Tolnai Népújság, 2021. január (32. évfolyam, 1-25. szám)
2021-01-18 / 14. szám
4 MEGYEI KÖRKÉP 2021. JANUÁR 18., HÉTFŐ A motiváció, az érdeklődés felkeltése a legfontosabb és a legnehezebb Az Ady nyugdíjas tanárának a gyerekzsivaj most is hiányzik Főként a gyerekzsivaj hiányzik, a fiatalok inspiráló, frissen tartó közelsége - mondta lapunknak Dr. Cserháti- Ács Adrien EMMI-emlékéremmel kitüntetett németnyelv-tanár, a Tolna Megyei Szakképzési Centrum Ady Endre Technikum és Kollégium múlt évben nyugdíjba vonult pedagógusa. Problémaként vetette fel, hogy ma tanárnak a legjobbak alig mennek. Brunner Mónika monika.brunner@mediaworks.hu TOLNA MEGYE Dr. Cserháti-Ács Adrien közel húsz éven át tanított a szekszárdi Ady-szakiskolában. A munkaközösség vezetője, nyelvvizsga-előkészítő, az iskolaszék elnöke, a Fegyelmi Bizottság tagja volt. Nyugdíjas éveinek első időszaka későbbi felkeléseket hozott a számára. Jóleső érzéssel tölti el, hogy nem kell karórát hordania, és még úgy érzi, mintha hosszabb szabadságon lenne. Az idejét a szőlőmunka, a befőzések, a család videotelefonos napi szintű összetartása, utazások töltik ki, és már túl van néhány közös programon a barátokkal, amíg erre lehetőség volt. Főként a gyerekzsivaj hiányzik, a fiatalok inspiráló, frissen tartó közelsége, az évről évre egyre szomorúbb pedagógiai környezet ellenére néhány kollégával folytatott - csak azért is vidám - mindennapi beszélgetések - jelentette ki lapunknak, hozzátéve: negyven évig átlag négy-öt osztályban mintegy egyenként húsz-harminc gyerek tanult nála. Viccesen azt szokták róla mondani: háromféle ember van a városban: akit már tanított, akit most tanít és akit még fog. Több tanítványának gyakran a gyereke, sőt néha még az unokája is járt hozzá. Annak idején sokat vitte Németországba a diákjait. Ezek az EU Erasmus+, későbbi Leonardo-Mobilitás programon belüli háromhetes utak voltak, húszfős, többnyire hátrányos helyzetű diákok csoportjainak. A tanulók német cégeknél tanultak nyelvet, és szereztek rövid munkatapasztalatokat az asztalos, a kőműves, az informatikus, a villanyszerelő, az autószerelő, a CNC-szerszámgépkezelő, a fodrász, a kozmetikus szakmákban, valamint ismerkedtek az országgal, a multikulturális környezettel. Ehhez Szabó László informatikus kollégájával írt és nyert pályázatokat. Öt éven keresztül pátyolgatta a csoportokat nyelvi és emberi tekintetben is a kiutazások során. Szívének különösen kedves, hogy sok éven keresztül szervezhette Biczó Ernő igazgató kollégájával a sokakat megmozgató „Határtalan” tanulmányi versenyeket a felvidéki, erdélyi, délvidéki magyar iskolásoknak. Nagy leterheltség mellett vérrel-verejtékkel írta meg a pedagógusi portfolióját, és a vizsgák után vált mestertanárrá. Ezután vonták be más tanárok, intézmények minősítésébe, tanfelügyeletébe, amely keretében több kollégájával bejárta szinte egész Tolnát, Dél-Baranyát, Bács-Kiskun távoli településeit. Nemzetiségi nyelvi óvodai foglalkozásokat, általános és középiskolai órákat látogatott, tanárokat, igazgatókat értékelt. Igyekezett nem hatalmi pozícióból, hanem nagy empátiával, segítőkészséggel átjuttatni őket az akadályokon. Vidám órák Dr. Cserháti-Ács Adrien szinte minden iskolatípusban tanított, nemzetiségi német általános iskolában Tolnán. Orosz és német nyelvi és tantárgy-pedagógiai tanársegédként főiskolán, a szekszárdi tanárképzőn. Általános iskolai németnyelv-tanári és főiskolások oktatását a szekszárdi Gyakorló iskolában végezte, ahol évekig igazgató is volt. Ezután az Ady összevont középfokú intézményen belül a nyelvtanár gimnáziumi, technikusi és szakiskolai osztályokban tanított. Minden nap szerettem bemenni a gyerekek közé, élveztem, ha őszintén nevethettünk egy vidám órán a tanítványokkal, ha a tanulásban észrevétlenül, kínok nélkül jutottunk előre. Amúgy is „A tanár az a gyerek, aki legtovább jár iskolába"- idézte Juhász Gyulát. Annak idején édesapja intelme volt, hogy egy-egy keleti és nyugati nyelvvel mindig megélhet. Nem iskolai keretek közt, hanem magánórákon tanult kisgyerekkora óta németül egy osztrák származású hölgytől. Az ő példája vitte a nyelvtanítás felé, illetve alkalma volt hosszabb időt nyaranként rokonoknál Németországban tölteni. Ma is örömmel gondol vissza több apró falura, ahonnan az iskola ablakából látszott a horvát vagy szerb határ. Nagyon sokat kapott a végeken dolgozó legjobb pedagógusok odaadó lelkesedéséből. Az iskolai oktatás helyzetéről a pandémiában így vélekedik: - Nem irigylem a kollégákat, a fertőzésnek való fokozott kitettség, a rendkívüli kihívást jelentő online oktatás miatt, ahol több gyerek elveszik. Már engem is nyomasztott a tanári túlterheltség, alacsony presztízse, az ebből törvényszerűen következő kontraszelekció: sajnos ma tanárnak a legjobbak alig mennek - mondta. A szakmai német nyelvvel kapcsolatban hozzátette, az interneten ma már minden elérhető, de az igazi mégis a német nyelvi közegben való hétköznapi jelenlét. Ahol nem a tankönyvi tudás, Heine verseinek ismerete és a szigorú nyelvhelyesség a lényeg, hanem a minél szabadabb, könnyedebb kommunikáció egy német gyárban, műhelyben, boltban, étteremben - németekkel vagy más nemzetiségűekkel. A pályakezdő németnyelv-tanárokat arra figyelmezteti, a motiváció, az érdeklődés felkeltése és ébren tartása a legfontosabb és egyben legnehezebb is. Vezessék, irányítsák a gyerekeket, hagyják őket szabadon gondolkodni és önbizalmukat kiépíteni, a diák ne szorongjon, féljen. Különösen kell figyelniük arra, hogy a Föld jövője ott ül az osztályukban, ennek felelősségét és súlyát érezniük kell. Dr. Cserháti-Ács Adrien Pécsre járt főiskolára, majd ugyanott, munka mellett, kijárta az egyetemet, végül a doktori iskolát is ott végezte el. Nyelvtudományi tárgyú PhD-fokozatot szerzett a felejthetetlen Szépe György professzor úr irányításával. Nyelvpolitikai kutatásokat végzett, az ezredforduló után akkoriban úttörő módon egyre inkább az internetre támaszkodva. Közvetlen témája a hatalom és a nyelv viszonyának feltárása a felbomló Monarchia, Szovjetunió, Jugoszlávia, a kis finnugor népek és Dél-Tirol példái voltak, kiemelten az orosz nyelv szerepének átalakulása a posztszovjet térségben és nálunk is. Lapunknak ismertette, a védés utáni években sorra beigazolódtak a disszertációjában általa vázolt tendenciák. Silü További izgalmas hírekért látogasson el ide: TEOL.hu Dr. Cserháti-Ács Adrien minden nap szeretett bemenni a gyerekek közé Fotó: Makovics Kornél 8 ® ÉVE részben elkészült a Komlói Állami Építőipari Vállalat 1961. évi terve. „Az eddigi adatok szerint a vállalat Tolna megyében mintegy hatvanmillió forint értékű munkát végez 1961-ben. A vállalat a megye területén összesen nyolc általános iskolát épít. Mázán, Izményben, Pakson, Felsőnánán épül többek között iskola.” 60 ÉVE dr. Czenner Mihály, a Színháztörténeti Múzeum igazgatója tartott előadást Szekszárdon. „Beszélt, többek között, Blaha Lujzáról, Jászay Mariról. Elhozott magával néhány hanglemezt, amelyek már több évtizedes felvételek és híres előadók hangját örökítették meg.” 60 ÉVE „a Magyar Atlétikai Szövetség elkészítette az egyesületek atlétikai rangsorának összeállítását. Az elmúlt évhez hasonlóan az idén is négy tényező alapján történt az értékelés. Ennek alapján a Szekszárdi Dózsa női atlétacsapata elsőosztályú. Sorrendben az ország női atléta csapatai közül a tizenkettedikek.” 50 ÉVE a Tolna Megyei Népújság megemlékezett az 1943-as doni katasztrófáról. „Hónapok helyi jelentőségű csatározásai után február 14-én elszabadult a pokol. I. 14-én 6.15 h-kor csapásszerűen kb. 700 csőből megindult egy 45 perces pergőtűz.” 56 ÉVE „Kanadába is eljutott a híre a szekszárdi hőcsöves olajkályháknak. Legutóbb az észak-amerikai államból írtak a Szekszárdi Vasipari Vállalatnak kályhaügyben.” 56 ÉVE „Ak Min Szu, a koreai nagykövetség titkára, kulturális és sajtóattasé, Kim Jong Czan, a koreai nagykövetség titkára társaságában Tamásiba látogatott. A vendégek meglátogatták az igen jól gazdálkodó Tamási Állami Gazdaságot, ahol hosszasan elbeszélgettek a gazdaság vezetőivel és dolgozóival.” 35 ÉVE Évszázadokon át címmel elkészült a Tolna megye történetének olvasókönyve-sorozat 2. kötete. „A Tolna Megyei Levéltár gondozásában megjelent kiadvány az 1849-1918 közötti hét évtized szemelvénygyűjteménye.” 35 ÉVE sióagárdi és Kapos-menti hímzéssel díszített térítőket, asztali futókat tekinthetett meg a közönség a Bács-Kiskun megyei Kisszálláson, a Tolna megye népművészete című kiállítássorozat megnyitó rendezvényén. 35 ÉVE a Tolna Megyei Népújság szerkesztősége a megyei tanács testnevelési és sporthivatalával, a szakszervezetek megyei tanácsával és a KISZ megyei bizottságával közösen megválasztotta az 1985-ös év legjobb Tolna megyei sportolóját. Ezt a címet a nőknél Bolvári Ildikó asztaliteniszező, a férfiaknál dr. Dienes Ferenc sporthorgász nyerte el. 25 ÉVE „megkezdődtek a próbafúrások a Paksi Atomerőmű Rt. kis- és közepes aktivitású hulladéktárolójának egyik lehetséges helyén, Üveghuta közelében. A fúrótornyot Bátaapátitól öt kilométerre, az üveghutai haranglábtól mintegy másfél kilométerre Dél-Keletre, egy gabonatábla északi határában állították fel.” 25 ÉVE a szekszárdi Szent-Györgyi Albert Egészségügyi Szakközépiskola három végzős osztályának közel száz diákját köszöntötték szalagtűző ünnepséggel, majd a tanárok fogadáson látták vendégül a végzősöket. Sz. Á. HAJDAN