Tolnai Népújság, 2016. március (27. évfolyam, 51-75. szám)

2016-03-26 / 72. szám

2 MEGYEI KÖRKÉP HÍREK Betört és bort lopott a pincéből DOMBÓVÁR Befejezte a nyo­mozását a Dombóvári Rend­őrkapitányság egy lopási ügyben, melynek iratait a na­pokban vádemelési javaslat­tal az ügyészségnek átadták. A megalapozott gyanú sze­rint egy 60 éves helybéli fér­fi valamikor január 28.11 óra és január 31.17 óra kö­zött betört egy kocsolai prés­házba, és annak pincéjéből 10 liter vörösbort lopott el. A férfi ellen szabálysértési ér­tékre, dolog elleni erőszakkal elkövetett lopás vétsége mi­att indítottak eljárást. 1.1. Borverseny és nőnap egyben VÁRONG Borversennyel kö­tötték egybe a nőnapi kö­szöntést, amit a Várongért Egyesület és az önkormány­zat közösen szervezett, és meghívást kapott rá a falu­ban élő valamennyi hölgy. Persze nemcsak nekik, ha­nem minden résztvevőnek járt az operett műsor Pomlé­­nyi Péter és Udvarhelyi Bog­lárka előadásában. A bor­versenyre 42 mintát nevez­tek, 21 fehér- és 21 vörös­bort. Előbbiek közül 8 kapott arany-, 11 ezüst- és 2 bronz­minősítést. A vörösboroknál 7 arany-, 5 ezüst- és 9 bronz­minősítést osztottak ki. Az összejövetelt vacsora és bál zárta. H. E. Változik a vasúti menetrend TOLNA MEGYE Március 27-én, húsvétvasárnap az ünnepna­pi, 28-án, húsvéthétfőn a va­sárnapi, 29-én, kedden pedig a munkanapi menetrend sze­rint közlekednek a vonatok - hívta fel az utazók figyelmét a MÁV. A március 27-én, va­sárnap kezdődő nyári időszá­mítás és az óraátállítás csak néhány nemzetközi és belföl­di vonatot érint, a vasúti me­netrendet emiatt nem kell módosítani. B. L. A húsvéthoz számos hagyo­mány kötődik országszerte. A közösek mellett tájegységen­ként sajátos szokások is kiala­kultak. Venter Marianna marianna.venter@mediaworks.hu A Sárközben nagypénteken mindenki megfürdött, s ehhez kapcsolódik a húsvéti nagy­­takarítás és meszelés. Min­den népcsoportnál ismert volt a szokás, hogy az állatokat is megtisztították. A lovakat pél­dául behajtották a szabad víz­be, és lemosták. A húsvéthét­fői locsolás szokása a víz­tisz­tító és termékenységvarázs­ló erejébe vetett hitre épül. A Sárközben például nagypénte­ken elmentek a lányok a kút­ra, vagy a folyóhoz az úgyne­vezett szótalan vízért. A legé­nyek ugyan incselkedtek ve­lük egész úton, de a lányok­nak nem volt szabad megszó­lalni, mert akkor nem lesz va­rázserejű a víz, és nem szépí­ti meg őket a hét végére. Sír­feliratokból még arról is tud­ni lehet, hogy olyan sokszor lo­csoltak meg lányt, hogy meg­fázott, megbetegedett, és a sír­kertbe került. Dr. Balázs Kovács Sándor néprajzkutató a fentiek mel­lett egy érdekes váraljai szo­kást is említ. Sárközi viselet­be öltözve húsvét vasárnapján kivonultak a Magyar domb­ra a keresztszülők, és ott ad­ták át ünnepélyes keretek kö­zött az ajándékot a keresztgye­rekeknek. (Talán kevéssé is­mert, hogy a külső Sárköz fal­vai közé tartozott Zengővár­­kony, Váralja, Érsekcsanád és Szeremle is.) Lassan elfelejtődik a tava­szi határjárás. Húsvétvasár­nap a férfiak, a legények kör­bejárták a falu határát. Egyes határjeleknél megálltak, és jól elfenekelték a suhancokat, hogy öregkorukban is emlé­kezzenek rá, meddig terjedt a falu határa. A dunántúli né­met falvak szokása volt az em­­mauszjárás, vagy emmausz­­ba menés húsvéthétfőn. Ezek vidám, majálisszerű mulatsá­gok voltak a szőlőhegyi pin­cékben, vagy a falvak mellet­ti legelőkön, ligetes erdőkben. Húsvéthétfőn ugyanis a temp­lomokban az emmauszi tanít­ványokról szóló evangéliumot olvasták fel. A húsvétot követő vasárna­pot a Dél-Dunántúlon mátká­i­, vagy komáló vasárnapnak is hívták. A sárközi lányok ilyenkor kötöttek egymással örök barátságot. Egy fiata­labb leányzót kértek meg ar­ra, hogy vigye el a kiválasz­tott barátnőhöz az úgyneve­zett komatálat. A piros tojást, bort, kalácsot gyönyörű terítő­vel takarták le. A komatálat il­lett elfogadni, és mindig viszo­nozni kellett. Ha a lányok férj­hez mentek, gyerekük szüle­tett, egymást hívták kereszt­anyának, és egy életen át se­gítették egymást. A kosárszentelés szokása A húsvéti ételek szentelése a ró­mai és a görög katolikusoknál is szokásos. A templomba vitt kosárban az ünnepre szánt hús­véti ételek voltak. Az ételeket hímzett terítővel, konyharuhá­val kibélelt kosárban minél tet­szetősebben igyekeztek elren­dezni. A kosarat fedő díszes té­rítőt csak addig vették le, amíg a szentelés tartott. Egyébként a szentelés idejére a borosüveg dugóját is eltávolították, sőt sok helyen egy tojást meg is pucol­tak, hogy az áldás közvetlenül érje azokat. A szentelés után minél gyorsabban igyekeztek hazaérni. Hazaérve a család az asztalt körülülve azonnal neki­látott a szentelt húsvéti ételek elfogyasztásának. Ilyenkor a szentelt ételeknek még a mor­zsáját, maradékát sem dobták ki, mert különleges erőt tulaj­donítván nekik, mágikus célra használták ezeket. A hímes tojás készítése A húsvét elképzelhetetlen a hí­mes tojások nélkül. Ma a leg­több helyen boltban vásárolt fes­tékkel színezik a tojásokat, és matricákkal díszítik. Az időseb­bek azonban még a hagyomá­nyos színezőket, például a hagy­mahéjat vagy a céklalevet része­sítik előnyben. A hímes tojás ké­szítésnek nagy divatja van Tolna megyében, különösen a Sárköz­ben. Ma is forró viaszba mártott írókával festik a hagyományos mintákat a kifújt tojásokra a de­­csi, őcsényi, bátai asszonyok. A nyúl a tojáshoz hasonlóan a ter­mékenység jelképe, az egyipto­mi mitológiában bukkant fel elő­ször, majd később Bizáncban. A húsvéti nyuszi tojást hozó mi­nőségben Németországban je­lent meg az 1600-as években. Ide vezethető vissza, hogy a gye­rekeknek szánt húsvéti ajándé­kokat a kertben, a bokrok alatt, fák tövében, a fűben rejtik el. 2016. MÁRCIUS 26., SZOMBAT Tűzről pattant alkotói pályázat TOLNA MEGYE „Tűzről pattant” címmel alkotói pályázatot hir­detett az Országos Tűzmegelő­zési Bizottság, amelyre most először óvodások rajzait is vár­ják. Az iskolások három kategó­riában: 6-10,11-14 és 15-18 éves korcsoportban nevezhetnek. Ők rajzzal, montázzsal, számítógé­pes grafikával, mémmel és vi­deóval egyaránt jelentkezhet­nek. A lényeg minden esetben, hogy az adott alkotás a tűzol­tók munkáját mutassa be, vagy a tűzvédelem fontosságát hang­súlyozza. Boros Brigitta, a Tolna Me­gyei Katasztrófavédelmi Igazga­tóság szóvivője elmondta, hogy az az iskola, illetve óvoda, ahon­nan a legtöbb pályamű érkezik, elnyeri a „Legkreatívabb iskola 2016”, illetve a „Legkreatívabb óvoda 2016” címet, emellett az intézmény nyereménye lesz egy tűzoltó bemutató is, és tűzvédel­mi oktatást is kapnak a diákok. A pályaműveket május 20- ig kell eljutatni - személyesen vagy postai úton - a Tolna Me­gyei Katasztrófavédelmi Igazga­tóságra (7100 Szekszárd, Mikes utca 16-22.). Minden korcsoport első helyezettje automatikusan továbbjut az országos forduló­ba. A fődíj egy családi nyaralás a Balatonon. További információkat a www.tolna.katasztrofavedelem. hu oldalon lehet elérni. H. E. Ovifociról egyeztettek Dombóváron DOMBÓVÁR A városban jártak a Buzánszky Jenő által 2011- ben alapított Ovi­ Foci Alapít­vány képviselői, hogy az Ovi­­foci-Ovisport program lehető­ségeiről egyeztessenek a ve­zetéssel. A városházán tar­tott megbeszélés után a tagok megtekintették a Dombóváron született futball legenda em­lékfalát az Illyés Gyula Gim­náziumban, majd a Pannónia úton lévő portréját. Végül ko­szorút helyeztek el Buzánszky Jenő szülői házánál. Dr. Mol­nár Andrea, az alapítvány el­nöke elmondta, hogy mosta­náig 140 intézményben indult el a programjuk, és abban bíz­nak, hogy Dombóvár óvodái­ban is érdeklődésre talál a kez­deményezés. H. E. A Mediaworks nyolc vidéki napilapjának több évtizedes archívuma érhető el bárki számára az interneten Olvashatóvá tették a Népújság régi számait is TOLNA MEGYE A lapunkat is ki­adó Mediaworks médiavállalat nyolc vidéki napilapjának több évtizedes archívuma érhető el immár bárki számára az inter­neten. A kiadó és nyolc megyei könyvtár együttműködési meg­állapodása alapján a lapok digi­talizált oldalai a Hungaricana közgyűjteményi portál felületén (www.hungaricana.hu) látogat­hatók. A jelentős kezdeménye­zés a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával jöhetett létre, a digitalizálást az Arcanum Adat­bázis Kiadó vállalta. A nyolc újság (Békés Megyei Hírlap, 24 óra, Heves Megyei Hírlap, Somogyi Hírlap, Tol­nai Népújság, Új Néplap, Pető­fi Népe és Új Dunántúli Napló, amelynek archívuma a napok­ban lesz elérhető) az ötvenes években indult, s egészen a kez­detektől kerültek fel a 2000-es évekig az évfolyamok, így min­den lap esetében átlagban mint­egy ötven év híranyaga tölthető le a netről. „A megyei napilapok az adott országrészek igazi króniká­sai, így az évtizedek alatt meg­jelent hatalmas anyag a lehető legrészletesebben tartalmazza a megyék bő fél évszázados tör­ténelmét” - hangzott el a Media­works részéről az Internet Fies­ta 2016 konferencia zárónapján. A kezdeményezéssel Tőzsér Istvánná Géczi Andrea, az eg­ri Bródy Sándor Könyvtár igaz­gatója kereste meg kiadónkat, s szerinte így több mint egymillió újságoldal lett néhány kattintás­sal olvasható az interneten. „A Hungaricana célja, hogy a nem­zeti gyűjteményeinkben közös múltunkról fellelhető kultúr­­kincs, történeti dokumentum mindenki számára áttekinthe­tően váljon hozzáférhetővé - mondta az igazgató. - A megyei napilapok a helyi közéletről ad­nak hírt, nagyon sok esetben a helyieket szólítják meg. A kere­sőfunkciónak hála pedig bárki azt is visszanézheti, hogy a la­pok az évtizedek folyamán mely cikkekben írtak családtagjaik­ról, ismerőseikről.” MW Visszakereshető az is, hogy a lapok mely cikkekben írtak családtagjainkról, ismerőseinkről

Next