Tolnai Népújság, 2007. július (18. évfolyam, 152-177. szám)
2007-07-16 / 164. szám
2007. JÚLIUS 16., HÉTFŐ Küszöbönálló az állati gonok élelmiszer-ipari felhasználása Az Egyesült Államok élelmezéssel foglalkozó kormányhivatala öt éven át tartó kutatása azt mutatta ki, hogy a klónozott állatokból származó hús- és tejtermékek nem jelentenek egészségügyi kockázatot. Szakértők szerint ezeknek az élelmiszereknek az engedélyezése néhány éven belül megtörténhet az USA- ban, de nem valószínű, hogy a klónozás képes lesz kiszorítani az állattenyésztők által alkalmazott, hagyományos eljárásokat. A klónozás során létrejövő, születési rendellenességeket mutató és életképtelen állatok nagy száma a módszer további tanulmányozását teszi szükségessé. Az európai élelmiszer-biztonsági hatóság is vizsgálja a kérdést, azonban szakértők nem tartják valószínűnek, hogy Európában néhány éven belül bevezetnék a klónozott állatokból nyert termékeket. ■ Megkezdődik a harc egy jobb borreformért Minden eszközzel küzdeni kell az Európai Bizottság borreformtervezetének megváltoztatásáért - közölte az Európai Parlament (EP) borral foglalkozó szervezetének ülésén Tabajdi Csaba. Az MSZP EP-delegációjának vezetője, a mezőgazdasági bizottság tagja közölte a nemrég benyújtott javaslattal kapcsolatban: az igazi harc csak most kezdődik. A magyar borosgazdák számára rendkívül hátrányos a tervezet. Súlyosan igazságtalan az egyébként üdvözlendő „nemzeti borítékok” történelmi bázis szerinti elosztása, mert így a pénz nagy részét a déli bortermelő nagyhatalmak kapják - mondta Tabajdi, aki szerint ez tipikus esete a burkolt diszkriminációnak. Közvetetten diszkriminálja az új tagállamokat a kivágási támogatás is, mert a szegényebb gazdák azokban az országokban élnek a lehetőséggel, amelyek nem felelősek a túltermelésért. Tabajdi ugyanakkor üdvözölte a marketingre fordítható támogatások növekedését és a lepárlás visszafogását is. ■ GAZDASÁG A megújuló energiaforrások között színre lépett egy újabb biológiai eredetű tüzelőanyag, a nád. Többévi kutatómunka eredményeként jelenhetett meg ez az energiaforrás, mely akár mérföldkő is lehet a globális felmelegedés elleni küzdelemben. Lázár Lajos A hazai nemesítésű energianád a kertekből is ismert japánfű (Miscanthus) egyik nagy termetű - csaknem négy méter magas - változata. A termesztéssel foglalkozó Nád MPS-H Kft. igazgatója, Kiss Gábor a felmérések tapasztalatai alapján állítja, hogy a Magyarországon tatai fajta néven ismertté vált nád alkalmas olyan energiahordozók kiváltására, mint a szén, a kőolaj vagy a földgáz. Mostoha körülmények között is megél, egyszerűen termeszthető, és ami még fontos, jó áron is adható el. A program első lépéseként a társaság a közelmúltban elkezdte építeni mikroszaporító üzemét a Nógrád megyei Bátonyterenyén. A nád ugyanis a mi éghajlatunkon nem szaporodik magról, úgynevezett szövettenyésztéssel termeszthető. Ez a létesítmény Európa legnagyobb ilyesfajta üzeme lesz. Újabb építését is tervezik még, hogy az évi 25 ezer hektárnyi nádültetvény létesítéséhez kellő szaporítóanyagot termelhessenek. A biomasszát elsősorban villamos erőművekben tervezik elégetni, de a rendszer fejlesztésével biztosítani lehet intézmények vagy családi házak költségtakarékos, valamint környezetbarát energiaellátását is a gázénál alacsonyabb áron. Az energianád előnye, hogy kiválóan bírja a szélsőséges időjárást, így a forróságot vagy akár a mínusz harminc fokot is. Szereti a gyorsan melegedő, laza talajokat, és a futóhomok, valamint a szikes talajok kivételével mindenütt termeszthető. Alacsony a tápanyagigénye, hosszú élettartamú, akár húsz évig is fenntartható. Jelentős kórokozója hazánkban nem ismert, és a vadak sem dézsmálják meg. A palánták az ültetés után két évig nagyobb odafigyelést igényelnek, a besűrűsödő állomány viszont már nem gyomosodik. A nádat tél végén, tavasz elején ajánlatos betakarítani. A vágást és a bálázást hagyományos szántóföldi gépekkel is el lehet végezni. A termőre forduló ültetvényről hektáronként 20-30 tonna nádat lehet betakarítani, akár húsz éven keresztül. Egy tonna átvételi ára nettó 8 ezer forint körül van - mondta Lévay Tibor kereskedelmi igazgató. A kft. hosszú távú termeltetési szerződést kínál a gazdáknak. A nádtelepítéshez pályázat útján támogatás igényelhető, így a befektetés rövid időn belül megtérülhet. A kevésbé jó adottságú területeken az energianád termesztése jövedelmezőbb lehet a hagyományos szántóföldi növényekénél. Új virágkorát élheti a nád környezetvédelem Több növény is verseng az energiaforrások piacán ■ Kevésbé jó adottságú területen is jövedelmező lehet. A nádat eddig elsősorban építőanyagként vagy bútoralapanyagként ismertük. Felvételünkön egy nádszövetkészítő gépet látunk. Megéri kiváltani más tüzelőanyagokat húsz tonna energianáddal 12 tonna szenet, 8 köbméter kőolajat vagy 8-9 köbméter földgázt lehet kiváltani. A fát is hosszú távon könnyedén kiválthatja az energianád. Fűtő értékük ugyanis azonos, de míg tíz mázsa energianád ára alig több, mint 12 ezer forint, addig ugyanennyi mennyiségű fáért jelenleg megközelítően 20 ezer forintot kell fizetni. A fosszilis tüzelőanyagokkal szemben a nád előnye, hogy elégetésével csak annyi széndioxid jut a légkörbe, amennyit a növény élete során felvett. Búza: alacsony termésátlag várható betakarítás A kenyér nem csak a gabonaárak növekedése miatt drágul A betakarítás eddigi adatai szerint a búza termésátlaga idén nem éri el az előzetesen várt, hektáronként 3,8 tonnát, csak 3,6 tonna lesz - közölte pénteken Benedek Fülöp, az agrártárca szakállamtitkára. Hozzátette: a búza 82 százalékát már betakarították. Az őszi árpa aratása gyakorlatilag befejeződött, a termésátlag 3,67 tonna hektáronként. A szakállamtitkár felhívta a figyelmet: bár a termésátlag alacsony, a búza ára jelentősen nőtt a tőzsdén. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a kenyér árának emelésében nem ez az egyedüli tényező, hiszen a kenyér önköltségének csak 27-28 százaléka a liszt ára. Búzából az idén a tapasztalt termésátlagok alapján körülbelül 3,8-3,9 millió tonna termésre lehet számítani. A 3,6 tonnás átlagtermés ugyan alacsony, de még nem indokolja, hogy egyes régiókat aszály, illetve katasztrófa sújtotta területté nyilvánítsanak. Rozsból eddig a termés 50 százalékát sikerült betakarítani, tritikáléból 64 százalékot, tavaszi árpából 70 százalékot, zabból 28 százalékot. Ezeknél a gabonaféléknél is alacsonyabb a termésátlag, mint tavaly. A búza ára erősen megugrott a tőzsdén, az Európai Unióban, de más környező országokban is az átlagosnál és a becsültnél alacso nyabb a búzatermés. A tavalyinál, de még az erre az évre vártnál is rosszabb az idei termés 7 Ma éjfélkor jár le a jelentkezési határidő a múlt év őszén indított agrárkár-enyhítési rendszerbe a tavasztól felajánlott új jelentkezési lehetőséget kihasználókkal együtt eddig 6856-an léptek be. A jelentkezők összesen 352 ezer hektárra kívánják érvényesíteni a rendszert, ennek döntő része szántó. A belépők 420 millió forint befizetését vállalták. Bár a határidő tegnap lejárt, ma éjfélig még elfogadják a jelentkezéseket. Az EU betiltotta a gyomirtó szert AZ EURÓPAI ELSŐFOKÚ bíróság betiltotta a paraquat hatóanyagú gyomirtó használatát, bírálva a vegyszer engedélyezéséről 2003-ban döntő Európai Bizottságot is. A paraquatot, ami elsősorban Gramoxone néven ismert, több mint tíz tagállam - köztük korábban Magyarország is betiltotta. Kevesebb a zöldség és a gyümölcs A magyar konzerv- és hűtőipari szakszövetség közlése szerint a tavalyi 477 ezer tonnával szemben idén 405 ezer tonna zöldséget és gyümölcsöt dolgoznak fel. A nyersanyag átlagára kilónként 42-ről 46 forintra emelkedett. Csökkenő forgalom a cukorüzletágban az osztrák-német tulajdonú, nálunk is több cégben érdekelt Agrana-csoport árbevétele 5, üzemi eredménye 20 százalékkal csökkent az első negyedévben. Kevesebb alapanyaghoz jutnak Elvonhatják a támogatást, ha nincs adatszolgáltatás Az agrár- és vidékfejlesztési támogatásban (AVOP, SAPARD) részesült gazdálkodók csaknem fele nem tesz eleget adatszolgáltatási kötelezettségének - közölte lapunkkal Varga Sándor, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) sajtóreferense. Az éves jelentéseket május 31-éig kellett beküldeni, ám június végén is csak 55-57 százalékos volt a teljesítés. Tavaly országosan mintegy 6800 pályázó szerzett jogosultságot ezekre a támogatásokra, amelyeket az EU és a magyar költségvetés közösen finanszíroz. Eddig 142 milliárd forintot fizetett ki az MVH. Ám a szerződésekben az is benne áll, hogy az ellenőrzéshez szükséges információkról öt évig adatszolgáltatási kötelezettsége van a kedvezményezettnek. Az ellenőrzések azt mutatják, sok a gond, az adatszolgáltatás elmulasztása is tovább bonyolítja a helyzetet. Márpedig, ha a kedvezményezettek nem tesznek eleget kötelezettségüknek, az MVH el is állhat a támogatási szerződéstől, ami a pénz visszakövetelését vonja maga után. A rendszeres jelentésen túl öt éven át eseti tájékoztatási kötelezettségük is lehet a gazdálkodóknak, ha az eredetihez képest másként valósítják meg a projektet. Erre indokolt esetben, a szerződés közös megegyezéssel történő módosításával lehet mód. ■