Tolnai Népújság, 2019. január (30. évfolyam, 1-26. szám)

2019-01-19 / 16. szám

X MEGYEI KÖRKÉP 2019. JANUAR 19., SZOMBAT A művész házaspár műhelyéből figyelemre méltó plasztikák kerülnek ki Együtt, mégis szabadon alkot Péterfi Katalin és Varga Gábor Egyikük civil pályáról talált rá a képzőművészetre, má­sikuk viszont gyerekkora óta erre készült. Az útjaik húsz éve fonódtak egybe. A Dombóváron élő Péterfi Ka­talin, Varga Gábor művész házaspárral beszélgettünk. Hanoi Erzsébet erzsebet.hanoi@mediaworks.hu DOMBÓVÁR Varga Gábor ke­ramikus, szobrász alkotása­ival az ország számos pont­ján lehet találkozni, sőt, a Kárpát-medencében és még azon túl is, hiszen Ausztriá­ban, Lengyelországban vala­mint Olaszországban is van­nak munkái. A híres, jó mes­terekkel működő fazekas központ, Mezőtúr a szülőhe­lye. Mint mondta, az első ka­rácsonyi kívánsága, amit fel tud idézni, az volt, hogy szí­nes és grafitceruzákat kért az angyaloktól. Az már gye­rekkorában megmutatkozott, hogy van érzéke a művésze­tekhez, később pedig Csabai Wagner József festőművész­hez járt rajzórákra, aki egy egészen új világot nyitott meg előtte. Képzőművész, grafi­kus szakra jelentkezett, ám nem vették fel, így végül ipa­ri tanuló lett a mezőtúri faze­kasházban. Itt szerette meg az agyagot, és másfél év után már népi iparművész lett. - Kresz Panni néni néprajzku­tatótól tanultam a népművé­szetet, amely biztos alapokat adott számomra - tette hozzá a keramikus. Később Budapestre költö­zött, és onnan ingázott Ceg­lédre, ahol az első műhelyét alakította ki, majd galériát is nyitott a településen. - Az edények után belega­balyodtam a plasztikába, és felöltöztettem a várost. Az ország első 1956-os emlék­művét is ott avatták többez­res tömeg előtt 1989-ben, ami akkor még nagy bonyodalmat okozott - mesélte el lapunk­nak a művész. Fót lett a következő állo­más, ahol ő készítette a kas­tély nagy Károlyi-címerét, Vörösmarty szobrát a főtéren és díszkutat a gyermekváros­ban. No, és húsz éve ott ismer­te meg Péterfi Katalint, aki pszichológusként dolgozott a gyermekvárosban, és aki ké­sőbb, hogy az akkor még Ceg­léden élő Varga Gábor közelé­ben lehessen, a nagykőrösi gyermekotthonban vállalt munkát. Kecskemétre már együtt vezetett az útjuk, amikor a férfi a Nemzetközi Kerámia Stúdióban helyezkedett el. - Itt egy kis műteremlaká­sunk volt. Munka után leül­tem Gábor mellé, és figyel­tem, ahogy dolgozik. Aztán én is elkezdtem ismerkedni az agyaggal, hogy ne érez­ze úgy, hogy unatkozom - mondta Péterfi Katalin, aki Dombóvárra köl­tözésük után - ennek már tizen­négy éve - kezdett igazán kibonta­kozni. - Kevesebb munkát vállaltam, és több időt töltöt­tem a műhelyben. Egész nap figyel­tem Gábort, ő a mesterem, tő­le tanultam mindent. Az ará­nyokat, hogy miként lehet térben látni, hogy mi lesz az agyagból. Benne van minden munkámban - mondta. Kezdetben kisplasztikákat készített, majd úgy döntött, megpróbálkozik a nagyobb alakokkal is. Fejeket, arcokat formált, megtalálta azt, ami­vel leginkább ki tudja fejez­ni önmagát. Mint mondta, sok mun­kájában visszakö­szön a pszicholó­gia. Figurái gyak­ran csukott sze­műek és befelé él­nek.­­ Az alkotá­sok mindenkihez szólnak, de nem baj, ha nem mindenki érti őket, mert ez az én világom - tette hozzá. Arról is beszélt, hogy egy­mást követő korszakai van­nak. Legutóbb például egy könnyedebb, vidámabb témát ragadott meg, és így született meg a táncospár sorozata. Varga Gábor hozzátette, Ka­talin volt a legjobb tanítvá­nya. Korábban több fiatalt is felkészített a különböző fel­vételikre, de ilyenkor a kö­telező dolgokra kellett kon­centrálnia. Felesége esetében viszont teljesen másról van szó, hiszen ő kiforrott szemé­lyiségként hozta magával a szubjektív világát.­­ Tehetsé­ges, az alkotásai pedig egye­diek, és pusztán a technikai dolgokban segítettem neki - mondta a férj. Péterfi Katalin végül úgy írta le összegezve kettejük munkásságát: együtt dolgo­zunk, de szabadon. Kiforrott személyiség, tehetséges és egyediek az alkotásai Péterfi Katalin és Varga Gábor tizennégy éve él és alkot Dombóváron. Műhelyük igazi elvarázsolt világ. Képgalériánkat keresse a Teol.hu oldalon Fotók: Makovics Kornél Péterfi Katalin figurái gyakran csukott szeműek, befelé élnek Megerősítés Péterfi Katalin Kolozsváron született. Első férjével és két lá­nyával 1984-ben települtek át, ekkor kezdett Fóton dolgozni. Alkotásaiból először Dombóvá­ron, a műhelyükben nyílt kiállí­tás, amelyet Varga Gábor meg­lepetésként rendezett. Később a művelődési házban is bemu­tatták a kerámiáit. 2015-ben szülővárosában, 2016-ban pe­dig Szekszárdon volt tárlata. Ez utóbbi a sok pozitív visszajel­zésnek köszönhetően megerő­sítette őt abban, hogy érdemes ezt csinálnia. A kerámia szá­mára jó módszer az önkifeje­zésre, másoknak pedig örömöt tud okozni alkotásaival. Szeretné megmutatni, milyen ő maga Varga Gábor 2012-ben meg­kapta a Magyar Érdemrend Lo­vagkeresztje kitüntetést. A rendszerváltás után kezdett köztéri alkotásokat készíteni. Mostanra 200-250 műve látha­tó országszerte és Európa több pontján. Nevéhez fűződnek töb­bek között az aradi vértanúk mellszobrai a Hadtörténeti Mú­zeum udvarán, Szolnokon a Ké­részek násztánca, de a Mária úton végig haladók is több mun­kájával találkozhatnak. Mint mondta, nem tudna kedvencet választani. Közel áll a szívéhez Erdély, be­járta a térséget, amelynek gaz­dag hagyományai, értékes kin­csei nagy hatást gyakoroltak rá. Mostanra Székelyföldön is áll ti­zenöt szobra. Megalkotta példá­ul Márton Áron püspök és Bene­dek Elek író portréját is. Dombóváron többek között Szent Istvánról és Szent László­ról készített szobra látható, de ő készítette az aradi vértanúk em­lékművét, a hatvan dombóvá­ri nevezetes személy emlékét őrző Pantheon portéit, Petőfi Sándor, Arany János, Buzánszky Jenő és Orbán Balázs szobrát, valamint az Álmodozók című plasztikát is. A városba költö­zésükkor készített egy betlehe­met, amely mostanra egy több mint száz figurából álló alkotás­sá bővült, és amely Jézus szüle­téséhez kapcsolódóan több bib­liai jelenetet is bemutat. Varga Gábor úgy érzi, szép fela­dat köztéri alkotásokat készíte­ni, ugyanakkor kötött is. Az ilyen munkák során mindig arra tö­rekszik, hogy az adott települé­sen lakók szeretettel tudjanak együtt élni a szoborral, befogad­ják azt. Ám a jövőben szeret­ne egy kiállítást, amelyen azt is meg tudja mutatni, milyen iga­zán ő maga. Az udvar is őrzi Varga Gábor szobrait a JAM csarnok területén

Next