Tolnai Népújság, 2012. szeptember (23. évfolyam, 205-229. szám)

2012-09-16 / 35. szám, Vasárnapi Tolnai Népújság

2 Új főigazgatója van az Információs Hivatalnak kinevezte Pásztor Istvánt az Információs Hivatal új főigazgatójává Orbán Viktor kormányfő. Pásztor István a szervezet élén Pető Tibort váltja. Pásztor István dan­dártábornok kijelölésénél - aki a katonai elhárításnál dolgozott felkéréséig - fontos szempont volt, hogy elhárítói munkáját a rendszerváltozás után kezdte. Gumilövedékkel lőttek egy fiúra Zuglóban négyen támadtak rá egy zuglói szórakozóhelyen egy 18 éves fiatalemberre szombatra virradóra a fővá­rosban. A támadók fegyver­utánzatokkal, feltehetően gumilövedékkel többször rá is lőttek a fiúra. A rend­őrség honlapjára feltett köz­lemény szerint egy zuglói szórakozóhelyen kötött bele négy férfi a fiatalemberbe. Egyikük odament hozzá, ar­cul ütötte, majd elővett egy fegyverutánzatot, amellyel rálőtt. Fénymásolt pénzzel fizettek a diákok egy ezer és egy ötszáz fo­rintost fénymásolt le két általános iskolás fiú a Ko­­márom-Esztergom megyei Ácson, majd rávették két tár­sukat, hogy azzal fizessenek az iskolabüfében. Az egyik fiú édesanyja pénztárcájából vett ki egy 500 és egy 1000 forintos bankjegyet, társával mindkettőt fénymásolta, és összegyűrte, hogy valódibb­nak tűnjön. Ezután megkér­ték két iskolatársukat, hogy vásároljanak vele az iskolai büfében. A négy gyerek el­len nem indul eljárás, mivel még egyikük sem töltötte be a 14. életévét. 100 ezer költő a változásért költők, performerek, dalköl­tők, slamköltők és zenészek verselnek szeptember 29-én a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeumban a 100 ezer költő a változásért című rendez­vényen. Ezen a napon a világ több mint 115 országában mintegy 700 költészeti ese­ményt rendeznek. Működésben a lex Biszku megtorlás A büntetést az elkövetéskor hatályos jog alapján kell megállapítani Több emberen elkövetett, emberöléssel megvalósított háborús bűntett miatt őri­zetbe vették Biszku Bélát az 1956-os eseményeket követő két sortűzzel összefüggés­ben. Ács György Navracsics Tibor szerint nem értjük meg Európa XX. századi történelmét, ha csak a második világháború eseményeire kon­centrálunk, és a szocializmus alatt elkövetett bűnöket nem tartjuk fontosnak. A miniszter­elnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter véle­ményével szemben több szak­értő szerint a Biszku-ügy csak arra jó, hogy összemossák a Rákosi- majd a Kádár-kor tör­vénytelenségeit a náci-nyilas bűnökkel. Navracsics szerint jelenleg is találkozhatunk olyan embe­rekkel, akik működtették vala­melyik totalitárius rendszert, akik nagy valószínűséggel másokat az életüktől megfosz­tottak. Itt él közöttünk a múlt, itt vannak a túlélők, és sok esetben itt vannak a tettesek is. Olyannyira, hogy Biszku Bé­lát - akit Ibolya Tibor főügyész az 1956-os forradalmat követő megtorlások fő irányítójának és felelősének nevezett - két, az 1956-os eseményeket követő sortűzzel, a budapesti Nyugati téri és a salgótarjáni sortűzzel összefüggésben is gyanítják. Ezért a bűncselekményért élet­fogytig tartó szabadságvesztés is kiszabható, igaz, ez a 91 éves Biszku esetében csak szimbo­likus jelentőségű. Ibolya Tibor szerint az MSZMP Ideiglenes Intézőbizottságának valamen­­­nyi tagja gyanúsítható lenne ezzel a bűncselekménnyel, de már csak Biszku Béla él közü­lük. Az MSZMP Ideiglenes Intéző­bizottsága 1956. november 21- én tartott ülésének napirendjén a karhatalom megszervezése szerepelt, az ülésen Biszku Bé­la is jelen volt, és megszavazta azt a két határozatot, amelyek közül az egyik Földes László hadseregbe történő delegálá­sáról, továbbá arról szólt, hogy „egyes gócokat erőteljesebben kell karhatalommal védeni”. Az ügyészségnek a sajtó szá­mára átadott sajtóanyaga sze­rint Biszku Béla az MSZMP Ideiglenes Központi Vezetősé­gének ülésén 1956. december 3-án többek között azt mond­ta: „egyetértek azzal, hogy a munkástanácsokkal szemben olyan politikát kell vinni, hogy a tulajdonképpeni feladatokra kell irányítani a figyelmet, de ezt karhatalmi, rendőrségi fel­lépés nélkül nem lehet sikere­sen megoldani, mert az utóbbi napok azt mutatják, hogy mi­vel ilyen fellépés nem volt, az ellenforradalmi nyomás rajtuk keresztül erősödött”. Az MSZMP Ideiglenes In­tézőbizottsága által irányított karhatalom vezetősége, a Ka­tonai Tanács 1956. december 4-én ült össze, amelyen többek között meghatározták, hogy az ellenséggel szemben hatá­rozottan fel kell lépni, továbbá gyorsan és kegyetlenül le kell számolni velük. Ezután következtek a karha­talmi alakulatok által a polgá­ri lakosságra leadott sortüzek, köztük az 1956. december 6-án a fővárosi Nyugati téren történt vörös zászlós tüntetésen és de­cember 8-án Salgótarjánban. Az ügyészség szerint az MSZMP Ideiglenes Intézőbi­zottsága - amelynek Biszku Béla döntési joggal rendelkező tagja volt - közvetlenül irá­nyította a karhatalom operatív vezetőtestületét, a Katonai Ta­nácsot, feladatokat határozott meg, és célokat tűzött ki neki, amelyeket a karhatalmi erők végrehajtottak. Biszku Béla ezzel a hatóság szerint rábírta a karhatalmi erőket a háborús bűntettek elkövetésére, vala­mint társaival ezekre a bűncse­lekményekre szövetkezett. „Talán a történészek kon­szenzusban vannak azt ille­tően, hogy az 1956-ot követő megtorlásokban Biszku Béla mint belügyminiszter befolyá­solta az igazságszolgáltatást, és konkrét büntetőeljárásokban is szerepe volt, gy. azonban,az ezen nyomozás tárgya szerint még a megalapozta „gyanút nei­^éri el” - fogalmazott a főügyész. Hozzátette ugyanakkor: ne­hezen bizonyíthatóak ezek a bűncselekmények, de „nem tet­tünk le arról (...), hogy ezen cse­lekményeket is bizonyítani tud­juk Biszku Bélával szemben”. A nemzetközi egyezmények alapján már 1994-ben eljárást indíthattak volna Biszku Béla ellen az 1956-os salgótarjáni sortűz ügyében. A sortüzekről szóló dokumentumokat törté­nész szakértők már többször benyújtották a bíróságnak. Az pontosan nem dokumentált, hogy attól az Ideiglenes Intéző­bizottságtól, amelynek Bisz­ku Béla is tagja volt, hogyan jutottak parancsok a Katonai Tanácshoz. Egyelőre nem lehet tudni, minek alapján indítottak most eljárást Biszku Béla ellen. 1970. november 23-án Fock Jenő kormányfő beszél az MSZMP X. Kongresszusán. Mellette Kádár János, Leonyid Iljics Brezsnyev és Biszku Béla. i Az emberiesség elleni bűncselekmény nem évül el az országgyűlés 2011. decem­ber 30-án 290 igen szavazattal egyhangúlag fogadta el azt a törvényt, amely rögzíti: a nürn­bergi katonai törvényszék alap­okmányában meghatározott emberiesség elleni bűncselek­mények nem évülnek el, bünte­tésüket pedig az elkövetéskor hatályos jog alapján kell meg­állapítani; e törvénnyel vonhat­ják felelősségre az 1956-os for­radalmat követő megtorlások politikai megrendelőit és végre­hajtóit. A lex Biszkuként is em­legetett jogszabály hatályba lé­pése után, 2012. február 14-én a Jobbik feljelentette a legfőbb ügyésznél Biszku Bélát az 1956- os forradalmat követő megtorlá­sokban vállalt szerepe miatt fel­bujtóként szándékos emberölés, súlyos testi sértés, kényszerval­latás és jogellenes fogva tartás, elkövetőként pedig bűnpártolás, hűtlenség és felségsértés -je­lenleg hazaárulás - bűncselek­ményének gyanúja miatt. Ma lesz a Nemzeti Vágta döntője lovas fesztivál Már az első napon jó hangulat és telt ház volt Már első óráiban rengeteg láto­gatót vonzott a fővárosi Hősök terére az ötödik évfordulóját ünneplő, már hagyományos­nak számító lovas rendezvény, a Nemzeti Vágta. A ragyogó napsütésben nem­csak a lelátók, de az „Ország­konyha” és a „Vágta” korzó te­rülete is megtelt érdeklődőkkel. A Műcsarnok mellett berende­zett „Országkonyhán” libamá­jat, libacombot kóstolhatnak a látogatók, de választhatnak mangalicából, szürkemarhából, kacsából készült ételeket, és a szervezők gondoltak a folyami és tavi halak kedvelőire is. Nem maradhatnak el termé­szetesen a tradicionális ma­gyar édességek, a rétes és a kürtőskalács sem. A hazai bo­rok és pálinkák termelői is sa­ját standdal mutatkoznak be az „Országkonyhán”. Az 56-osok terén kapott he­lyet a „Városok faluja” korzó, ahol a Nemzeti Vágtán verseny­ző települések mutatkozhatnak be. Szombaton, kora délután falvakat, városokat képviselő néptáncos fiatalok keltettek jó hangulatot a táncukkal. A korzón kézművesek áru­sították termékeiket, és bemu­tatkoztak a lovasszakmához és a lovassporthoz kötődő esz­­közöket kínáló üzletek és vál­­­­lalkozások is. A döntőket ma­­ tartják. ■ A tavalyi győztes, Molnár Gyöngyi bajai lovas Jessy nyergében * I I * 2012. SZEPTEMBER 16., VASÁRNAP 638 millióval lehetett a top 100-ba kerülni az szja-törvény szerint adó­zó egyéni vállalkozók száma csökkent, bevételi teljesítmé­nyük ugyanakkor javult 2011- ben az előző évhez képest; a top 100-ba 638 millió forintos bevétellel lehetett bekerülni, míg egy évvel korábban még 564 millió forint volt a listára kerülés alsó határa­­- derül ki a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) adataiból. Az adóhatóság a honlapján közzétett adatok szerint mint­egy 265 ezer szja szerint adó­zó egyéni vállalkozó 2011. évi bevallását dolgozta fel. A be­vallók 91 százaléka továbbra is a tételes költségelszámolást választotta, csupán 9 száza­lékuk volt átalányadózó. A té­teles költségelszámoló egyéni vállalkozók 2011. évi bevétele 1818,2 milliárd forint volt, 5,2 százalékkal több az előző évi­nél, amit a létszámcsökkenés még inkább felértékel - állapít­ja meg a NAV. Az egyéni vállalkozók vala­mivel több, mint háromnegye­de az 5 millió forint alatti be­vételi sávban helyezkedett el, de az összes bevételnek még a 15 százalékát sem realizálta. 25 millió forint feletti árbevé­telt alig 11300 adózó ért el (4,7 százalék), ez a csekély számú és arányú vállalkozói kör sze­rezte meg azonban a bevételek mintegy 55,5 százalékát. ■ I

Next