Tolnai Népújság, 1997. március (8. évfolyam, 51-74. szám)

1997-03-03 / 52. szám

2. oldal Magyar rablók. Ausztriában, a tiroli Kessen településen két magyar betörő próbált meg ki­fosztani szombat hajnalban egy ékszerüzletet. Az osztrák tulaj­donos tetten érte, és sörétes puskájával súlyosan megse­bezte a tetteseket. Egyikük lá­bát térd fölött amputálni kellett. A német atomvonat ellen több mint tízezer ember tiltako­zott szombaton az észak-né­metországi Lüneburgban. A második világháború utáni né­met történelemben példátlan rendőri biztosítás mellett egy különleges szerelvényen hama­rosan megérkezik a Hamburg­tól délkeletre fekvő térségbe az a szállítmány, amely több dél­német atomerőmű nukleáris hulladékát tartalmazza. A Szojuz TM-24 űrhajó sze­rencsésen földet ért vasárnap. A most visszatért Valerij Korzun parancsnok és Alekszandr Ka­­leri fedélzeti mérnök tavaly au­gusztus óta összesen 197 napot töltött a Mir űrállomáson. Ve­lük együtt érkezett vissza Rein­­hold Ehwald német űrhajós, aki három hete volt a világűrben. Lezuhant az SFOR egyik pi­lóta nélküli felderítő repülő­gépe Mostar közelében. Megfi­gyelők emlékeztetnek arra, hogy a nemzetközi katonai erő boszniai küldetésének kezdete óta ez volt a harmadik robotre­pülőgép, amely ebben a térség­ben szerencsétlenül járt. I. Mihály volt román uralkodót „nem hivatalos találkozón” fo­gadta Victor Ciorbea román miniszterelnök. A király kije­lentette, útját nem látogatásnak, hanem hazatérésnek tekinti. Hangsúlyozta, hogy figyelem­mel kíséri a novemberi válasz­tásokat követő eseményeket, és a reformra utalva megjegyezte, hogy bizonyos fájdalmas intéz­kedéseket meg kell tenni. Rendkívüli állapot van Al­bániában, a kormány lemon­dott. Sali Berisha köztársasági elnök, akinek vlorai házát szemtanúk állítása szerint fel­gyújtották, hozzátette: a hatal­mon lévő Demokratikus Párt új kormánya széles körű konzul­tációkat fog folytatni az ellen­zékkel, amely szakértői kor­mány létrehozását követeli. A palesztin állam egyoldalú és mielőbbi kikiáltását helyezte kilátásba Jasszer Arafat, a Pa­lesztin Hatóság elnöke Kairó­ban, válaszul arra, hogy az iz­raeli kormány engedélyezte a kelet-jeruzsálemi zsidó lakóte­lep megépítését. Elárverezték Zemplényi iz­raeli értéktárgyait. Az így be­folyt összeg azonban a 25 mil­lió dollárra becsült adósság rendezésére nem lesz elegendő. Világtükör — Hazai Tükör Bach József: „Tolna megye városai félnapos városok” Földváron: múlt és jövő egy napon Díszpolgári cím és turisztikai iroda A meteorológiai tavasz első napján, szombaton délután igazi tavaszi időben két nevezetes esemény is zajlott Dunaföldvá­­ron. Az egyik a város jövőjét van hivatva szolgálni, a másik a múltnak tisztelgett. Délután két órakor ünnepélyes külsőségek között az idegen­­forgalom iránt érdeklődő pol­gárok népes csoportja jelenlé­tében megnyílt a Tourinform iroda. Mint Nagy Gáborné polgármester megnyitóbeszé­dében elmondta, jelentős ál­lomás ez a város idegenfor­galma fejlesztésének útján. Rámutatott a város földrajzi fekvéséből adódó lehetősége­ire. Ebből következik az is, hogy a most megnyíló iroda Földvár bemutatásán túl a környék, három megye kínála­tát is demonstrálni szeretné. Asztalos Zoltán, a Magyar Tu­rizmus Rt. igazgatója szintén üdvözölte az iroda megnyitá­sát, mely az Rt.-től kapott pá­lyázati pénzből valósulhatott meg. Mint mondta, a belföldi turizmus rendkívül fontos, csak ennek megteremtődése után lehet továbblépni. Ehhez jól működő információs háló­zat szükséges, ezt a célt szol­gálják a Turinform irodák. Bach József, a megyei köz­gyűlés elnöke a regionalitás fontosságát hangsúlyozta az idegenforgalomban is. Mint elmondta, Tolna megye váro­sai „fél napos városok”, egész napos program nyújtására nincs lehetőségük. Ezért fon­tos, hogy tudjanak egymásról, egymás programjairól, lehető­ségeiről, ebben tudnak nagy segítséget nyújtani ezek az irodák. Mint mondta, Földvár ebben élen jár, a közeljövőben nyílnak hasonló irodák Tamá­siban és Dombóváron. A nem­zeti színű szalag átvágása után az ünneplő közönség birtokba vette az igen inpozáns, ízlése­sen berendezett és minden technikai eszközzel ellátott irodát. A másik esemény a Város­háza dísztermében zajlott. Dunaföldvár várossá avatásá­nak évfordulóján ünnepi testü­leti ülés keretében adták át - most első ízben - a Dunaföld­vár Díszpolgára címet és a Dunaföldvárért emlékplaket­tet. Mint a polgármesteras­­­szony bevezetőjében el­mondta, régi adósságát tör­leszti ezzel most a város. A Himnusz elhangzása és a pol­gármesterasszony köszöntője után a zeneiskolások rövid műsora következett, majd a polgármesterasszony átadta a kitüntetéseket. Dunaföldvár Díszpolgára elsőként Sze­­leczky József, nyugalmazott mezőgazdász lett. Dunaföld­várért emlékplakettet Oszoli Istvánná festőművész és Nagy Sándor nyugalmazott patikus vehetett át. A díjazottakról bővebben a csütörtöki Dunaföldvár Paks és Környéke oldalban olvas­hatnak. Pataki A Tourinform iroda megnyitóján FOTÓ: GOTTVALD Károly Földrengés volt Közép-Ázsiában. A legnagyobb katasztrófa Iránban történt, ahol a Richter-skála szerinti 5,5 erősségű rengés következtében félezer ember meghalt, kétezren megsebesültek. Kínában 50, Pakisztánban pedig két ember vesztette életét.- fotó: feb/reuter 1997. március 3., hétfő Magyar püspök a Hargitán Teljesebb az erdélyi II. János Pál pápa az Erdély­ben élő keresztény magyarság régi kérését teljesítette: Csík­szeredának és környékének ismét van magyar nemzeti­ségű, állandó római katolikus püspöke. Szombaton a könnyező Szűz Mária-szoborról nevezetes csíksomlyói kegytemplomban Jakubinyi György gyulafehér­vári római katolikus érsek szen­telte fel Tamás Józsefet, akinek személyében állandó püspököt nevezett ki II. János Pál pápa Csíkszereda és a vidék katoli­kus közössége számára. Az ünnepség ugyan egyházi esemény volt, de jóval többet jelentett annál, hiszen ezáltal teljesebbé vált Erdélyben a jó­ katolikus hierarchia mai katolikus egyház hierarchi­ája. Ezután a magyar hívők számára szélesebb lehetőség nyílik arra, hogy anyanyelvü­kön gyakorolják vallásukat. Ezt a tényt erősítette az is, hogy a felszentelésen vezetőik­kel, püspökeikkel képviseltet­ték magukat a romániai katoli­kus, görög katolikus és a ma­gyar történelmi egyházak. Jelen volt a Vatikán képviselője is. Részt vettek az eseményen Hargita megye világi vezetői, RMDSZ-választottai, Markó Béla, a Romániai Magyar De­mokrata Szövetség elnöke és a szövetség számos más politi­kusa. Megjelentek más külföldi egyházi személyiségek, to­vábbá a bukaresti magyar nagykövetség képviselői. Kevesen akarják a cárt Visszatérnek-e hazájukba a Romanovok? Még mindig vitatkoznak az oroszok a cárizmus visszaállí­tásáról, ám a téma egyre ke­vesebb embert érdekel. Nyolcvanéves száműzetés után a Romanovok esetleg hazatér­nek, de egy közvélemény-kuta­tás szerint a megkérdezetteknek több mint hetven százaléka el­lenzi a cárizmus visszaállítását. A Moszkovszkije Novosztyi a főváros lakossága körében vég­zett felmérésről beszámolva megemlíti, hogy 1991 óta a monarchisták híveinek tábora 11-ről 16 százalékra nőtt. A szakértők az ötszázalékos emelkedést az államfő beteges­kedésének tulajdonítják. Bár a fővárosban makacsul cáfolják, a jól értesültek mégis tudni vélik, hogy II. Sándor cár leszármazottja, a 15 éves Geor­­gij Mihajlovics nagyherceg a cári család megmaradt tagjaival együtt hamarosan hazatér Oroszországba, és állítólag a Moszkva melletti Maloje Kol­­csuginóban telepednek le. A hír a lakosságot mind ke­vésbé hozza lázba, az orosz nemességet viszont annál in­kább. Egyik szervezetük, amely 6500 tagot számlál, azzal érvel, hogy „a bolsevizmus által gya­lázatos módon megsemmisített cárizmus visszaállítása törté­nelmi kötelesség”. (toronyi) HORGOS JÁNOS (1953-1997) December elején hallottuk, hogy gyógyíthatatlan beteg vagy. Akkor nem hittük, ma szomorú valóság lett. Azért választjuk most a búcsúzás­nak ezt a formáját, mert nem hittük, hogy ilyen hamar itt hagysz, reméltük, még lesz időnk beszélgetni. Búcsúzunk Tőled. Tőled, aki ízig-vérig sportember voltál. Páriból nősültél Kétyre, e rövid, mintegy bő két évtized alatt olyan dolgokat tettél a faluért, amit nem lehet soha elfelejteni. Ki­vetted a részed a kábeltévé megépítésében, annak a stúdióvezetője voltál. Mindig a sport közelében te­vékenykedtél. Fociztál Tamá­siban, Zombán, Kétyen. Egyedül Neked köszönhet­jük, hogy három éve megala­pítottad a Kétyi Horgászegye­sületet, aminek az elnöke vol­tál. Nem hittük, hogy az elsők között fogod a horgászboto­kat végleg letenni. Ami űrt hagytál magad után, azt re­méljük két remek fiad kárpó­tolni fogja, akiket példamuta­tóan neveltél, úgy, mint egész életedben a családod, a kör­nyezeted. ők ott lesznek a horgászvizen és a focipályán is. A termelőszövetkezet anyagbeszerzőjeként szinte a fél megye ismert. Mindnyá­junkat úgy hagytál itt, hogy nem volt haragosod. Búcsúzik tőled az egész futballcsapat, a horgászok, a barátok és mindenki, aki sze­retett. Ma kezdődik meg a Nemzetközi Bíróságon a Bős-Nagymaros-per Hét napon át szólnak hazánk érvei Tízezer oldalnyi írásos anyaggal és hétnapnyi szóbeli érveléssel készülnek Magyarország képviselői - élükön Szénási Györg­­­gyel, a Külügyminisztérium főosztályvezetőjével - megvédeni a bős-nagymarosi építkezéssel kapcsolatos álláspontjukat a há­gai Nemzetközi Bíróságon ma kezdődő per során. Magyarország többszöri jogsér­tést lát a szlovák fél intézkedé­seiben. A C-változat üzembe helyezése óta a főmederben drasztikus változások történtek, a felső részen mélyülés, az al­són iszapolódás, több méteres mederemelkedés tapasztalható. Rövid eseménykrónika 1977. szeptember 16-án Buda­pesten aláírták a szerződést a Gabcikovo (Bős)-Nagymaros vízlépcsőrendszer felépítéséről és közös üzemeltetéséről. 1988 szeptember-októberében tilta­kozó tüntetések voltak Buda­pesten a vízlépcső megépítése ellen. 1989. május 13-án a ma­gyar kormány azonnali hatál­­­lyal felfüggesztette a nagyma­rosi építkezést. 1989. október 31.: a parlament döntött a munkálatok végleges leállítá­sáról és a szerződés módosítá­sáról. 1990. november 13-án Magyarország és Ausztria megegyezett, hogy a magyar fél 2,65 milliárd schilling vég­­kielégítést és 122 millió kése­delmi kamatot fizet az osztrák fővállalkozónak az építkezés lemondásáért. 1991. május 21.: a szlovák kormány folytatja a bősi beruházást, és megépíti a Duna vizét elterelő csatornát. 1992. június 9-én az Ország­­gyűlés hatályon kívül helyezte az államközi szerződést. 1992. október 23.: a magyar kormány benyújtotta keresetét a hágai Nemzetközi Bíróság­hoz. 1992. október 24.: Szlo­vákia Dunacsúnynál elrekeszti a Dunát. 1993. február 23-án a magyar törvényhozás tiltako­zott a Duna egyoldalú eltere­lése miatt. 1994. október 12-én a nagymarosi Duna-szakaszon megkezdték a körgát elbontá­sát. 1996. május 17.: teljes és állandó üzemelésre áll át a bősi erőmű. Nyitány Hágában A per során előbb hazánk, jövő héten pedig Szlovákia kap le­hetőséget az érvek szóbeli ki­fejtésére. Mivel a két ország nem tudott közvetlenül meg­egyezni a vitás kérdésekben, és a peren kívüli megállapodásra tett kísérletek is eredménytele­nül zárultak, az egyetlen lehe­tőség a hágai döntés marad. Erre azonban a jelek szerint legalább őszig várni kell. Az ügy bonyolultságát jelzi, hogy miközben magyar vélemény szerint elsősorban környezet­védelmi problémáról van szó, addig a szlovák fél szerződés­­jogi kérdésekre szorítkozik, nem törődve a környezeti ká­rokkal. Az ítélet minden bi­zonnyal kompromisszumra tö­rekszik majd, így alighanem mégis a két félre hárul, hogy egyetértésre jusson a vitatott kérdésekben. Szondy Gábor A bősi erőművel is sok a gond fotó: feb

Next