Tolnai Népújság, 2013. február (24. évfolyam, 27-50. szám)

2013-02-14 / 38. szám

2 JEGYZET Hát én immár mit válasszak? csalogatják a diákokat a főiskolák, egyetemek. Ugyanakkor még senki, a jelek szerint a döntéshozók se tudják, hogyan is néz majd ki a felsőoktatás, mondjuk akkor, ha az idén beiratkozók végeznek. Majd a kamara megmondja, hogy mely szakmákban mit is oktassanak, a kancellár meg azt, hogy mennyiből, ugyanakkor A valóságban a kis- és a középvállalkozások nem tudják megmondani, mi lesz öt év múlva. Addig még jó esetben ötször változnak az adók és a minimálbér. És akkor még csak a saját költségeit ismeri. Nem tudja senki a forint várható árfolyamát. Arról meg aztán végképp fogalma se lehet a vállalkozónak, hogy lesz-e a ma gyártott termékre, vagy a kínált szolgáltatásra fizetőképes kereslet. Mert az még ezeknél is több tényezőn múlik. A világválságtól kezdve a divatig. valamikor egy életet le lehetett élni ugyanott, betanított munkásként. Ma már azt sem tudja, főképpen az ember lánya, hogy milyen szakmát válasszon. Ha egyetemre készül, akkor mely szakokra milyen pontszámmal juthat be, és,mennyit kell fizetni. A szüleinek mi lesz például az iskolát 16 évesen 8 általánossal elhagyókkal? Hiába képzik át őket kazánkovácsnak, ha nem gyártanak kazánt, virágkötőnek, ha senki sem vesz virágot, egy ismerősömnek két alapszakmában öt további képesítése van. Egyikben sem tud elhelyezkedni, mert nincs állás, se közel, se távol. Lehet, hogy Győrben lenne, de akkor nem lakhatna, ehetne otthon ingyen, s ha albérletet is fizetni kell, már nem is olyan vonzóak az ottani fizetések. Nem csoda, ha a kapunyitási pánik jelei mutatkoznak a végzetteken és a pályaválasztás előtt állókon egyaránt. ÍRÁSUNK A 11. OLDALON. I t KÖRKÉP Sokat vihet a szabadság veszteség Hosszú távollét egy rövid hónapban - ez a legrosszabb dél-dunántúl Alaposan megbolygatta a munkavállalói és munkaadói közvéleményt is a januártól érvényes új szabadságszámítási módszer. Főleg azért, mert ezresekkel kevesebbet kaphat a dolgozó. Kaszás Endre Az új Munka törvénykönyve szerint ha a dolgozó szabadságra megy, akkor a szabadság idejére az őt megillető távolléti díjat úgy kell kiszámolni, hogy a havi alapbért - általános teljes napi munkaidő esetén - százhetvennégy órával el kell osztani. Az így kapott számot fel kell szorozni annyival, ahány munkaóra van azon a napon. Ha a munkavállaló több nap szabadságot vesz ki, akkor minden egyes napra külön ki kell számítani a távolléti díjat. Ezután meg kell nézni, hány napot dolgozik abban a hónapban az alkalmazott. Az egy ledolgozott munkanapra jutó bér úgy jön ki, hogy a havi alapbért el kell osztani a havi munkanapok számával. Ezután meg kell nézni, hogy a szabadságként kivett napokat levonva hány ledolgozott munkanap marad a hónapban, majd ezeknek a számával fel kell szorozni a napi munkabért. Mindennek következményeként, ha valaki szabadságra megy, abban a hónapban biztosan nem visz haza ugyanakkora fizetést, mintha a teljes hónapot végigdolgozta volna. Vagy több vagy kevesebb lesz a borítékban. A bérszámfejtők kalkulációja szerint egy húsz munkanapos hónapban körülbelül négy százalékkal csökken a fizetés, ha a dolgozó tíz napot szabadságon töltött. Ha csak ötöt, a veszteség két százalék körül van. Ugyanakkor valamennyivel jobban jár az, aki 23 munkanapot tartalmazó - vagyis 31 napos, ünnepnapot nem tartalmazó - hónapban veszi ki a szabadságát. Például százezer forintos fizetést és tíz nap szabadságot feltételezve februárban négyezer forintos mínuszt szenvedhet a munkavállaló. Magasabb fizetésnél értelemszerűen még ennél is többet bukhat a dolgozó. Júliusban viszont jobban járhat a szabadságolt. A nyári szabadságolások idején kedvezőbb a számtan, hiszen a július hosszú és ünnep nélküli hónap Egyszerűbb lett? A NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM álláspontja szerint az új Munka törvénykönyve megalkotásakor a jogalkotót az a szándék vezette, hogy olyan módszert határozzon meg, amely a korábbi hatályos szabályozáshoz képest egyszerűbben, kevesebb adminisztrációval teszi lehetővé a szabadság időtartamára járó távolléti díj számítását. Ezt az egyszerűsítést szolgálja a törvény által meghatározott osztószám alkalmazása, amely független az általános munkarend szerinti munkanapok számának változásától, ugyanakkor a tárca jelezte, hogy kész az érintettek érdekképviseleteivel újra áttekinteni a szabályozást. Oda a mozgó is AZ ÚJ SZÁMOLÁSI MÓDSZER egyébként csak az egyik veszteségforrása az alkalmazotti béreknek. A munkahelyek zöménél ugyanis az aktuális bérből változó, de egyre hangsúlyosabb részt képvisel a teljesítményhez kötött úgynevezett mozgóbér. Ezt általában mennyiségi vagy minőségi teljesítményhez, hibaszázalékhoz kötik a munkaadók. Egy-egy kéthetes nyári szabadság ugyanakkor eleve lehetetlenné teszi a dolgozó számára a bónuszhatár elérését. Ilyen módon hiába kapja meg a munkavállaló a szabadság, távollét idejére járó pénzét, a következő havi fizetésben biztosan búcsút mondhat a teljesítménybér résznek. í Kicsiben más az első tapasztalatok szerint az új „számtan” főként a nagyobb, 50 fő felett foglalkoztató cégek körét fogta meg. Ezek, ha humán erőforrás részleggel nem is rendelkeznek, de jellemzően naprakész a bérszámfejtésük. A kisebb cégeknél, főként a kisvállalkozásoknál még mindig nagyon elterjedt a „fekete ” vagy „ szürke ”foglalkoztatás. Az előbbinél teljes egészében zsebbe megy a fizetés, míg utóbbinál jellemzően minimálbérre vannak bejelentve az alkalmazottak, azon felül minden juttatást ugyancsak zsebbe kapnak, ám a módszer az ellenőrzések miatt kockázatos, s növeli a dolgozók kiszolgáltatottságát is. i 2013. FEBRUÁR 14., CSÜTÖRTÖK Március végére már megalakul az új Nemzeti Agrárkamara • Folyatás az első oldalról A panaszt az Átmeneti Elnökség elbírálta, és gondoskodott az értesítés kiküldéséről. A megyei pótválasztás február 21-én a Tolna Megyei Agrárkamara épületében lesz, Szekszárdon, a Keselyűsi úton. Március 9-én lesz a megyei alakuló küldöttgyűlés, ahol a 45 küldött választja meg a megyei elnököt, a 4 alelnököt, a 15 országos küldöttet és a kamarai osztályok vezetőit. Március 28-án alakul meg az új Nemzeti Agrárkamara, ekkor a küldöttek választják meg az elnököt és a többi tisztségviselőt, ennek helyszíne a Parlament Felsőház terme lesz. - A választások mellett azonban folyik a szokásos kamarai munka is - mondta dr. Hadházy Árpád átmeneti megyei elnök. Egy minisztériumi rendelet kötelező monitoring adatszolgáltatást írt elő, és ez minden évben azokra vonatkozik, akik az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési alapból támogatást kaptak. Ez Tolna megyében több ezer családot érint. Az adatszolgáltatást az előző évekhez hasonlóan elektronikus úton a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) honlapján elérhető elektronikus ügyintézés menüpontban lehet megtalálni és feltölteni február 13. és március 12. között. Az adatszolgáltatást a gazdálkodó maga is beadhatja, de segítséget kaphat az agrárkamarai tanácsadóktól is. Azok, akik a monitoring adatszolgáltatást elfelejtenék időben beadni, az MVH mulasztási bírságával számolhatnak, tehát nem éri meg kockáztatni. ■ M. I. Dr. Hadházy Árpád Bepillanthatnak az igazságszolgáltatás titokzatos világába nyitott bíróságok Előadást tartanak jogi alapismeretekről, gyakornoki programot indítanak, segítik dolgozatok megírását szekszárd Bekapcsolódott a Szekszárdi Törvényszék az Országos Bírósági Hivatal által indított Nyitott bíróságok programba. A program révén a résztvevők bepillanthatnak a jog és a bíróságok kívülállók számára olykor titokzatos világába. Mint Csullag Józsefné dr., a törvényszék elnökhelyettese elmondta, az a cél, hogy a résztvevők bővítsék jogi tárgykörben elméleti és gyakorlati tudásukat, így válhatnak jogtudatos állampolgárrá. A program a közép- és felsőfokú oktatási intézmények tanulóit célozza meg. Levelet írtak a megye valamennyi középiskolájának, s a jelentkezőkkel együttműködési szerződést kötnek. Hosszú távú terveik között szerepel a felsőfokú oktatási intézményekkel való kapcsolatfelvétel. A programban való részvétel önkéntes, a résztvevő intézmények számára csak a természetéből adódó személyiségi jogi és adatvédelmi előírások betartásának vállalásával jár. Mód lesz az igazságszolgáltatással kapcsolatos alapvető jogi ismereteket nyújtó elméleti képzésre, gyakorlati tapasztalatszerzésre, ami segítheti a fiatalokat a pályaválasztásban és a bírák, igazságügyi alkalmazottak utánpótlásának a kinevelését is. A Nyitott bíróságok programtól azt várják, hogy az bővíti a bíróság társadalmi kapcsolatait, erősíti az igazságszolgáltatásba vetett bizalmat. A kínálat sokszínű. Osztályfőnöki óra, vagy szeminárium keretében előadókat biztosítanak különféle témakörökben elsősorban gyakorló bírók személyében. Ők tájékoztatnak például a hatalmi ágak elválasztásáról, az igazságszolgáltatás és a bíró függetlenségéről, a bírósági szervezetről, a bíróságok igazgatásáról, a hatásköri és illetékességi szabályokról, a legfontosabb jogágakról, a polgári, a büntető és a közigazgatási perrel kapcsolatos legegyszerűbb rendelkezésekről, továbbá a perbeli jogokról és kötelezettségekről. Tematikus képzés keretében az életkori sajátosságoknak megfelelően választható ismeretterjesztő előadás a fiatalok áldozattá válása, a fiatalkorú bűnözés, az internetes bűncselekmények, a kábítószerrel visszaélés, vagy éppen a diákság jogainak és a munka világába való belépésnek a kérdéseiről, az alapvető pénzügyi ismeretekről a gazdasági élet jogi szabályairól. Az együttműködő partnerek is javasolhatnak témákat. Mindezek mellett az érdeklődő fiatalok bírósági tárgyalásokat is látogathatnak. ■ Iharosi I. Csullag Józsefné dr. Gyakornoki program a szakirányú felsőoktatásban tanulók gyakornoki programja magában foglalja a polgári, gazdasági, munkaügyi és büntetőirodán a bírósági ügyviteli szabályok elsajátítását Például: beadványok érkeztetése, lajstromozás, szignálás, irat bemutatása, másolatok készítése, kiadása, az elektronikus eljárások. Nyilvántartások, határnapok, irattározás, bírósági irat kézbesítésének, zárt adat kezelési szabályainak a megismerése. Biztosítja a törvényszék a jogerősen befejezett bírósági eljárások iratainak kutatását, a tudományos igényű szakdolgozatok, pályaművek megírásához.