Tolnai Népújság, 2016. október (27. évfolyam, 231-256. szám)

2016-10-20 / 247. szám

2 MEGYEI KÖRKÉP HÍREK Ingyenes ruhaosztás lesz ?­ Ruhaosztást tart - az idén utolsó alkalommal - a Magyar Nemzetőrség szek­szárdi városi alegysége októ­ber 22-én, szombaton Szek­­szárdon, a Zrínyi utca 62. szám alatt, a volt Halászcsár­da épületében. Mint azt Varga Gyula ezredes, városi parancs­nok elmondta, az osztáson bárki részt vehet, akár a me­gyeszékhelyen, akár máshol él az illető, nem kérnek szemé­lyi iratokat senkitől. Egy kami­onnyi ruhanemű keres gazdát, van közöttük felnőtt- és gyer­mekruha, téli és nyári holmik, mindenki abból visz, amelyik­ből akar, illetve amelyre szük­sége van. Az adományosztás reggel 9 órakor kezdődik, és a készlet erejéig tart. V. M. Tetten érték a diótolvajokat Diót akart lopni a három fiatal, de tetten érték őket. A nyomozás kiderítette, hogy a 19 éves fiú, valamint a 18 és a 27 éves nő október 18- án délelőtt kibontotta a fad­­di diófa ültetvény kerítését, majd mintegy 25 kilogramm diót akartak ellopni, de a me­zőőr tetten érte őket. A hely­színre érkező rendőrrel együtt elfogták és előállították őket. A gyanúsítottak kihallgatásuk során elismerték a bűncse­lekmény elkövetését. A Tolnai Rendőrőrs lopás vétség elkö­vetésének megalapozott gya­núja miatt folytat ellenük eljá­rást. 1.1. Dombóvárral is számol a párt Thürmer Gyu­la, a Munkáspárt elnöke ked­den Dombóváron tartott saj­tótájékoztatót a párt ország­járásának részeként. Beszélt arról, hogy indulni szeretné­nek a 2018-as országgyűlé­si választásokon, és remé­lik, hogy dombóvári jelöltjük is lesz. Mint mondta, a magyar dolgozó réteg érdekeit szeret­nék képviselni. Terveik között szerepel a minimálbér meg­kétszerezése, a gyógyszer­árak csökkentése, az okta­tás ingyenessé tétele, és hogy minden dolgozni akaró ember munkához juthasson. Fontos­nak tartják a migráció megál­lítását és a magyar gazdaság fellendítését. H. E. Vita, veszekedés, pereske­dés előzhető meg az úgyne­vezett házassági szerződés­sel. A kontraktus megköté­se pedig egyenesen ajánlott azoknak, akik nem először lépnek frigyre, illetve élet­társi kapcsolatban élnek. Venter Marianna marianna.venter@mediaworks.hu Még mindig sokan gondolják azt, hogy a - hivatalos nevén - házassági vagyonjogi szerző­déshez való ragaszkodás a bi­zalmatlanság jele. Pedig ha be­következik az, amire a házasu­landók nem is szeretnek gon­dolni, azaz a válás, sokkal job­ban járnak, ha van ilyen szer­ződés. Különösen akkor, ha a felek között vagyoni szempont­ból jelentős a különbség, illetve ha egyik, vagy mindkét félnek vannak már gyermekei az elő­ző házasságából. Élettársi kap­csolatban pedig különösen in­dokolt a vagyonjogi viszonyok rendezése - figyelmeztet a Ma­gyar Országos Közjegyzői Ka­mara. A törvény szerint élettár­si kapcsolat áll fenn két olyan, házasságkötés nélkül közös háztartásban, érzelmi és gaz­dasági közösségben (a továb­biakban: életközösség) együtt élő személy között, akik közül egyiknek sem áll fenn mással házassági életközössége, be­jegyzett élettársi életközössé­ge vagy élettársi kapcsolata, és akik nem állnak egymás­sal egyenesági rokonságban vagy testvéri kapcsolatban. Az élettársak egymás közötti va­gyoni viszonyaikat az élettársi együttélés idejére szerződéssel rendezhetik. Vagyonjogi szerződés hiányá­ban az életközösség megszűné­se esetén bármelyik élettárs kö­vetelheti a másiktól az együtt­élés alatt keletkezett vagyon­­szaporulat megosztását. Nem számítható a vagyonszaporu­­lathoz az a vagyon, amely há­zastársak esetén különvagyon­nak minősül. Az élettársat a va­­gyonszaporulatból a szerzés­ben való közreműködése ará­nyában, elsősorban természet­ben illeti meg részesedés. A háztartásban, a gyermekneve­lésben, valamint a másik élet­társ vállalkozásában végzett munka a szerzésben való köz­reműködésnek minősül. Ha a szerzésben való közreműködés aránya nem állapítható meg, azt egyenlőnek kell tekinteni, kivéve, ha ez bármelyik élet­társra nézve méltánytalan va­gyoni hátrányt jelentene. Mind­ezek alapján a legtöbbször 50- 50 százalékos vagyonmegosz­tást állapít meg a bíróság. Hosszú perek előzhetők meg Dr. Tóth Terézia szekszárdi ügy­véd praxisában előfordult már 2-3, sőt egy 4 évig elhúzódó per is. Az ilyen esetekben nem a gyermekelhelyezésen, hanem a vagyonmegosztáson civako­dik hosszasan az egykori há­zaspár. Olykor 10-20 milliós in­gatlanok sorsán kevesebbet vi­táznak, mint azon, hogy kié le­gyen mondjuk a drapp ülőgarni­túra. A családjogi törvény alap­esetben a felezést írja elő, vagy­is azt, hogy a házastársak kö­zös tulajdona minden, amit együttélésük alatt, akár együtt, akár külön-külön szereztek. Ki­véve az egyértelműen elkülönít­hető dolgokat, például, ha egyi­kük örököl egy házat. A fele-fele azonban többnyire nem tetszik a perlekedőknek. Dokumentu­mokkal és tanúkkal igyekeznek bizonyítani az igazukat: ki mit vitt a közös háztartásba, kinek a kőműves nagybátyja építet­te a házat, kinek a gázszerelő öccse csinálta a fűtést. Sokkal könnyebb lenne, ha kötnének házastársi vagyonjogi szerző­dést, akár az esküvő előtt, akár utána. Míg régen erre kevés pár szánta rá magát, ma már egyre több ilyen okirat születik. Négy ütemben újították fel a legrégebbi tolnai középületet Gyerekeké lett a kolostor Befejeződött a 18. szá­zad második felében épült egy­kori ferences kolostor felújítása Tolnán - hangzott el a helyszíni sajtótájékoztatón tegnap. A két­szintes épület az évszázadok so­rán szolgált vallási, katonai, kul­turális és oktatási célokat is, je­lenleg a Fusz János Zeneiskolá­nak és a Gesztenyéskert Óvodá­nak ad otthont. Appelshoffer Ágnes polgár­­mester elmondta: a legpatiná­sabb tolnai középületet foko­zatosan újították fel, összesen mintegy 80 millió forintból. A négy lépcsőben megvalósított beruházáshoz a paksi atom­erőmű Jövőnk Energiája Tér­ségfejlesztési Alapítvány több, mint negyvenmillió forintot biztosított. 2013-ban belügymi­nisztériumi pályázat segítségé­vel megtörtént az épület fűtés­korszerűsítése. 2014-ben kicse­rélték a külső nyílászárókat, így jelentősen csökkent az épület energiafelhasználása. 2015-ben az ingatlan új tetőt kapott, nem­régiben pedig elkészült a hom­lokzat felújítása is. A több száz éves épületnek sikerült nemes és fontos funk­ciót találni, emellett eredeti stí­lusát megőrizve modernizálni. A megújított egykori kolostorra büszke lehet az egész város és valószínűleg büszkék lennének az egykori szerzetesek is - fo­galmazott a polgármester. S. K. A volt kolostorban óvoda is működik. A képen balra Appelshoffer Ágnes 2016. OKTÓBER 20., CSÜTÖRTÖK Meghatározó az anyagi háttér A tapasztalatok szerint a szer­ződés megkötésében alapve­tően az anyagi háttér a döntő. Nem véletlen, hogy ennek meg­teremtői, azaz az örömszülők azok, akik leginkább ragasz­kodnak a megállapodáshoz. Magyarországon 1987 óta van lehetősége a házasulandóknak és a már házasságban élőknek az egymás közötti vagyonjogi szerződésre. Ebben kiköthetik, válás esetén milyen arányban osztozkodnak a közös vagyo­non és szerzeményeken. Meg­határozható az is, hogy együtt­élésük alatt közös vagy külön kasszát tartanak-e fenn. Érde­mes sorra venni a szerződés­ben a felek házasság előtti in­góságait, ugyanis azok úgyne­vezett különvagyont képeznek, amelyek kérdés nélkül annál a félnél maradnak a válás után, aki a házasságba hozta azokat. Különvagyonnak minősül, ami öröklés vagy a jogi értelemben vett ajándékozás útján került valamelyik félhez, illetve azok a szerzemények is, amelyek az egyik fél korábbi befektetésé­nek, munkájának eredménye­ként jönnek létre és egyébként közös vagyont jelentenének. Tevelen ült össze a Jegyzőklub TEVEL Budainé Szomolai Csilla, a Teveli Közös Önkormányzati Hivatal aljegyzője volt a Dél-Tol­nai Jegyzőklub múlt heti ülésé­nek házigazdája. A meghívás­nak ezúttal 21 jegyző tette ele­get, akiknek elsőként dr. Tóth Márta, a Fejér Megyei Kataszt­rófavédelmi Igazgatóság Ható­sági Osztályának munkatársa tartott előadást a kutak lega­­lizációjával kapcsolatos jegy­zői feladatokról, ami a jövőben várhatóan több munkát ad a jegyzőknek.­­Majd Horváth Tí­mea, a Tolna Megyei Kataszt­rófavédelmi Igazgatóság Ha­tósági Osztálynak munkatár­sa beszélt a katasztrófavéde­lem és az önkormányzatok ha­tósági feladatairól, végül Ger­­hátné dr. Péter Mária, a Tolna Megyei Kormányhivatal Főosz­tályvezető-helyettese adott tá­jékoztatót a helyi földbizottsá­gok állásfoglalásának elbírálá­sával kapcsolatos legfontosabb tudnivalókról. A megbeszélést követően Héri Lászlóné polgár­­mester ízletes székely ebédre hívta a vendégeket. H. E. Szüreti felvonulás Szekcsőn KAPOSSZEKCSŐ Szüreti felvo­nulást rendezett nemrégiben Kaposszekcső Község Német Nemzetiségi Önkormányza­ta. A vendégeket a „Die Spitz­buchen von Sektschi” muzsi­kája fogadta, az elmúlt év ese­ményeit pedig Bauer Kriszti­án kisbíró dobálta ki. A menet a falu központjából indult, és a felvonuláson résztvevő bony­hádi Kranzelin Néptánc Együt­tes tagjai minden megállóban más-más tánccal örvendeztet­ték meg az érdeklődőket. A kí­nálásáról a Faluszépítő Egye­sület és a Nyugdíjasklub tagjai gondoskodtak, akik kaláccsal, pogácsával, üdítővel és borral kínálták az érdeklődőket. A bort a helybeli gazdák - Schott Károly, Fábián János, Wolf Já­nos és Bauer Imre - ajánlot­ták fel. A bíró és bíróné, vagyis Nagyházi Balázs és Simon Lil­la által vezetett menet utolsó állomása a Közösségi Ház volt, ahol a bonyhádi táncosok hos­­­szabb műsort adtak. A nap ut­cabállal zárult, az Alte Herren zenéjére. H. E. Előreformáció vagy eretnekség 2017-ben lesz öt­száz éves a reformáció: 1517. ok­tóber 31-én Luther Márton ki­szögezte 95 tételét a wittenbergi vártemplom kapujára. Az előreformáció 500 éve cí­mű előadás-sorozat - ifj. Töttős Gábor prezentálásában - ked­den kezdődött az Illyés Gyula könyvtárban. A négy alkalom­ból álló program első rendezvé­nyét ígéretek mennytől pokolig címmel hallgathatta meg a ter­met megtöltő hallgatóság. A be­mutató első részében az előrefor­­mációs személyek - Husz János, John Wycliffe, Valdó Péter, Savo­narola - tevékenységével kap­csolatban a Garay gimnázium történelem tanára megjegyezte, a lelki értelemben vett változatá­­si szándék vezérelte őket. A zsidó vallás és a görög-ró­mai kultúrkör túlvilágképét elemezve elmondta, az Elysi­­umban csak a jók és erényesek­­árnyai élvezték az örök boldog­ságot - tulajdonképpen nem volt igazi túlvilágképük. Ezen változtatott Jézus a feltámadá­sával, elérhetővé tette a men­­­nyet az arra méltóknak. Az előadás harmadik részé­ben Töttős Gábor a keresztény­ség különböző korszakainak felosztásával azt ismertette, hogy a misztériumvallástól in­dulva - évszázadok alatt - ho­gyan teljesedett ki az egyház hatalma. B. L.

Next