Tolnai Népújság, 2013. április (24. évfolyam, 76-100. szám)

2013-04-08 / 81. szám

2 Megtakarító párnahuzatok tetszenek még emlékezni a Postabank-botrányra? Nem volt az olyan régen, alig tizenöt éve: álltak a hosszú sorok a bankfiókok előtt, mindenki ki akarta venni azt, amit ott gyűjtögetett, meglehet, hosszú éveken át. S mindezt csak azért, mert elterjedt, hogy mindennek vége, ha otthagyjuk a pénzt, akkor az bizony ott is ma­rad, az idők végezetéig, el­búcsúzhatunk az álmoktól, a tervektől­­ „ezek” benye­lik az egészet, akkor, azokb­an a napok­ban tört össze valami min­denkiben. Akkor kezdtük elhinni, hogy a bank, úgy egészében, nem azt jelenti, hogy nincs több gond a pén­zünkkel, hogy innentől már csak azt kell számolnunk, mennyit kell még ahhoz gyűjteni, hogy öregkorunk­ban a kamatokból is elélde­géljünk, hogy a bank és biztonság nem rokon értelmű szavak, egy friss elemzés szerint jelenleg pontosan hatszor annyi készpénzt tartanak maguknál a magyar háztar­tások, mint az Nyugat-Eu­­rópában megszokott - s ez a szám az idén bevezetett tranzakciós adó hatására.j, tovább nőhet. Persze pénz­ügyi szakértők ilyenkor nem mulasztják el hozzá­tenni, hogy a készpénztar­tás hosszabb távon jelentős mínuszt eredményezhet a családok költségvetésében, mivel elmaradnak a kamat­­bevételek - a párnahuzat­ban meg a spájzban, a felső polcon álldogáló befőttes­­üvegben nem fialnak sem­mit a forintok, ez igaz, nem fialnak. De nem is tűnnek el. S hogy jobban alszunk-e akkor, ha a fejünk alatt, az ágynemű­tartóban, a párnahuzatban bujkál néhány százezer fo­rint? Valószínűleg nem, de rosszabbul sem annál, mintha mostanság bankban lenne. KÖRKÉP dél-dunántúl Bár már nem füstölnek a biztosítótársasá­gok ügyfélvonalai, az érin­tett embereknek, kárfelmérő szakembereknek egyaránt sok munkát okoznak még a márciusi tél káreseményei. Kaszás Endre A tapasztalatok szerint a biz­tosítók képviselői rugalmasan végzik a munkát, amire nagy szükség is van, hiszen csak az egyes káresetek regisztrá­lása is napokat vett igénybe, így lehetséges, hogy a március 14-15-i, illetőleg a március 28-i erős széllel érkezett havazás, a tavaszi tél okozta problémák felmérése még a napokban is zajlik. Térségünkben szinte min­den biztosítótársaság a kárbe­jelentések számának jelentős megugrását regisztrálta az em­lített napokon. A legtöbb jelzés a havas, csúszós utak miatt az autók koccanása, törése kap­csán érkezett, de meglehető­sen sok bosszúságot okozott az embereknek a házakban, lakásokban keletkezett kár. Az első mérleg szerint a vagyon­biztosítási bejelentések hozzá­vetőlegesen négyötöde vihar­kár, de néhány esetben komoly gondokat okoztak a szélsősé­ges időjárásból eredő áramki­maradások is, hiszen több ház­tartásban nagy mennyiségben romlottak meg fagyasztott élel­miszerek. Az összetett káresemények miatt a jelzések száma tér­ségünkben elérte a több ez­res nagyságrendet. Tragédia ugyan nem történt, de a vi­haros széllel érkező hó, majd ónos eső megnövelte a szemé­lyi sérüléses balesetek számát. Többségük­­ jellemzően törés­sel, rándulással járó elesések - az utcákon közlekedve érte az embereket, de kisebb személyi sérülések előfordultak az au­tók koccanásaikor, árokba haj­tásakor is. Mint a biztosítótársaságok illetékesei rámutattak, az ext­rém időjárás okozta káresemé­nyek újra ráirányították a fi­gyelmet az otthon- és személyi balesetbiztosítások fontosságá­ra a nem várt kiadások kön­­­nyebb rendezése kapcsán. Ezrek ügyében intézkednek biztosítók Még folyik a márciusi tél kárainak felmérése, elhárítása Az oszlopokban, a villamos hálózatban is nagyon sok kárt okozott a márciusi tél t Érdemes fotózni A BIZTOSÍTÓTÁRSASÁGOKNÁL kialakított gyakorlat szerint a kárigényt általában a kár észle­lésétől számított két munkana­pon belül kell bejelenteni. A kárbejelentést követően a megbízott szakértők amint tud­nak, jelentkeznek a helyszíni szemle időpontjának egyezteté­se érdekében, amennyiben tömegesen for­dulnak elő káresemények, ak­kor valamennyi eset felmérése akár hetekig is eltarthat. A há­zakban, lakásokban keletkezett károkat ilyen helyzetben érde­mes fotókon, akár mobiltelefo­non is rögzíteni, az ilyen jellegű információk ugyanis könnyíthe­­tik a kárszakértők munkáját, segítik döntéseiket. t Hó a padlásokon a viharos széllel érkező hó a megyében nagyon sok helyen okozott maradandó károkat az emberek házaiban. Az egyik tipikus káresemény a cserepek, majd esetleg az egész tetőszer­­kezet megbontása volt, ami sok esetben azonnali beavatkozást is igényelt az ingatlanokban élőktől. A szél és a hó számos helyen alattomosan támadta meg a házak padlásait, tetőte­reit. Az erős légmozgás a finom porhót besodorta a rosszul záró fóliázás alá, és néhány óra alatt hatalmas kupacokat alakítha­tott ki a padlásokon. Az olva­dásnak indult hó pedig hatal­mas vízfoltokkal áztatta le az ilyen módon bajba került laká­sokat. r A víz az új ellenfél számottevő hó talán már nem jön, eső formájában érke­zik viszont a további csapa­dék. Ha a hóvihar hatásához fogható rohamra nem is számí­tanak a biztosítótársaságok, képviselőik tapasztalatból mondják, hogy a víz is számos káresemény forrása lehet a háztartásokban. Problémát okozhatnak a nem megfele­lően elvezetett csapadék­víz-csatornák, ha nincsenek jól megoldva a ciszternák túl­folyói. Tipikus bajforrás a csa­padék- illetve belvíztől veszé­lyeztetett, alacsonyabban fek­vő lakó- vagy gazdasági épít­mények elöntése. Ezek ellen az elfolyók mélyítésével lehet a leghatékonyabban védekezni. á 2013. ÁPRILIS 8., HÉTFŐ Egy épület felújítására jut idén támogatás tolna Idén is kiírja építésze­ti értékvédelmi pályázatát a tolnai önkormányzat, helyi vé­delem alatt álló épületek felújí­tásának támogatására. A város 2005-ben alakította ki ezt a pá­lyázati rendszert, amellyel pél­daértékűnek és hatékonynak ítélt örökségvédelmi folyamatot indított be. A támogatás révén pedig részben kompenzálni is lehet a védett ingatlanokat birtoklók tulajdonosi jogainak bizonyos fokú korlátozását. Kezdetben, két évig 5 millió forint volt a keretösszeg, ebből a pénzből évente tíz-tizenkét épület felújítására jutott támo­gatás. 2007-től évi kétmillióra csökkent a keret, és így maradt négy éven keresztül. Ebben az időszakban évi öt-nyolc ingatlan kapott támogatást. 2011-től 400 ezerre redukálódott az összeg, tavaly ezt további 400 ezerrel kiegészítették. Idén is 400 ezer jut erre a célra, ebből a pénzből egy védelem alatt álló épület felújításához tud hozzájárulni a város. ■ S. K. A számítógépek hőskorának állítanak emléket Dombóvár A magyar számító­gép gyártás fellegvára volt az 1980-as években Dombóvár. Többek között ennek az idő­­szaknak állít emléket a „DOStal­­gia - avagy a számítástechnika­­ h­őskora” című időszaki kiállí­tás, amely a Város Hetéhez kap­csolódóan nyílt a Helytörténeti Múzeumban. A tárlat anyagát főként az egykori dombóvári Unió Ipari Szövetkezet által gyártott számítástechnikai ter­mékek adják, például az első elérhető árú magyar számító­gépek, a Homelab-3 és a Home­­lab-4. A vitrinbe került masinák tablók és információs anyagok segítségével mutatják be a számítástechnika 1980-1990. közé eső hőskorát. A látogatók kipróbálhatják a sakkozógépet, illetve a vakok és gyengénlátók számára kifejlesztett Brailab be­szélő számítógépet is, amelyből 1985-1990. között 500 darabot adtak el. A kiállítás június 15- ig látható. ■ H. E. A vállalkozások zöme nyomtat és idegenkedik az e-számlától papírmentes Percenként harmincöt futballpályányi erdő pusztul el a Földön, hogy ellássák az irodai szükségleteket Talán nem véletlen, hogy a Föld napjára, azaz április 22-ére idő­zítik a magyar papírmentes na­pot annak szervezői. A kezde­ményezést az Irat- és Dokumen­tumkezelési Szakmai Szövetség (IDSZSZ) indította útjára. Amikor egy fontos e-mailt vagy egy ahhoz csatolt doku­mentumot kapunk, szinte auto­matikusan a nyomtatás ikonra ugrik a kurzor és klikk, máris indul a nyomtatás. A jelenségről nem csak azért érdemes leszok­ni, mert nem környezetbarát, nem trendi, hanem mert rend­kívül költséges mulatság is. A felesleges papírfelhasz­nálás legnagyobb mértékben a gazdasági életben történik, s nem csak a különböző doku­mentumok esetében, hanem az élet minden területét átszövő számlázási rendszer is rend­kívül papírfaló. Éppen ezért az egyik legfontosabb célja az ez ellen küzdőknek a számlá­zás reformja, az e-számla nép­szerűsítése. Ne gondolja senki ugyanis, hogy egy pdf-alapú számlával le van tudva a dolog, ez ugyanis még nem e-szám­­lázás, hiszen a dokumentumot nyomtatott formában is meg­kapja az ügyfél. Az e-számlázástól még min­dig sokan idegenkednek - leg­alábbis ez derül ki egy, mikro- és kisvállalati körben végzett, 500 válaszadót meghaladó fel­méréséből. A Billentis függet­len nemzetközi e-számlázási tanácsadó és piacelemző cég kutatása szerint hazánkban az e-számla-forgalom nem éri el a teljes számlaforgalom 15 százalékát.­­ Az elektronikus számlázás­ra való áttérés akár 75-80 szá­zalékos költségmegtakarítást is eredményezhet a papíralapúhoz képest, hiszen a kiállító nem csak a papír és nyomtatási költ­séget spórolja meg, de a posta­­költséget is - mondja dr. Rans­­burg Beatrix, a felmérésben szintén részt vevő rEVOLUTION kisvállalati üzletágvezetője. Az e-számlától való távolmaradást a leggyakrabban azzal indokol­ták a kérdőívkitöltők, hogy ve­vőik nem fogadják be azt, míg a második leggyakoribb indok az volt, hogy kevés számlát állítanak ki, ezért nem érzik az e-számla szükségességét. Jól látható tehát, hogy ráfér a reform e területre is, annál is inkább, mert riasztó adatok áll­nak rendelkezésre: a Föld teljes papírfelhasználása eléri az évi 400 millió tonnát; percenként 35 futballpályányi erdő pusztul el; a kivágott fák 35 százalékát a papíripar használja fel; az üz­leti információk 95 százaléka még mindig papíron található. Végül néhány tipp, hogy a papírmentes nap közeled­tével mi is jó lelkiismerettel tekintsünk a (lehetőleg elekt­ronikus) naptárra. A legfonto­sabb, hogy minden nyomtatás és másolás előtt gondoljuk át, hogy valóban szükséges-e, s ha igen egyoldalas helyett kétol­dalas nyomtatást használjunk. Nyomtatás előtt csökkentsük le a betűméretet, így kevesebb la­pot kell elhasználnunk. Ugyan­csak hasznos tanács, hogy a ki­nyomtatott anyagok hátoldalát használjuk fel jegyzetelésre, de még jobban tesszük, ha nem papírra jegyzetelünk, hanem a megbeszélésekre laptopot, tabletet viszünk, sőt az újabb, négycollosnál nagyobb kijelző­­jű okostelefonok is alkalmasak erre a célra. ■ K. Gy: Fontoljuk meg, mit nyomtatunk ki! T

Next