívá­sára. OTTAWA Szovjet—kanadai külügy­miniszter-helyettesi konzul­tációk voltak Ottawában. Nyikita Rizsov szovjet és De Montini Marchand kana­dai külügyminiszter-helyet­tes a kétoldalú kapcsolatok­ról és a kölcsönös érdeklő­désre számot tartó időszerű nemzetközi politikai kérdé­sekről tárgyalt. HANOI A vietnami hatóságok be­fejezték a polgári lakosság nagy részének kitelepítését az ország három északi tarto­mányából. Mint jelentettük, a kínai 14. hadtest egységei április eleje óta erős tüzér­ségi tűznek vetik alá a szó­­banforgó területeket, továb­bá időről időre kínai gya­logsági alakulatok törnek be Vietnamba. PANAMAVAROS A nicaraguai és a Costa Rica-i kormány megállapo­dott abban, hogy közös bi­zottságot állít fel, amely fel­ügyeleti és megelőző szere­pet lát majd el két ország határán. A két kormány így akarja elkerülni az esetleges határinci­denseket. 1984. május 17. Erőpróba a 7000 sziget országában Szerda esti kommentárunk. Veterán hírügynökségi rókák egyetértenek abban, hogy a világ parlamenti választásainak hosszú történetében is pár­ját ritkítja az egymásnak ellentmondó és zavaros híreknek az a tarka kavargása, amely most a távoli Fülöp-szigetek­­ről érkezik. Ez a megállapítás egy formája vonatkozik a vá­lasztások előzményeire, magára a szavazásra és — nem utolsósorban — az eredmények összeszámlálására. Menjünk sorjában, kezdjük az előzményekkel. A világnak volt oka rá, hogy alaposan odafigyeljen a hét­ezer sziget országára. A valaha oly népszerű­ Ferdinand Marcos elnök, a Japán-ellenes partizánharc hőse, később bizonyos reformtörekvések hirdetője csaknem másfél év­tizede akkor vezette be a rendkívüli állapotot — az alkot­mány betűje és szelleme szerint igencsak vitathatóan­ , amikor Benigno Aquino szenátor személyében ellenfél nőtt ki a megosztott ellenzék soraiból. Az elnök börtönbe vettet­te a szenátort, s áttért arra, hogy rendeletekkel kormányoz­zon. Népszerűségéből egy ideig még futotta, de amikor a het­venes évek derekán ezt az országot is elérte a világgazda­sági válság, a rendszer nehézségei egyszerre nőttek a fogoly Aquino glóriájával. Marcos gyógykezelésre Amerikába en­gedte ellenfelét, akit tavaly augusztus 21-én, a manilai re­pülőtéren, visszatérésekor, máig sem tisztázott körülmények között, de sejthető motívumok alapján megöltek. A szenátor halálában is legalább annyira elmélyítette a rezsim krízisét, mint életében: miután látványosan megdől­tek a kormánynak a merénylettel kapcsolatos állításai, a fokozódó gazdasági nehézségek újabb és újabb olajat jelen­tettek az elégedetlenség tüzére. Az ország külföldi adóssága elérte a 25 milliárd dollárt és ráadásul a háromszázötven nagy hitelező (valamint az IMF, a Nemzetközi Valuta Alap) az Aquino-gyilkosságot követően megszigorította az újabb kölcsönök gazdasági és politikai feltételeit. Egymást követ­ték a véres tüntetések a városokban, délen nőtt a muzul­mán szeparatisták, országos viszonylatban pedig az NPA nevű szélsőbaloldali gerillamozgalom tevékenysége. Ebben a közegben terjedtek el és tartják magukat a Mar­cos egészségi állapotának megrendüléséről szóló hírek. Ilyen körülmények között érthető érdeklődéssel várta a világ a parlamenti választásokat, amelyről nyilvánvaló volt, hogy a rendszer szakítópróbája lesz. A két és fél hónapos kampány során az összecsapások négyszáz áldozatot követeltek és közülük kilencven a sza­vazást megelőző napokban vesztette életét. Az elnök Moz­galom az Új Társadalomért nevű tömörülése eddig óriási többséget élvezett a manilai parlamentben; a kérdés az volt — és egyelőre az is maradt —, változik-e ez az arány. A jelek szerint igen. A huszonötmillió regisztrált szavazó­nak mintegy hetven százaléka járult az urnákhoz, hogy döntsön a kétszáz tagú nemzetgyűlés száznyolcvanhárom mandátumának sorsáról (tizenhét képviselőt az elnök ne­vez ki). A szavazásra hétfőn került sor és a Malacanang­­palota, az elnöki rezidencia keddre ígért végeredményt. Ahogy azonban befutottak (főleg a nagyvárosi körzetekből) az ellenzék előretöréséről szóló hírek, Laurel ellenzéki vezér fogalmazása szerint „a szavazatszámlálás hirtelen lelassult, valószínűleg azért, hogy a kabinet kozmetikázhassa az ered­ményt...” Bármi lesz is a végeredmény, a közeljövő alighanem két döntő tényezőtől függ. Az egyik a Ver vezérkari főnök ál­tal vezetett hadsereg, amely aligha tűrne el egy igazi ellen­zéki földcsuszamlást. A másik kérdőjel: hogyan reagál a fejleményekre az a Washington, amely ebben az országban működteti a térség két legnagyobb katonai támaszpontját. HARMAT ENDRE Izraeli terrortámadás palesztin menekültek ellen Az izraeli megszálló csa­patok a szerdára virradó éj­szakán nagyszabású terror­­támadást hajtottak végre a Dél-libanoni Ain el-Helua palesztin menekülttábor el­len. Előbb körülzárták a Szi­­don melletti tábort, majd húsz lakóházat felrobbantot­tak. A bejrúti állami rádió jelentése szerint egy halottja és 39 sebesültje volt a „tisz­togató akciónak”. A meg­szállók 130 palesztin foglyot elhurcoltak. Az ENSZ menekültügyi hivatala megerősítette, hogy az izraeli támadás következ­tében több palesztin mene­kült megsebesült. A bejrúti falangista rádió arról is be­számolt, hogy a megszállók kész lista alapján hajtották végre a letartóztatásokat. Kedd este két izraeli kato­nát sebesítettek meg a fegy­veres libanoni ellenállók Szidontól délre. Mose Arensz izraeli had­ügyminiszter és Mose Levi vezérkari főnök szerdán szemleutat tartott a meg­szállt Dél-Libanonban. Fegyverkezési tervekről tanácskozik a NATO A hagyományos fegyve­rek új nemzedékének meg­teremtése és a közép-ható­távolságú rakéták telepítési programjának végrehajtása áll a NATO-hadügyminisz­­terek szerdán kezdődött ta­nácskozásának középpontjá­ban. Caspar Weinberger amerikai hadügyminiszter és kanadai kollégája szerdán csatlakozott a Hadügyi Ter­vező Bizottság tavaszi ülé­sének tanácskozásához. Weinberger a NATO ál­talános fegyverkezésén be­lül a hagyományos fegyver­zetek elektronika és lézer­­technika útján történő erő­teljes fejlesztését szorgal­mazza ezúttal is. Weinber­ger kiterjedt fegyvergyártási együttműködést kínált az amerikai cégekkel. Hang­súlyozta azonban, hogy a nyugat-európai kormányok­nak a jelenleginél jóval többet kell katonai célokra fordítaniuk. A hadügyminiszterek meg­vitatják a nyugat-európai rakétatelepítés végrehaj­tásának szaporodó problé­máit is. Dánia parlamenti döntéssel leállította pénz­ügyi hozzájárulásait a tele­pítésekhez. Noha a dán hoz­zájárulás csak jelképes, a döntés politikai jelentőségű. Hollandia is egyre kibúvót keres, és halogatja a végle­ges döntést az oda telepíten­dő rakétákról. A brüsszeli ülésen Wa­shington válasza minderre igen határozott volt. Ri­chard Burt, a különleges konzultatív csoport elnöke kijelentette, hogy a telepí­tést az elhatározott menet­rend szerint folytatják. Ki­jelentette azt is, hogy Olasz­ország „maradéktalanul megtartja a telepítési me­netrendet”, és nincs sem­miféle módosító javaslata. Előzőleg, mint ismeretes, Bettino Craxi miniszterel­nök Lisszabonban felvetette, hogy a NATO leállíthatná a telepítéseket, ha a Szovjet­unió felújíttja a tárgyalá­sokat. Ezt azonban később visszavonta. Burt nem fűzött megjegy­zéseket a holland kormány­nak a rakéták távol tartásá­ra irányuló kompromisszu­mos javaslataihoz, de azt fejtegette: erősen bízik ab­ban, hogy a tervezett 48 ma­nőverező robotrepülőgépet elhelyezik Hollandiában is. Diplomáciai források sze­rint Hága újabb kompro­misszumos ajánlatokat tett Washingtonnak és szövetsé­geseinek, hogy elkerülje a befogadó döntést, amely minden jel szerint nem ta­lálna többségi támogatásra a parlamentben. Washington és a telepítést már folytató országok azonban arra szo­rítják a Lubbers-kormányt, hogy ne táncoljon vissza, mert ez megkérdőjelezheti a rakétadöntést ott is, ahol már meghozták azt.

Next