Tolna Megyei Népújság, 1985. március (35. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-30 / 75. szám

AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXV. évfolyam, 75. szám ARA: 2,20 Ft 1985. március 30., szombat A Magyar Szocialista Munkáspárt XIII. kongresszusának határozata a párt munkájáról és a további feladatokról A Magyar Szocialista Munkáspárt XIII. kongresszusa elfogadja a Központi Bi­zottság beszámolóját, jóváhagyja a XII. kongresszus óta végzett munka értékelését, megerősíti a párt fő politikai irányvonalát. Elfogadja és jóváhagyja a Központi El­lenőrző Bizottság jelentését a két kongresszus közötti tevékenységéről. A következő években az a legfontosabb feladatunk, hogy e vívmányainkra tá­maszkodva folytassuk munkánkat a fejlett szocialista társadalom megteremtése ér­dekében: feltárjuk és hasznosítsuk a szocialista rendszerben levő erőforrásokat; nép­gazdaságunk teljesítőképességének növelésével létrehozzuk a gazdasági egyensúly további javításának, az életszínvonal érzékelhető emelésének feltételeit; a tudomány, a kultúra és a művelődés fejlesztésével segítsük az emberek alkotóképességének ki­bontakozását; demokratikus intézményeink fejlesztésével a szocialista célok jegyé­ben erősítsük a nemzeti egységet. I. A nemzetközi helyzet, külpolitikánk . Az utóbbi években megnövekedett nem­zetközi feszültség alapvető oka az Amerikai Egyesült Államok szélsőséges impe­rialista köreinek az a törek­vése, hogy megbontsák a Varsói Szerződés és az Észak-atlanti Szövetség kö­zött kialakult katonai erő­­egyensúlyt, és erőfölényre tegyenek szert. A NATO lépései nyomán a fegyverkezési versenynek minden eddiginél veszélye­sebb szakasza bontakozott ki. Növelte a katonai és a politikai feszültséget az új amerikai közepes hatótávol­ságú nukleáris fegyverzet nyugat-európai telepítésének megkezdése. Különös ve­szélyt rejtenek magukban az amerikai űrfegyverkezési tervek. A nemzetközi feszültség fokozódásához hozzájárult több helyi válság, regionális konfliktus kiéleződése. A nemzetközi helyzet to­vábbi romlásának megaka­dályozásában meghatározó szerepet játszik a szocialista országok békepolitikája. A Szovjetunió, a Varsói Szer­ződés többi tagállama az el­múlt években is átfogó kez­deményezések egész sorát tette a világháborús veszély elhárítására, a nukleáris és a hagyományos fegyverzet korlátozásának előmozdításá­ra, a katonai szembenállás lehető legalacsonyabb szint­jének kialakítására. A nemzetközi erőviszonyok alakulását jelentősen befo­lyásolja a fejlődő országok küzdelme, melyet a politikai és gazdasági függetlenségért, a társadalmi felemelkedésért folytatnak. A világbéke megőrzésében növekedett a legkülönbözőbb társadalmi rétegeket és poli­tikai erőket tömörítő hábo­rúellenes mozgalmiak szere­pe. A béke híveinek erőfe­szítéseivel találkoznak azok­nak a reálisan gondolkodó polgári politikai tényezőknek a törekvései, akik elfogad­ják, hogy az enyhülésnek nincs ésszerű alternatívája. A különböző társadalmi rendszerű országok népei ér­dekeltek a világbéke­ megőr­zésében. Mindezek következtében az elmúlt évek negatív nem­zetközi fejleményei ellenére se alakult ki közvetlen vi­lágháborús veszély, és nem következett be jóvátehetetlen törés a kelet—nyugati kap­csolatok egészében. Fennma­radt a világ békéjének leg­főbb biztosítékát jelentő glo­bális katonai erőegyensúly a Szovjetunió és az Egyesült Államok, a Varsói Szerződés és az Észak-­atlanti ség között. Szövet­© A Magyar Népköztár­saság külpolitikájában a feszültebb és bonyolultabb nemzetközi helyzetben is ér­vényesült a párt XII. kong­resszusán meghatározott irányvonal. A Magyar Népköztársaság a szocialista országok közös­ségének szilárd tagja, külpo­litikájának a jövőben is leg­főbb célja, hogy kedvező nemzetközi feltételeket te­remtsen a szocialista építő­munkához, és hozzájáruljon a béke és a társadalmi hala­dás egyetemes ügyéhez. Elsőrendű nemzeti érde­künk a magyar—szovjet ba­rátság további erősítése, a két ország s a két nép együttműködésének gazdagí­tása. A Szovjetunió hazánk függetlenségének, szocialista építőmunkánknak legbizto­sabb nemzetközi támasza. Pártjainkat, országainkat, népeinket összekapcsolja az elvek, az alapvető célok és érdekek azonossága, összekö­tik a proletár Internaciona­l Szocialista rendszerünk fejlesztése megköveteli a társadalmi tulajdon gyara­pítását, fokozott védelmét, és előnyeinek minél teljesebb kihasználását. Ezért erősíteni kell a dolgozók tulajdonosi tudatát, növelve érdekeltsé­güket a termelőeszközök ha­tékonyabb működtetésében, fokozottabban bevonva őket a döntések előkészítésébe és a végrehajtás ellenőrzésébe. Államunk elismeri és védi a munkával, törvényes úton szerzett személyi tulajdont. A törvénytelen úton szerzett jövedelmek keletkezését meg kell akadályozni.­­ A társadalmi osztályok és rétegek legfontosabb érdekeinek és céljainak azo­nossága révén fejlődik ha­zánkban a szocialista nem­zeti egység. Szövetségi poli­tikánk változatlan célja tár­sadalmunk különböző osztá­lyainak és rétegeinek, egész népünknek összefogása a szocialista haza építése érde­kében. A munkásosztály társadal­munk vezető osztálya. Előre­haladásunk megköveteli a munkások szakképzettségé­nek, műveltségének növelé­sét, és azt is, hogy minél na­gyobb számban vegyenek részt a közéletben, a párt politikájának alakításában és végrehajtásában, a vállalatok irányításában, a társadalmi ellenőrzésben. A szövetkezeti parasztság a munkásosztály szilárd szö­vetségese. Munkájával hozzá­járul az ország szocialista fejlődéséhez. A falusi lakosok életkörülményeinek javítása továbbra is fontos feladat. Nő a magas fokú képzett­séget igénylő szellemi munka jelentősége. Növelni kell az értelmiségi munka társadal­mi megbecsülését, elő kell se­gíteni az értelmiség közéleti aktivitásának és alkotókész­ségének nagyobb mértékű ki­bontakozását. A kisárutermelőknek, a kisiparosoknak, a kiskeres­kedőknek hosszabb távon is szerepük van a szocialista társadalom életében, a tár­sadalmi igények kielégítésé­ben. rizmus és a barátság erős szálai. Közös elveink, alapvető érdekeink és céljaink azo­nossága jegyében tovább fej­lesztjük kapcsolatainkat a testvéri szocialista országok­kal. Pártunk és népünk szoli­dáris a fejlődő országokkal. Megkülönböztetett figyelem­mel építjük kapcsolatainkat a haladó, a szocialista orien­tációjú államokkal. Támo­gatjuk a demokratikus, nem­zeti erők harcát, amelyet a diktatórikus és fajüldöző rendszerek ellen folytatnak. A nemzetközi feszültség mérséklése, az enyhülés eredményeinek megőrzése és továbbfejlesztése, a gazdasá­gi, műszaki-tudományos, kulturális és más kapcsola­tokban rejlő előnyök kiakná­zása érdekében a párbeszéd fenntartására, az együttmű­ködés folytatására törek­szünk a fejlett tőkés orszá­gokkal. Eredményes nemzetközi te­vékenységünknek legfonto­sabb hazai biztosítéka társa­dalmi rendszerünk szilárd­sága, a szocializmus sikeres építése.­­ A nők egyenjogúságá­nak következetes ér­vényesítése további megfon­tolt intézkedéseket igényel. Fokoznnunk kell erőfeszítése­inket, hogy társadalmi és gazdasági eszközökkel kön­­­nyítsünk összetett gondjai­kon, az anyasággal, a gyer­mekneveléssel, a háztartás­sal, a munkavállalással, a családban elfoglalt szerepük­kel és a közéletiséggel együtt járó terheiken. A nők egyen­jogúságának megvalósulását szakképzettségük, politikai és általános műveltségük növelésével is elő kell segí­teni. Az ifjúság szocialista szel­lemű nevelése, az önálló életre való felkészítése az egész társadalom ügye. A társadalomnak és intézmé­nyeinek segíteniük kell a fiatalok tehetségének, szak­értelmének érvényesülését, de a fiataloknak is érezniük kell felelősségüket önmagu­kért és a társadalomért. Kü­lönleges figyelmet kell for­dítani erkölcsi, ideológiai nevelésükre. Az idősebb — már nyug­díjban levő — nemzedékek közül sokan ma is aktívan tevékenykednek. Fontos tár­sadalmi érdekünk, hogy ta­pasztalataikat h­asznosítsuk, a közéletben való részvéte­lüket segítsük. Kötelessé­günk, hogy figyelemmel kí­sérjük helyzetüket, kön­­­nyítsünk az idős korral járó terheinken. Népünk javát szolgál­ja, hogy az állam és az egyházak viszonya ren­dezett. Az együttműködés a haza sorsáért érzett felelős­ségre épül. Pártunk a szö­vetségi politika elvi alapján, az ideológiai különbségek el­lenére arra törekszik, hogy a nem vallásos és a vallásos emberek gyakorlati együtt­működése tovább fejlődjön.­­ A nemzetiségek egyen­jogúságát, anyanyel­vük ápolását, kultúrájuk fej­lesztését a jövőben is biz­tosítani kell. Értékeljük és a továbbiakban is támogat­juk a nemzetiségi szövetsé­gek munkáját. A nemzetisé­geknek fontos szerepük van a magyarok és a szomszéd népek közötti barátság fej­lesztésében. Természetesnek tartjuk és elősegítjük a ma­gyarországi nemzetiségek­nek a velük azonos anya­nyelvű nemzetekkel való kapcsolatait. Hasonlóképpen természetesnek tartjuk, hogy a szomszédos országok ma­gyar nemzetiségű dolgozói hazájuk hű állampolgárai­ként ápolják anyanyelvüket, fejlesztik nemzeti kultúrá­jukat, s hozzájárulnak né­peink barátságának, orszá­gaink együttműködésének erősítéséhez.­­ Társadalmunk harmo­nikus fejlődése szük­ségessé teszi, hogy államunk és társadalmunk jobban tá­mogassa és védje a család intézményét. A szülők fele­lősek, hogy gyermekeik jó családi légkörben nevelked­jenek, megszerezzék azokat az ismereteket, elfogadják azokat az erkölcsi értékeket és normákat, amelyek szük­ségesek a társadalmi beil­leszkedéshez, a kiegyensú­lyozott élethez, összehangolt állami és társadalmi erőfeszítésekkel el kell érni, hogy a népes­ség csökkenése megálljon, hosszabb távon a lakosság száma növekedjen.­­ A szocialista demok­rácia fejlesztése, elmé­lyítése pártunk történelmi programja. A szocialista de­mokrácia fejlesztésének irá­nyát meghatározza, hogy a társadalmi és tömegszerve­zetek önállóan és felelősség­­teljesen tevékenykednek. A helyi szervek, a vállalatok és intézmények önállóságá­nak növekedése kedvező fel­tételeket és lehetőségeket te­remt, hogy az állampolgárok részt vegyenek ügyeik inté­zésében, a döntések előké­szítésében és a végrehajtás ellenőrzésében. Az érdekek egyeztetésének olyan módszerét és mecha­nizmusát kell kialakítani, amely felszínre hozza az el­térő érdekeket, lehetővé teszi jobb összehangolásukat egy­ben biztosítja a közérdek el­sőbbségét.­­ A szocialista állam a jövőben is fontos és nélkülözhetetlen szerepet tölt be alkotmányos rendünk, hazánk és vívmányaink vé­delmében, a gazdaság és a kultúra irányításában, szer­vezésében. Az országgyűlésnek az or­ II. Belpolitikánk, társadalmi és politikai viszonyaink o szág életében betöltött sze­repét növelni kell. Követke­zetesebben érvényesüljenek alkotmányos funkciói a kor­mányzati tevékenység meg­határozásában, ellenőrzésé­ben. Növekedjen a tanácsok önállósága, hatásköre és fe­lelőssége, önkormányzati szerepe a terület- és telepü­lésfejlesztésben, a lakosság szükségleteinek kielégíté­sében. A kormányzati munkát is tovább kell fejleszteni. Foly­tatódjon a hatáskörök és a velük járó felelősség de­centralizálása. Emelni kell az államigazgatás színvona­lát.­­ A szocialista törvé­nyesség belpolitikánk alapvető és változatlan eleme. A belügyi szervek, az ügyész­ségek és a bíróságok alkot­mányos rendeltetésüknek megfelelően működjenek közre a törvényesség, az ál­lami, társadalmi, gazdasági rend védelmében, gondos­kodjanak a közrendről és a közbiztonságról. A társadalmi élet minden területén erősíteni kell az állami, állampolgári fegyel­met, tudatosítani, hogy a jogok és a kötelességek egy­mástól elválaszthatatlanok és csak együttesen érvényesít­hetők. Különösen fontos a közélet tisztaságának meg­óvása, a következetes harc a hatalommal való vissza­élés, a személyi összefonó­dások, a protekció, a korrup­ció minden megnyilvánulása ellen. Határozott intézkedé­sekre van szükség azok ellen, akik a közösség rovására akarnak előnyökhöz jutni. A szocialista haza vé­delme pártunk, álla­munk, népünk közös ügye. A jövőben is gondoskodni kell szocialista hazánk biztonsá­gáról, védelméről. A Magyar Néphadsereg a Varsói Szer­ződés tagállamainak hadse­regeivel szorosan együttmű­ködve megbízhatóan teljesíti kötelességeit. A Magyar Népköztársaság fegyveres erői és testületei egymással szorosan együtt­működve járuljanak hozzá a béke megőrzéséhez, belső rendünk biztosításához. A munkásőrség teljesítse to­vábbra is áldozatkészen hivatását a munkásosztály, a szocialista társadalom szol­gálatában. III. A gazdasági építőmunka ® A következő években élénkíteni kell a gaz­dasági fejlődést. Olyan meg­alapozott növekedést kell elérni, amely lehetővé te­szi az egyensúly további ja­vítását, a népgazdaság anyagi-műszaki alapjainak fokozatos és széles körű meg­újítását, a népjólét emelését. A VII. ötéves tervidőszak legfontosabb gazdaságpoliti­kai célja, hogy az intenzív fejlődést a termelési folya­mat minden elemére kiter­jesszük. Fokozni kell a gaz­daság jövedelemtermelő ké­pességét. Meg kell gyorsítani a termelési szerkezet átala­kítását. Alapkövetelmény, hogy a termékek minősége javuljon, és a műszaki-tech­nikai szint fokozatosan kö­zelítsen a nemzetközi élvo­nalhoz. A jövedelmező gazdálko­dás legyen a cselekvés álta­lános normája. Javítani kell a munka szervezettségét, fe­gyelmét, kulturáltságát, a gazdálkodó szervezetek al­kalmazkodóképességét és vállalkozókészségét, a válla­latok közötti együttműkö­dést.­­ Meg kell gyorsítani a műszaki fejlesztést, az érdekeltség fokozásával is növelni kell eredményessé­gét. Mindenekelőtt néhány kiemelt területre célszerű összpontosítani anyagi és szellemi erőforrásaink je­lentős részét: az elektronika, az automatizálás és a robot­­technika fejlesztésére; a korszerű termelésszervezési módszerek alkalmazására; a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban jól al­kalmazható gépek, beren­dezések, vegyipari termé­kek gyártására; a biotech­nológiai eljárások kifejlesz­tésére és alkalmazására; természeti kincseink komp­lex, gazdaságos hasznosításá­ra; nyersanyagot megtakarító technológiák bevezetésére. Következetesen folytatni kell az energiatakarékosságra, a hulladékok és a másod­lagos nyersanyagok haszno­sítására kidolgozott központi programok végrehajtását. (Folytatás a 2. oldalon.)

Next