Tolna Megyei Népújság, 1989. február (39. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-14 / 38. szám

TOLNA MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! Z MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Németh Miklós és Franz Vranitzky határ menti munkatalálkozója Németh Miklós miniszterelnök és Franz Vranitzky osztrák kancellár hétfőn délelőtt Nagycenken megkezdte határ menti munkatalálkozóját. Vranitzky kancellár röviddel tíz óra előtt érkezett a magyar határra, s onnan közvetlenül a kormányfői megbeszélés első színhelyére, a nagycenki Széche­­nyi-kastélyhoz hajtatott. A kastély park­jának bejáratánál vendéglátója, Németh Miklós üdvözölte a magas rangú látoga­tót. A két kormányfő és kíséretük ezután a múzeum igazgatójának szakavatott ka­lauzolásával megtekintette a Széchenyi­­emlékkiállítást. A reformkor legnagyobb magyarjának szellemi öröksége előtt tisztelegve Németh Miklós és Franz Vra­nitzky bejegyzésével örökítette meg a lá­togatás emlékét a múzeum vendégköny­vében. Vranitzky kancellár köszönetét fejezte ki a barátságos fogadtatásért - mint írta - „ezen a magyar-osztrák ös­­­szetartozás szempontjából jelképes he­lyen”. Németh Miklós bejegyzése Széchenyi alakját idézve arra emlékezte­tett, hogy „a reformkor meghatározó szellemi atyjaként Széchenyi utat és irányt mutatott a magyarságnak, mert hi­dat épített az akkori Európához és a jövő­be”. A rövid múzeumlátogatás után elkez­dődött a magyar és az osztrák kormányfő tárgyalása. Ezen magyar részről jelen volt Kovács László külügyminiszter-he­lyettes és Nagy János bécsi magyar nagykövet is, osztrák részről pedig Erich Schmidt, a külügyminisztérium politikai igazgatója és Franz Schmid budapesti osztrák nagykövet.­­ Németh Miklós magyar és Franz Vra­nitzky osztrák kormányfő hétfő délután Nagycenken sajtóértekezletet tartott. Németh Miklós bevezetőjében el­mondta, hogy a hétfő délelőtti megbe­szélés a tárgyalt témák nagy száma miatt a tervezettnél tovább tartott. Az eszme­cserék ismételten kifejezésre juttatták, hogy Magyarország számára Ausztria nem egy ország a sok közül, hanem olyan szomszédos, baráti állam, amely­hez különleges történelmi, politikai, gaz­dasági, társadalmi szálak fűznek ben­nünket - hangoztatta. A kapcsolatok szintje arra kötelez, hogy állandóan új formákat keressen együttműködéséhez. A mostani tárgyalás megmutatta, hogy Ausztriában figyelemmel követik a ma­gyarországi eseményeket, érezni lehet bátorításukat, rokonszenvüket és segítő­készségüket. Az eszmecsere folyamán tájékoztatás hangzott el a két ország belső, ezen belül gazdasági helyzetéről, szó volt kétoldalú kapcsolatokról, és röviden nemzetközi kérdésekről is. Mindkét fél hangsúlyozta, hogy fontosnak tartja azt a szerepet. (Folytatás a 2. oldalon.) Baker nyugat-európai körúton James Baker amerikai külügyminiszter a héten az európai NATO-tagállamokat járja, hogy megismerje a szövetségesek véleményét számos jelentős külpolitikai, nem utolsósorban katonapolitikai kér­désben. Bonnban vasárnap mindjárt ki­sebbfajta viharba került, mert Helmut Kohl nyugatnémet kancellár a látoga­tást megelőzően pénteken a brit Finan­cial Timesnak interjút adott és ebben ki­jelentette: a maga részéről egyáltalán nem tartja sürgetőnek a NATO rövid (500 kilométernél kisebb) hatótávolságú atomrakétáinak korszerűsítését - talán majd két év múlva... Washingtonnak és Londonnak azonban sürgető lenne. Az ügy nem látszik túlzottan jelentősnek, mégis fényt vet a NATO-szövetségesek közötti viták néhány elemére. Nemcsak újságírók, de tekintélyes politikusok is egyre gyakrabban szólnak arról, hogy a Nyugat tehetetlen a „Gorbacsov-effek­tussal” szemben, felkészületlenül áll a Moszkvából, a Varsói Szerződés orszá­gaiból áramló javaslatözön előtt és a je­lenlegi helyzet az, hogy a Nyugatnak egyszerűen nincs „keleti politikája”. Jó néhány szakértő csak propagan­dafogásnak „mosoly-offenzívának” mi­nősíti a keleti javaslatokat - de ez eset­ben is fennáll a kérdés: miért nem riposz­tozik legalább hasonló javaslatokkal a NATO. Pártvita a TÁÉV-nél Fűtésszerelők, építésvezetők, vil­lamosipari szakemberek - a Tolna Megyei Állami Építőipari Vállalat szakipari alapszervezetének párt­tagjai február 10-én délután tartották meg az alapszervezetükben a vitát a munkahelyi és lakóterületi pártalap­­szervezetek tevékenységéről, szere­péről, a párt választási rendszeréről. A vitáról tudósító újságíró nem volt könnyű helyzetben, ugyanis a TÁÉV munkásai között rendkívül parázs, élénk hangú, a szó szoros értelmé­ben vett vita zajlott. Az alapszervezet kommunistái gyakorta egymással is vitatkoztak, méghozzá oly módon, hogy ezt a be­szélgetést senkinek sem kellett irá­nyítani, vitavezetőként a kívánt me­derbe terelni. (Folytatás a 3. oldalon.) Szélkerék A következetes magatartásuk, el­kötelezettségük a népzenei ismeret­­terjesztésben, az anyanyelvi kultúra ápolása a muzsika eszközeivel, a magyarságtudat mélyítése az, ami indokolttá teszi a csoportról szóló híradást. (írásunk a 4. oldalon olvasható.) December 15-e és 20-a közön lesz a JKSZ 14. kongresszusa A JKSZ jövő év júniusára tervezett 14. kongresszusát várhatóan december 15-e és 20-a között tartják meg - közölte hétfőn Stefan Korosec, a JKSZ KB elnökségének tit­kára. Ezt megelőzően, október-novemberben kerül sor a hat tagköztársasági párt­­kongresszusra, valamint a két autonóm tartomány és a jugoszláv néphadsereg kom­munistáinak konferenciáira. Korosec hangsúlyozta, hogy a decemberi pártkongresszus nem tekinthető rendkí­vülinek. Éppen ezért a JKSZ legmagasabb fórumának rendkívüli, azonnali összehívá­sát sürgető vajdasági kommunista szövetségnek nyilatkoznia kell, hogy fenntartja-e követelését. ­tip. Ön kérdez - mi válaszolunk (5. oldal) Leszakadtak a préslapok, összetört a dobrosta Ezer köbméterrel több bútorlapot gyártottak Tilolt kender, kártolt tekercs Rostfeltárás és bútorlapgyártás - ez a két fő profilja a Dunaföldvár határában, a Duna mellett elterülő, 212 dolgozót fog­lalkoztató kendergyárnak. A mezőgaz­dasági üzemekben megtermelt kender­­kórót szállítják a gyárba, ahol a kórót áz­tatják, kivonják a rosttartalmát. Száradás után kerül a kóró a rostfeldolgozó üzem­be, ahol nyers rost készül. A rostból to­­vábbfeldolgozás után tilolt kender lesz, a félkész terméket, a kártolt tekercset a fonó- és szövőipari gyárak viszik el Föld­várról. A megtört kenderkórót, a pozdorját osztályozzák, frakciókra választják szét. Az elemi részecskéket ragasztóanyaggal bevonják, majd a terítősoron mechani­kus úton, a paplanképző szalagon a hi­degprésbe, végül a hőprésbe kerül - a bútorlapot ezután már csak csiszolni kell és méretre szabni. Az elmúlt évben 3600 tonna ázott kóró volt az üzemben, elkészült 800 tonna rost, és 8414 köbméter bútorlap. Bútor­lapból egyébként tavaly ezer köbméter­rel többet készítettek, mint az előző év­ben. Mindezt meglehetősen nehéz tech­nikai feltételek mellett sikerült elérni, ugyanis a dobrosta, a hidegprés eltört, leszakadtak a préslapok, s emiatt a du­­naföldvári gyárban tavaly másfél hóna­pig nem tudtak dolgozni. dvm _ bj Tilolják a kendert A hidegprésből kikerülő bútorlap Tetemrehívás... Hallom a rádióban, hogy vizsgálják az Egyesült Államok leendő nemzetvédelmi tanácsadójának múltját. A szenáto­roknak ugyanis nem elegendő az a szándék, hogy Bush el­nök ragaszkodik az általa választott jelölthöz, akinek előéle­te, úgy tűnik, nem feddhetetlen. Nem vetette meg korábban az italt és a szebbik nemet, ráadásul úgy hírlik, hogy hadiüzemek tanácsadójaként is dolgozott. Bár egyik felte­vés sem bizonyított, de külön-külön is elegendő lehet bár­melyik ahhoz, hogy a bizalmi állást más töltse be... Természetesen az USA-ban. Nálunk egyelőre hasonló vizsgálódások ismeretlenek, minden bizonnyal sokakból el­lenérzést is váltana ki az effajta megméretés. Igaz, koráb­ban, nemcsak a felelős tisztre javasolt személy előélete, de többnyire a szakmai múltja, felkészültsége is közömbös volt. Nem illett nemhogy ellene szavazni, de tartózkodni sem a megválasztásától. Így történhetett, hogy aki egyszer bekerült a vezetői körbe, az akár kinevezéssel, akár demok­ratikusnak nevezett választás útján a legritkább esetben csöppent ki belőle. Horizontális mozgásokról lehetett szó csupán, vagy legrosszabb esetben is felfelé bukott az illető elvtárs. A feudális összefonódások, a máig ható vármegye­rendszeri maradványok, sógor-komaság jelenségét sokan vizsgálták, próbálták meg felgombolyítani, igazából sikerte­lenül. Hiszen ennek az önmaga életét élő szövődménynek éppen az a sajátossága, hogy mindig újabb kapcsolódások kerülnek felszínre, valaki mindig valakinek a lekötelezettje oda és vissza. Biztos védelmet nyújt tehát a benne lévők­nek... Az emberek többsége tudja, bizonyos nyomon saját kör­nyezetében végig is kíséri a helyi hatalmi hierarchia változá­sait, a szerepcseréket. A nyugati félteke híradásait hallva azonban elgondolkodhat azon, hogy milyen etikai mérce szerint kerülnek egy-egy felelős posztra emberek és miként maradnak meg, vagy kénytelenek továbbállni. Az elmúlt időszakban ránkzúdult „glasznoszty” lehetővé tette, hogy korábban elhallgatott, vagy sejtett visszaélések kerüljenek nyilvánosságra. Hosszú cikkeket olvastunk a Pénzügymi­nisztérium néhány vezetőjének lakáspanamájáról, amiben a mai miniszterelnök-helyettes sem maradt feddhetetlen. Szinte naponta értesülünk nagyvárosok, községek ta­nácselnökeinek, párttitkárainak visszaéléséről, lakás-telek­vásárlásairól, részletes tudósítást közvetített a televízió an­nak idején a szegedi pártbizottsági ülésről, ahol elítélték a korrupt, hatalmával visszaélő vezetőt..., aztán újra megvá­lasztották. Megyénkben is írások születtek arról, hogy váro­si vezetők miként használták fel a lakásvásárlási és -építési támogatásokat - a szabályok és a köz érdekével ellentét­ben. Még a felelősségre vonás folyamatából is elkaphatott néhány szót, aki nagyon figyelt. Csakhogy, mindannyian maradtak korábbi tisztükben. Szó sincs persze valami megalapozatlan tetemrehívásról, és a nagy számonkérések időszakai is tragikusan végződ­tek eddig minden esetben. De mégis elgondolkodtató, hogy vannak olyan államok, ahol a legkisebb kétely, a személyi­ség apró hibája is megkérdőjelezi a vezető alkalmasságát: korrumpálható, valamikor kétes pénzhez jutott, megpróbált kibújni a katonai szolgálat alól, nemzetiségellenes kijelen­tést tett, nem fizette rendesen az adóját, gyakran a pohár fe­nekére nézett, kétes hölgyekkel lehetett látni... Vagyis, ha nem feddhetetlen, nem kap bizalmat, amikor pedig már­­ funkcióban van, minden kijelentését, döntését vállalnia kell. Ha hibázik, akkor nemcsak székébe, de legalábbis évekig a vezetői karrierjébe kerül. A társadalom, az állampolgári közvélemény ugyanis szigorú és kritikus, nem tűr umbuldá­­zókat... Majd elfelejtettem, tisztában van jogaival és felelősségé­vel... TAKÁCS ZSUZSA Tapasztalatok telefonügyeletben Várom, hogy hívjanak! Minden bizonnyal olvasóink több­ségében már tudatosult: szerkesztő­ségünk egy-egy munkatársa napon­ta telefonügyeletet tart azért, hogy a lehetőségekhez mérten segítséget adjon ügyes-bajos dolgaik intézésé­ben, vagy éppen meghallgassa ta­nácsaikat, kritikájukat és természe­tesen olyan ötleteiket, amelyekből majd újságcikkek kerekedhetnek. Mondhatom, van minden kategóriá­ban ajánlat, téma. A legtöbb mégis a panasz. Azok közül is elsősorban a bürokráciával, a lelketlen ügyintézéssel, az állam­polgár-nyomorító rendeletekkel kapcsolatos. (Folytatás a 3. oldalon.)

Next