Tolnai Népújság, 2017. január (28. évfolyam, 1-26. szám)

2017-01-26 / 22. szám

2 MEGYEI KÖRKÉP HÍREK Második évfolyam a népfőiskolán BOGYISZLÓ Már a második év­folyam indult a Bogyiszlói Nép­főiskolán. Legutóbb Andrásfal­­vy Bertalan professzor beszélt az érdeklődőknek az ártéri gazdálkodásról, legközelebb pedig egy gyermekpszicholó­gus lesz a vendég. Az első év­folyamon is változatos témák­ban szereztek új tudást a hall­gatók, akik közül huszonegyen kaptak oklevelet. B. K. A köznapiról és a látomásról PAKSA Medve Színpad A köz­napiról és a látomásról című, Márai Sándor Füveskönyve alapján készült előadásával ünnepelték Pakson a magyar kultúra napját. Az egy szerep­lőre és egy hegedűsre írt da­rab szerkesztő-rendezője Hal­­my György, zeneszerzője Ba­lázs Barnabás. A kultúra, a közművelődés különböző terü­letein dolgozók alkotta közön­ség Benkő Nóra színművész előadásában nézhette meg a darabot, hegedűn Baranyi Zol­tán közreműködött. Ezt meg­előzően Szabó Péter, Paks al­polgármestere mondott kö­szönetet a szakterület dolgo­zóinak. V. T. Fiatalok képeit állították ki SIMONTORNYA A TEMI Fried Művelődési Ház és a Lajtha László Alapfokú Művészetok­tatási Tagintézmény simontor­­nyai képzőművész tanszakos, grafika-festészet és kézműves tanulóinak első féléves mun­káiból készült kiállítás megnyi­tóját tartották szerdán délután a Petőfi utcai kulturális intéz­ményben. Boros Eszter és Gyurkóné Tóth Irén szervezte bemutatkozó kiállítást Rill Má­ria nyitotta meg. A tárlat janu­ár 31-ig látogatható. B. L: Kiegészítik a támogatást DECS A decsi önkormányzat a belügyminisztérium pályáza­tán 187 köbméter szociális tű­zifa vásárlására nyert támoga­tást. Antal Zsolt polgármester­től megtudtuk: több mint há­romszázan igényeltek tüzelőt. A képviselő-testület úgy dön­tött, további körülbelül 120 köbméter fát vásárol, hogy ki­elégítsék az igényeket. B. K. Van szülő, aki fizetni is haj­landó, csak hogy gyermeke kis létszámú osztályban ta­nulhasson. És van szülő, aki­nek ez ingyen sem kell, pedig az iskola, jelesül egy falusi tagintézmény, helyben van. Budavári Kata kata.budavari@mediaworks.hu HARC Az óvodások is bemutat­koztak Kaspernek, a bohóc báb­nak. Németül, hiszen az elsősök és másodikosok is így teszik ezt. A kisdiákoknak hetente ötször van órájuk „Kasper nyelvén”, a harci iskolában német nemze­tiségi nevelést kapnak a gyere­kek. Szerdán nyílt napot tartott a zombai iskola tagintézménye, az óvodások szüleikkel ezért ve­hettek részt az órákon. A taní­tók a negyvenöt perces órákat úgy alakították, hogy abba a le­hető legtöbb játékos feladat fér­jen bele. Mojzesné Nagy Kin­ga tagintézmény-vezető a szü­netben a homlokát törölgetve mondta, hogy ha nincsenek né­zők, akkor sem kevésbé moz­galmasak a tanórák. Az is ha­mar kiderült: a kedvcsináló al­kalom ellenére bizony nehéz el­hitetni, hogy egy falusi iskola is tudja azt, amit egy városi. Pedig az iskolások a település minden rendezvényének szereplői. Érv­ként persze ez önmagában ke­vés, az iskola mellett szól azon­ban, hogy az, aki itt kitűnő ne­gyedikben, jó eséllyel marad ki­váló tanuló a továbbiakban is. Tóth Gáborné két kisfiával ér­kezett. Meghatottan emlékezett arra a négy évre, amelyet lánya töltött itt. Egy másik édesanya, Antal Orsolya pedig elmesélte, hogy amikor nagyobbik lánya középsős volt, több iskolában is megfordult, míg végül a harci mellett döntött. - Ezért máshol fizetnek a szü­lők - mondta arra vonatkozóan, hogy a kis létszámú osztályok­ban jelentősen több idő jut egy gyerekre, mint egy harmincfős osztályban. Két gyermeke közül az egyik már itt tanul, és a még óvodás kislányt is harci kisdi­áknak szánja. Ők Zombáról jár­nak át, kifejezetten a kis cso­port miatt választották Harcot a jó képességű csemetéjüknek. Katharina Kellig szintén egy kislánnyal érkezett a nyílt nap­ra. Fia most elsős, ezért elsősor­ban a bátyust szerették volna megnézni iskolai körülmények között. - Medinán lakunk, és korszerű, 21. századi iskolát, va­lamint azt a családias légkört kerestük, ami a medinai ovira is jellemző - mondja. Mojzesné Nagy Kinga ugyan­akkor arról beszélt, hogy van, aki nem csak praktikus okok­ból viszi át szekszárdi iskolá­ba a gyermekét, például azért, mert a városban dolgozik, vagy azért, mert a nagyszülők is ott élnek, és könnyebb mozgósíta­ni őket, ha segítség kell. Van, aki otthon van, nem dolgozik, mégis más település iskolájába járatja a csemetéjét.­­ Úgy gon­dolom, hogy a falu szempont­jából nagyon fontos, hogy leg­alább ez az alsó tagozat megma­radjon. Bár időnként jobban ha­sonlítunk egy családra, mint is­kolára, ugyanazt tudjuk, mint a nagy intézmények - véli a tag­intézmény-vezető, és sorolja: az épület néhány éve megújult, van két interaktív táblájuk, és helybe jön a gyógytestnevelő, a fejlesztő pedagógus és a logo­pédus, a gyerekek, a szülők tá­mogatásával, levelező tanulmá­nyi versenyeken is részt vehet­nek. Hasonló gondokkal más is­­kolák és óvodák is küzdenek, az ott tanító pedagógusok pedig ál­lítják: a fejük tetején pörögnek, ha az kell. A problémák évekkel ezelőtt kezdődtek, amikor már nyilvánvalóan látszott, hogy öregszik a lakosság, kevés gyer­mek születik, a fiatalok pedig nagyvárosokban, vagy újabban külföldön keresik a boldogulást. A kis csoport előnyei A kis csoport előnyeit vélhető­en nem kell ecsetelni, a legfon­tosabb ezek közül az idő. Ka­szás Edit, a harci iskola pedagó­gusa emellett azt is említi, hogy a kis létszámú foglalkozáson azonnal van visszacsatolás, rög­tön észreveszik, ha valaki lema­rad, és az órán egyénre szabot­tan foglalkoznak a gyerekek­kel. Ugyanakkor sok minden szól a nagy intézmények mel­lett, melyek például számtalan választható pluszt jelentenek. Szekszárd közelsége a kis isko­lák szempontjából hátrány, so­kan a környező településeken élők közül a városba járatják gyerekeiket, esetleg már óvo­dába is. Ezzel küzdött egy-két éve a szálkai óvoda, mely a har­ci iskolához hasonlóan hangu­latos, barátságos intézmény. M­­a zöld óvodaként működik, és sok pluszt kínál a gyerekek­nek. Mészáros Éva óvodaveze­tő elmondta, hogy amikor már azt hitték, hiába hirdetik magu­kat, új gyerekek érkeztek hoz­zájuk. Közülük ketten Alsóná­­náról, egy kisfiú Szekszárdról. - Persze nagyon örülnénk, ha jönnének még hozzánk, de már annak is örülünk, hogy vagyunk - állítja a vezető. A zöld óvoda egyébként azt jelenti, hogy a környezettudatosságra, a fenn­tarthatóságra kerül a hangsúly. A környezet adott. Tó, rét, erdő veszi őket körül. A junior korosztályú sportolók nemzetközi szinten is eredményesek Birkózóknak gratulált az alelnök SZEKSZÁRD Hivatalában fogad­ta Ribányi József, a Tolna Megyei Közgyűlés alelnöke a 2016-os kecskeméti diákolimpián dobo­gós helyezést elért fiatal birkózó­kat, akik nem tudtak részt ven­ni a tavaly decemberben meg­rendezett diáksportolói gálán. A tamási Aranyszarvas KHSE és a szekszárdi Hikari Aikido Egye­sület sportolóit - Görgei Botond, Kaszó Győző, Lückl Levente, Mo­hácsi András, Pálma Gellért, Ta­kács Bendegúz, Zsitvai Kata - felkészítőjük, Szőts Gábor kísér­te el. A fiatalok nem csak az or­szághatáron belül jeleskednek, Takács Bendegúz például tavaly októberben egy bronzérmet ho­zott Minszkből. 2017. JANUÁR 26., CSÜTÖRTÖK Ebbe ma már nem kellene belehalni SZEKSZÁRD Tájékoztatót szerve­zett 6. osztályos diákok, pedagó­gusok és szülők számára az Eu­rópai Méhnyakrák Megelőzé­si Hét célkitűzéséhez csatlakoz­va tegnap a Tolna Megyei Kor­mányhivatal Népegészségügyi Főosztálya. Az egykori ÁNTSZ székházba a Babits Mihály, a Baka István és a Dienes Valé­ria általános iskolákból érkez­tek gyerekek. Szili Lívia egész­ségfejlesztő a betegség biológiai hátterét vázolta fel, Fábián Szabi­na járványügyi szakügyintéző a főként az oltásról beszélt, Nyéki István, szűrési koordinátor pe­dig a rendszeres szűrés fontos­ságára hívta fel a figyelmet.­­ Az orvostudomány mai ál­lása szerint méhnyakrák miatt senkinek nem kellene meghal­nia, védőoltással és rendszeres szűréssel megelőzhető a tragi­kus kimenetel - többek között ezt is megtudhatta Szili Líviá­tól a résztvevő mintegy hetven diák, többségében oltás előtt ál­ló lány.­­ Az oltóanyagok elkészítésé­hez a rákos megbetegedések 70 százalékáért felelős 16-os és 18- as altípusú HPV-vírusokat hasz­nálták fel - ezt már Fábián Sza­bina mondta. A bizonyítottan ha­tásos oltás a korosztály számára ingyenes. Nyéki István szűrési koordi­nátor a szűrés menetét ismer­tette a gyerekekkel, hangsúlyoz­va, hogy felelősek vagyunk ön­magunkért és a családunkért is. Elmondta, tavaly kétszer tízezer szakorvosi meghívót küldtek ki a megyében élő nőknek a méh­nyakrákszűrésen való részvé­telre, és néhány ezret védőnők­höz. A részvétel meghatározása a rendszer sajátosságaiból adó­dóan nehéz, országos szinten harminc százalékra tehető. H. É. Szili Lívia tartja előadását Kovács Sándor lett a párt városi elnöke PAKS Az alapszervezet koráb­bi ügyvezető alelnökét, Kovács Sándort választotta elnökké a Fidesz paksi csoportja. Előző­leg egy éven át Hirt Ferenc or­szággyűlési képviselő volt a ve­zető. Miután a 2014-es önkor­mányzati választás után felosz­lott csoportot újjászervezte, ígé­retéhez híven lemondott alap­szervezeti elnöki tisztségéről, teret engedve a szervezet önál­ló fejlődésének. Az elnökség dr. Nagy Tiborral egészült ki, to­vábbi tagjai: Bordács József, Le­ber Ferenc és Szabó Péter. A csoporthoz új tagok csat­lakoztak, jelenleg körülbelül harmincan vannak, de - mint az új elnök mondta - nyitott aj­tókkal várják azokat, akik azo­nosulni tudnak az értékrend­jükkel. Szerethető, a város ér­dekeit képviselő csapat építé­se a cél, hangsúlyozta Kovács Sándor, aki a Paksi Lokálpat­rióták Egyesületének színei­ben 2002 óta tagja a képvise­lő-testületnek. Célként jelölték meg a szorosabb kapcsolattar­tást a paksiakkal, a helyi vál­lalkozásokkal. Ennek érdeké­ben újjáélesztik a Polgári Pik­niket, gazdasági fórumokat szerveznek. A városvezetéssel már korábban együttműködési megállapodást kötöttek. Ennek azért is van jelentősége, mert komoly kihívás és gazdasági fellendülés vár Paksra. V. T.

Next