Tolnai Népújság, 2013. szeptember (24. évfolyam, 204-228. szám)

2013-09-16 / 216. szám

i 2 JEGYZET A pálinka és a vidámság egy néhány évvel ezelőtti közvélemény-kutatás ered­ménye szerint a pálinka a legvidámabb hangzású magyar szó. A megítélésbe valószínűleg nemcsak a szó­elemző nyelvészek állásfog­lalása tartozik bele, hanem az a megszámlálhatatlan kellemes pillanat, jó élmény, amihez a nedű hozzásegítet­te a fogyasztóit, talán nincs is olyan fel­nőtt ember, aki ne tudna legalább egy emlékezetes sztorit felidézni a pálinkával kapcsolatosan. Nekem az a klubtalálkozó jut eszembe, amikor egy társunk alföldi útjáról megérkezve egy fél literes „nehéztüzérségi grá­náttal” állított be, amiben méregerős paprikával háza­sították az amúgy sem gyen­ge tartalmat. Majd' húszan voltunk, így nem sok jutott egyre, mégis váratlan volt a kóstoló hatása. Egyikünk azonnal csuklani kezdett, ketten néhány perc múlva majdnem bealudtak, és rö­vid idő múltán szinte kezel­hetetlen hangzavar alakult ki a helyiségben, a pálinka hangzásához vis­­­szakanyarodva, a szó vidám­ságához valószínűleg nagyon sokat tesz az is, hogy milyen jelzők kapcsolódnak hozzá. Fütyülős, mézes, ágyas, és még lehetne sorolni. Remek képzettársítások, és vall­juk be, hogy tényleg jobban hangzanak a pálinka mel­lett, mintsem mondjuk az „égetett szesz" jelzőjeként. A pálinka megítélésén ér­zékelhetően nem rontott, hogy néhány éve nem si­került rá megszerezni a nemzetközi védettséget. Valószínűleg ez sokkal ke­véssé zavarja a nemes ital fogyasztóit, mint mondjuk tenné egy olyan fejlemény, mint a pálinkafőzés vagy -forgalmazás állami mo­nopóliumba vétele. Utóbbi lehet, hogy mélyebb nyomot hagyna a pálinka és a fo­gyasztók vidámságán. c­s Jf* KASZÁS­Z ENDRE KORKÉP dél-dunántúl Lakodalomba még vihetjük a házi pálin­kánkat, céges rendezvényre viszont már nem. Legalábbis nem adómentesen. Katus Eszter Sokan már kézhez is vehet­ték, és családi körben meg­kóstolhatták az idei saját házi kajszi-, meggy- vagy szilva­pálinkájukat. Akinek viszont még hordóban áll a cefréje, annak kicsit várnia kell erre a pillanatra, hiszen a szeszfőz­dékben már szinte mindennap foglalt egészen november vé­géig. Vagyis úgy tűnik, a pá­linkakészítési kedv idén sem hagyott alább a megyében, an­nak ellenére, hogy míg tavaly átlagosan 640 forintba került egy liter 50 százalékos pálin­ka bérfőzése, addig idén ennél magasabb a tarifa. Az általunk megkérdezett főzdékben hatszáz forint alá már sehol sem mennek - tu­domásunk szerint 670 forint/ liter a legalacsonyabb ár egy vidéki főzdében, máshol 700- 800 forintot kérnek el. Bár a saját pálinka mindig nagy szó (főleg, ha jól sikerül), né­hány dologgal nem árt tisztá­ban lenni, különben bírság lehet a vége. Magánfőzés ke­retében (a magánfőző háztar­tásának személyes fogyasztá­sára)­­évente legfeljebb 50 li­ter 86 fokos párlatot lehet elő­állítani adómentesen. Ez 86 liter 50 fokos, vagy 100 liter 43 fokos párlatnak felel meg. Ha valaki ennél többet vagy eladásra főz, annak adót kell fizetnie. A magánfőző éppen emiatt nem ajándékozhatja el a pálinkát, mert az már adó­kerülésnek számít. Ha pedig valaki például céges rendez­vényre vinné a pálinkáját, jó tudni, hogy azt is adókötele­zettség terheli. Ezzel szemben, ha valaki la­kodalomban vagy egyéb csalá­di összejövetelen kínálja a csa­ládtagokat, rokonokat, azt nem bünteti az adóhatóság. A pálin­ka szállításakor a (bérfőzdében kiállított) származási igazol­ványt fel kell tudni mutatni, amennyiben ellenőrzésnek ve­tik alá az autót, különben szin­tén jár a büntetés. lép Péter, Kárász polgármes­tere: Nyolc-tíz éve van saját pá­linkám. Az egész úgy kezdő­dött, hogy a feleségem nagy­szüleinek megmaradt némi tör­kölyük, és ki akarták dobni. Ezt nem engedhettem, így lett az első pálinkám törkölypálin­ka. Azóta főztem csipkebo­gyó-pálinkát, de bodza- és akácvirágpárlatot is. Valószí­nűleg sikerült valamit fejlőd­nöm az évek alatt, hiszen ma­­ tíz aranyérmes pálinkám van, Kárásznak meg régiós szintű pálinkaversenye. De ami ennél is fontosabb, hogy a családom nagyon szereti. dr. Kiss László alkotmánybí­ró: A kajszi a kedvencem. Mi is főzetünk pálinkát, nagyjából 4-5 éve, de nem sokat, csak pár litert. Születésnapokon szoktunk vele koccintani ott­hon. Bár a barack a kedven­cem, mivel jobbára úgy veszem vagy szedem össze a barátoktól a cefrének valót, főként vegyes pálinkáim vannak. Most éppen meggy, cseresznye és ribizli ké­szült. Nem főzettük erősre, hogy megmaradjon az íze. A ribizli íze jellegzetes, a 48 fo­kos pálinka jól kiadja. Az al­kotmánybíróságon, sajnos, nem divat a házi pálinka. székely szilárd, Sásd polgár­­mestere: „Én a hagyományos ízeket szeretem, vagyis a szil­va-, barack-, körtepálinka mel­lé teszem a voksom. Igaz, volt már pár különleges ízfs is (pél­dául akácvirágpárlat), amit kóstoltam, például éppen most hétvégén. De nekem ezek na­gyon erőteljesek. Életem első pálinkája egyébként nem sike­rült valami jól. Egy ismerősöm­mel közösen álltunk neki, nyolc mázsa almával. Ő fel­ügyelte a cefrét, de (hiába mondtam neki), nem takarta le a kádat - így összesen négy liter pálinkánk lett. Telt házasak a szeszfőzdék szezon Egyre több a házi pálinka - Nem árt ismerni a szabályokat MEGKÉRDEZTÜK: FŐZET SAJÁT PÁLINKÁT? Mióta a törvény lehetőséget biztosít rá, egyre nagyobb divat a házi pálinka készítése 2013. SZEPTEMBER 16., HÉTFŐ Több mint másfél tonna szemetet gyűjtöttek össze az önkéntesek szekszárd A szemerkélő eső el­lenére, ha kellett esőkabátban, de 13 helyszínről elindulva 110 ember vett részt az országos Te szedd! akció keretében, a Szépítsük együtt Szekszárdot program részeként megszerve­zett szemétgyűjtési akcióban. Mint Bodó Katalin koordinátor elmondta, 216 zsák szemetet gyűjtöttek össze városszerte, s azon kívül is. A zsákokat el­szállító kukások információja szerint másfél-két tonna elszórt hulladéktól mentesítették a kör­nyezetet az önkéntesek szom­baton reggel kilenctől délig. A legmegdöbbentőbb az, hogy a legtöbb szemetet, 125 zsákkal, a Tóth völgyben szedték össze, ahol a fák, bokrok takarásában találtak mindent, ami egy ház­tartásban feleslegessé válhat. Volt ott fürdőszoba berendezés, autóalkatrész, mondta Bodó Katalin. Vagyis minden, amit ingyen is le lehet már adni a hulladékudvarokban. A magánemberek mellett az akcióban részt vett: 608. számú cserkészcsapat, Alisca Terra Kft., az Aranykulacs Kis­vendéglő, Ács Rezső, Csillagné Szánthó Polixénia, Duna-Dráva Nemzeti Park, Ecosensus Non­profit Kft., Fidelitas, Garay ál­talános iskola és a gimnázium, Horváth István, Közép-Dunán­túli Környezetvédelmi Vízügyi Igazgatóság, Máté Péter, Orszá­gos Nyugdíjas Polgári Egyesü­let, Rádió­ Antritt) Szekszárdi Civil Kerekasztal, a járási és a városi­ polgármesteri H­ivatal, Szekszárdi Nagycsaládosok Egyesülete, Szekszárdi Polgár­őr Egyesület, Szekszárdi Va­sárnap, kormányhivatal, Völgy Méhészet, Waldorf Óvoda, Wo­­sinsky múzeum. ■ 1.1. A Korzó mögötti parkolót tisztítják Megfelelő szakember kell a szerves hulladék eltávolításához köztisztaság A polgármesteri hivatalhoz, illetve a közútkezelő céghez tehet bejelentést az állampolgár Negyven fokos hőségben a vá­ros központjában díszelgő, jó­kora méretű ürülékkupac, egy játszótéri bokor alatt jobblétre szenderült macska már erősen szagló teteme, közterületen „fe­lejtett” ismeretlen eredetű, vél­hetően bomló szerves anyagot - a gyanú szerint romlott élelmi­szert - tartalmazó csomag. Nem csak esztétikai szempontból kellemetlen a látvány, hanem komoly egészségügyi kockáza­tot is hordoz. Mind az ürülék­ben, mind az állati tetemekben az emberre veszélyes kórokozók tömege található. Különösen a meleg hónapokban, amikor a hőség gyorsítja a bomlást, és bő­ven vannak rovarok is, amelyek gyorsan széthordják a veszélyes baktériumokat. Sokan viselik szívükön lakóhelyük tisztasá­gát, és nem restek felvenni, és a szemetesbe tenni az eldobott pa­pírzacskót, vagy üdítős dobozt, de az ilyen „hulladék” esetében ez természetesen szóba sem jö­het. Főleg azért, mert az egész­ségügyi kockázat miatt fokozot­tan veszélyes. A fentiekhez hasonló ügy­ben már többször fordultak olvasóink a szerkesztőséghez, mert nem tudják, mi is a teen­dő. Természetesen igyekeztünk segíteni, de megoldani nem tudjuk ezeket a gondokat. A közterületi „szerves szemét” problémájával dr. Göttlinger Istvánt, a megyeszékhely al­jegyzőjét kerestük meg. Mint elmondta, azokon a településeken, ahol van gyep­mester, elhullott álltatok ügyé­ben - legyen az madár, patkány, kutya, macska, vagy bármi más - a gyepmesterhez kell fordul­ni. Ahol nincs ilyen státusz, il­letve a bejelentő nem tudja az elérhetőségét, minden esetben a polgármesteri hivatalhoz kell fordulni, ott kell bejelentést ten­ni. A hivatalban vagy megadják az ügyben illetékes hatósági személy elérhetőségét, vagy pe­dig a bejelentés alapján a jegyző elrendeli az egészségre veszé­lyes hulladék szakszerű eltávo­lítását. ■ Venter M: Ha az útra kerül a tetem mi történik az országúton he­verő állati tetemekkel? Mint azt Pécsi Norbert Sándor, a Magyar Közút Nonprofit Zrt. szóvivője elmondta, lakott területen belül a gyepmesteri telepet vagy az önkormányzatot értesítik, amely gondoskodik a tetem megfelelő körülmények közötti elszállít­tatásáról. Lakott területen kívül talált elhullott állat esetében az ilyen tevékenységgel foglalkozó szerződött partnerét értesíti a cég, amely megfelelő felkészült­séggel rendelkezik ezen esetek kezelésére. Vad elütésekor pe­dig a helyileg illetékes vadász­­társaságot kell értesíteni. A macska is profi „takarító”, de ebben az ügyben nem ő az illetékes ir4

Next