Tolnai Népújság, 2007. szeptember (18. évfolyam, 204-228. szám)

2007-09-11 / 212. szám

10 fiatallaB keresték a szekszárdi borokat a fesztiválon­ ­ Idén már sokan keresték a szekszárdi borokat „A Bor­­fesztivál” elnevezésű fővárosi rendezvényen - tudtuk meg Szikszai Pétertől, a Szekszár­di Hegyközség munkatársá­tól. A Budai Várban rende­zett, ötnapos, nagyszabású programon mintegy húsz szekszárdi termelő, gyakorla­tilag a borvidék színe-java mutatta be borait. A talajelőkészítésnek kedvezett az eső Az utóbbi napok esői során a megyében 10-25 millimé­ter körüli csapadék hullott - mondta érdeklődésünkre dr. Vörös Géza, a megyei nö­vény- és talajvédelmi igazga­tóság vezetője. A lábon álló növényeknek már nem hasz­nált az eső, és a vele érkező hideg és erős szél. Az őszi vetések előtti talajelőkészíté­si munkákhoz viszont ked­vező volt a csapadék. A nyúltartás sem kifizetődő, drága a táp A házinyúl 240 forintos felvá­sárlási ára nem fedezi az ön­költséget sem - írja a Föld cí­mű mezőgazdasági havilap. A hízótáp kilója hetven fo­rint, egy kiló hús előállításá­­hoz három kiló táp szüksé­ges, ami 210 forint. Emellett gondoskodni kell a betegsé­gek megelőzéséről, az álla­tok oltásáról. Az országban a korábbi három helyett már csak két vágóhíd dolgozik. Tanácskoznak a vízitársulatokról A Tolna Megyei mezőgazda­­sági termelők szövetsége szakmai tanácskozást ren­dez a vízitársulatokról. A csütörtökön tartandó érte­kezleten a megye mindkét vízitársulata, a Szekszárd­­paksi és a Kapos-Koppány­­menti szervezet képviselői is jelen lesznek. Feloldotta a tűzgyújtási tilalmat a minisztérium Szombattól feloldotta az er­dőkre és az erdők melletti területekre június 20-tól el­rendelt általános tűzgyújtási tilalmat a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Miniszté­rium. Egyben felhívták a la­kosság és a kirándulók fi­gyelmét, hogy az erdőben tüzet gyújtani csak a kijelölt és kiépített tűzrakó helyen, szélcsendes időben szabad. @ TOVÁBBI HÍREK: www.tolnainefdjsag.hu Drágult a táp, így a tenyésztés is Hajlanak az energianádra lehetőség Kulcskérdés a telepítés finanszírozásának megoldása Bár akadnak még kérdő­jelek az energianád ter­mesztésével kapcsolat­ban, Tolna megyében is egyre többen látnak ben­ne fantáziát. Steinbach Zsolt Az energianád egyike azoknak az energianövényeknek, ame­lyek megújuló energiaforrások­ként alkalmasak az úgynevezett fosszilis energiahordozók (szén, kőolaj, földgáz) részbeni kivál­tására, egyben a globális felme­legedést okozó gázok kibocsátá­sának csökkentésére. Tolna megyében ez évben kez­dődött a tatai energianád széle­sebb körben történő megismer­tetése. A budapesti székhelyű Nád MPS-H Kft. területi képvise­lője, Dévai Dénes tavasszal elő­adásokat, a nyáron pedig két szakmai utat szervezett a Tatai Parképítő Zrt.-hez. A bemutató területen mintegy huszonöt Tol­na megyei résztvevő, gyakorló gazdák és polgármesterek néz­hették meg a különböző korú energianád-ültetvényeket. Mások mellett Loparics Pál, gerjeni családi gazdálkodót is meggyőzték a látottak, hallot­tak. Mint fogalmazott, nem tud kifogást sem a növény termesz­tésével, sem a benne rejlő jövő­beni lehetőségekkel kapcsolat­ban. Az ültetvény telepítésének finanszírozását viszont problé­másnak tartja. A telepítés hek­táronként 800 ezer forint körül van. Ez nem olcsó, még úgy sem, hogy az állami támogatás összessé­gében háromszázezer forint hektáronként. Loparics Pál sze­rint ekkora rizikót nem tudnak vállalni a gazdák. Nem beszél­ve arról, hogy vannak, akik ko­rábban az energiafűvel úgy­mond befürödtek, mivel egy idő után nem vették át tőlük az árut. A gerjeni szakember sze­rint a termeltetőnek kellene fel­vennie a telepítéshez szükséges hitelt, illetve esetleg a gépek be­szerzésében is segítséget kelle­ne nyújtania a gazdáknak. Le­szögezte: ha a pénzügyi feltéte­lek adottak lesznek, ő húsz hek­táron azonnal tele­pít energianádat. Cseh László, a Mözsi Mezőgazda­­sági Szövetkezet ag­­ronómusa jóval óvatosabb. Mint mondta, a tatai bemutató terüle­ten jó minőségű, huszonöt aranykoronás földeken szépen terem az energianád. Ilyen he­lyen azonban más növénykultú­ra is nagy termést ad. A szakem­ber szerint jó lenne látni, mit tud az energianád a silányabb területeken. Szerinte a betakarí­tás módja sem tisztázott. Tudo­mása szerint ma nincs erre al­kalmas gép Magyarországon. Mindazonáltal a mözsi szövet­kezet nem vetette el az energia­nád termesztését. A gazdálkodók felvetéseivel kapcsolatban dr. Lévay Tibor, a Nád MPS-H Kft. kereskedelmi igazgatója lapunknak elmondta: igen előrehaladott tárgyalásban vannak egy bankkal, amely vár­hatóan a telepítés teljes költségé­nek 60 százalékét finanszírozza majd. A hitel jelentős része mö­gött a hitelgarancia biztosító, il­letve az állam garanciája áll. Dr. Lévay Tibor szerint a gazdákra így hektáronként mintegy 250 ezer forintnyi befektetés hárul, ami más növénykultúrák esetén is hasonló összeg. A kereskedelmi igazgató a földdel kapcsolatos felvetésre el­mondta: az energianád tíz arany­koronás minőségtől tudja produ­kálni azt a termést, ami a tatai te­lepen látható. A betakarítás nem jelent gondot. Mint mondta, a növényt hagyományos kombájn­nal le lehet vágni. A nagymére­tű bálák készítéséhez pedig van már gép Magyarországon. ■ A telepítés 60 százalékát fi­nanszíroznák. Loparics Pál (balról) gerjeni családi gazdálkodó nézi a kukoricatermést Dévai Dénessel, a Nád MPS-H Kft. területi képviselőjével. Ők már üzletet kötöt­tek, s jövőre ezen a földön már energianád terem. A Nád MPS-H Kft. várja további megrendelőit a jövő növényével, a tatai náddal. Címük: 1113 Buda­pest, Bartók Béla út 152/H. Telefon: 06-1-371-1692, fax: 06-1-371-1693. Dévai Dénes területi képviselő mobiltelefonszáma: 06-20-7724-512 j f GAZDASÁGI TÜKÖR TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2007. SZEPTEMBER 11, KEDD Nád létére jól tűri a szárazságot is a növény az energianád jó tulajdonsá­gai között szerepel, hogy a nö­vény kiválóan bírja a szélsősé­ges időjárást, a forróságot, vagy akár a mínusz harminc fokot. Jól tűri a szárazságot is. Megterem a kevésbé jó földe­ken, a vadak nem fogyasztják. Telepítése után két évig gon­doskodást kíván, utána azon­ban szinte nem igényel ápo­lást. Nincs jelentős kórokozója és kártevője, a termőre fordult ültetvény­ről 20-40 tonna termést lehet betakarítani hektáronként, akár húsz éven át. Egy tonna ára jelenleg 8 ezer forint. Közösen vezetik el a vizet díj Orvosolják a téves értesítés miatti problémát - Az érintettek nem örülnek, hogy érdekeltségi hozzájárulást kell fizetniük, ám túlnyomó többségükben eleget tesznek kö­telezettségüknek - mondta ér­deklődésünkre Tóth István, a Szekszárd-Paksi Vízitársulat el­nöke. Idén májusban döntött úgy a vízitársulat, hogy a teljes műkö­dési területre kiterjeszti az érde­keltségi hozzájárulás megfizeté­sét. Ez alapján nemcsak a vízfo­lyások közelében fekvő földek gazdáinak kell a hozzájárulást fizetniük, hanem a szolidaritás elve és a jogszabályok alapján a vízfolyásoktól távol levőknek is. A tarifa szántó esetében bruttó 720 forint hektáronként, rét-le­gelő esetében pedig 360 forint. A díj ellenében a vízitársulatnak jó karban kell tartania a terüle­ten levő vízfolyásokat. Az elnök felhívta a figyelmet arra: amen­­­nyiben nem lenne vízitársulat, a jegyzők szednék be a díjat köz­célú érdekeltségi hozzájárulás­ként. Ekkor a mostani tarifák nagyjából négyszeresét kellene befizetni. Tóth István elmondta: egy-két hónapon belül vala­mennyi érintett megkapja az ér­tesítést a fizetési kötelezettség­ről. A vízitársulat csak a földek tulajdonosainak elérhetőségét ismeri, ám a hozzájárulást a használónak kell üzenni. Az elté­résből adódó problémákat azon­ban orvosolják. ■ K. S. Tóth István, a vízitársulat elnöke SAATEN HUM­ON HIRDETÉS HŐGYÉSZI AGROKÉMIAI KFT. QUERON őszi búza vetőmag A teljesítmény és minőség kiváló összhangja Hivatalos forgalmazó: Hőgy­eszi Agrokémiai Kft 7192 Szakoly Bartók B. u. 500. Tel: 74/488-343, 488-344, 30/993-1947 Befizetések és bevallások Szeptember 12-ig be kell fi­zetni: a munkáltató, illetve a kifizető által levont szja­­előleget, különadó-előleget; a külföldi személytől levont adót; a vállalkozói járulékot; az egészségügyi hozzájáru­lást; a START kártyával ren­delkezőkre vonatkozó 15-25 százalékos kötelezettséget; az egyszerűsített köztehervi­selési hozzájárulást; a mun­káltató illetve kifizető által levont, fizetett járulékot (tag­díj, tagdíj kiegészítés); a Tbj. 4.§ b. pontja szerinti egyéni vállalkozó által fizetendő já­rulékot; társas vállalkozás által fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulékot; a ma­gánszemély által a Tbj. 39. § (2­) bekezdése szerinti egészségügyi szolgáltatási járulékot; a munkaadói és a munkavállalói járulékot. Szeptember 12-ig kell meg­tenni az Art. 31. § (2) bekez­dése szerinti havi bevallást a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adóról, járulé­kokról, tagdíjakról és egyéb adókról szóló bevallást; az Art. 31. § (2) bekezdése sze­rint az egyéni vállalkozó be­vallását a saját személyére vonatkozó járulékokról, hoz­zájárulásokról és egyéb ada­tokról. Nyomot hagyott a kukoricában a bogár, az aszály Összességében hektáronkénti négy-öt tonnás idei kukorica termésátlagot becsül Tolna me­gyében a gabonatermesztők megyei választmányának elnö­ke. Varga András elmondta: szeptember elején megkezdő­dött a kukorica betakarítása, az elsőként levágott kukoricatáb­lákon látszik, hogy a kukorica­­bogár és az aszály megtette a hatását. Ezt mutatják a mosta­ni két-három tonna körüli hek­táronkénti terméseredmények. A kukoricaszemek víztartalma csupán 13-14 százalék, lénye­gében a tárolási nedvességtar­talom szintjén van. ■ Idén legfeljebb négy-öt tonna lehet az átlag­termés a kukoricából a megyében. Az elnök szerint általában azokon a területeken a legna­gyobb a gond, ahol a most beta­karítandó kukorica előtt is ku­koricát vetettek. Ahol más nö­vény előzte meg a tengerit, többnyire jobb terméseredmé­nyek várhatók. Varga András szerint a napraforgótermés is követi azokat a különbségeket, amelyek az egyébként minimá­lis csapadék eloszlásában meg­figyelhetőek voltak a megye kü­lönböző vidékein. Van, ahol kö­zel negyven mázsás termés volt, de akadt, ahol csupán ti­zenkét mázsát takarítottak be. A tavalyi és az idei év slágernö­vénye, a repce vetése szempont­jából viszont nagyon jól jött az utóbbi napok csapadékos időjá­rása. Az elnök úgy véli, az olaj­növény jó keléséhez biztosított a talaj nedvességtartalma. A ke­lés után pedig a fagykárok kivé­telével a repcét már úgymond jól kézben lehet tartani. ■ S. K. 11*

Next