Tolnai Népújság, 2012. január (23. évfolyam, 1-26. szám)

2012-01-14 / 12. szám

2 SMOTT M Tűzifát igényelhetnek a rászorulók Hőgyészen hőgyész Egy köbméter da­rabolt tűzifát kaphatnak a rászoruló igénylők az ön­­kormányzat jóvoltából Hőgyészen - így döntött nemrégiben a képviselő­­testület. Botta György pol­gármester elmondta, azok igényelhetik ezt a fajta tá­mogatást, akiknél a csa­ládban az egy főre eső jö­vedelem kevesebb 40 ezer forintnál, illetve nincs tar­tozásuk a település felé. Ha túl sok igénylő lesz, akkor tovább kell mérle­gelniük, s a szociális hely­zetet is figyelembe véve dönthet a testület. A köz­munkások által önkor­mányzati területeken ta­valy kitermelt fát fordítják erre a célra. (hé) Önzetlen adakozók okoztak örömet szekszárd A látássérültek megyei egyesületének kö­zel 1500 tagja részesült ka­rácsonyi ajándékban az ön­zetlen adakozók révén. Mint azt Kovács Lászlóné, a megyei egyesület elnöke el­mondta, közintézmények, iskolák, cégek, vállalkozá­sok és magánszemélyek küldtek ajándékot, illetve anyagi felajánlást kará­csonyra. A megyei szerve­zet nagyon hálás az önzet­len adományozóknak, akik lehetővé tették, hogy ilyen módon azok is ajándékhoz jussanak, akiknek máskép­pen ez nem sikerülhetett volna. (vm) Pályáznak a szeméttelep felszámolására pincehely Az önkormány­zat több más településhez hasonlóan csatlakozott az Alisca Terra Hulladékgaz­dálkodási Társuláshoz. Kö­zösen nyújtanak be pályá­zatot a községekben, váro­sokban található, most már használaton kívüli szeméttelepek rekultiváci­ójára, felszámolására. Herdics Béla, Pincehely polgármestere elmondta, hogy a településen ennek a munkának az elvégzése 30 millió forint körüli ös­­­szegbe kerül. (vl) TISZTELT OLVASÓINK! A lap előfizetésével, kézbesítésé­vel kapcsolatos kérdéseikkel, problémáikkal keressék Szekszárd és Tolna ügynökségvezetőit. Szekszárd: Szabóné Rózsás Éva _________20/561-03-09 Tolna: Stephaich Tamás 20/460-63-55 Továbbiak a TEO.hu hírportálon Herdics Béla polgármester SZEKSZÁRD Értékes útravalóval látta el Papp Lajos szívsebész a szekszárdi Garay János Gimnázium diákjait. A professzor előadásán hi­vatás, tudás, hit és em­berség kérdései egyaránt szerepeltek. Munkatársunktól TUDÁS, LÉLEK, SZELLEM - A középkorban egyetemnek csak azt az intézményt nevezték, ahol együtt oktatták a filozófiát, az asztrológiát és a teológiát. Ha a teológia hiányzott a sorból, ak­kor azt az intézményt csak aka­démiának hívták. Ha az asztroló­gia is hiányzott, akkor pedig csak főiskolának. Az egyetemes tudás az univerzum tudása, valamint a lélek, szellem tudása nélkül na­gyon illékony. Ma ebben az infor­mációrobbanásos világban igen fontos az, hogy a diákoknak olyan tanáraik legyenek, akik irányt, fényt, csillagot mutatnak. Azt, hogy merre kell menni. A szakmai tudás rendkívül sérülé­keny, hiszen szinte naponta vál­tozik meg objektív tudásunk tar­tama. De ha összefüggéseket ta­nítunk, akkor az éppen aktuali­tását vesztett láncszemeket a di­ák könnyen tudja pótolni. MUNKA MINT ÖRÖM - Egykoron nagyon kemény sze­lekció előzte meg az egyetemre való bekerülést Ma írásbeli tesz­tekkel lehet bejutni, holott a szó­beli vizsga olyan eszköz, mely megmutatja, hogy a diák egyálta­lán alkalmas-e a kiválasztott pá­lyára. Hiába akar valaki orvos len­ni, ha képtelen elviselni a halált, a fájdalmat, a szagokat... Milyen borzasztó, ha ezek a hiányossá­gok egyetem után vagy egyetem közben derülnek ki. Mennyire más, ha valaki hivatást gyakorol és aszerint tanul: ha valaki nem így tesz, annak szenvedés a mun­kája. Életünk nagy részét munká­val, tevékenységgel, cselekvéssel töltjük. Miért ne adhatna örömöt az, amit teszünk? Megpróbálok az érettségi-felvételi előtt álló gim­nazistáknak olyan indíttatást ad­ni, hogy abból kiderüljön: mire koncentráljanak az egyetemen, milyen technikát alkalmazzanak, milyen félelmeket győzzenek le. FIATALOK EGYKOR ÉS MOST - Mi azt mondjuk, hogy ezek a mai diákok mások, mint mi vol­tunk ilyen idős korunkban. Va­lójában nem erről van szó: mi öregedtünk meg, mi felejtettük el, hogy milyenek voltunk fiatal­ként. Ezek a fiatalok ugyan­olyanok, mint amilyenek mi vol­tunk egykoron. Nyitott szívű, nyitott tekintetű, nagyon értel­mes, jó gyermekek, akikből ezt a jót kell kihozni. Nem szabad a saját fájdalmainkat kivetíteni rá­juk, és nem szabad felettük íté­letet mondani. Nekünk, idősebb korosztálynak is segítséget je­lent, hogy látjuk a mai fiatalok életét, és visszaemlékezhetünk negyven év előtti önmagunkra. Tehát nemcsak ők, a fiatalok ta­nulnak tőlem, hanem én is fo­lyamatosan tanulok tőlük! GYÉMÁNT, CSISZOLVA ÉS METSZVE - Manapság óriási információrob­banás közepette élünk. Éppen ezért értékelődik fel a tanár szere­pe, mert a pedagógus képes segí­teni az eligazodásban. Másképp ebben a hatalmas információtö­megben elvesznének a gyerekek. A jó tanár felbecsülhetetlen segít­séget képes nyújtani a jelenlegi generációnak, ezért is külön öröm számomra, hogy a szekszárdi Garay János Gimnázium képes a csiszolatlan gyémántokat megta­lálni, és csiszolgatni ezeket a leen­dő drágaköveket. Sőt, akkor lesz ebből a különös ásványból csillo­gó gyémánt, ha metszegetjük is, azaz leszedjük a hibás részeket. Ez a munka zajlik a gimnázi­umban, mely Szekszárd pályá­zatának eredményeként a közel­jövőben rendelkezni fog egy kor­szerű közoktatási laboratórium­mal. Nem csak saját, de a kör­nyék, a megye, a régió fiataljai­nak épülésére is. TÁMOP­ 3.1.3 10/2 201(MX)11 Hevesy György Természettudományos Projekt J PROMÓCIÓ Útravalót kaptak a diákok előadás Papp Lajos professzor elismerően szólt a laboratóriumról Papp Lajos szívsebész. A professzor a napokban a Garay János Gimnázium dísztermében tartott előadást Irigylésre méltó lehetőséget kínál a labor A Hevesy György Természettu­dományos Projekt részeként rövidesen működni fog a gim­náziumban az a labor, mely maradéktalanul alkalmas a természettudományos oktatás­hoz kapcsolódó, elsősorban kémia, fizika, biológia és in­tegrált természettudományos kísérletek és mérések elvégzé­sére. - Az itt tanuló, a labora­tórium kínálatával élő fiata­lok - fejezte ki meggyőződését Papp Lajos - nemhogy sem­miben sem maradnak le Bu­dapesttől, de egyenesen jobb helyzetbe kerülnek fővárosi kortársaikhoz képest. Nemzeti Fejlesztési Ügynökség www.ujszechenyiterv.gov.hu 06 60 638 638 MAGYARORSZÁG MEGÚJUL I a 2012. JANUÁR 14., SZOMBAT Szekszárdon és környékén kevesebb volt a baleset szekszárd Jelentősen csökkent az elmúlt évben a sérüléses bal­esetek száma - hangzott el a vá­rosi baleset-megelőzési bizott­ság csütörtöki ülésén. Az okok között szerepel a biztonságo­sabb járműpark, valamint az, hogy a közlekedők használják a passzív biztonsági eszközöket. Dr. Varga Péter ezredes, a me­gyeszékhely rendőrkapitánya ismertette az elmúlt év eredmé­nyeit. Sikerült visszaszorítani az ittas vezetést is, amit jól mutat, hogy 113-ról 36-ra csökkent a szabálysértési eljárások száma. A személyi sérüléses balesetek 13 százalékában volt ittas an­nak okozója. A megyei átlag 12,5 százalék. Az ülésen bemu­tatkozott Molnár Zoltán rendőr főhadnagy, a Közlekedésrendé­szeti Osztály megbízott vezetője. Elődje, Bolvári János nyugdíjba vonult. ■ 1.1: A balesetek alakulása 2010 2011 Halálos 7­5 Súlyos _______33 29 Könnyű________67_______55 FORRÁS: SZAK Az eső kivédhető, de a por­ló már gondokat okozhat Téli álomba merült a megyeszék­hely két emblematikus épülete, a művészetek háza és a művelő­dési ház. Mindkettő az átalakítás befejezésére vár, de ez a munka jelenleg szünetel. Kerekes Lász­ló, a Városfejlesztési Kft. ügyve­zető igazgatója elmondta, hogy a két létesítmény közül a művé­szetek háza van jobb állapotban. - A Babits Mihály Művelődé­si Házban sajnos a logikának el­lentmondó kivitelezéssel szem­besültünk - mondta. - Ez az oka annak, hogy például hiányzik a moziterem alatti pinceszint ala­pozása, vízszigetelése. Szivat­­­tyúzni kell a talajvizet, állandó a fagyveszély. A téliesítésben gondot okoz, hogy az épület bizonyos részei majdhogynem egy sajthoz hason­lítanak. Kerekes László hozzátet­te, hogy az eső még kivédhető, de a szélben szálló porhó - ha lesz - gondokat okozhat. ■ Sz. Á. Könyv született a Bartina elmúlt negyvenöt évéről néptánc Az együttes időtálló értékekkel gyarapította és gyarapítja nagy családjának összes tagját Negyvenöt éves fennállása alatt első alkalommal született könyv a szekszárdi Bartináról. A tánc az életünk - A szekszárdi Bartina Néptánc Közhasznú Egyesület története 1966-2011 címet vise­lő kötetet Nyemcsokné Kárpáti Katalin jegyzi. Talán monda­nunk sem kell, a szerző maga is martinás, immár huszonöt esz­tendős táncos múltat mondhat magáénak a csapatban. - A Táncművészeti Főiskola el­végzésekor, 2008-ban írtam azt a szakdolgozatot, mely alapvetően az együttesnél alkalmazott peda­gógiai, oktatási módszerekről szólt - mondta el lapunknak Nyemcsokné Kárpáti Katalin. - Ez jelentette az alapot, amire később építhettem. A kutatást, a dokumentumok feltárását, az írásbeli és szóbeli adatgyűjtést ugyanis nem hagytam abba: fel­kerestem az ősbartinásokat, mindenekelőtt Szabadi Mihályt, Matókné Kaposi Juliannát és másokat is. Valamennyien sokat segítettek abban, hogy szakdol­gozatom könyv alakot ölthetett. Közel három évet vett igénybe az a munka, melynek eredménye egy 175 oldalas, 130 fotót tartal­mazó, a kezdetektől napjainkig áttekintést nyújtó, az alapítókat, az oktatókat, a kísérőzenekaro­kat, a koreográfiákat bemutató, a táborozásokról és nem utolsósor­ban a táncosokról információkat tartalmazó, élménybeszámolók­kal színesített kötet. Megtudjuk azt is, hogy fennállása óta a Bartina nem kevesebb mint 35 országban öregbítette Szekszárd, ezáltal a megye és az ország jó hí­rét. A szerző végezetül egy fontos tanulságot is megosztott velünk. - Akár a régieket kérdeztem, akár az újakat, egyvalamiben maradéktalanul azonos állás­ponton voltak. Valamennyien hangsúlyozták azt az értékköz­vetítést, mely a Bartina sajátja. Azaz, változhat a világ, mikép­pen óriási mértékben meg is vál­tozott az elmúlt negyvenöt év­ben, de a Bartina képes volt és képes lesz időtálló értékekkel gyarapítani családjának összes tagját. ■ Szeri Á: Nyemcsokné Kárpáti Katalin és a Bartináról nemrég megjelent kötet *

Next