Tolnai Népújság, 2000. május (11. évfolyam, 101-126. szám)

2000-05-31 / 126. szám

2. oldal - Tolnai Népújság V­ILÁG TÜKÖR 2000. Május 31., szerda Biztonság és demokrácia A főtitkár szerint a legkorábban 2002-ben döntenek a NATO bővítésének második köréről Magyarországnak az a szerepe a NATO- ban, hogy a stabilitás légkörét sugároz­za a régióban - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök kedden a NATO Parlamenti Közgyűlésén elmondott beszédében. Budapest A kormányfő Áder János házelnök köszön­tője után tartott előadást, majd a delegáci­ók kérdéseire válaszolt. Állásfoglalása sze­rint a magyar NATO-felvételt elsősorban az indokolta, hogy a Balkán kapuja lévén, Magyarország nélkül nem lehet sikeres bal­káni politikát folytatni. Orbán Viktor kiemelte azt a támogatást, amelyet Magyarország nyújt a jugoszláviai demokratikus ellenzéknek, köztük a de­mokratikus pártok vezetése alatt álló tele­püléseknek. Ugyanerre hívta fel az egész nemzetközi közösséget. Megjegyezte: a bal­káni népek is nyugati típusú liberális de­mokráciában akarnak élni. A Jugoszlávia el­leni szankciókról úgy vélekedett, hogy azoknak jelenleg nincs alternatívája, véle­ménye szerint azonban a Duna ügyét ki kel­lene emelni ebből a körből. Értékelésében Orbán Viktor felhívta a fi­gyelmet a magyar kisebbségeknek a régió­ban betöltött szerepére: alkotmányos és jogi utak kidolgozásával csatlakoztak a demok­ratikus folyamatokhoz, támogatják például Leonyid Kucsma ukrán elnök demokratikus reformjait és részt vesznek a jugoszláviai demokratikus ellenállásban is. „A magyar kisebbségek nem részei a régióbeli problé­máknak, hanem sokkal inkább a megoldás, a demokratikus fejlődés eszközei” - fogal­mazott a kormányfő. Az európai uniós csatlakozás kérdéséről szólva Orbán Viktor úgy vélekedett: hiány­zik az egyértelmű stratégia az unió részéről a felvétel időpontját illetően. Megfogalma­zása szerint Európa csak csonka és hiányos lehet, ha a felkészült közép-európai orszá­gok nem nyerik el a tagságot. Az európai védelmi identitásra irányuló kérdésre Or­bán Viktor azt válaszolta: Közép-Európa és ezen belül Magyarország csak olyan szisz­témát tud támogatni, amely nem gyengíti, hanem erősíti a NATO-t és a szövetség in­tegrált kapacitásait. Ennek indoklásaként utalt arra: a huszadik században Nyugat- Európa ütközőzónának tekintette a régiót, és az egyes nyugati országok saját nemzeti érdekeiknek megfelelő, gyakran egymással is konfliktusba kerülő politikát folytattak Közép-Európával kapcsolatban. „Tapaszta­lataink alapján ezzel mi, magyarok mindig rosszul jártunk” - jegyezte meg Orbán Vik­tor. Kijelentette: belátható ideig az amerikai jelenlét nem lesz mellőzhető Európában. A NATO újabb bővítéséről 2002 előtt nem születik döntés - jelentette ki a szer­vezet parlamenti közgyűlésén George Robertson főtitkár. Kiemelte: nagyon lénye­ges a szervezet számára az Oroszországgal való együttműködés, ugyanakkor fontos az Ukrajnával való kooperáció is. A Balkánról szólva a NATO-főtitkár hangsúlyozta: noha sok még a feladat, a boszniai folyamatok határozottan pozitívak, ráadásul hasznosak lehetnek a nemzetközi közösség számára Koszovó újjáépítése során is. Hozzátette: Jugoszláviában mind a mai napig hatalmas vitalitás él az emberekben, és megvan ben­nük az elmúlt tíz évben tőlük megtagadott szabadság és jólét iránti vágy is. Javier Ruperez, a NATO Parlamenti Köz­gyűlésének leköszönő elnöke kijelentette: a biztonság és a demokrácia egymástól nem választható el. „A biztonság oszthatatlan” - fogalmazott Ruperez, aki a Jugoszláviában történt események tanulságaként azt vonta le, hogy gyakorlatilag lehetetlen a biztonsá­gos országok együttélése azokkal, ame­lyekben nincs biztonság. Horvátország külügyminisztere, Tonino Picula kiemelte országa elkötelezettségét a demokrácia és a jogállamiság iránt. Jelezte: a horvátok szeretnének megbízható part­nernek bizonyulni, nemcsak az előnyökből részesülni, hanem hozzá is járulni a szer­vezet eredményeihez. Kérte a nemzetközi közösséget és a hágai bíróságot, hogy az igazságszolgáltatás eszközeivel büntessék meg a jugoszláviai háború bűnöseit. A magyar haderőreform kérdései is napi­rendre kerültek Orbán Viktor miniszter­­elnök és George Robertson NATO-főtitkár megbeszélésein, amelyeken jelen volt Martonyi János külügyminiszter is. A kor­mányfő arról tájékoztatta a főtitkárt, hogy megkezdődött a reform folyamata, mégpe­dig annak legfájdalmasabb részével, amely­nek során számos képzett katonatisztnek kell elhagynia a honvédséget a kisebb, de hatékonyabb haderő megteremtése érdeké­ben. Orbán Viktor kifejtette: Magyarország érzi a NATO-tagságból fakadó felelősséget a reformot illetően, ami a szövetség ered­ményes működése mellett annak további bővítésére is hatással van. George Robertson elismeréssel szólt ar­ról, hogy a magyar miniszterelnök szemé­lyesen is figyelemmel kíséri a haderőre­form folyamatát. Lord George Robertson Orbán Viktor és Martonyi János társaságában fotó: feb/kallus györgy Támogatás Burgenlandnak Az Európai Bizottság kedden jóváhagyta azt a programot, amelynek értelmében Ausztria kevésbé fejlett részei központi uniós támoga­tásban részesülnek, hogy felzárkózhassanak az EU legfejlettebb területeihez. A program értelmében a keleti részen fekvő Burgenland a legmagasabb arányú uniós támogatást igé­nyelheti, mert egy főre jutó jövedelme nem éri el az uniós átlag 75 százalékát. Milosevics biztonságban? A montenegrói vezetés nem tartóztatná le Szlobodan Milosevics jugoszláv elnököt, ha a politikus valóban a köztársaságba látogatna - jelentette ki Filip Vujanovics montenegrói mi­niszterelnök. „Sem Jugoszláviában, sem Montenegróban, de a nemzetközi közösség­ben sem várhatja el senki Montenegrótól. HÍREK RÖVIDEN hogy letartóztassuk Milosevicset és kiadjuk őt Hágának” - mondta Vujanovics a B2-92 független rádióadó jelentése szerint. Érvénytelen perui választás Az Egyesült Államok szerint érvénytelen a Pe­ruban tartott elnökválasztás második forduló­ja, és az újjáválasztott Alberto Fujimori nem tudhat magának semmiféle legitimitást. A wa­shingtoni külügyminisztérium egyik, neve el­hallgatását kérő szóvivője leszögezte: az Egyesült Államok nem tekinti érvényesnek a vasárnap tartott választást, tekintettel arra, hogy a perui kormány nem volt hajlandó ele­get tenni a külföldi megfigyelők ajánlásainak. Lövöldözés Los Angelesben Ismeretlen tettes agyonlőtte Los Angeles rendőrfőnökének az unokáját. A 20 esztendős Lori Gonzalez vasárnap este a város központ­jában lévő egyik gyorsétteremből távozott au­tón, amikor egy fegyveres tüzet nyitott rá. A támadás célpontja azonban nem ő volt, ha­nem a mellette ülő férfi, akinek a nevét nem hozták nyilvánosságra. A rendőrfőnök unoká­ja „rossz időben volt, rossz helyen” - jelentet­te ki Horace Frank százados, a Los Angeles-i rendőrség szóvivője. Menesztett csecsen vezető Az orosz kormány csecsenföldi különmegbí­­zottja, Nyikolaj Kosman kedden felmentette tisztségéből helyettesét, Biszlan Ganta­­mirovot, annak a csecsen milíciának a vezető­jét, amely az orosz erők oldalán szállt szembe a csecsen felkelőkkel. Moszkvában kedden Szergej Jasztrzsembszkij kormányszóvivő bejelentette, hogy öt orosz katona meghalt, hét megsebesült, amikor csecsen felkelőkkel összecsaptak.__________________________■ Megrendelésre kémkednek A műhold szeme minden titkot meglát Miután az ötvenes évek végén megjelentek a kémműhol­dak, sokáig a titkosszolgálatok féltve őrzött, kizárólagos segédeszközeinek számítottak. Moszkva Alapvetően megváltozott a hely­zet a Szovjetunió összeomlásá­val, a két pólusú világ megválto­zásával és a műszaki-tudomá­nyos fejlődéssel: ma már bárki rendelhet műholdas fotót a világ bármely pontjáról. Feltéve, ha szán erre pénzt. Aki tehát megrendeli a szol­gáltatást, még az elektronikus postaládájában is megtalálhatja tíz dollárért az éles felvételt akár az orosz, akár az amerikai had­sereg valamely titkos támasz­pontjáról, netán rejtett kábító­szer-ültetvényekről vagy az ős­erdők törvényellenes irtásáról. A légi felderítés jövedelmező kereskedelmi vállalkozás lett, amelynek résztvevői között egy­aránt vannak nyugati és orosz cégek. Az egyik utóbbi fényké­pezte le még 1998-ban az ameri­kai légierő „51. számú terület” nevű szupertitkos bázisát, amelynek Washingtonban még a létezését is tagadták. A vélt ufók és különleges fegyverek helyett azonban csak hangáro­kat, kifutópályát mutatnak a ké­pek arról a támaszpontról, ahol hajdan az U2-es kémrepülőt és a Lopakodó nevű bombázót ki­próbálták. Magáncég felvételein is látha­tó már az észak-koreai titkos ra­kétatámaszpont, amelyre hivat­kozva az USA rakétavédelmi rendszer kiépítésére készül. Igaz, a képeken rizsföldek között álló kopott épületek, a hozzájuk vezető földutakkal nem sugallják éppenséggel azt a szörnyű veszélyt, amelyre az amerikaiak hivatkoznak. A hírszerzés már olyan kame­rákkal dolgozik, amelyek fel­bontóképessége néhány centi­méter. Tehát nemcsak a baszk terroristákról, az ETA fegyvere­seiről lehet adatokat gyűjteni, hanem az ETA-porszívóról is. Néhány év múlva üzleti alapon is lehet majd akár embereket is az űrből megfigyeltetni: például a feleség megszerezheti a kika­pós férjéről készült, árulkodóan félreérthetetlen fotót. FEB t Clinton elköszön Európai búcsúkörúton az amerikai elnök Lisszabon Körútjának első állomáshe­lyére, Portugáliába érkezett kedden Bill Clinton. Az amerikai államfőnek ez az utolsó európai útja, mielőtt hivatali ideje lejárna. A tárgyalások napirendjén szere­pelnek az Egyesült Államok és Európa súlyos kereskedelmi konfliktusai és azok a leszerelési viták, amelyek gyors megoldása igen kevéssé valószínű. Az Európai Unió azzal vádolja Washingtont, hogy adókedvez­mények formájában, a világke­reskedelmi szervezet által tiltott módon támogatja a mezőgazda­­sági termelőket. Szerepel a vitás kérdések között az is, hogy Wa­shington szeretné, ha közös ku­tatásokkal bizonyítanák, hogy a génsebészeti eljárásokkal kezelt élelmiszerek veszélytelenek, te­hát Brüsszel feloldaná azok be­hozatalának tilalmát. Az orosz-amerikai csúcstalál­kozón szóba kerül majd az atom­rakéták robbanófejeinek újabb csökkentéséről szóló Start III. tárgyalássorozat és a tervezett amerikai rakétaelhárító-rendszer ügye is. Megállapodásra azonban nem kerülhet sor, a héten ugyan­is a republikánus elnökjelölt ja­vaslatot tett a robbanófejek egy­oldalú csökkentésére és a terve­zettnél sokkal nagyobb védelmi rendszer megvalósítására. Ez egyben figyelmeztetés volt az el­nök számára, hogy ne állapodjon meg olyasmiről, amivel lehetsé­ges utóda nem értene egyet. Haider benzinkútjai Az osztrák kormány beavatkozhat az árképzésbe Klagenfurt Ausztriában még a szövet­séges tartományfőnökök körében sem aratott osztat­lan sikert Jörg Haider leg­újabb látványos akciója a benzinárak letörésére. Felső-Ausztria elöljárója szerint nem a tartományfőnök feladata, hogy üzemanyagot vegyenek a világpiacon. Mint mondta: nekik akkor kell a megfelelő eszközök­kel közbeavatkozni, ha azt látják, hogy a forgalmazók kirívóan ma­gas árakat alkalmaznak. A nyilatkozat előzménye, hogy Jörg Haider - nem tudni, honnan és mennyiért - nagyobb mennyiségű benzint szerzett be külföldön, és azt keddtől az ausztriai átlagárnál 30 groschen­nel (csaknem 6 forinttal) olcsób­ban árusítják majd az egyik karintiai diszkonthálózat kútjai­­nál. Egyesek szerint az alkalmi vétel azzal függ össze, hogy az osztrák politikus nemrégiben Lí­biában Kadhafi elnökkel tárgyalt. Ugyanakkor a nagy olajcégek nincsenek megdöbbenve a várat­lan konkurencia láttán. Azzal ér­velnek, hogy mindig ki lehet fog­ni egy-egy kedvezményes tételt, de ez nem befolyásolja az ő ár­képzésüket, ami a rotterdami pi­ac termékáraihoz igazodik. Vi­szont ha szerdáig nem mérséklik áraikat, hogy csak 40 groschen­­nel múlják felül az uniós átlag­árat, akkor az osztrák kormány nagy valószínűséggel fél évre elő­írja számukra az üzemanyagárak felső határát. Bankbotrány Romániában Bukarest Terjed a pánik és a hiszté­ria Romániában a bankok körül. Az is elképzelhető, hogy szándékosan robban­tották ki a válságot. Ostrom alatt állnak a Román Ke­reskedelmi Bank fiókjai, ame­lyekből hétfőn kezdték el töme­gesen kivenni pénzüket az em­berek. Keddre már más bankok­nál is hosszú sorok alakultak ki. Sokak szerint „suttogó propa­ganda” indította el a legstabi­labbnak ismert román pénzinté­zet körüli pánikot: ismeretlen te­lefonálók kezdték hívni a betéte­seket, hogy csődbe megy a bank. A köztársasági elnök, a kor­mányfő, a belügyminiszter, a tit­kosszolgálat igazgatója és a fő­ügyész vizsgálatot indított. Az el­lenzék és a kormánypártok egy­mást vádolják a pénzügyi rend­szer megrendítésével, de van olyan vélemény is, miszerint va­lakik azért hozták hírbe a banko­kat, hogy privatizáláskor olcsób­ban megvehessék. Tovább tart az elkeseredett be­tétesek rohama a valóban csődbe ment Román Nemzeti Befekteté­si Alap ellen. A pénzüket követe­lők tüntetései néhol erőszakba torkollottak. Gyulafehérváron a stressz és a meleg miatt három ember kapott infarktust, a tünte­tők lezártak egy főútvonalat. Brailán a vasárnapi helyhatósági választások bojkottját hirdették, Tirgu Jiuban a választások napjá­­ra önégetéssel fenyegetnek. ■ HADIESKÜVŐ ERITREÁBAN. Egy asmarai ortodox templomban több fiatal esküdött örök hűséget egy­másnak, hogy a nászéjszaka után az újdonsült férjek az Etiópia ellen viselt háború lövészárkaiba vonul­janak. Addisz-Abeba egyébként bejelentette, hogy kivonta csapatait Eritrea nyugati részéről, miután elérte kitűzött katonai céljait.______________________________________________fotó: feb/epa «

Next