Tolnai Népújság, 2017. november (28. évfolyam, 255-279. szám)

2017-11-08 / 260. szám

2 MEGYEI KÖRKÉP Közmunkára ítélte a bíróság a garázdát SZEKSZÁRD Százhúsz óra köz­munkára ítélte a 47 éves vád­lottat garázdaság, kisebb kárt okozó rongálás és könnyű tes­ti sértés vétségének elköveté­se miatt a Szekszárdi Járásbí­róság. Az ítélet jogerős, tájé­koztatta lapunkat dr. Kovács Ildikó, a Szekszárdi Törvény­szék sajtószóviője. Az ügy sértettje az egyik szekszárdi parkolóból akart az úttestre hajtani. Ugyanak­kor a közelben a vádlott a ku­tyáját pórázon sétáltatta. Az eb beszaladt az autó elé, a sér­tett megállt a gépkocsival, a vádlott pedig visszarántotta a kutyát. Mindezek ellenére az ittas állapotban lévő vád­lott elkezdett a sértett felé ki­abálni amiatt, hogy majdnem elütötte a kutyát, majd tovább káromkodva belerúgott az au­tó jobb első ajtajába. A sértett kiszállt az autóból, mire a vád­lott megragadta a ruháját, és lökdösni kezdte a másik fér­fit. A megtámadottnak sike­ Az autóban közel háromszázezer fo­rint kár keletkezett volt ellökni magától a garáz­dát, így annak ütése nem ér­te el. Ekkor érkezett a parko­lóba egy ismeretlen férfi, aki­vel közösen próbálták megfé­kezni a vádlottat, aki nekilök­te a sértettet egy éppen lepar­koló hölgy autójának. Végül közös erővel sikerült lenyom­ni a földre a dühöngő vádlot­tat, közben a sértett élettársa hívta a rendőrséget. Egy idő után a sértett és a másik férfi úgy ítélte meg, hogy a vádlott lenyugodott, ezért elengedték. Miután a vádlott felállt, a sértett autó­jához lépett, és ismét belerú­gott a jármű ajtajába, majd ököllel belevágott a visszapil­lantó tükörbe is. Utóbbi elhaj­lott, az autó pedig mintegy 15 négyzetcentiméternyi terüle­ten megkarcolódott. Az autó­ban közel háromszázezer fo­rint kár keletkezett. Ezután a férfit ismét lefogták, majd át­adták a megérkező rendőrök­nek. A sértett emellett a kezé­nek két ujján könnyű sérülé­seket szenvedett el a bántal­mazás következtében. 1.1. majd Olyan megújított területek kialakítása, megteremtése a cél Tamásiban, melyek új kulturális közösségi terek­kel, új funkciókkal kedvelt találkozóhelyekké, szabad­idős tevékenységek helyszí­névé és kulturális rendezvé­nyek új otthonává válnak. Balázs László laszlo.balazs@mediaworks.hu TAM­ÁSI A városi zöld területek revitalizációjára és az épüle­tek megújítására nyert közel 475 millió forintot Tamási ön­­­­kormányzata a Terület- és Te­lepülésfejlesztési Operatív Program (TOP) kiírásán.­­ A Zöld Város projektben mintegy 600 millió forintra nyújtottunk be támogatási ké­relmet, de a végül jóváhagyott kisebb összegnek is örülünk - közölte Porga Ferenc, a Kop­­pány-parti város polgármeste­re. - A kerékpárutakhoz szo­rosan kapcsolódva egy aktív parkot képzeltünk el a für­dő mellé, amely több részből épülne fel az 1,3 hektáros zöld területen. A kialakított park reményeink szerint felpezsdí­ti a város közösségi és kultu­rális életét. Szabadtéri képző­­művészeti kiállítások, kistér­ségi bemutató, kulturális be­mutató rendezvények - tér­­ben-időben - tágítják a helyi közösségi élet lehetőségeit. A sétányok, padok a kikapcso­lódás, pihenés lehetőségét te­remtik meg, míg a pumpa ke­rékpáros pálya, a kültéri kon­dicionáló, testedző tér (street workout) és gyermekjátszótér megfelelő, elérhető időtöltést kínál. A beruházások kap­csán infrastrukturális beru­házásokról is beszélhetünk, tulajdonképpen az üdülőöve­zet környékének rendezését segítik elő. Tervben van egy helyi ter­mék logisztikai központ kiala­kítása. A piactéren megvaló­suló komplexum célja az lesz, hogy a helyi termelőket össze­fogja, képzési, információs bá­zist biztosítson számukra. - Működik már a Zöld Alma nevű helyi termékboltunk, ezt a filozófiát szeretnénk to­vábbvinni - tette hozzá a pol­gármester. - A helyi termékek értékesítésének, piacra ke­rülésének lehetősége­­ a ter­mékek feltérképezése, a fel­dolgozás leszervezése, segíté­se szakmai tanácsadással, az árusítás-értékesítés szerve­zése­­ javulna, így a telepü­lés bevételeinek növeléséhez is hozzájárul a projekt. A lo­gisztikai központ mint üzleti és vállalkozói tevékenységet szolgáló funkció jelenik meg, hiszen itt történik majd a he­lyi és a környező települések­ről beszállított áru rövid ide­ig történő tárolása és kereske­delme. Porga Ferenc polgár­­mester jelezte, a környezeti nevelés ökológiai szemléletet képvisel: minden korosztály környezettudatos szemléleté­nek, magatartásának, életvi­telének formálása a cél. A kerékpárutakhoz szorosan kapcsolódva egy aktív park épül a fürdő mellett Belküldött kép Kikapcsolódás, sport, nevelés Porga Ferenc ismertette, szin­te az egész város területét érin­tik majd a zöldfelületi fejlesz­tések. Nagy szerepet kap az akcióterv kialakításában a te­rületek rekonstrukciója, re­habilitációja, megújítása. A fenyves faállománya elörege­dett, vitalitási értéke évről évre csökken, így gondozásra szo­rul. A fenyves tanösvény kiala­kításának célja egy olyan inf­rastruktúra-elem létrehozása, amely környezettudatos kikap­csolódási, sportolási lehetősé­get teremt, ugyanakkor isme­retanyaggal, természet-és kör­nyezetvédelmi célú nevelés­sel is kiegészül. A zöldfelüle­ti átalakítások során kialakí­tandó védő fasorral olyan terü­letet, zónát kívánnak létrehoz­ni, amely rövid idő alatt javítja a környék mikroklímáját, csök­kenti a porterhelést, a zajvéde­lemhez hozzájárul. 2017. NOVEMBER 8., SZERDA A lengyeli sáncot járták be hétvégén a túrázók KURD-LENGYEl Tájséta és ré­gészeti szemle helyszíne volt szombaton a leendő Ka­pos-hegyháti Natúrpark egyik fő látványossága, a lengye­li sánc, amely a Kurd és Len­gyel közötti útszakasz mel­lett, a mekényesi elágazónál lé­vő szentkúti kunyhónál talál­ható. Az érdeklődőket dr. Sza­bó Géza, a Wosinsky Mór Me­gyei Múzeum régésze fogadta, és mutatta be a területet. Elmondta, hogy a sánc ku­tatása nem sokat haladt az el­múlt évszázad alatt. Wosinsky Mór 1883-tól dolgozott a terüle­ten, majd az 1920-as évek végé­től Tompa Ferenc kutatta. Utol­jára - több mint harminc éve - Zalai Gál István végzett ott ása­tásokat. Dr. Szabó Géza úgy lát­ja, jó lenne, ha a terület értékei nem a föld alatt lennének, ha­nem a natúrparki program ré­vén bemutathatnák azokat. Az előadás után a régész ve­zetésével túrára indultak a program résztvevői. Megtekin­tették a sánc maradványait, az egykori paliszád nyomait, illet­ve olyan tájelemeket, amelyek feltételezhetően egy-egy bás­tyához vagy bejáróhoz tartoz­hattak egykor. A tájsétán Sza­bó Loránd, Dombóvár polgár­­mestere is részt vett, aki el­mondta, hogy a sánc mentén kialakítottak egy tanösvényt, ahol táblákat is szeretnének ki­helyezni, rajtuk a legfontosabb tudnivalókkal. A programot a Kapos-hegy­háti Natúrpark Egyesület, a Gyulaj Zrt., Mucsi, Lengyel és Dombóvár önkormányzata szervezte. H. E. Sok volt az érdeklődő Nem tudni, mi okozhatta a ritka ragadozó madár legyengülését, röpképtelenségét Újra szárnyal a megmentett vörös kánya TOLNA MEGYE Felerősödött és ismét útra kelt az a vörös ká­nya, amelyet egy hónapja va­dászok vettek észre Duna­­szentgyörgy határában, és mi­vel nem tudták megfogni, ér­tesítették a Duna-Dráva Nem­zeti Park Igazgatóság termé­szetvédelmi őrét, aki megta­lálta az akkor már nem moz­gó madarat. A ritka ragadozó madár to­vábbi sorsáról a Duna-Drá­va Nemzeti Park Igazgató­ság hírlevelében számoltak be. Azt írták, Kelet-Szlovákia egyetlen ismert, sikeres vörös kánya költése 2017-ben Hud­­covce (Hegedűsfalva) határá­ban volt. Mindkét fiókát meg­gyűrűzték és műholdas adó­val látták el június 24-én. E madarak egyike szeptember elején hagyta el a szülőföld­jét, és 11-én délután érkezett Dunaszentgyörgy mellé, ahol jól érezhette magát, mert meg­szakította útját. A jelek alap­ján szeptember 19-én valami történhetett a vele, 20-án föl­dön fekve látták és fényképez­ték vadászok. A madarat szeptember 21- én délután találta meg a Du­na-Dráva Nemzeti Park Igaz­gatóság természetvédelmi őre az utolsó GPS-pozíciónál, röp­­képtelen állapotban. A rendőr­ségi helyszínelés után a vörös kányát a Fővárosi Állat- és Nö­vénykertbe vitték, ahol állator­vosi vizsgálaton esett át. A ma­dár legyengülésének hátteré­ben sem mérgezés, sem veze­tékkel való ütközés nem bizo­nyítható egyértelműen, és a jeladó vagy a hám okozta sérü­lés, illetve akadályozott moz­gás sem merült fel. A madár néhány nap alatt felerősödött, majd repatriálás céljából a Fer­­tő-Hanság Nemzeti Park terü­letére került, ahol egyre élén­­kebb lett és kondíciója is ja­vult. Október 5-én visszakap­ta a jeladót és szabadon enged­ték a Fertő-tónál. H. E. A vörös kánya ritka és értékes ragadozó madár Fotó: Shutterstock

Next