Tolnai Népújság, 2016. március (27. évfolyam, 51-75. szám)
2016-03-26 / 72. szám
2 MEGYEI KÖRKÉP HÍREK Betört és bort lopott a pincéből DOMBÓVÁR Befejezte a nyomozását a Dombóvári Rendőrkapitányság egy lopási ügyben, melynek iratait a napokban vádemelési javaslattal az ügyészségnek átadták. A megalapozott gyanú szerint egy 60 éves helybéli férfi valamikor január 28.11 óra és január 31.17 óra között betört egy kocsolai présházba, és annak pincéjéből 10 liter vörösbort lopott el. A férfi ellen szabálysértési értékre, dolog elleni erőszakkal elkövetett lopás vétsége miatt indítottak eljárást. 1.1. Borverseny és nőnap egyben VÁRONG Borversennyel kötötték egybe a nőnapi köszöntést, amit a Várongért Egyesület és az önkormányzat közösen szervezett, és meghívást kapott rá a faluban élő valamennyi hölgy. Persze nemcsak nekik, hanem minden résztvevőnek járt az operett műsor Pomlényi Péter és Udvarhelyi Boglárka előadásában. A borversenyre 42 mintát neveztek, 21 fehér- és 21 vörösbort. Előbbiek közül 8 kapott arany-, 11 ezüst- és 2 bronzminősítést. A vörösboroknál 7 arany-, 5 ezüst- és 9 bronzminősítést osztottak ki. Az összejövetelt vacsora és bál zárta. H. E. Változik a vasúti menetrend TOLNA MEGYE Március 27-én, húsvétvasárnap az ünnepnapi, 28-án, húsvéthétfőn a vasárnapi, 29-én, kedden pedig a munkanapi menetrend szerint közlekednek a vonatok - hívta fel az utazók figyelmét a MÁV. A március 27-én, vasárnap kezdődő nyári időszámítás és az óraátállítás csak néhány nemzetközi és belföldi vonatot érint, a vasúti menetrendet emiatt nem kell módosítani. B. L. A húsvéthoz számos hagyomány kötődik országszerte. A közösek mellett tájegységenként sajátos szokások is kialakultak. Venter Marianna marianna.venter@mediaworks.hu A Sárközben nagypénteken mindenki megfürdött, s ehhez kapcsolódik a húsvéti nagytakarítás és meszelés. Minden népcsoportnál ismert volt a szokás, hogy az állatokat is megtisztították. A lovakat például behajtották a szabad vízbe, és lemosták. A húsvéthétfői locsolás szokása a víztisztító és termékenységvarázsló erejébe vetett hitre épül. A Sárközben például nagypénteken elmentek a lányok a kútra, vagy a folyóhoz az úgynevezett szótalan vízért. A legények ugyan incselkedtek velük egész úton, de a lányoknak nem volt szabad megszólalni, mert akkor nem lesz varázserejű a víz, és nem szépíti meg őket a hét végére. Sírfeliratokból még arról is tudni lehet, hogy olyan sokszor locsoltak meg lányt, hogy megfázott, megbetegedett, és a sírkertbe került. Dr. Balázs Kovács Sándor néprajzkutató a fentiek mellett egy érdekes váraljai szokást is említ. Sárközi viseletbe öltözve húsvét vasárnapján kivonultak a Magyar dombra a keresztszülők, és ott adták át ünnepélyes keretek között az ajándékot a keresztgyerekeknek. (Talán kevéssé ismert, hogy a külső Sárköz falvai közé tartozott Zengővárkony, Váralja, Érsekcsanád és Szeremle is.) Lassan elfelejtődik a tavaszi határjárás. Húsvétvasárnap a férfiak, a legények körbejárták a falu határát. Egyes határjeleknél megálltak, és jól elfenekelték a suhancokat, hogy öregkorukban is emlékezzenek rá, meddig terjedt a falu határa. A dunántúli német falvak szokása volt az emmauszjárás, vagy emmauszba menés húsvéthétfőn. Ezek vidám, majálisszerű mulatságok voltak a szőlőhegyi pincékben, vagy a falvak melletti legelőkön, ligetes erdőkben. Húsvéthétfőn ugyanis a templomokban az emmauszi tanítványokról szóló evangéliumot olvasták fel. A húsvétot követő vasárnapot a Dél-Dunántúlon mátkái, vagy komáló vasárnapnak is hívták. A sárközi lányok ilyenkor kötöttek egymással örök barátságot. Egy fiatalabb leányzót kértek meg arra, hogy vigye el a kiválasztott barátnőhöz az úgynevezett komatálat. A piros tojást, bort, kalácsot gyönyörű terítővel takarták le. A komatálat illett elfogadni, és mindig viszonozni kellett. Ha a lányok férjhez mentek, gyerekük született, egymást hívták keresztanyának, és egy életen át segítették egymást. A kosárszentelés szokása A húsvéti ételek szentelése a római és a görög katolikusoknál is szokásos. A templomba vitt kosárban az ünnepre szánt húsvéti ételek voltak. Az ételeket hímzett terítővel, konyharuhával kibélelt kosárban minél tetszetősebben igyekeztek elrendezni. A kosarat fedő díszes térítőt csak addig vették le, amíg a szentelés tartott. Egyébként a szentelés idejére a borosüveg dugóját is eltávolították, sőt sok helyen egy tojást meg is pucoltak, hogy az áldás közvetlenül érje azokat. A szentelés után minél gyorsabban igyekeztek hazaérni. Hazaérve a család az asztalt körülülve azonnal nekilátott a szentelt húsvéti ételek elfogyasztásának. Ilyenkor a szentelt ételeknek még a morzsáját, maradékát sem dobták ki, mert különleges erőt tulajdonítván nekik, mágikus célra használták ezeket. A hímes tojás készítése A húsvét elképzelhetetlen a hímes tojások nélkül. Ma a legtöbb helyen boltban vásárolt festékkel színezik a tojásokat, és matricákkal díszítik. Az idősebbek azonban még a hagyományos színezőket, például a hagymahéjat vagy a céklalevet részesítik előnyben. A hímes tojás készítésnek nagy divatja van Tolna megyében, különösen a Sárközben. Ma is forró viaszba mártott írókával festik a hagyományos mintákat a kifújt tojásokra a decsi, őcsényi, bátai asszonyok. A nyúl a tojáshoz hasonlóan a termékenység jelképe, az egyiptomi mitológiában bukkant fel először, majd később Bizáncban. A húsvéti nyuszi tojást hozó minőségben Németországban jelent meg az 1600-as években. Ide vezethető vissza, hogy a gyerekeknek szánt húsvéti ajándékokat a kertben, a bokrok alatt, fák tövében, a fűben rejtik el. 2016. MÁRCIUS 26., SZOMBAT Tűzről pattant alkotói pályázat TOLNA MEGYE „Tűzről pattant” címmel alkotói pályázatot hirdetett az Országos Tűzmegelőzési Bizottság, amelyre most először óvodások rajzait is várják. Az iskolások három kategóriában: 6-10,11-14 és 15-18 éves korcsoportban nevezhetnek. Ők rajzzal, montázzsal, számítógépes grafikával, mémmel és videóval egyaránt jelentkezhetnek. A lényeg minden esetben, hogy az adott alkotás a tűzoltók munkáját mutassa be, vagy a tűzvédelem fontosságát hangsúlyozza. Boros Brigitta, a Tolna Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság szóvivője elmondta, hogy az az iskola, illetve óvoda, ahonnan a legtöbb pályamű érkezik, elnyeri a „Legkreatívabb iskola 2016”, illetve a „Legkreatívabb óvoda 2016” címet, emellett az intézmény nyereménye lesz egy tűzoltó bemutató is, és tűzvédelmi oktatást is kapnak a diákok. A pályaműveket május 20- ig kell eljutatni - személyesen vagy postai úton - a Tolna Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságra (7100 Szekszárd, Mikes utca 16-22.). Minden korcsoport első helyezettje automatikusan továbbjut az országos fordulóba. A fődíj egy családi nyaralás a Balatonon. További információkat a www.tolna.katasztrofavedelem. hu oldalon lehet elérni. H. E. Ovifociról egyeztettek Dombóváron DOMBÓVÁR A városban jártak a Buzánszky Jenő által 2011- ben alapított Ovi Foci Alapítvány képviselői, hogy az Ovifoci-Ovisport program lehetőségeiről egyeztessenek a vezetéssel. A városházán tartott megbeszélés után a tagok megtekintették a Dombóváron született futball legenda emlékfalát az Illyés Gyula Gimnáziumban, majd a Pannónia úton lévő portréját. Végül koszorút helyeztek el Buzánszky Jenő szülői házánál. Dr. Molnár Andrea, az alapítvány elnöke elmondta, hogy mostanáig 140 intézményben indult el a programjuk, és abban bíznak, hogy Dombóvár óvodáiban is érdeklődésre talál a kezdeményezés. H. E. A Mediaworks nyolc vidéki napilapjának több évtizedes archívuma érhető el bárki számára az interneten Olvashatóvá tették a Népújság régi számait is TOLNA MEGYE A lapunkat is kiadó Mediaworks médiavállalat nyolc vidéki napilapjának több évtizedes archívuma érhető el immár bárki számára az interneten. A kiadó és nyolc megyei könyvtár együttműködési megállapodása alapján a lapok digitalizált oldalai a Hungaricana közgyűjteményi portál felületén (www.hungaricana.hu) látogathatók. A jelentős kezdeményezés a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával jöhetett létre, a digitalizálást az Arcanum Adatbázis Kiadó vállalta. A nyolc újság (Békés Megyei Hírlap, 24 óra, Heves Megyei Hírlap, Somogyi Hírlap, Tolnai Népújság, Új Néplap, Petőfi Népe és Új Dunántúli Napló, amelynek archívuma a napokban lesz elérhető) az ötvenes években indult, s egészen a kezdetektől kerültek fel a 2000-es évekig az évfolyamok, így minden lap esetében átlagban mintegy ötven év híranyaga tölthető le a netről. „A megyei napilapok az adott országrészek igazi krónikásai, így az évtizedek alatt megjelent hatalmas anyag a lehető legrészletesebben tartalmazza a megyék bő fél évszázados történelmét” - hangzott el a Mediaworks részéről az Internet Fiesta 2016 konferencia zárónapján. A kezdeményezéssel Tőzsér Istvánná Géczi Andrea, az egri Bródy Sándor Könyvtár igazgatója kereste meg kiadónkat, s szerinte így több mint egymillió újságoldal lett néhány kattintással olvasható az interneten. „A Hungaricana célja, hogy a nemzeti gyűjteményeinkben közös múltunkról fellelhető kultúrkincs, történeti dokumentum mindenki számára áttekinthetően váljon hozzáférhetővé - mondta az igazgató. - A megyei napilapok a helyi közéletről adnak hírt, nagyon sok esetben a helyieket szólítják meg. A keresőfunkciónak hála pedig bárki azt is visszanézheti, hogy a lapok az évtizedek folyamán mely cikkekben írtak családtagjaikról, ismerőseikről.” MW Visszakereshető az is, hogy a lapok mely cikkekben írtak családtagjainkról, ismerőseinkről