Tolnai Népújság, 1999. január (10. évfolyam, 1-25. szám)

1999-01-16 / 13. szám

Hogyan válasszunk legitim kisebbségi önkormányzatot? Kaltenbach Jenő, a Parlament kisebbségi biz­tosa a héten a megyében mega­lakult kisebbségi önkormányzatok elnökeinek tar­tott előadást Szekszárdon. Hazánkban gyakorlatilag bárki elindulhat bármilyen ki­sebbség nevében a választáso­kon, mert a jogi szabályozás er­re lehetőséget ad. Előzetes Ezért tettük fel a kérdést az ombudsmannak, hogy milyen jogi lehetőségek képzelhetők el, illetve mire vannak példák más országokban az ellent­mondások kiküszöbölésére. Az ombusman bízik abban, hogy megszülethetnek a szük­séges jogi változtatások, mert eddig kisebbségi ügyekben ha­gyományosan konszenzus volt a parlamenti pártok között. A kérdésre válaszolva Dél-Ti­­rolt említette, mint közismerten jól működő nemzetiségi auto­nómiát. Ott nagyon kemény re­gisztráció van, mert minden döntéshozó szerv lakosság-ará­­nyosan van megkonstruálva, beleértve még a közigazgatást is. Például a rendőrök körében előre meghatározott, hogy hánynak kell olasz anyanyelvű­nek lenni. A regisztráció alapja a népszámlálás, amelynek ke­retében az emberek nemzetisé­gi hovatartozásukról nyilatkoz­nak. Erre Magyarországon is volna lehetőség, s mint ismert, volt is a két háború között, más kérdés, hogy az adatokat „mire használták bizonyos urak és elvtársak 1940 előtt és 45 után” - fogalmazott az ombudsman. Történelmi félelmek A történelmi tapasztalatok okán viszonylag nagy a rezer­­váltság ez ügyben a kisebbsé­gek részéről.­­ Ma már, úgy gondolom, hogy ez a fajta félelem nem na­gyon indokolt, legfeljebb pszi­chológiailag, de jure azonban nem. Magyarországon egyrészt jogállami viszonyok uralkod­nak, másrészt pedig az adatvé­delem nálunk európai viszony­latban is a legfejlettebbek közé tartozik. Beszélt még más eljárások­ról is, például nem általános, hanem választási regisztráció készül. Ebben az esetben csak annak van szavazati joga az adott nemzetiség jelöltjeire, aki ezen a listán szerepel. Ez eset­ben lényegi különbség az elő­zőekhez képest, hogy Magyar­­országon a választási személyi adatokat utána meg kell sem­misíteni, tehát garantálja, hogy az adatokkal nem lehet később visszaélni. Ki lehet jelölt? Korábban felvetődött, hogy legalább a jelöltek kiválasztásá­ban legyenek szigorúbb sza­bályok. Ennek egyik módja lehet, ha a jövőben nem in­dulhatnak függet­len jelöltek. Kicsi a való­­­­színűsé­­­ge, hogy a 2002-es választásokra valaki létrehozzon egy nemzetiségi szervezetet és működteti csak azért, hogy majd évek múlva je­löltet állíthasson. Az megoldás lehet, hogy nyilvános jelölő­gyűléseket tartanak, s kikötik az anyanyelv-használatot. Az is lehetséges megoldás le­het, hogy a mindenkori orszá­gos önkormányzatoknak lesz­nek jogaik, például a jelöltek ki­választásában. Sok módozat, technika létezik, amelyben a jogalkotónak és az érintettek­nek kell megegyezniük­­, mondta az ombudsman. Egy másik kérdés azt firtatta, hogy a kisebbségi jelölteket, az ombudsmani hivatalhoz érke­zett panaszok tükrében, men­­nyiben motiválja a nemzetiségi öntudat, illetve az egzisztenciá­lis megfontolások. Kaltenbach Jenő azt vála­szolta, hogy a kérdés első felére tárgyszerű válasz nem adható, hiszen nem ismeretes a nemze­tiségi öntudat mérőszáma, s nem is szívesen minősítené a helyzetet. Tény viszont, csúnya külföldi kifejezéssel élve, hogy ento-biznisz hazánkban is léte­zik. Még akkor is, ha nálunk er­ről jogi szempontból nem be­szélhetünk, hiszen aki a szabad identitásválasztás elve alapján jelöltette magát, arról nem fir­tatható hogy az adott közösség­hez tartozik-e. Bizonyos esetek­ben azonban a képviselő hova­tartozása azért erőteljesen meg­kérdőjelezhető - fogalmazott az ombdsman. Kik válasszanak? - A hozzám érkező pana­szok sokszínűek, s szinte min­den közösségből érkezett ész­revétel. A romák egy része pél­dául azért vonja kétségbe az önkormányzatok legitimáció­ját, mert a magyarok választják meg jelöltjeiket s nem ők ma­guk. Az egyik román jelölttől, akit azóta megválasztottak, majd le is mondott, kaptam egy levelet, amelyben név szerint felsorolja, hogy kik azok, akik az elektorok közül nem minő­sülnek románnak. Két­jegyű százalék az a szám, akiknek a közösséghez való tartozását megkérdőjelezi. Az örmények­nél is örök téma ez a probléma, és megosztja az országos ön­­kormányzatot. Kevesebb a pa­nasz a szerbeknél, akik vallási szempontból is különböznek, s kicsi, zárt közösséget alkotnak. Egy olyan esetben is vizsgáló­dunk, amikor a jelölt a nevét két nap leforgása alatt „r” betű­ről „á”-val kezdődőre változtat­ta meg, s így nyert a német ki­sebbségi választáson. Szerin­tem egyelőre, nem magas arány, de ebben az esetben a legki­sebb ilyen jellegű zavar az egész rendszer alkalmasságát kérdőjelezi meg, amibe már csak azért sem lehet belenyu­godni, mert a magyar kisebbsé­gi modellnek elég jó a nemzet­közi visszhangja, kár lenne kockára tenni azzal, hogy ne­vetségessé válunk. Ihámsi Érzelmi adok-kapok Van, aki tagadja, van, aki bevallja, de nyíltan vagy titok­ban majd mindenki űzi a lelki terrort a maga módszereivel. Szülők gyermekeikkel és for­dítva, szerelmesek, kollégák egymással, a partnerkapcsola­tok különböző módozatai­ban. „Menj csak szórakozni a barátnőiddel” - mondja a férj mártírarccal, mire a feleség kényszerűségből otthon ma­rad. A retorzió később követ­kezik be, amikor a feleség talál ki valami hasonlót a férj ellen. Az igazán jó kapcsolatok­ban az érzelmi adok-kapok aránya kiegyenlítődik. Ha azonban a mérleg nyelve egyik vagy másik irányban ki­leng, akkor tartani lehet attól, hogy az érzelmi zsarolás esz­közei is felbukkannak. Már a kisgyermek is elszenvedi en­nek negatívumait, amikor egy­egy csínytevés, később egy rossz jegy után azzal büntetik, hogy megvonják tőle a lefek­vés előtti puszit vagy nem szól­nak hozzá. Pszichológusok szerint bármilyen rossz fát tesz egy gyerek a tűzre, mindig éreznie kell, hogy szeretik. A hibás lelki ráhatás sok esetben betegségtüneteket is kiválthat. Mit tehetünk annak érde­kében, hogy megszabadul­junk a lelki pressziótól? Min­denekelőtt magunkat kell jól megfigyelni. Fel kell tennünk önmagunknak a kérdést: mi­lyen következményekkel jár, ha nem hagyjuk magunkat lelkileg terrorizálni? Két eset van: társunk vagy dühbe gu­rul, vagy visszavonul. De akár­melyik változat következik is be, mindenesetre megtettük az első lépést a kölcsönös - erőszakmentes - kapcsolat ki­építése érdekében. Karrier-stratégia A szakmai előmenetel napjainkban mindenki­től mind nagyobb erőfe­szítést követel. Az ezzel járó stresszt, a felfoko­zott idegi-lelki igénybe­vételt csak a belső biz­tonság elérésével ellen­súlyozhatjuk. Szakértők szerint, a szakmai karriert elsősor­ban a helyzetfelismerés és a továbbfejlődési készsé­gen befolyásolja. E készsé­gek fejlesztésére ajánlott az un. mentális fittnesz. Mit is jelent ez a fogalom? Azt a szellemi-lelki képes­séget, amellyel a külső és belső folyamatokat össz­hangba tudjuk hozni. Dr. Mihály Csíkszentmihályi, a chicagói egyetem magyar származású pszichológia professzora fontos megál­lapításokat hozott nyilvá­nosságra ezekkel össze­függésben. Azok az embe­rek, akik ezeket a folyama­tokat kellő módon szabá­lyozni tudják, javíthatják életük minőségét. Minden, amit megélünk, tudatunk­ban, mint információ tük­röződik vissza. Ha abba a helyzetbe tudjuk hozni magunkat, hogy képesek leszünk eze­ket az impulzusokat ellen­őrizni, megváltoztathatjuk egész életvitelünket. Min­den ember boldoggá vagy boldogtalanná teheti ma­gát azáltal, hogy megvál­toztatja gondolkodásmód­ját, tudatának tartalmát. Mindenki ismer olyan pél­dákat, amikor valaki telje­sen vert helyzetből egye­dül személyisége tartalé­kainak mozgósításával is­mét talpra áll. A mentális fittnesz - mondja egy amerikai sportpszichológus - az ér­zelmi rugalmasság és a lel­kierő üdvözítő elegye. Belső ébresztőóránk titka Valóban létezik a sokat em­legetett „belső ébresztőóra”, amely számos embernek le­hetővé teszi, hogy a vekker hangos csörgése nélkül is nagyjából akkor ébredjen fel, amikor akar. A titkot német tudósok tárták fel, s kutatása­ik eredményét a Nature című brit szakfolyóiratban tették közzé. A lübecki egyetem kutatói rájöttek: ha valaki arra számít, hogy egy adott időpontban fel kell kelnie, akkor vérében a tervezett időpont előtt jelentő­sen megnő az adrenocorti­­cotropin nevű hormon kom­centrációja. A kísérletsorozatot 15 fiatal és egészséges önkéntes rész­vételével hajtották végre. Mindannyian éjfélkor feküd­hettek le, s egyik nap azt mondták nekik, hogy reggel hat órakor kell kelniük, a má­sik napon pedig azt, hogy ki­lencig alhatnak. Ez utóbbi na­pokon azonban szintén hat­kor ébresztették a kísérleti ala­nyokat. Amikor az illetők úgy tudták, hogy hatkor kell kelni, az említett hormon koncent­rációja már fél ötkor emelked­ni kezdett a vérükben, míg ak­kor, amikor azt hitték, hogy tovább alhatnak, jóval később vette kezdetét a koncentráció emelkedése. Az adrenocorticotropint a szervezet stressz hatására ter­meli, s a német tudósok úgy vélik, hogy a többlettermelést az ébredéssel járó stresszre vonatkozó, tudat alatti vára­kozás okozza. „Az adrenocorticotropin­­nak a szándékolt ébredési idő­pont előtti vérbe áramlása azt jelzi, hogy behatol az álomba a várakozás, amelyről általá­ban úgy vélik, hogy kizárólag tudatos cselekvéshez kapcso­lódik” - írták a tudósok. (3pj­aaitéta toltaaji SantolM A közelmúltban közzétett Grammy-jelölések fényé­ben nem történt igazi meg­lepetés az American Music Awards hétfő esti díjkiosztá­sán. A Los Angeles-i Shrine Auditóriumban a vendégek a kanadai Céline Dionnak (a Titanic című film máig sike­res betétdala előadójának), Garth Brooksnak, Will Smith­­nek és Lauryn Hillnek tapsol­hattak - tehát azoknak, akik esélyesek arra, hogy február végén, az ugyanitt tartandó Grammy-gálán is taroljanak. A legjobb férfi énekesnek az egyébként fáradhatatlan Eric Claptont kiáltották ki. Az élet­műdíjat Billy Joel nyerte el. A díjkiosztó gálaműsor dísz­vendége a popszakma Tina Turner utáni második „nagy­mamája”, Cher volt. Örülnek a díjnak: Céline Dion és Will Smith. A középső képen pedig aki köszön­ti őket: Cher fotó: feb/reuters

Next