Tolnai Népújság, 2015. szeptember (26. évfolyam, 204-229. szám)
2015-09-21 / 221. szám
2 MEGYEI KÖRKÉP Nagykorú lett a szüreti nap DUNAKOMLÓT Tizennyolcadszor tartották meg, így hát nagykorú lett a Dunakömlődi Szüreti Nap. Az idő múlása nem hagyott nyomott rajta, ugyanolyan lendületes és vidám volt, mint a korábbiak. A népes menetet a falu hosszú utcáin sok százan nézték meg. Két helyszínen állítottak színpadot, ahol régi kedves ismerősök szórakoztatták a nézősereget. A színpadi produkciók mellett volt kirakodó vásár, sütemény- és lekvárkészítő, valamint a madárijesztő verseny és természetesen bál is. Paks három testvérvárosából, Loviisa-ból, Reichertshofenből és Kézdivásárhelyről is érkezett egy-egy delegáció az eseményre. V. T. Belehalt sérüléseibe a férfi TOLNA MEGYE Halálos gázolás történt szombaton éjszaka, háromnegyed egy körül, Szekszárd mellett, a 6-os számú főút 139. kilométerszelvényénél, a Sió-hídnál. Huszti Gábor, a Tolna Megyei Rendőr-főkapitányság sajtószóvivője elmondta, hogy egy személygépkocsi ütött el egy gyalogost. A 41 éves németkéri férfi a baleset következtében olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy a helyszínen életét vesztette. A rendőrség a helyszínelés idejére a Pécs felé haladó sávot lezárta. H. E. Beismerte a lopást a 24 éves paksi nő Feljelentést tett egy paksi nő a rendőrségen, miután augusztus 31-én valaki a lakóházuk nyitva hagyott bejárati ajtaján besurrant, és készpénzt vitt el. A nyomozás eredményeként szeptember 17-én a rendőrök egy 24 éves helyi nőt gyanúsítottként hallgattak ki lopás vétség elkövetésének megalapozott gyanúja miatt. A nő a bűncselekmény elkövetését beismerte, szabadlábon védekezhet. H. E. A borászati képzés jövőre indulhat, a műszakit még vizsgálják Kezükben a kar jövője Ha az itteniek jót akarnak maguknak, akkor csináljanak tudományt, amit elismer a világ, mert ettől erősödik a kar, mondta lapunknak dr. Bódis József, a Pécsi Tudományegyetem (PTE) rektora. Ihárosi Ibolya ibolya.iharosi@partner.mediaworks.hu SZEKSZÁRDON kérdeztük dr. Bódis Józsefet, a PTE rektorát a kar jövőjéről - Vágjunk mindjárt a közepébe, miért nem tarthatta meg Illyés Gyula nevét a kar? Azt, hogy a Pécsi Tudományegyetem Kultúratudományi, Pedagógusképző és Vidékfejlesztési Kara (PTE KPVK), nem könnyű megjegyezni. - Ezt a dékán úrtól kellene megkérdezni. Úgy tudom az volt az indok, hogy a régi név beszűkítette volna azt a portfoliót, amit a jövőben szeretnének megvalósítani. Biztosan nem felülről jövő kezdeményezés, hanem a két kar megállapodása volt a lehet, hogy nem túl szerencsés, de a funkcióról a legtöbbet mondó elnevezés. - Miért jó az integráció a szekszárdi karnak, és miért jó az egyetemnek? - A szekszárdi kar bajban volt, mert nem tudta előteremteni a működtetéséhez szükséges forrásokat, az utóbbi három évben nőttek az adósságai. Az integrációról a két korábbi kar vezetői döntöttek, ők kerestek meg elgondolásaikkal engem. Miközben központi feladat lett volna egyfajta konszolidáció létrehozása, a karok maguk keresték a megoldást, és erre jutottak. Közben egy külső cég áttekintette az egyetem helyzetét és azt javasolták, hogy diszciplináris alapon szervezzük újjá a karokat. Ez eredményezte, hogy a turizmus szak elkerült innen a közgazdaságtudományi kar fennhatósága alá. Egy képzéshez sokfajta feltétel szükséges, többek közt előírt paraméterekkel rendelkező oktatói gárdára van szükség, amely ott van meg. Pécs pedig feladatul kapta a kormányzattól, hogy maradjon meg a felsőoktatás Szekszárdon, amelynek örömmel tettünk eleget. Az integráció módot ad az értékeik megőrzésére, és arra, hogy elinduljunk olyan irányokba, amelyek biztosítják a szekszárdi kar jövőjét. - És tényleg nem lesz létszámleépítés, se itt, se Pécsett? - Átalakítás lesz, átcsoportosítás biztos lesz, de nem cél a létszámleépítés. - Mi szekszárdi kar megmaradásának középtávú koncepciója? - Az egyik irány a borászati és élelmiszeripari képzés. Másrészt nem tud a szekszárdi kar lemondani a Paks II. nyújtotta lehetőségekről, csak az a baj, hogy Szekszárdon nincs meg a műszaki képzés csírája sem. Az lehetséges, hogy szervezik akár itt, akár Pakson az erőműben szükséges képzést, de az egyetem műszaki karának a gárdájával, mert nekik van meg az akreditációjuk. Érezve a bizonytalanságokat, ellentmondásokat, megbíztam az előkészítés koordinálásával, műszaki karunk egyetemi tanárát Katona Tamást, aki e témakörben a lehetséges legalkalmasabb szakember. Amit ő mond, azt fogom támogatni. - A borászképzés indulhat a következő tanévben? - Az lehetséges, az élelmiszeripari képzés anyaga tavaszra állhat össze, s talán jövő októberre meglehetnek a szükséges engedélyek. - Mindent összevetve, ön szerint középtávon biztosítottnak látszik a szekszárdi kar jövője? - Szerintem igen. Az oktatói fórumon is elmondtam, hogy a 90- es évek végén kerültem abba a helyzetbe, hogy egy főiskolai karon doktori iskolát kellett csinálnom, ahol ennek nem volt semmiféle előzménye. Ma olyan emberek vezetik azt a kart, akik az én doktori iskolámban nőttek fel. Született képzési és Emberi Erőjű forrás Fejlesztési Kar (FEEFK) és a szekszárdi Illyés Gyula Kar (IGYK) AW integrációjaként, szekszárdi székhellyel, szekszárdi és pécsi képzőgógusképző és Vidékfejlesztési Kara (PTE KPVK). A pedagógusképzés és a felnőttoktatás mellett két teljesen új területet is megcéloznak Szekszárdon: az egyik az élelmiszer-gazdaság, a másik pedig a duális műszaki képzés, amely a helyi gazdaság, köztük a Paksi Atomerőmű számára is képez majd szakembereket, mondta el dr Horváth már ott professzor ágy melletti nővérből, mentőtisztből lett a dékán, az egyik helyettese pedig az intenzív osztályon volt ápoló. Ha az itteniek jót akarnak maguknak, akkor csináljanak tudományt, amit elismer a világ, mert ettől erősödik a kar. Az jelentheti a biztos jövőt, ha kialakul egy karépítő mag. A dékán, dr. Horváth Béla, a Magyar Ír Tudományos Akadémia doktora, aki ha maga mellé vesz ambiciózus fiatalokat, ők mindenre képesek lesznek a kar jövőjének érdekében. - A rektori konferencia elnökekeként mi a véleménye a kormányzat felsőoktatási koncepciójáról? - A koncepció mellé álltam, mert az előzőekhez képest progresszív anyag, de sok hibával. Nem vagyok például abban biztos, hogy jelen formájában jó a kancellári rendszer. Az a baj, hogy olyan emberek jöttek be a felsőoktatásba, akik nem itt szocializálódtak, nem ismerik a működését. Láthatóan nincs meg az egyetemi vezetők és kancellárok közt az az együttműködés, amely szükséges ahhoz, hogy jól prosperáljon a felsőoktatás. Nem ismerjük például a gazdálkodás helyzetét, a dékánokkal megbeszélve összeállítjuk azon adatsorok listáját, amelyeket rendszeres időközönként kérünk a kancellártól. fatudományi, Póda Béla dékán * Új létesítményeket avattak Döbröközön PÖBRÖKÖZ Átadták a felújított sportcsarnokot és az új műfüves sportpályát pénteken, Döbröközön. Köszöntőjében Farkas Edit polgármester örömét fejezte ki annak kapcsán, hogy a hosszú ideje tartó erősfeszítések árán végre korszerű létesítmény fogadja az iskolásokat és a sportolni vágyókat. Az ünnepségen jelen volt Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár, a térség országgyűlési képviselője is, aki arról beszélt, hogy rendkívül fontos a testnevelés tárgyi feltételeinek megteremtése. Döbröközön ez 42 millió forint ráfordítással valósult meg, amelyben szerepe van Simicskó Istvánnak, korábbi sportért felelős államtitkárnak. A szintén beszédet mondó Fehérvári Tamás, a Tolna Megyei Közgyűlés elnöke pedig azt emelte ki, hogy nagyszerű, ha a gyerekek elszabadulnak a számítógép mellől és megfelelő környezetben, mozgással töltik a szabadidejüket. A létesítményeket Kürtösi Krisztián plébános áldotta meg, majd a pályaavató meccsen a Pécsi MFC és a Döbröközi öregfiúk csapott össze. A műfüves pálya a Magyar Labdarúgó Szövetség pályaépítési programjában valósult meg a döbröközi önkormányzat hozzájárulásával, a tornacsarnok felújítása pedig az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásával készült el. H. E. 2015. SZEPTEMBER 21., HÉTFŐ Pakson az országos átlagnál jobb az anyatejes táplálás aránya A szoptatást népszerűsítették PAKS A szoptatás népszerűsítése a célja, de nemcsak ebben a témában nyújt segítséget a kismamáknak az a már hagyományos program, amit a paksi védőnői szolgálat minden évben megrendez az anyatejes világnaphoz kapcsolódóan. A Csengey Dénes Kulturális Központban tartott rendezvényen a hordozás technikájáról, egészséges táplálásról is gyűjthettek információt az édesanyák, de Cseke Klára vezetésével gyermekeikkel közös zenés, dalos foglalkozásba is bekapcsolódhattak. Papp Katalin védőnő, szoptatási tanácsadó azt mondta, Pakson az országos átlagnál jobb az anyatejes táplálás aránya, amiben reményeik szerint a védőnők munkája is szerepet játszik. A szakma azt javasolja, hogy legalább félévig kizárólag anyatejet kapjon a baba, utána pedig a gyermek igénye szerint immár kiegészítő táplálással két, vagy akár két és féléves koráig is szoptassa az édesanya. A hathónapos kizárólagos anyatejes táplálás aránya országos szinten elmarad az 50 százaléktól, Pakson pedig meghaladja azt. Weisz Zsuzsanna két kislány édesanyja, egyikük, Lidi 9 hónapos, még szopik. Anyukája szerint a legjobb táplálék egy csecsemő számára az anyatej, s bár a szoptatás olykor fárasztó, az anya és gyermek számára érzelmileg is meghatározó. V. T. Sok érdeklődőt vonzott a paksi program