Tolnai Népújság, 2018. január (29. évfolyam, 1-26. szám)
2018-01-16 / 13. szám
2 MEGYEI KÖRKÉP Legendás tűzoltók mesélnek a könyvben SZEKSZÁRD Tűzoltók mesélik címmel jelent meg Andics János amatőr helytörténész legújabb kötete. A könyvet hétfőn a Magyar Rákellenes Liga Szekszárdi Alapszervezete, a Tolna Megyei Tűzoltó Szövetség és a Tolna Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság közös rendezvényén mutatták be a Babits Mihály Kulturális Központban. Andics Jánost Gergelics István, a Tolna Megyei Tűzoltó Szövetség elnöke kérte fel életút-interjúk készítésére. Az alanyok nyugdíjas korú, sokat látott, legendás önkéntes tűzoltók voltak. A szerző Dunaföldváron Berényi Józseffel és Wártig Lászlóval, Nagymányokon Hucker András Ádámmal, Tolnán Tantos Ferenccel, Zombán Pálfi Ferenccel, Bátaszéken Treszner Józseffel, Bölcskén Gáborné Dánó Ibolyával és Katz Gyulával, Tamásiban Berkes Bélával, Bonyhádon Mucska Lászlóval, Dunaszentgyörgyön pedig Gyöngyösi Zoltánnal készített interjút. Fontos Felidézi az emlékezetes tűzoltásokat, műszaki mentéseket szempont volt a régi tűzoltó hagyományok, az emlékezetes tűzoltások és műszaki mentések, valamint a természeti katasztrófák során nyújtott helytállások felidézése, illetve az egykori gépjárműpark, a tűzoltó technika, a védőruházat, a védőeszközök fejlődésének a nyomon követése és nem utolsósorban a részt vevő emberek bemutatása. A helytörténész azt tapasztalta, hogy a könyv valamennyi szereplőjében közös, hogy a segíteni akarás vezette őket a tűzoltóság felé. Mivel Andics János a Tolna Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságnál dolgozik, munkaidő után, esténként már nem szerette volna terhelni az interjúalanyait, így a szombatjait szánta az adatgyűjtésre. Az elkészült anyagot Veres Ilona, nyugdíjas őcsényi könyvtáros nézte át és segítette tanácsaival a szerzőt, Gergelics István pedig tűzoltó szakmai szempontból véleményezte a leírtakat. H. E. Több száz milliós keret felújításra és karbantartásra Egyértelműbb és gyorsabb döntések Évértékelő sajtóbeszélgetésre hívta a Szekszárdi Tankerületi Központ a média munkatársait. Gerzsei Péter igazgató elmondta, egy éve múlt annak, hogy a tankerület önállóan gazdálkodó szervezetté, fenntartóvá vált, átvette hét települési önkormányzattól a köznevelési intézmények működtetői feladatait. Mauthner Ilona Ilona,mauthner@mediaworks.hu SZEKSZÁRD Tolna megyében két tankerületi központ van, az egyik a Tamási és Bonyhádi összeolvadásából alakult ki, a másik a Paksi, a Szekszárdi és a Tolnai Tankerületek összeolvadásával jött létre. Ez utóbbi, a Szekszárdi Tankerületi Központ szerepköréről, fejlesztéseiről, gyakorlati eredményekről tartottak tegnap sajtóbeszélgetést a szekszárdi tankerület Arany János utcai irodájában. A beszélgetésen részt vett Gerzsei Péter igazgató mellett Boda Zoltán, a bogyiszlói általános iskola intézményvezetője, Bognárné Balogh Andrea, a Dunaföldvári Bölcskei Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola igazgatója, Heilmann Józsefné, a Garay János Gimnázium igazgatója, valamint Kovácsné Pál Krisztina, a Paksi Bezerédj Általános Iskola igazgatója. Gerzsei Péter elmondta, a Szekszárdi Tankerületi Központ önálló költségvetési szervként látja el az illetékességébe tartozó köznevelési intézményeket (az iskolákon kívül ide tartozik még a pedagógiai szakszolgálat, illetve a gyógypedagógiai módszertani intézmény is), így a központhoz jelenleg 27 intézmény, 24 tagintézmény és 14 telephely tartozik. A tanulók száma a tankerületben jelenleg 9020 fő, ebből 15-en gyógypedagógiai óvodába, 7118-an általános iskolába, 1730-an gimnáziumba, 91-en szakiskolába, 66-an fejlesztő nevelő oktatásra, 1428-an alapfokú művészetoktatásra járnak. A diákokat 1294 pedagógus oktatja, 156 a pedagógiai munkát segítő és 136 fő a technikai dolgozó. A tankerületben tizenhét helyen zajlik német nemzetiségi nyelvoktatás, három helyen magyar nyelvű roma/cigány nemzetiségi nevelés-oktatás is folyik. Két középfokú intézményben van emelt szintű oktatás több tantárgyból, egy intézmény indít nyelvi előkészítő osztályokat és szintén egy intézmény lát el sportiskolai feladatokat is. - A tankerület, valamint az intézmények közötti szakmai kapcsolatot kiemelkedőnek mondhatjuk, ennek megtartására a jövőben is törekedni fogunk - mondta Gerzsei Péter. Ezt a jelenlévő intézmények vezetői is megerősítették. Kovácsné Pál Krisztina elmondta, az elmúlt egy évben szakmai kérdésekben mindig kikérték a véleményüket, és bizonyos önállóságot minden területen élveznek. Heilmann Józsefné azt hangsúlyozta, egyértelműbbek és gyorsabbak a döntések, és jobban átláthatók a hatáskörök is. Személyre és iskolára szabottan is megvan, hogy ki minek a felelőse. Sokat segítenek abban, ha az adott intézmény pályázni szeretne. Ennek is köszönhető, hogy a Garay Gimnáziumban például egy év alatt 11 milliós fejlesztést sikerült megoldani. Bognárné Balogh Andrea azt mondta, tavaly közel 500 millióból gazdálkodhatott a dunaföldvári bölcskei intézmény, így jutott eszközvásárlásokra is. Boda Zoltán is azt hangsúlyozta, hogy van saját költségvetésük, így tervezhetnek, fejleszthetnek. Gerzsei Péter tankerületi igazgató elmondta, 2018-ra 8 milliárd 504 millió forint a költségvetési előirányzat. Folyamatosan figyelmet fordítanak a szakmai feladatok és a költségvetési keretek összhangjára, az üzemeltetési feladatok területén pedig a biztonságos működés feltételeinek a megteremtésére, a szükséges eszközök, szakmai anyagok beszerzését biztosítják a beérkezett igények alapján. A szekszárdi Garay Gimnáziumban az elmúlt egy évben jelentős fejlesztések zajlottak Archív fotó Az egész megye területét ellátják A tankerülethez tartozik a megye egyetlen gyógypedagógiai módszertani intézménye, mely ellátja a megye egész területén a sajátos nevelési igényű tanulók oktatását az óvodától kezdve a tankötelezettség befejezéséig. A gyógypedagógiai intézmény a megye öt településén végez fejlesztő nevelést az általános iskolákban, két-két helyen szakiskolai és készségfejlesztő szakiskolai feladatot, három helyen kollégiumi ellátást biztosít, és működteti az utazó gyógypedagógusi hálózatot is. Ez utóbbi a megye 117 ellátási helyén végzi feladatát. A tankerülethez tartozik emellett a pedagógiai szakszolgálat is. 2018. JANUÁR 16., KEDD Rendkívüli kérelembeadási felület nyílik TOLNA MEGYE-MAGYARORSZÁG Több gazdálkodót érint megyénkben is a hír, miszerint rendkívüli egységes kérelem-benyújtási felület nyílik. Erre a korábbi évek során nem volt még példa. Országosan több száz nyertes gazdálkodónak biztosít majd segítséget, főleg azoknak, akik a 2017. évi egységes kérelem beadása során ugyan rendelkeztek támogatói okirattal, de nyilvánvaló hiba miatt nem tudták benyújtani kifizetési kérelmüket. Amennyiben az összes kérelem beadása megtörténik, akkor több mint 2,5 milliárd forint kifizetésére kerülhet sor a tejágazat szerkezetátalakítását, az agrár-környezetgazdálkodást, az ökológiai gazdálkodást, valamint a védett őshonos és veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták genetikai állományának megőrzését szolgáló pályázati felhívások keretösszegének terhére. Az egységes kérelem-benyújtási felület megnyitását az Európai Bizottság hagyta jóvá, a felület 2018. február 15. és 2018. március 31. között használható majd. M. I. Külső és belső ajtókat lopott el NAGYKÓNYI A Tamási Rendőrkapitányság nyomozást folytatott lopás vétség elkövetésének megalapozott gyanúja miatt egy 24 éves férfi ellen. Az ügyben egy nagykónyi nő tett bejelentést a rendőrségre, mivel 2017. november 10-e és 23-a között a felügyeletére bízott, lakatlan háznak ismeretlen tettes leemelte és ellopta a külső és a belső ajtóit. A rendőrök a nyomozás eredményeként azonosították, majd gyanúsítottként hallgatták ki a bűncselekmény feltételezett elkövetőjét. A nagykónyi férfi beismerő vallomást tett, az eljárás során szabadlábon védekezhet. A Tamási Rendőrkapitányság Vizsgálati Alosztályának munkatársai a nyomozást befejezték, az ügyet vádemelési javaslattal az ügyészségnek a napokban átadták. Á. A. Vannak olyan települések, ahol egy főre több mint másfélmillió forint jut egy esztendőben Északkeleten és délen kisebb a vásárlóerő TOLNA MEGYE Az életminőség egyik fontos szegmense a vásárlóerő. Minél több árut és szolgáltatást tud megvásárolni a lakosság, annál több kiskereskedelmi egység, étterem, szórakozóhely lesz helyben, s egyre több kulturális, egészségügyi, oktatási és egyéb szolgáltatót tud fenntartani egy-egy település. Ezek pedig önmagukban is növelik a foglalkoztatást, ami tovább javítja az életminőséget. A GKI Gazdaságkutató Zrt. megbecsülte a települések vásárlóerejét (teljes jövedelem) a 2009-2016-os évekre. Az egy főre jutó vásárlóerő 280 településen nem haladta meg a 800 ezer forintot sem, míg 558 településen 800 ezer és 1 millió között volt az átlag. 1-1,2 millió forint volt 895 településen, míg átlagos, 1,2-1,4 millió forint volt 787 településen. Átlag feletti, 1,4-1,6 millió volt 442 településen. Kiemelkedő 189 település helyzete, ahol 1,6 millió forintnál is nagyobb volt az egy főre jutó vásárlóerő. Elsősorban Észak-Dunántúlon, illetve Közép-Magyarországon találhatóak az átlag feletti vásárlóerővel rendelkező települések, míg a szegényebb települések Északkelet-Magyarországon, és Dél-Magyarországon voltak. A 2016-os helyzetképet árnyalhatja, ha a hét év alatt végbement változásokat is megvizsgáljuk: vajon a szegényebb települések felzárkózóban vannak vagy leszakadóban? Megvizsgálták a 2009-2016- os évek közötti vásárlóerő-változást is. 677 településen 15- 30 százalékos vásárlóerő-gyarapodás ment végbe. Átlagos (30-45%) 1218 településen volt megfigyelhető, míg 967 településen átlag feletti, 45-80 százalékos volt a jövedelembővülés. A növekedés 78 településen volt kimagasló. TN Vásárlóerőben középmezőnyben vagyunk Fotó: TN Középmezőny A felmérés szerint Tolna megyében a települések zöme a közepes vásárlóerejű területek közé tartozik. Ennél magasabb szintet Paks és környéke, illetve Szekszárd foglal el. Az alacsonyabb kategóriába tartozó területek a megye északi, északnyugati részén jellemzőek. A vásárlóerő szempontjából a legalacsonyabb kategóriát képviselő területet nem jelöli meg a felmérés megyénkben. Régiós összehasonlításban Tolna áll legjobban a dél-dunántúli megyék közül.