Tolnai Népújság, 1991. április (2. évfolyam, 76-100. szám)
1991-04-29 / 99. szám
1991. április 29. Gyógyszeráremelés Átlagosan 70, de némelyik 200-300 százalékkal drágul (Folytatás az 1. oldalról.) Az áremelés szükségességét elemezve hangsúlyozta: két és fél éve nem változott a gyógyszerek térítési díja, viszont ez idő alatt a termelői és beszerzői árak folyamatosan emelkedtek. A legnagyobb árrobbanás ez év januárjában következett be, amikor is a volt szocialista országok az eddigi rubelelszámolásról áttértek a dollárelszámolásra. Ez a TB-nek 15,3 milliárd forint többletköltséget jelentett, s ezt már a továbbiakban nem tudta fedezni a társadalombiztosítási járulékokból. A többletköltségből így végül is a lakosságra kénytelenek hárítani 2,5 milliárd forintot, a fennmaradó 12,8 milliárdot pedig a TB finanszírozza. Az áremelésen belül azonban igen jelentős a differenciálás - emelte ki. A TB által támogatott receptköteles gyógyszerek 21 százalékának térítési díja csökken. Ebbe a kategóriába tartoznak az idősek által rendszeresen szedett gyógyszerek, mint a magas vérnyomásra, a szívre, az érelmeszesedésre, az emésztésre, a reumára, a mozgásszervi betegségekre ható készítmények, így kevesebbe kerül például a Baypress, a Betaloc, a Visken, a Corinfar, a Minipress, a Cavinton, a Histodil, a Bia rison, a Donalgin, a Hotemin. Ugyancsak csökken a gyermekgyógyszerek ára. A csak receptre kapható orvosságok 23 százalékát térítésmentesen kapják azok, akiknek ezekre kifejezetten szükségük van, így a cukorbetegek az inzulint, a Parkinson-kórban szenvedők az arra használatos készítményeket, s ugyanígy az epilepsziás, a rákos, a hormonhiányban szenvedők is ingyen jutnak gyógyszerükhöz. A csak receptre kapható gyógyszerek ára 56 százalékkal emelkedik. Lesznek olyan medicinák, amelyek ára 200-300 százalékkal emelkedik. Ezek olyan gyógyszerkészítmények - folytatta Matejka Zsuzsanna -, amelyeket nem folyamatosan szednek a betegek, vagy olyanok, amelyekből erőteljes túlfogyasztás van Magyarországon. Ilyenek a nyugtatók, az altatók, az antibiotikumok. Például az Andaxin új ára 29 forint, az Elemumé 38, az Eunoctin 7,60, a Seduxen 37, a Noxyron 29 forint. Az antibiotikumok közül ezentúl a Doxycyclinért 38,20 forintot, az Erycért 73,60-at, a Diaphyllin tablettáért 5,20-at, a kúpért 9,80-at fizetünk. Jelentősen nő az áruk a recept nélkül kapható gyógyszereknek. Azonban ezek közül 61-et támogat a TB - közölte a főgyógyszerésznő -, mégpedig 80 százalékkal, amennyiben felíratjuk az orvossal. Példaként az Algopyrint említette, aminek az ára 6,90 forintról 35 forintra emelkedik, receptre viszont 7 forintért megkapható. Drasztikusan, akár 300 százalékkal is nő a gyógynövénytartalmú szerek - különböző gyógyteák - s a vitaminok ára is, így a C-vitamint 7,30 helyett 19 forintért, a D-vitamint 4,40 helyett 15-ért, a B, -et 2,50 helyett 22- ért, a B,2-őt 9,70 helyett 23 forintért vehetjük meg. Matejka Zsuzsanna elmondta még: az Országgyűlés erre az évre gyógyszertámogatásra 32,8 milliárd forintot engedett elkölteni. Ez az összeg pedig nem lett volna elegendő, az ismert és az említett okok miatt - fejezte be a főgyógyszerésznő. Tisztújítás a horgászoknál (Folytatás az 1. oldalról.) Szegedi László IB-titkár szóbeli kiegészítőjében elmondta, a további időszakban kiemelten kell foglalkozni az ifjúság nevelésével és a versenysporttal, mindkettőt tovább kell fejleszteni. Egy sor új kihívás jön, amelyeknek meg kell felelni. Az egyesületi közgyűlésekre kitérve az IB-titkár elmondta, 40 százalékuk az első összehívásra nem volt határozatképes, fásultság, a politikai életben tapasztalt hatások is látszottak azokon. A beszámolók általában konkrétak voltak és jól tükrözték az elmúlt 5 év munkáját. Elismerték az IB tevékenységét - jogos bírálatot is mondtak róla -, és igénylik a fennmaradását, a segítségét. Szinte minden egyesületben szóvá tették az állami horgászjegy árának emelését, és főleg azt kifogásolták, hogy az új illetékrendszerrel miért a gyermek és ifjúsági pecásokat sújtják. A Duna menti horgászok az előzőek mellett tiltakoznak az elektromos halászat ellen. Az ellenőrző és a fegyelmi bizottság beszámolója hangzott el ezután, majd vita következett. A küldöttek elmondták, felhígultak az egyesületek, sok a húshorgász, szándékos bomlasztás van az egyesületekben azzal a céllal, ha a szövetséget szétbomlasztják, akkor könnyen tudnak „játszani” egyes területekkel. Szóltak az önkormányzatokkal kialakítandó kapcsolat fontosságáról, a gazdálkodásra teendő hangsúlyról, az egyesületekre erőltetett könyvelési módszerről, az elért eredményekről és a mozgalmon belül is megjelent helyi, megyei és a központban „ténykedő” prófétákról, valamint az egyesületek és a sokév nem éppen felhőtlen kapcsolatáról. Galabár Tibor a MOHOSZ képviseletében a szövetség elismerését fejezte ki. A vita után a küldöttek elfogadták a középtávú fejlesztési terv végrehajtásáról készült beszámolót, a tavaly végzett munkáról szóló ismertetést, valamint a felügyelő és a fegyelmi bizottság jelentését. Úgy határoztak, tiltakoznak a gyermek és ifjúsági horgászjegyek illetékének emelése, a természetes vizeken folyó elektromos halászat ellen és a könyvelés ésszerűsítését javasolták. Döntöttek, ezt a két küldött mondja el az országos értekezleten. Ezután elfogadták a MOHOSZ Tolna megyei önkormányzati szervének szervezeti és működési szabályzatát, majd 13 tagú intézőbizottságot és új felügyelő bizottságot választottak titkos szavazással. Mindkettőbe 2-2 póttagot is jelöltek. Az IB elnöke dr. Leidecker Jenő, a titkára pedig - ismét - Szegedi László lett. Nagy Sándort, a dunaföldvári egyesület elnökét az IB örökös tiszteletbeli tagjává választották. Az országos választmányi és jelölőbizottságba Frast Antalt, az országos intézőbizottságba dr. Vass Gábort delegálták. A megyei felügyelő bizottság elnöke István József, a halgazdálkodási szakbizottság elnöke pedig Kovács András lett. A tisztújító küldöttközgyűlés jutalmak átadásával zárult. - él - NÉPÚJSÁG 3 Kárpótlási törvény - a visszalépés mérföldköve? Orbán Viktor egy erős kormányt szeretne legyőzni Interjú a Fidesz frakcióvezetőjével A kormánykoalíció szerint a kárpótlási törvény, illetve annak parlamenti megszavazása mérföldkő a magyar történelemben. Bármilyen meglepő, ugyanezt az álláspontot vallja Orbán Viktor, a Fidesz frakcióvezetője is. - Valóban mérföldkő az elfogadott kárpótlási törvény, méghozzá a múltba való visszalépés mérföldköve - mutatott rá Orbán Viktor. - Azt már elmondtuk a parlamentben, hogy ennek a törvénynek milyen káros hatásai lesznek a nemzetgazdaságra nézve. Ugyanígy kifejtettük azt is, hogy a költségeket azok is fizetni fogják, akiknek semmi közük nem volt a jogsértésekhez. Ezekhez hadd tegyem még hozzá, hogy ez a törvény a falusi lakosságot fogja hátrányos helyzetbe hozni, még akkor is, ha a látszat ennek az ellenkezője. A jelenleg téesztulajdonban található földek körülbelül kétharmad része nem a falusi emberek, hanem a városlakók kezébe kerül. S ebből következően nagyjából arról van szó, hogy a falusiak majd művelhetik mások földjét, de nem a sajátjukat. Mégis, ezzel a törvénnyel sikerült rendezni egy régóta húzódó konfliktust, egyfajta stabilitás jött létre a kormánykoalíción belül. - Ennek pont az ellenkezője történt meg. Senki ne gondolja azt, hogy a kisgazdák beérik ennyivel. Zsíros Géza éppen a hétvégi nagyválasztmányon jelentette ki, hogy a teljes reprivatizáció a cél. Egyelőre ezt a kompromisszumot tudták a kormányból kicsikarni, de követeléseiket továbbra is fenntartják. Tehát a koalíció belső egysége, stabilitása és szilárdsága kerül veszélybe, s mindez eddig is megbénította a kormányzatot . Azért az érdekes, hogy éppen Orbán Viktor félti a kormánykoalíció egységét... Az egy dolog, hogy mit gondolok a kormány egységességéről. Most arról beszélek, hogy Antall József miniszterelnök úr azon véleménye, mely szerint megtörtént a konfliktusok elhárítása, megoldódott minden probléma, az egyszerűen nem igaz. S nem vallom a minél rosszabb, annál jobb elvet sem: nem kívánom, hogy az országnak gyenge kormánya legyen, ellenkezőleg. Személy szerint sportsiker szempontjából is az lenne az érdekem, ha egy jó erőben lévő, erős ellenfelet győznénk le, s nem egy ilyen lerongyolódott, tébláboló, félszemű kormányt. Ez nem sikerélmény! - Visszatérve a kárpótlási törvényre: konfliktusmegoldás helyett tehát éppenséggel újabb konfliktusok kerülnek majd felszínre? - Erről van szó. Méghozzá azért, mert ezt a törvényt így szinte lehetetlen végrehajtani. Lassú, vontatott és bonyolult lesz az ügyintézés, sokan nem is értik majd, hogy mi a teendőjük. Már most leteszem a nagyesküt, hogy a kisgazdák néhány héten vagy hónapon belül támadást intéznek majd a kormány, az ellenzék és mindenki más ellen, aki csak él és mozog az országban, hogy elszabotálják a törvény végrehajtását. S itt van egy újabb, nehezen kezelhető probléma: ki fog alakulni egy olyan törpebirtokos réteg, amelyik nem lesz életképes. A tönkremenetel elkerülése érdekében hatalmas nyomást gyakorolnak majd a kormányra, elsősorban a pénzügyi tárcára a kedvezményes hitelek, az állami dotációk megadása miatt. Olyan igényeket sikerült gerjeszteni ezzel a törvénnyel, amelyek máskülönben nem léteznének, s ez rendkívül veszélyes ebben az átmeneti időszakban. Néhány kisgazdapárti szakértő azt hangoztatja, hogy a munkanélküliek növekvő seregét részben felszívhatja a reprivatizált mezőgazdaság. Egyetért ezzel az állítással? - Ez jól hangzik, s ezt nagyon sokan komolyan is gondolják, de ennek az elméletnek nincs semmiféle realitása. Hivatkozhatnék a saját tapasztalatomra, mivel jómagam tizenöt éves koromig egy faluban éltem, paraszti környezetben, de ott semmiféle munkaerő-felszívással nem találkoztam. Ha csak nem számoljuk a vándorló idénymunkásokat, de remélem, nem ez a jövőbeni minta... - Tegyük fel, hogy Orbán Viktor példája a kivétel... - Igen, bizonyára az ország egyik szerencsétlen pontján laktam. De elég megnézni a nyugateurópai tapasztalatokat, ahol az a tendencia, hogy a lakosság csökkenő arányban vesz részt a mezőgazdaságban. Nagy-Britanniában ez az arány két-három, Franciaországban hat-hét százalékot tesz ki. Ugyanez nálunk tizenöt százalék, s el lehet képzelni, hogy mi történne akkor, ha a munkanélkülieket ide terelnénk. Persze, ha valakinek az az álma, hogy az állampolgárok autarchiára, azaz önellátásra rendezkedjenek be, s ne piacgazdálkodásra, akkor az más. Egyébként meggyőződésem, hogy a hazai mezőgazdaság nem felszívni, hanem kibocsátani fogja a munkanélkülieket. Ha a téeszeknek megszűnik a műveltetési kötelezettsége, ami várható, akkor abban a pillanatban nagyon sok ember fogja elveszíteni az állását. Az vágyálom, de inkább rémálom, amit erről a kisgazdák mondanak. - Azzal bizonyára tisztában van, hogy ezen véleménye nem valószínű, hogy számottevően befolyásolná a kisgazda politikusokat. - Azt gondolom, hogy nem most kell megítélni az általam elmodottak súlyát. Várjunk egy negyed vagy fél évet, s majd meglátjuk, hogy mi történik. Ha badarságot mondtam, hajlandó leszek nyilvánosan elnézést kérni ugyanezen lap hasábjain, de attól tartok, hogy erre - sajnos - önhibámon kívül nem kerül sor. - Végezetül a kisebbfajta vihart kiváltott Fónay-beszédről hadd kérdezzem a véleményét. Mint ismeretes, a Politikai Foglyok Szövetségének elnöke „taknyosorrúnak” nevezte a Fidesz képviselőit. Nem is tudom, hogy mit mondjak. Egyszerűen lesújtó a véleményem. Amikor hírét vettem a történteknek, szabályszerűen rossz kedvem lett. Nem vett erőt rajtam az idegesség, nem lettem mérges Jenő bácsira, akit egyébként jól ismerek, nem háborodtam fel, csak valami mélységes szomorúság lett úrrá rajtam. Egy évvel a szabad választások után, a parlamenti pártok működésének idejében, a demokrácia kialakulásakor még mindig népszerűségnek örvendhetnek, s kedvező visszhangra lelhetnek ilyen kijelentések... Letargiába estem, hogy magukat komolynak tartó emberek még most is arról szónokolnak, hogy miként vezetik majd ki a parlamentből a képviselőket. Ahelyett, hog érdemben vitatkoznának velük. SZERI ÁRPÁD Aki kérdez: Deutsch Tamás (a kép bal szélén). Aki válaszol: Orbán Viktor „Ha badarságot mondtam, hajlandó leszek elnézést kérni” FOTÓ: GOTTVALD KÁROLY Gazdanapok Gazdanapokat tartottak Törökszentmiklóson. A vasárnap befejeződött rendezvényen az FM tisztségviselői az előadásokon elmondták: a szakminisztérium terve, hogy a föld mindenkori bérlőjét és hasznosítóját fogja védeni, nem pedig a tulajdonost. Ezért - holland mintára - szigorúan ellenőrizni fogják a bérleti szerződéseket, és meghatározzák a bérleti díjat. A kárpótlási törvénnyel egy időben várhatóan hatályba lép a tsz-ek átalakulásával kapcsolatos jogszabály is. A koncepció szerint az állami gazdaságok közül mintegy 30 kincstári birtokként működik tovább, a többi nagyüzem pedig 1992 végéig gazdasági társaságokká alakul át. PANNONVIN-DUNATÁJ KFT. (Szekszárd Mg. Kombinát) értesíti Tisztelt megrendelőit, hogy 1991. május 1-jétől új telephelyen folytatja tevékenységét. Új cím: Szekszárd, Damjanich u. 33-35. (Agroker telephelye) Megrendelés: 74/11-322/28 mellékÁRUAJÁNLATUNK - 30-40 fajta palackozott bor - Pannónia pezsgők -Törley pezsgők 10-15 fajta - Schweppes üdítők 1/1 és 0,251 - szénsavas üdítők (kiwi, narancs stb.) 1/1 és 0,251 - vermutok 5 fajta - kannás szörpök 4 kg-os, 5 fajta Iz - dobozos üdítők - Hey-Hó 1/11,4 fajta -Ági 1/11,4 fajta KÉSZPÉNZES VÁSÁRLÁSI LEHETŐSÉG! Várjuk megrendeléseiket - Garden 1/11,6 fajta - Sió 0,21,7 fajta - flakonos üdítők: -Queen 1,5 és 0,51 -Híres-Cola, narancs 1,251 -Márka szőlőlé 1/11 -Garden szőlőlé, alma 1/11 - ásványvizek 0,5 és 1/11 - rostos üdítők 0,5 és 0,251, 6 fajta - Gold Star narancs, citromlé, ecet, almaecet - tőkés italok (Cinzano, Martini stb.) - Gold Fassl sörök 0,5,0,331 és dobozos - egyéb sörök 4-5 fajta -natúr gomba 5/1,5/2,5/81 - ecetes paprika 5/41 - csemege uborka 5/11 - Aromix üditőitalporok 6 fajta Pannonvin-Dunatáj Kft