Tolnai Népújság, 2014. október (25. évfolyam, 229-254. szám)
2014-10-23 / 248. szám
2 JEGYZET U; «4 ''KfÜLÖP ^JÉI ZOLTÁN Megadóztatott kattintások? midőn ezt írtam, tiszta volt az ég: bátran használtam a keresőt, a facebookot sem csuktam le, fél kézzel ment a chat egy régi ismerőssel, s közben duruzsolt a Jump Around a House of Paintől a youtube-ról. És éppen csak érintőlegesen jutott eszembe, hogy mennyibe is kerülne mindez nekem, ha lenne internetadó. AZÉRT ÉRINTŐLEGESEN, mert ennél nagyobb őrültséget jelen pillanatban még elképzelni sem tudok. AZ INTERNETADÓ fél nap szétkapta (milyen szép is!) az internetet. Nagyjából két, egymástól gyökeresen eltérő vélemény formálódott. Az egyik szerint nem más ez, mint figyelemelterelés, legyen szó az Amerikából kitiltottakról, vagy éppen a fű alatt szépen formálódó Déli Áramlat gázvezetékének megépítéséről. A másik szerint az internetadó egy az egyben a világvégét jelenti - ha jönnek a tömeges igenek a parlamentben, akkor egy csapásra visszazuhanunk a középkorba. Meg hogy ezek mindent megtehetnek, úgyhogy meg is teszik, az internetadónak köszönhetően dől majd a pénz hozzájuk, tán még egy újabb rezsicsökkentésre is futja belőle, mi az előbbire hajlunk, azaz hogy elterelés van csak. Mert az nem létezik, hogy ekkora lenne a sötétség, ennyire fogalma sincsen a kormánynak arról, milyen az élet valójában. Arról, hogy az internetadó jelen formájában (150 forint gigabájtonként) mindent, de tényleg mindent tönkrevágna. És ezen nem változtat az sem, ha végül megáll a történet a magánszemélyeknél havi 700, a vállalkozásoknál 5000 forintnál. Mert az is 700-zal, illetve 5000-rel több annál, mint ami ésszerű, szóval nem létezik. És most tényleg nekünk legyen igazunk! KÖRKÉP Baranya Egyre több kutya betegszik meg egy, a kullancsok által terjesztett, veszélyes kórban, Babesiában. Ha nem visszük időben állatorvoshoz házi kedvencünket, az életébe kerülhet. Máté Balázs Eddig a kullancsok által terjesztett veszélyes betegségek kapcsán jobbára csak a Lyme-kór került szóba, újabban azonban egyre többen fordulnak az állatorvosokhoz a kutyákra, macskákra nézve szintén veszedelmes Babesia miatt. A Magyarországon élő kullancsfajok közül ugyan csak egy terjeszti a kórokozót, mégis növekszik a megbetegedések száma. Azért is veszélyes a kór, mert a kezdeti tünetek jellegtelenek, bágyadtság, levertség vesz erőt a kutyákon, ezért kevesen gondolnak arra, hogy ennek hátterében a Babesia állhat - mondta lapunknak dr. Orbán Péter pécsi állatorvos. - Amikorra a súlyosabb tünetetek jelentkeznek, s állatorvos fordulnak a gazdák, lehet, hogy sajnos már késő, és nem lehet megmenteni a kutyákat. Az időben elkezdett kezelés általában eredményes, annak hiányában azonban az állatok jelentős része elpusztul. Dr. Orbán Péter arra is felhívta a figyelmet, hogy míg korábban tavasszal kezdődött, és ősszel véget ért a kullancsszezon, idén szinte egész éven át, így most is tart, mivel az enyhe időjárás a vérszívók malmára hajtotta a vizet. Fontos, hogy most is számoljunk a kullancsok jelenlétével, és az esetleges gyanús jelek esetén mielőbb vigyük állatorvoshoz kedvencünket Kulcskérdés a hatékony megelőzés, a kullancsriasztók szakszerű használata , a betegség ellen védőoltás nincs, megelőzhető azonban a kullancsriasztó szerek előírás szerinti használatával. a kutyáknál a védekezés kiemelt fontosságú, erre a célra elsősorban a nyakörvek, és a nyakba csöppentős készítmények, a spotonok váltak be legjobban. A nyakörv hosszabb, 4-6 hónapos védettséget ad, míg a spotonok általában 1 hónapig jók. Közepesen, azaz átlagosan fertőzött területen a nyakörv kielégítő védelmet nyújt önmagában. Erősen fertőzött területen ez a védelem tapasztalataink szerint azonban sokszor kevés. A spotonok hatékonyabb védettséget adnak erősebben fertőzött területeken, de rövidebb hatásidejük miatt jobban oda kell figyelni, és szükség szerint a kutyát újra kezelni kell 3-4 hetente. A készítmények kombinációkban is használhatók (spoton és nyakörv együtt), így kölcsönösen erősítik egymás hatását, és erősen fertőzött területeken is megbízható védelmet jelentenek. sétáltatás után a kutyánk szőrét minden esetben keféljük át, a kullancs ugyanis vérszívás előtt 2-4 órán keresztül még nem fúrja be magát az állat bőrébe, hanem a szőrében haladva keresi a megfelelő helyet. Egyre súlyosabb tünetek az emberre veszélytelen kórokozó a kutya szervezetébe kerülve a véráramlattal pár nap alatt szétterjed, a vörösvérsejtben szaporodik és méreganyagokat termel. Az elhasznált vörösvérsejtek szétesnek, ez okozza a tüneteket. Az elsőként jelentkező levertség, étvágytalanság általában magas lázzal is jár. A Babesia legbiztosabb jele, ha az állat vizelete a szétesett vörösvérsejtek miatt barnás-vöröses. A betegség elhatalmasodása során a kutyák egyre rosszabbul vannak, végül már lábra sem állnak. A kutyafajták nem egyformán reagálnak a fertőzésre. Az érzékenyebbek esetében sokszor az immunrendszerük tévesen reagál, és a kóros vörösvérsejtek pusztítása mellett az egészségeseket is megtámadja, így szervezetük önmagukat pusztítja el. még veszélyesebb a megbetegedés, ha megismétlődik, ekkor már a kezelés sem garantálja a teljes gyógyulást. 2014. OKTÓBER 24., PÉNTEK A Seuso-kincseket övező rejtélyekről és tényekről tartott előadást Dombóvár Seuso kincse és Pannónia címmel dr. Tóth Endre régész, a Magyar Nemzeti Múzeum Könyvtárának nyugalmazott főosztályvezetője tartott előadást nemrégiben a Dombóvári Városszépítő és Városvédő Közhasznú Egyesület által szervezett programon. A téma sok érdeklődőt vonzott a Dombóvári Helytörténeti Gyűjtemény Szepessy termébe, ahol a bő egy órás előadás során a több milliárd forintot érő műkincseket övező rejtélyekről és tényekről beszélt a régész. A dombóvári közönség hallhatott a kincsekhez kötődő felderítetlen gyilkosságokról, a hamis eredetpapírokról, a tulajdonjogi csatározásokról. Megismerhették a húsz évvel ezelőtti bírósági per körülményeit, betekintést nyerhettek a műkincshez fűződő bonyolult érdekrendszerbe, a megtalálóként számon tartott Sümegh József halálával kapcsolatos kutatásokba, illetve a Seuso kincsek eredetének igazolására szolgáló különböző lehetőségeket is bemutatta az előadó. Az elhangzottakhoz nemcsak saját kutatásait használta fel dr. Tóth Endre, hanem más szakemberek és lelkes amatőrök eredményeit is. Dr. Tóth Endre egyébként a Visy Zsolt és Mráv Zsolt által szerkesztett, szintén a Seuso kincse és Pannónia címet viselő tanulmánykötet szerzői között is szerepel. A mostani program a Dombóvári Helytörténeti Gyűjtemény régészeti témájú előadássorozatának nyitó előadása volt. Novemberben dr. Szabó Géza PhD régész, muzeológus tart előadást Perzsák Pannóniában - Pannóniából Perzsiába: régészeti időutazás címmel. ■ H. E. Dr. Tóth Endre mesélt a kincsekről „Fontos a tervezett fejlesztések piaci előkészítése” vélemény Bod Péter Ákos volt jegybankelnök, gazdasági elemző a vállalkozói környezetről, befektetési kockázatokról A magyar kamatpolitika alakulását tekintve a gazdasági döntéshozók szívesebben látnának a mainál gyengébb forintot - vélekedik Bod Péter Ákos, a Corvinus Egyetem tanszékvezető tanára, gyakorló gazdaságkutató elemző. Az egykori miniszter, jegybankelnök az Erste Bank régiós üzleti reggelijének volt a vendége, ebből az alkalomból adott interjút lapunknak. - Milyennek ítéli a hazai gazdaságpolitika eredményességét a már említett „növekedés", a sikertörténetként tálalt „foglalkoztatás", a kormány által kilátásba helyezett „kiigazítás” szemszögéből? Ami a fenntartható növekedés várható ütemét illeti, sokkal reálisabbnak látom a több év átlagában mutatkozó 1-1,5 százalékos teljesítményt, mintsem a tavalyi bázishoz viszonyított idei 3 százalék kivetítését. Mindezt elsősorban a belső fogyasztás gyengélkedése mondatja velem. Ami a foglalkoztatást illeti, tudni kell, hogy a néhány évvel korábbihoz képest jelentősen átalakult a mutatók statisztikai tartalma. Itt nemcsak a közmunkában foglalkoztatottaknak magas arányára gondolok, hanem arra is, hogy jelenleg munkaviszonyban állóként tüntetik fel - egyébként nem alaptalanul - azokat is, akik külföldön keresik a boldogulást. - Mit szól a kormány által kilátásba helyezett, majd megcáfolt „kiigazításhoz?" - Varga Mihály miniszter bejelentése az államháztartási kiadások tervezett aránycsökkentéséről egyáltalán nem volt váratlan, hiszen arról szó esett a kormányzat által korábban közzétett konvergenciaprogramban. A magyar államháztartás igen kiterjedt: a megtermelt nemzeti jövedelem 50 százaléka fut át az állami költségvetésen; e téren ugyan hazánk az EU-átlag (45-50%) közelében áll, ám jóval nagyobb az állami költés (és adóztatás) aránya mondjuk Lengyelországhoz, Csehországhoz, Szlovákiához (35-40%) képest. Erről a szintről az állami kiadások mérséklése útján lehetne lejjebb kerülni, amire azonban azzal reagált a miniszterelnök, hogy „nem lesz megszorítás”. Ugyanakkor ez azt is magával vonja, hogy akkor gazdaságélénkítő adócsökkentésekre sem lehet számítani. - A fórumra érkezett vállalkozások több mint fele tervez beruházást az elkövetkező években. Van-e különös kockázata ennek? - A válság kezdete óta Magyarországon nagyon leesett a GDP-hez viszonyított beruházási hányad. Ez Kínában most 40 százalék, Európában mintegy 20 százalék, minálunk régóta ennél jóval kisebb az arány. A nagy autóipari cégeken kívül elég gyenge a beruházási hajlandóság. A vállalkozók zöme azért ódzkodik még az olcsó beruházási hitel felvételétől, mert nem látja maga előtt a fizetőképes keresletet. Ezért örömteli, hogy a fórumon részt vevők között sok a bővítésre készülő, egyetértek velük abban, hogy nagyon fontos a tervezett fejlesztések piaci oldalú előkészítése. ■ K. E. Bod Péter Ákos miniszter is volt