Tolnai Népújság, 2015. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

2015-01-09 / 7. szám

< 2 Átalakulás én még laktam olyan há­zacskában, amelynek nád volt a teteje, föld a padlója. Igaz, nem sokáig, mert a múlt század közepére már csaknem eltűntek még a falvakból is a nádtetős épü­letek. Több oka volt ennek, egyik a nádtető alacsony presztízse - szegénységet sejtetett. DIVATOSABB LETT a pala. Azóta már tudjuk, hogy ez a könnyű és nagyon el­terjedt cseréphelyettesítő anyag, ha azbesztet is tar­talmazott, rendkívül káros volt az egészségre. Most is csak veszélyes anyagként lehet tárolni, megsemmisí­teni. Alig múlott el néhány évtized, s ismét divatos lett a régi tetőfedő, a nád. Azelőtt a szegények hasz­nálták, később csak a leg­gazdagabbaknak tellett rá, esetleg az államnak. Meg az úgynevezett presztízs­épületek fenntartóinak, sajnos. A nád sem örök életű, elég, ha a Szekszárd melletti Sió Csárdára né­zünk. Ha lehet, inkább ne tegyük, mert garantáltan elszomorít bennünket a Makovecz Imre által ter­vezett szép formájú épü­let mai állapota. Üzleti szempontból állítólag nem éri meg hasznosítani, mű­emlék lévén csak módjával lehet hozzányúlni. Mos­tanában meg nem olyan időket élünk, hogy valaki csak úgy, azért, mert szép is lehetne, látványával jó hírét kelthetné a megye­­székhelynek, szóval ez nem elég ok arra, hogy százmilliót költsenek rá. A tetején a nád meg csak rothad, rothad, feltehetően előbb enyészik el, mint a tégla- meg betonfalak. Amúgy meg ott van a Szar­vas Csárda is, hasonló álla­potban, úgy látszik, a fejlett szo­cializmus zenitjén láttak bennük fantáziát. Ma nem. Hacsak... Ha csak át nem lehet őket alakítani sta­dionná. JEGYZET GYURICZA MIHÁLY KÖRKÉP FMBCTWTlTMIIlilMilTIlilm Nem minden évben lehet jég Vágják a nádat a faddi és a bogyiszlói holtágakon A napokban vágják a nádat a faddi és a dombori holtágon. Erre általában két-három évente van mód, ugyanis ilyen gyakran van tartós, azaz néhány napig tartó mínusz tíz fok körüli hőmér­séklet, mely hizlalja a jeget. Budavári Kata A nád vágásához vastag jégréteg, és ebből következően nagy hideg kell. De mint Fülöp János, Fadd polgármestere mondja, a nádas­ban alapvetően kevésbé stabil a fagyott réteg, napsütésben ugyanis a növény felmelegszik, és körülötte olvadás kezdődik. A jelenlegi idő viszont alkalmas erre a munkára, a vágás pedig a vízminőség javítását célozza. A nád egyfajta biológiai szűrőként viselkedik, hiszen növekedése során a vízből felveszi, és testébe építi a különböző tápanyagokat. A nád lekaszálásával és a meder­ből való eltávolításával rengeteg tápanyagot vonnak ki onnan. A nádvágás tehát jót tesz az,,túltáp­lált” természetes vizeknek, ja­vítja azok minőségét. Télen a hó letöri, belenyomja ezt a növényt a vízbe, mely rothadni kezd. Ettől kevesebb lesz a vízben az oxigén, és az élővilágra káros gázok sza­badulnak fel. A levágott nádat a faddi polgármester tájékoztatá­sa szerint nem lehet hasznosíta­ni. Ahhoz, hogy építőanyagként használható legyen, évente kel­lene aratni. Azt is elmondta, a madarak fészkelőhelyeihez nem nyúlnak. A nem bolygatott, több éves, avas nád viszont kiváló élő­helyet biztosít például a különbö­ző madárfajoknak. Tóth István, Bogyiszló polgármesterétől meg­tudtuk, nem arról van szó, hogy kiirtják a nádat, a vágás a nö­vény megújulását segíti. A part nemcsak szebb lesz, de a horgá­szok is könnyebben kialakíthat­ják horgászhelyeiket. Azt is meg­tudtuk, a tevékenység egyáltalán nem egyszerű, a közmunkások súlyelosztó lapokon állva dolgoz­nak. És bár Szent György napja előtt a néphit szerint érdemes megmártózni a fagyos vízben, Faddon és Bogyiszlón is mindent elkövetnek, hogy fürdésre ne ke­rüljön sor. A nádvágás a növény megújulását segíti, és javítja az víz minőségét is. A munkához több napig tartó mínusz tíz fok kell Az összetartozást erősítette a focitorna székelyföldért kupa Ezüstéremmel és jó élményekkel gazdagodtak a kakasdiak KAKASD-SZÉKELYUDVARHELY A Bukovinai Székelyek Országos Szövetsége legutóbb a Kakasdi Sportegyesületnek adott lehe­tőséget az V. Székelyföldért Te­remlabdarúgó Tornán való rész­vételre, amely a közelmúltban zajlott. A völgységi székelyek 3. alkalommal csatlakoztak a ran­gos tornához, amelynek ezúttal Székelyudvarhely adott otthont. A kakasdiak a 40 alatti kor­osztályban indultak, ahol 20 együttes versenyzett 4 csoport­ban, csoportonként két tovább­jutóval. A kezdeti nehézségek után a csapat egyenesen a dön­tőig masírozott, ahol az elsőosz­tályú futsaljátékosokat felsora­koztató Orbaiszékkel szemben maradtak alul egy egy perccel a vége előtt kapott szerencsét­len góllal, amikor már minden­ki a büntetőrúgásokra készült. De az eredmény így is nagy­szerű: a társaság és a vezetőség is elégedett volt a teljesítmén­­nyel, sőt, a kakasdi Márk Krisz­tián a torna legjobb játékosának járó díjat is átvehette - összegez­te lapunknak Sebestyén Miklós, a völgységi csapat tagja. ■ V. B: A második helyet szerezték meg a völgységiek a kupán it 2015. JANUÁR 9., PÉNTEK Ha nem lesz változás, akkor demonstrálnak Szekszárd­­ Az elmúlt egy hétben számos módon és he­lyen bebizonyosodott, hogy egy rosszul, kapkodva előkészített útdíj rendszert vezetett be az Orbán kormány, amely egy „újabb bőrt kíván lehúzni” az emberekről - jelentette ki Heringes Anita, a Magyar Szocialista Párt országgyűlési képviselője a témában tartott csütörtöki sajtótájékoztatóján Szekszárdon. Úgy fogalmazott, a fideszes képviselők sorozatos felháborodásaiból is az derül ki, hogy még egymás között sem beszélték meg a megyei útdíj bevezetésének körülmé­nyeit.­­ Ha tényleg az embereknek akarták volna csökkenteni a kiadásaikat, akkor a megyei matricákat csak a már eddig is fizetős útszakaszokra vezetik be, hogy aki csak bizonyos me­gyékben közlekedik nap mint nap, az nyugodtan hajtson fel az autópályára, de ne kelljen az egész országra megvennie a matricát. De nem ez volt a cél­juk, hanem több pénzt beszed­. Felszólították a Tolna me­gyei fideszes képviselő­ket, álljanak ki a híd ingyenessége mellett ni az emberektől, nem hiába 20 milliárddal több bevétellel számol a költségvetés - véleke­dett a képviselő. Heringes Anita azt állította: Font Sándor Bács megyei és dr. Galambos Dénes dunaúj­városi fideszes országgyűlési­­ képviselők levélben fordultak Fónagy János államtitkárhoz, hogy vegyék ki a fizetős útsza­kaszok közül az M8-as duna­újvárosi hidat. Emellett Font Sándor azt is kezdeményezte, hogy az M9-es szekszárdi Du­na híd is kerüljön ki az útdíj alól. - Kérdezem, hol vannak ilyenkor a Tolna megyei fide­szes képviselők, miért nem állnak ki a saját választóikért? Felszólítjuk őket, álljanak ki ők is az M9-es Duna híd in­gyenessége mellett! - szögezte le Heringes Anita, aki arra is kitért, hogy hétfőig várnak a lépésre. Ha addig nem változik semmi, akkor a nyilvánosság erejét kihasználva megmozdu­lást szerveznek hétfőn 10 órá­ra a 6-os út M9-es összekötő körforgalom bevezető szaka­szához. ■ A megmaradás kerete és garanciája az önrendelkezés szerepvállalás Magyarország kormánya támogatja a székelyek elidegeníthetetlen jogát az autonómiához bonyhád­madéfalva A magyar kormány támogatásával újul­hat meg a székelyföldi Madé­­falván a Siculicidium néven ismertté vált vérengzés emlék­műve - jelentette be a tragikus esemény 251. évfordulóján tar­tott megemlékezésen Potápi Ár­pád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkára. A kormányzat honlapján megjelent hír szerint a politikus az emlékműnél tartott beszédé­ben elmondta, az általa vezetett Nemzetpolitikai Államtitkárság kész biztosítani az emlékmű fel­újításához szükséges mintegy 17 millió forintot. Potápi Árpád János hangsúlyozta, 251 évvel ezelőtt is az önrendelkezés, az autonómia volt a székelyek leg­fontosabb politikai célja. Hozzá­tette, a megmaradás kerete és garanciája ma is a székelyek ön­­rendelkezése. Ezért támogatja Magyarország kormánya a szé­kelyek elidegeníthetetlen jogát az autonómiához. Megemlítette, személyesen is kötődik a madé­­falvi vérengzéshez, hiszen bu­kovinai székelyek leszármazott­ja, akik a madéfalvi vérengzés következtében menekültek el szülőföldjükről. Az államtitkár leszögezte, a vérengzés látszó­lag a székelységnek és az egész magyarságnak az egyik veresé­ge volt, de abban benne van az erőszakos elnyomás elleni harc kötelessége is. .Szentes Csaba, Madéfalva polgármestere a székelyek összehangolt építkezésének szükségességéről beszélt. „Ar­ra az épületre, amelynek falai még csak most épülnek, nem szokás kitűzni a zászlót. Nem akkor gyönyörű a zászló, ami­kor az építész lengeti a munka­telepen, hanem amikor a házat ékesen díszíti” - fogalmazott a polgármester. A megemlékezők megkoszo­rúzták az emlékművet, amely­nek oszlopáról jelenleg hiány­zik a restaurálásra elszállított turulmadár. Az 1764. január 7-i madéfalvi vérengzés során a császári csapatok több száz szé­kelyt mészároltak le. A támadás előzménye, hogy Mária Terézia császárnő 1760-ban elrendel­te a székely határőrség újbóli felállítását. A székelyek sérel­mezték, hogy az új szabályok szerint idegenben is kell majd szolgálniuk, német nyelvű ve­zénylet alatt, és nem nyerhetik vissza régi szabadságjogaikat katonai szolgálatuk fejében. Sokan közülük elbujdostak az erőszakos sorozás elől, mintegy 2500-an azonban összegyűltek Madéfalván, és tiltakozó petíci­ót fogalmaztak Mária Teréziá­nak. A császári csapatok 1764. január 7-én hajnalban váratla­nul támadtak Madéfalvára. A támadás megtörte a székely el­lenállást. ■ Vízin B: Kopjafa avatása: Pillanatkép a tavalyi madéfalvi megemlékezésről

Next