Tolnai Népújság, 2009. szeptember (20. évfolyam, 204-229. szám)
2009-09-16 / 217. szám
4 2 HÍRSÁV Szakember segíthet a kőművesmunkákban murga Plusz egy embert foglalkoztathat e hónaptól a murgai önkormányzat a munkaügyi központ támogatásával. Az Út a munkába program kereteiben sajnos nem tudtak szakembert alkalmazni. Most pótolni fogják ezt a hiányt, hiszen két és fél hónapig egy kőműves végzi el a szakértelmet igénylő munkákat. (hé) Pályázati pénz nélkül építenek járdát simontornya Az önkormányzat saját forrásából több mint 3 millió forintot fordít a Temető utca 300 méteres szakaszán járda építésére. Az építésen több közmunkás dolgozik, ezzel is csökkentik a költségeket A munkálatok a befejezéshez közelednek, rövidesen használatba adják az elkészült részt. (ví) Víz-és csatornahálózat készül a pincesoron bölcske Ivóvíz- és szennyvízhálózat kiépítése kezdődik a Csorda úti pincesoron. A 170 présháztulajdonos több mint fele úgy határozott, az önkormányzattal társulva építik ki a hálózatot. Mint azt Kiss József polgármester elmondta, a kivitelezésre a legkedvezőbb ajánlatot a Duna-Víz Kft. adta. A két közműre szóló tulajdonosi hozzájárulás összege 200 ezer forint. (vm) TISZTELT OLVASÓINK! A lap előfizetésével, kézbesítésével kapcsolatos kérdéseikkel, problémáikkal keressék Dombóvár ügynökségvezetőjét: Lösch Ferenc 20/969-2015 Kiss József polgármester DOMBÓVÁR ÉS TÉRSÉGE TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2009. SZEPTEMBER 16., SZERDA Milliárdok csatornázásra pályázat Kurd 590 milliót nyert, és a többiek is bizakodnak A kurdi önkormányzat közel 590 millió forint pályázati támogatást nyert a szennyvízcsatorna-rendszer kiépítésére. A kistérségben több település hasonló pályázatának pozitív elbírálásában bízik. Rácz Tibor Néhány ezer forint híján 590 millió forint támogatást nyert el Kurd önkormányzata az Új Magyarország Fejlesztési Terv Dél-dunántúli Operatív Programján. A „Kistelepülések szennyvízkezelésének fejlesztése” című pályázatra 40 jelentkező közül 9 nyertest hirdettek. A kurdi szennyvízcsatornarendszer és szennyvíztisztító telep kiépítése több mint 655 millió forintba kerül. A településnek tíz százalékos önrészt kell a támogatáshoz hozzátennie. Szentpáli Árpádné polgármester óriási eredménynek tartja, hogy a falu elnyerte a támogatást. Kérdésünkre elmondta, a 10 százalékos önerőt a lakosság és az önkormányzat együttesen adta össze. A kurdiak háztartásonként 180 ezer forinttal járultak a fejlesztés költségeihez. Többen egyben fizették be az összeget, volt, aki élt a lakástakarékossági konstrukció lehetőségével, és akadtak olyanok is, akik negyedéves részletfizetést vállaltak. Az önkormányzat a közintézményekre eső részt fizette be - húzta alá a polgármester. Az Ifjúság utcában a munkát már elkezdték. A szennyvíz kezelését 6718 méter gerincvezeték, 3810 méter bekötővezeték, 7 darab szennyvíz átemelő, továbbá egy napi 120 köbméter kapacitású tisztítótelep végzi a jövőben. Összesen 446 ingatlant csatlakoztatnak a rendszerhez. Szentpáli Árpádné abban bízik, 2010 őszén már próbaüzemben működhet a rendszer. A kivitelezői munkát egy zalaegerszegi cég, a Szabadics Zrt nyerte el közbeszerzési pályázaton. A rendszer kiépülésével megszűnik a talaj terhelése, a felszín alatti vizek tisztábbak lesznek. A telepen megtisztított vizet a Középdunántúli Vízügyi Igazgatóság engedélyével a Kaposba engedik, a szennyvízhabot Dombóvárra szállíttatják, de a helyi gazdák is megvásárolhatják az önkormányzattól. Kitűnő tápanyagot jelenthet ugyanis a földeknek. - Abban is bízunk, hogy folytatódik a Dombóvár és Hőgyész közötti útszakasz felújítása, s addigra reméljük, a munka befejeződik -húzta alá Szentpáli Árpádné. A kistérségben Dombóvár és Attala önkormányzata együtt pályázott hasonló szennyvízkezelő rendszer kiépítésére. A Környezet és Energia Operatív Program első fordulóján már nyert tervezésre és előkészítésre 51 millió forintot a két település által létrehozott Dombóvár és Környéke Víziközmű Társulat. Beles Anita, a cég attalai ügyintézője elmondta, a második fordulós pályázatot december 1óig kell beadniuk. A beruházás költségei elérnék a 2,8 milliárd forintot, amelyhez a lakosságnak Attalán 342, Dombóváron mintegy 2400 háztartásnak ennek 15 százalékát, összesen körülbelül 420-450 millió forint önerőt kell adnia, háztartásonként 180 ezer forintot. Eredetileg Döbrököz is csatlakozni akart a pályázathoz, de nem lett meg a lakosság kétharmados támogatottsága. Szili Lajosné polgármester azt mondta, a falu saját víziközmű társulatának szervezése már folyamatban van, és ezzel akarnak csatlakozni a Dombóvár és Attala által létrehozott társulathoz. Reméli, hogy a pályázat beadási határidejére ez sikerül. ■ Háztartásonként 180 ezer a csatlakozás. Szentpáli Árpádné polgármester a kivitelező cég vezetőivel együtt dobta az első lapát földet a rendszer alapcsövére Képgaléria a TEOLhu hírportálon. Csikóstőttős félmilliárd forintra pályázott a közelmúltban nyújtott be pályázatot Csikóstőttős önkormányzata is. A lakosság 75 százaléka nyilatkozott úgy, hogy hozzájárul a fejlesztéshez. Azoknak a háztartásoknak, akik egy összegben fizetik ki, 165 ezer forintba kerül a hozzájárulás, akik részletfizetést kértek, hatvan hónapig havi 3 ezer forintot kell törleszteni. Pintér Szilárd polgármester kérdésünkre elmondta, az önkormányzati és a lakossági önerő a félmilliárd forintos beruházás tíz százalékát teszi ki. Hozzátette, bízik abban, hogy év végére kiderül, nyertesen szerepeltek-e, s ha igen, akkor 2010 végére be is fejezhetik a munkát. 4k Bazsonyi Arany idén is segítette a rászorulókat gyulaj A nehéz helyzetben élő gyulaji diákoknak nyújt segítséget ösztöndíj-támogatással Bazsonyi Arany festőművész. Dobos Károlyné, a település polgármestere elmondta, a festőnő tizenharmadik éve ajánlja fel a hátrányos helyzetű tanulóknak azt az összeget, ami a kárpótlással kapott földterületei bérbeadásából származik. A művésznő ajándékozási szerződést kötött a Gyulaiért Alapítvánnyal, aminek keretében 1996 óta minden ősszel édesanyja halálának emlékére ösztöndíj-kiosztó ünnepséget rendeznek. Az idei összejövetelt szombaton tartották a gyulaji polgármesteri hivatal Bazsonyi Arany dísztermében, ahol az alapítvány elnöke, Dr. Balipap Ferenc adta át a 400 ezer forintos támogatást a díjazottaknak. Személyenként 80 ezer forint összegű ösztöndíjban részesült Szőke László 7., Orsós Tamás, Orsós Vilmos és Lősz Tibor 6., valamint Orsós László 10. osztályos tanuló. Az ünnepségen a díjazottak megköszönték a támogatást, mely nemcsak nekik, de a családjuknak is nagy segítséget jelent. A programról a helyi iskola diákjai gondoskodtak. ■ M. Á. A finn egyetem professzora is előadást tartott Dombóvár A Dombóvári Művelődési Műhely legutóbbi ülésén a kerekasztalhoz csatlakozott egyéni alkotók, civil szervezetek és intézmények őszkezdő programjait tekintette át. Dr. Kriston-Vízi József társelnök elmondta, ez alkalommal a Dombóvárhoz is kötődő - meghívott vendégek: dr. Stettner Nóra, a Kaposvári Egyetem tanszékvezetője és Fenyvesi Kristóf, a Pécsi Kulturális Központ munkatársa (egyúttal a finn Jyväskyläi Egyetem doktorandusza) szóltak az Élményműhely elnevezésű projektről. A bemutató szervezőinek nem titkolt szándéka, hogy az egyre népszerűbb kreatív iskolanapok jövőre a három megye határán lévő tolnai város közösségeit is megmozgassák. ■ R. T. Az iszap veszélyezteti a Tüskei tó biológiai egyensúlyát időhiány A szakemberek szerint legkésőbb öt éven belül feltétlenül el kell végezni a horgásztó mederkotrását dombóvár Öt éven belül teljesen felborulhat a dombóvári Tüskei horgásztó biológiai egyensúlya a szakemberek szerint, ha nem távolítják el ez idő alatt a tó alján lerakodott iszapréteg legalább egy részét A témával legutóbbi ülésén a város képviselő-testülete is foglalkozott. Mint kiderült, három iszaptalanítással foglalkozó cégtől már kért az önkormányzat árajánlatokat a mederkotrásra, ám az állapotfelvételi tervek, valamint a kivitelezés költségei igen magasak, s Dombóvárnak jelenleg nincs annyi pénze, hogy a Tüskei tavat rendbehozassa. Végül úgy döntöttek, hogy készíttetnek a tó állapotáról egy környezeti hatástanulmányt, amely megállapítja, mekkora a baj. Tusnovics Jenő, a Dombóvári Városi Horgász Egyesület elnöke kérdésünkre megerősítette, valóban szükség lenne a közeljövőben a tó iszaptalanítására. Mint mondta, a fizikai mederkotrás vagy iszapszippantás a 32 hektáros vízfelületű tavon mintegy 80- 100 millió forintba kerülne. Egyesületük a biológiai iszaptalanításra is kért egy árajánlatot, ez a megoldás körülbelül 6-7 millió forintba kerülne. - A napokban részt vettem egy horgászati, halgazdasági konferencián Budapesten, ahol a tavak mederkotrása, iszaptalanítása is szóba került ilyen aszályos időkben, mint az idei év is volt eddig, megnő az algásodás veszélye, a kék alga megjelenése különösen nagy problémákat okozhat, mert a halak is elpusztulhatnak, így az időnk igen kevés - húzta alá Tusnovics Jenő. Mint mondta, az egyesület is azon van, hogy utánajárjon, mi a legjobb megoldás. Nemrég felvette a kapcsolatot a Műszaki Egyetem egyik docensével, akivel hamarosan személyesen is találkozik, hogy a segítségét kérhesse. A tóban rengeteg hal van, évente kilencmillió forint értékben telepítenek. Egyelőre átmeneti megoldásokkal próbálják óvni a tó élővilágát. Nyáron szivattyúkkal forgatták a vizet, úgy levegőztettek, s nemrég vásároltak két oxigéndúsító, vízforgató berendezést is, amikkel csupán egy baj van: hogy villannyal működnek. Ezek az eszközök egy óra alatt több mint két kiló oldott oxigént visznek be a vízbe. Ám ahhoz, hogy a tó minden részén bevethessék őket, még nagyobb teljesítményű aggregátorokat is vásárolniuk kell. Az elnök kiemelte, igen fontos az egyesületnek és a városnak is, hogy a Tüskei tó biológiai egyensúlya továbbra is fennmaradjon, hiszen az egyesület létszáma 900 körül van, s emellett még vendéghorgászok is járnak a vízhez szép számmal. A napijegyekből a múlt évben körülbelül 3 millió forint bevételük volt. ■ Rácz T. Sokak által kedvelt horgászhely a dombóvári Tüskei tó