Tolnai Népújság, 2019. január (30. évfolyam, 1-26. szám)

2019-01-10 / 8. szám

2019. JANUÁR 10., CSÜTÖRTÖK Ilyenkor kisebb a forgalom, mert kevesebb a pénz A piacon a mézet és a sütőtököt keresik Igazi januári hangulat fogad­ta a vásárlókat és az áruso­kat is szerdán a szekszár­di piacon. Leginkább mézet, sütőtököt, füstölt árut és al­mát vásároltak a vevők. Mauthner Ilona Ilona.mauthner@mediaworks.hu SZEKSZÁRD Visszafogott érdek­lődés kísérte a szerdai piaci na­pot, ha nem is sokan, de folya­matosan jöttek-mentek az em­berek. A vásárlók azt mondják, megszokott kép ez január első felében. Eckert Rita állandó he­lyén almát árult. Mint mondta, fogy a készlete, jó ha márciu­sig kitart. Tavaly nem volt jó a termés náluk, talán majd az idén szerencsésebbek lesznek, már megkezdték a gyümölcs­fák metszését. A piacon állan­dó vásárlóik vannak, bár nem könnyű így értékesíteni, mert a vásárlók többsége inkább a szupermarketben oldja meg az almavásárlást is. Nem mintha ott olcsóbb és szebb lenne a ter­mék, de ha már úgy is be kell menni venni kenyeret, tejet, akkor a gyümölcsöt is ott veszi meg. A termelő viszont kényte­len az almájával piacozni, mert olyan nyomott árat kínáltak ősszel érte nagy tételben, hogy az ráfizetést hozott volna csak. Mézből is volt választék bő­ven, hirtelen öt árusító méhészt számoltunk össze. Szabó Lász­ló szekszárdi és Nagy József tolnai termelők szinte egymás mellett kínálták különböző ki­szerelésben a mézeiket, virág­port. Mindkettőjükhöz vissza­járnak a vásárlók, télen jól is fogy a mézből. Egy kiló vegyes virágmézért 1500, akácmézért 2200 forintot kértek, de kisebb kiszerelésekben természetesen olcsóbban lehetett vásárolni. Nagy József hozzátette, ő a pak­si piacra is eljár, ott egy kicsit nagyobb a forgalom mint Szek­­szárdon. A kistermelők egyéb­ként negyven kilométeres kör­zetben kínálhatják a termékei­ket kedvezményesen, illetve a fővárosi piacokon. Oda felutaz­ni viszont időben is és anyagi­akban is költséges, mondták mind­ketten. A füstölt termékeket árusí­tóknak is kialakult helyük van, a tolnai fiatalember elmondta, családi gazdaságban készül­nek a kolbászok, szalonnák, sonkák, töpörtyű, májas és a házi zsír. Ez utóbbira is nagy a kereslet. A vásárlók többsége azért jön ide, hogy egy kis „ha­zai ízt” vásároljanak, ami a ré­gi, saját disznóvágásukat idézi. Egy idősebb néni dióbelet kí­nált, 2900 forintos kilós áron. Volt amit le is darált, aki süte­ménybe használná fel, ne kell­jen bajlódnia vele. Dióból na­gyon gyenge volt a múlt évi ter­més, így az árát is megkérték. Érdeklődő volt, de vásárló nem­igen, mondta. Az ünnepek előtt adott el belőle többet. Egy ha­sonló korú férfi őrölt paprikával álldogált az asztal mellett, mint mondta Bogyiszlóról jött. A ter­mék szép színű volt, érdeklődő is akadt rá. Sági Józsefné Sióagárdról jár be árusítani a szekszárdi piac­ra, neki is állandó, bérelt helye van. Igazi őstermelőként sütő­tököt, csicsókát, tököt, spenótot, mángoldot árul. Mind mondta, kistermelőként azt hozza csak ide, ami otthon nem fogy el. Na­gyon szeretik a vásárlók a szür­ke héjú sütőtököt, amit árul, a nagydobosi fajtát. Édes, geszte­nyés sűrűségű. Lefagyasztott félkész termékeket is hoz, így tökfőzeléknek való gyalult tö­köt, spenótot. Ami a szezonban nem fogyott el, azt akkor legya­lulta és megpróbálja most érté­kesíteni. A kisgyermekes anyu­kák is szívesen mennek hozzá vásárolni, mert tudják, hogy vegyszermentesek a portékái. Mint mondta, a tavalyi év nem volt sikeres, kevés volt a gyü­mölcs, zöldség. Több termelőnél is vásárolhattak mézet az érdeklődők. Képgaléria: teol.hu Fotó: Mártonfai Dénes A mángold, a csicsóka és a batáta A csicsókát sokan nem isme­rik, pedig a cukorbetegség egyetlen természetes gyógy­szere. A zöldség minden ré­sze hasznosítható, gumói pe­dig a krumplit helyettesítik. A szakirodalom szerint a leg­gyengébb minőségű földeken is megterem. A gumók iga­zán nagy értékét a benne ta­lálható szénhidráttartalma, az átlagosan tizenöt százalék­nyi inulin adja. Az inulin, mint probiotikum, a bélflóra bakté­riumait táplálja. Ebből adódó­an a cukorbetegségben szen­vedők is fogyaszthatják, mert nem emeli meg a vércukor szintjét. Emellett a csicsókagu­mó igen gazdag rostban, mely fokozza a jóllakottságérzést. A mángolddal érdemes kísér­letezni, mert tápanyagban gaz­dag, védi a szemet és csök­kenti a daganatos betegségek kockázatát. A spenóthoz ha­sonlóan főzelékként, tészták­hoz is fogyaszthatjuk. A batá­ta, azaz édesburgonya a neve ellenére semmiféle rokonság­ban nem áll a burgonyafélék családjával. Íze leginkább a sü­tőtökéhez illetve a szelídgesz­tenyéhez hasonlítható. A gyö­kérgümők vörös, bíbor, vagy sárga színben is pompázhat­nak, nagyon sokféle B- és E-vi­­tamin van benne. MEGYEI KORKÉP A szerény zseni Szeri Árpád arpad.szeri@mediaworks.hu égre! Itt van a gyors és éhezésmentes fogyás tökéletes módszere. Erről egy internetes hirdetés útján szerez­hetünk tudomást. Ott olvasható a történet, mely szerint egy bizonyos magyar professzor elhatározta: megszabadítja fe­leségét a fölös kilóktól. A net röpke két hónap alatt közel har­minc kilogrammtól szabadult meg és jelenleg - bizony, hölgye­im és uraim! - úgy néz ki, mint egy modell. Mely túlsúlyos honfitársunk ne lelkesülne fel ezek után? Rá­adásul a hirdetésben foglaltak igazságtartamát­­ egy hónap alatt akár tizennégy kiló laza leadását - számos hálálkodó hoz­zászóló erősíti meg. Jóska, Sára, Tercsi, Fercsi, Kata, Klára, s valahány név a naptárban, egy­től egyig hitet tesz a példát­lan eredményeket hozó keze­lés mellett. Emellett megnyug­tatják az esetleges kétkedőket: a háromszoros garancia okán senkinek sincs mitől tartania! Persze, mindig akadnak megátalkodott figurák, akik csakis arra törekednek, hogy el­rontsák örömünket. Valaki az interneten történő kutakodás után közzétette felfedezését: ez a bizonyos magyar professzor a jelek szerint nem létezik, neve egyetlenegy tudományos pub­likációt sem fémjelez. Vajon mi ennek az oka? Nem merünk a legrosszabbra gondolni, magyarán, hogy egy újabb, a pén­zünkre utazó átverésről van szó. A jeles professzor bizonyára kerüli a rivaldafényt és az jellemzi őt, amit az Irigy Hónaljmi­rigy együttes énekelt a hazai zenészekről: mindannyian sztá­rok vagyunk, csak a szerénység a legnagyobb bajunk! A magyar profes­­­szor a jelek szerint nem létezik, vagy csak titkolózik V Vadkárfelmérési útmutató készült TOLNA MEGYE-MAGYARORSZÁG Megyénk termőföldjeit is érin­tik a vadkárok. Éppen ezért örömmel üdvözölték a vadász­­társaságok és a gazdálkodók is, hogy egységes vadkárfel­mérési útmutatót állított ös­­­sze a Nemzeti Agrárgazdasá­gi Kamara, mely az Országos Magyar Vadászka­mara szakmai és finanszírozói köz­reműködése mel­lett készült. Az útmutató fő célja, hogy egysze­rű, teljes körű, gya­korlatias legyen, és hogy a vadkár mértékének megállapítása ob­jektíven történhessen. A köz­lemény szerint Győrffy Ba­lázs, az agrárkamara elnöke elmondta, a vadkár témakö­rét a módosított vadászati tör­vény új alapokra helyezte. En­nek legfontosabb elemeként a jogszabály rögzíti: a vadállo­mány nemzeti érték és a ter­mészetes életközösségek ré­sze, megjelenése nem tekint­hető rendellenességnek a me­ző- és erdőgazdasági területe­ken. Ezzel együtt azonban ki­emelt figyelmet kell fordítani a vadkárok korrekt felmérésé­re és kezelésére is. A vadkárok felmérésé­ben komoly előrelépést jelent majd az egységes vadkárfelmérési útmutató, amely a Szent István Egye­tem Vadvilág Meg­őrzési Intézetének, illetve a Nemze­ti Agrárkutatási és Innovációs Köz­pont Erdészeti Tu­dományos Intézetének veze­tésével, az Országos Magyar Vadászkamara szakmai és fi­nanszírozói közreműködése mellett készül. A tervezetet az agrárkamara és a vadász­kamara az agrártermelők és a vadászatra jogosultak szem­szögéből megvizsgálja, és feb­ruár végéig jelzik az észrevé­teleiket és javaslataikat. M. I. A vadállo­mány nemze­ti érték, meg­jelenése nem rendellenes Megújulnak a csarnokok, fejlődik és bővül az infrastruktúra, a közvilágítás, a járdák és az utak Pályázati támogatással bővül az ipari park SZEKSZÁRD Több mint kétmil­liárd forintos fejlesztés kez­dődik idén a szekszárdi ipari parkban, ahol mintegy kétezer négyzetméterrel bővül a csar­nokok alapterülete - közölte kedden a Szekszárdi Vagyon­kezelő Kft. ügyvezető-helyette­se az MTI-vel. Ladányi Roland tájékoztatá­sa szerint a fejlesztés kereté­ben, amelyet a Terület- és Tele­pülésfejlesztési Operatív Prog­ram (TOP) 2,14 milliárd forin­tos, százszázalékos támogatá­sával valósít meg a város ön­­kormányzata, korszerűsítik az ipari park infrastruktúráját, csarnokokat újítanak fel és épí­tenek. Az ötven hektáros ipari parkban, ahol - 2017-es adatok szerint huszonhat vállalkozás ötszáztizenhét főt foglalkoz­tatott - jelenleg hatezer négy­zetméternyi csarnokot hasz­nálnak a park bérlői. A pro­jekt során tíz, egykori honvéd­ségi raktárépület helyén négy új, termelő funkciót ellátó csar­nokot építenek, összesen négy­ezer-négyszáz négyzetméter alapterületen. A megmaradó, mintegy négyezer négyzetmé­ternyi ingatlanokon teljes körű gépészeti és energetikai felújí­tást végeznek. A tervek szerint 2020-ra be­fejeződő fejlesztés részeként közvilágítást, járdákat, va­gyonvédelmi rendszert építe­nek ki a közel két kilométer hosszú belső úthálózat mel­lett, és két új trafóállomás léte­sül majd. Emellett a park terü­letén húzódó légvezetékpárt is kiváltanak. A város másik, ipari öve­zetekhez kapcsolódó, szintén TOP-támogatású projektjében a tervezett új, százhektáros ipari parkhoz vezető mellék­­utakat újítják fel. A 2,8 milli­árd forintos beruházás kere­tében 8,8 kilométeres szaka­szon az útburkolat újul meg, és 9,4 kilométer hosszan ke­rékpárút épül. TN Ezen a területen várható a felsorolt fejlesztések többsége Fotó: Mártonfai Dénes

Next