Tolnai Népújság, 2015. január (26. évfolyam, 1-26. szám)
2015-01-09 / 7. szám
< 2 Átalakulás én még laktam olyan házacskában, amelynek nád volt a teteje, föld a padlója. Igaz, nem sokáig, mert a múlt század közepére már csaknem eltűntek még a falvakból is a nádtetős épületek. Több oka volt ennek, egyik a nádtető alacsony presztízse - szegénységet sejtetett. DIVATOSABB LETT a pala. Azóta már tudjuk, hogy ez a könnyű és nagyon elterjedt cseréphelyettesítő anyag, ha azbesztet is tartalmazott, rendkívül káros volt az egészségre. Most is csak veszélyes anyagként lehet tárolni, megsemmisíteni. Alig múlott el néhány évtized, s ismét divatos lett a régi tetőfedő, a nád. Azelőtt a szegények használták, később csak a leggazdagabbaknak tellett rá, esetleg az államnak. Meg az úgynevezett presztízsépületek fenntartóinak, sajnos. A nád sem örök életű, elég, ha a Szekszárd melletti Sió Csárdára nézünk. Ha lehet, inkább ne tegyük, mert garantáltan elszomorít bennünket a Makovecz Imre által tervezett szép formájú épület mai állapota. Üzleti szempontból állítólag nem éri meg hasznosítani, műemlék lévén csak módjával lehet hozzányúlni. Mostanában meg nem olyan időket élünk, hogy valaki csak úgy, azért, mert szép is lehetne, látványával jó hírét kelthetné a megyeszékhelynek, szóval ez nem elég ok arra, hogy százmilliót költsenek rá. A tetején a nád meg csak rothad, rothad, feltehetően előbb enyészik el, mint a tégla- meg betonfalak. Amúgy meg ott van a Szarvas Csárda is, hasonló állapotban, úgy látszik, a fejlett szocializmus zenitjén láttak bennük fantáziát. Ma nem. Hacsak... Ha csak át nem lehet őket alakítani stadionná. JEGYZET GYURICZA MIHÁLY KÖRKÉP FMBCTWTlTMIIlilMilTIlilm Nem minden évben lehet jég Vágják a nádat a faddi és a bogyiszlói holtágakon A napokban vágják a nádat a faddi és a dombori holtágon. Erre általában két-három évente van mód, ugyanis ilyen gyakran van tartós, azaz néhány napig tartó mínusz tíz fok körüli hőmérséklet, mely hizlalja a jeget. Budavári Kata A nád vágásához vastag jégréteg, és ebből következően nagy hideg kell. De mint Fülöp János, Fadd polgármestere mondja, a nádasban alapvetően kevésbé stabil a fagyott réteg, napsütésben ugyanis a növény felmelegszik, és körülötte olvadás kezdődik. A jelenlegi idő viszont alkalmas erre a munkára, a vágás pedig a vízminőség javítását célozza. A nád egyfajta biológiai szűrőként viselkedik, hiszen növekedése során a vízből felveszi, és testébe építi a különböző tápanyagokat. A nád lekaszálásával és a mederből való eltávolításával rengeteg tápanyagot vonnak ki onnan. A nádvágás tehát jót tesz az,,túltáplált” természetes vizeknek, javítja azok minőségét. Télen a hó letöri, belenyomja ezt a növényt a vízbe, mely rothadni kezd. Ettől kevesebb lesz a vízben az oxigén, és az élővilágra káros gázok szabadulnak fel. A levágott nádat a faddi polgármester tájékoztatása szerint nem lehet hasznosítani. Ahhoz, hogy építőanyagként használható legyen, évente kellene aratni. Azt is elmondta, a madarak fészkelőhelyeihez nem nyúlnak. A nem bolygatott, több éves, avas nád viszont kiváló élőhelyet biztosít például a különböző madárfajoknak. Tóth István, Bogyiszló polgármesterétől megtudtuk, nem arról van szó, hogy kiirtják a nádat, a vágás a növény megújulását segíti. A part nemcsak szebb lesz, de a horgászok is könnyebben kialakíthatják horgászhelyeiket. Azt is megtudtuk, a tevékenység egyáltalán nem egyszerű, a közmunkások súlyelosztó lapokon állva dolgoznak. És bár Szent György napja előtt a néphit szerint érdemes megmártózni a fagyos vízben, Faddon és Bogyiszlón is mindent elkövetnek, hogy fürdésre ne kerüljön sor. A nádvágás a növény megújulását segíti, és javítja az víz minőségét is. A munkához több napig tartó mínusz tíz fok kell Az összetartozást erősítette a focitorna székelyföldért kupa Ezüstéremmel és jó élményekkel gazdagodtak a kakasdiak KAKASD-SZÉKELYUDVARHELY A Bukovinai Székelyek Országos Szövetsége legutóbb a Kakasdi Sportegyesületnek adott lehetőséget az V. Székelyföldért Teremlabdarúgó Tornán való részvételre, amely a közelmúltban zajlott. A völgységi székelyek 3. alkalommal csatlakoztak a rangos tornához, amelynek ezúttal Székelyudvarhely adott otthont. A kakasdiak a 40 alatti korosztályban indultak, ahol 20 együttes versenyzett 4 csoportban, csoportonként két továbbjutóval. A kezdeti nehézségek után a csapat egyenesen a döntőig masírozott, ahol az elsőosztályú futsaljátékosokat felsorakoztató Orbaiszékkel szemben maradtak alul egy egy perccel a vége előtt kapott szerencsétlen góllal, amikor már mindenki a büntetőrúgásokra készült. De az eredmény így is nagyszerű: a társaság és a vezetőség is elégedett volt a teljesítménnyel, sőt, a kakasdi Márk Krisztián a torna legjobb játékosának járó díjat is átvehette - összegezte lapunknak Sebestyén Miklós, a völgységi csapat tagja. ■ V. B: A második helyet szerezték meg a völgységiek a kupán it 2015. JANUÁR 9., PÉNTEK Ha nem lesz változás, akkor demonstrálnak Szekszárd Az elmúlt egy hétben számos módon és helyen bebizonyosodott, hogy egy rosszul, kapkodva előkészített útdíj rendszert vezetett be az Orbán kormány, amely egy „újabb bőrt kíván lehúzni” az emberekről - jelentette ki Heringes Anita, a Magyar Szocialista Párt országgyűlési képviselője a témában tartott csütörtöki sajtótájékoztatóján Szekszárdon. Úgy fogalmazott, a fideszes képviselők sorozatos felháborodásaiból is az derül ki, hogy még egymás között sem beszélték meg a megyei útdíj bevezetésének körülményeit. Ha tényleg az embereknek akarták volna csökkenteni a kiadásaikat, akkor a megyei matricákat csak a már eddig is fizetős útszakaszokra vezetik be, hogy aki csak bizonyos megyékben közlekedik nap mint nap, az nyugodtan hajtson fel az autópályára, de ne kelljen az egész országra megvennie a matricát. De nem ez volt a céljuk, hanem több pénzt beszed. Felszólították a Tolna megyei fideszes képviselőket, álljanak ki a híd ingyenessége mellett ni az emberektől, nem hiába 20 milliárddal több bevétellel számol a költségvetés - vélekedett a képviselő. Heringes Anita azt állította: Font Sándor Bács megyei és dr. Galambos Dénes dunaújvárosi fideszes országgyűlési képviselők levélben fordultak Fónagy János államtitkárhoz, hogy vegyék ki a fizetős útszakaszok közül az M8-as dunaújvárosi hidat. Emellett Font Sándor azt is kezdeményezte, hogy az M9-es szekszárdi Duna híd is kerüljön ki az útdíj alól. - Kérdezem, hol vannak ilyenkor a Tolna megyei fideszes képviselők, miért nem állnak ki a saját választóikért? Felszólítjuk őket, álljanak ki ők is az M9-es Duna híd ingyenessége mellett! - szögezte le Heringes Anita, aki arra is kitért, hogy hétfőig várnak a lépésre. Ha addig nem változik semmi, akkor a nyilvánosság erejét kihasználva megmozdulást szerveznek hétfőn 10 órára a 6-os út M9-es összekötő körforgalom bevezető szakaszához. ■ A megmaradás kerete és garanciája az önrendelkezés szerepvállalás Magyarország kormánya támogatja a székelyek elidegeníthetetlen jogát az autonómiához bonyhádmadéfalva A magyar kormány támogatásával újulhat meg a székelyföldi Madéfalván a Siculicidium néven ismertté vált vérengzés emlékműve - jelentette be a tragikus esemény 251. évfordulóján tartott megemlékezésen Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkára. A kormányzat honlapján megjelent hír szerint a politikus az emlékműnél tartott beszédében elmondta, az általa vezetett Nemzetpolitikai Államtitkárság kész biztosítani az emlékmű felújításához szükséges mintegy 17 millió forintot. Potápi Árpád János hangsúlyozta, 251 évvel ezelőtt is az önrendelkezés, az autonómia volt a székelyek legfontosabb politikai célja. Hozzátette, a megmaradás kerete és garanciája ma is a székelyek önrendelkezése. Ezért támogatja Magyarország kormánya a székelyek elidegeníthetetlen jogát az autonómiához. Megemlítette, személyesen is kötődik a madéfalvi vérengzéshez, hiszen bukovinai székelyek leszármazottja, akik a madéfalvi vérengzés következtében menekültek el szülőföldjükről. Az államtitkár leszögezte, a vérengzés látszólag a székelységnek és az egész magyarságnak az egyik veresége volt, de abban benne van az erőszakos elnyomás elleni harc kötelessége is. .Szentes Csaba, Madéfalva polgármestere a székelyek összehangolt építkezésének szükségességéről beszélt. „Arra az épületre, amelynek falai még csak most épülnek, nem szokás kitűzni a zászlót. Nem akkor gyönyörű a zászló, amikor az építész lengeti a munkatelepen, hanem amikor a házat ékesen díszíti” - fogalmazott a polgármester. A megemlékezők megkoszorúzták az emlékművet, amelynek oszlopáról jelenleg hiányzik a restaurálásra elszállított turulmadár. Az 1764. január 7-i madéfalvi vérengzés során a császári csapatok több száz székelyt mészároltak le. A támadás előzménye, hogy Mária Terézia császárnő 1760-ban elrendelte a székely határőrség újbóli felállítását. A székelyek sérelmezték, hogy az új szabályok szerint idegenben is kell majd szolgálniuk, német nyelvű vezénylet alatt, és nem nyerhetik vissza régi szabadságjogaikat katonai szolgálatuk fejében. Sokan közülük elbujdostak az erőszakos sorozás elől, mintegy 2500-an azonban összegyűltek Madéfalván, és tiltakozó petíciót fogalmaztak Mária Teréziának. A császári csapatok 1764. január 7-én hajnalban váratlanul támadtak Madéfalvára. A támadás megtörte a székely ellenállást. ■ Vízin B: Kopjafa avatása: Pillanatkép a tavalyi madéfalvi megemlékezésről