Tolnai Népújság, 2021. január (32. évfolyam, 1-25. szám)

2021-01-18 / 14. szám

4 MEGYEI KÖRKÉP 2021. JANUÁR 18., HÉTFŐ A motiváció, az érdeklődés felkeltése a legfontosabb és a legnehezebb Az Ady nyugdíjas tanárának a gyerekzsivaj most is hiányzik Főként a gyerekzsivaj hiány­zik, a fiatalok inspiráló, fris­sen tartó közelsége - mond­ta lapunknak Dr. Cserháti- Ács Adrien EMMI-emléké­­remmel kitüntetett német­­nyelv-tanár, a Tolna Megyei Szakképzési Centrum Ady Endre Technikum és Kollé­gium múlt évben nyugdíjba vonult pedagógusa. Problé­maként vetette fel, hogy ma tanárnak a legjobbak alig mennek. Brunner Mónika monika.brunner@mediaworks.hu TOLNA MEGYE Dr. Cserháti-Ács Adrien közel húsz éven át ta­nított a szekszárdi Ady-szak­­iskolában. A munkaközösség vezetője, nyelvvizsga-előké­szítő, az iskolaszék elnöke, a Fegyelmi Bizottság tagja volt. Nyugdíjas éveinek első idő­szaka későbbi felkeléseket hozott a számára. Jól­eső érzéssel tölti el, hogy nem kell karórát hordania, és még úgy érzi, mintha hos­­­szabb szabadságon lenne. Az idejét a szőlőmunka, a befő­zések, a család videotelefo­­nos napi szintű összetartása, utazások töltik ki, és már túl van néhány közös programon a barátokkal, amíg erre lehe­tőség volt.­­ Főként a gyerekzsivaj hi­ányzik, a fiatalok inspiráló, frissen tartó közelsége, az évről évre egyre szomorúbb pedagógiai környezet ellené­re néhány kollégával folyta­tott - csak azért is vidám - mindennapi beszélgetések - jelentette ki lapunknak, hozzátéve: negyven évig át­lag négy-öt osztályban mint­egy egyenként húsz-harminc gyerek tanult nála. Viccesen azt szokták róla mondani: háromféle ember van a városban: akit már ta­nított, akit most tanít és akit még fog. Több tanítványának gyakran a gyereke, sőt néha még az unokája is járt hozzá. Annak idején sokat vitte Né­metországba a diákjait. Ezek az EU Erasmus+, későbbi Le­­onardo-Mobilitás programon belüli háromhetes utak vol­tak, húszfős, többnyire hát­rányos helyzetű diákok cso­portjainak. A tanulók né­met cégeknél tanultak nyel­vet, és szereztek rövid mun­katapasztalatokat az aszta­los, a kőműves, az informati­kus, a villanyszerelő, az autó­szerelő, a CNC-szerszámgép­­kezelő, a fodrász, a kozmeti­kus szakmákban, valamint ismerkedtek az országgal, a multikulturális környezettel. Ehhez Szabó László informa­tikus kollégájával írt és nyert pályázatokat. Öt éven keresz­tül pátyolgatta a csoportokat nyelvi és emberi tekintetben is a kiutazások során. Szívének különösen ked­ves, hogy sok éven keresztül szervezhette Biczó Ernő igaz­gató kollégájával a sokakat megmozgató „Határtalan” ta­nulmányi versenyeket a fel­vidéki, erdélyi, délvidéki ma­gyar iskolásoknak. Nagy leterheltség mellett vérrel-verejtékkel írta meg a pedagógusi portfolióját, és a vizsgák után vált mesterta­nárrá. Ezután vonták be más taná­rok, intézmények minősítésé­be, tanfelügyeletébe, amely keretében több kollégájával bejárta szinte egész Tolnát, Dél-Baranyát, Bács-Kiskun távoli településeit. Nemzeti­ségi nyelvi óvodai foglalko­zásokat, általános és közép­iskolai órákat látogatott, ta­nárokat, igazgatókat értékelt. Igyekezett nem hatalmi pozí­cióból, hanem nagy empátiá­val, segítőkészséggel átjuttat­ni őket az akadályokon. Vidám órák Dr. Cserháti-Ács Adrien szin­te minden iskolatípusban ta­nított, nemzetiségi német ál­talános iskolában Tolnán. Orosz és német nyelvi és tan­tárgy-pedagógiai tanársegéd­ként főiskolán, a szekszárdi tanárképzőn. Általános isko­lai németnyelv-tanári és főis­kolások oktatását a szekszár­di Gyakorló iskolában végezte, ahol évekig igazgató is volt. Ezután az Ady összevont kö­zépfokú intézményen belül a nyelvtanár gimnáziumi, tech­nikusi és szakiskolai osztá­lyokban tanított.­­ Minden nap szerettem be­menni a gyerekek közé, élvez­tem, ha őszintén nevethettünk egy vidám órán a tanítványok­kal, ha a tanulásban észrevét­lenül, kínok nélkül jutottunk előre. Amúgy is „A tanár az a gyerek, aki legtovább jár isko­lába"- idézte Juhász Gyulát. Annak idején édesapja intel­me volt, hogy egy-egy kele­ti és nyugati nyelvvel mindig megélhet. Nem iskolai keretek közt, ha­nem magánórákon tanult kis­gyerekkora óta németül egy osztrák származású hölgytől. Az ő példája vitte a nyelvtaní­tás felé, illetve alkalma volt hosszabb időt nyaranként ro­konoknál Németországban tölteni. Ma is örömmel gondol vis­­­sza több apró falura, ahonnan az iskola ablakából látszott a horvát vagy szerb határ. Na­gyon sokat kapott a végeken dolgozó legjobb pedagógusok odaadó lelkesedéséből. Az iskolai oktatás helyzeté­ről a pandémiában így véleke­dik: - Nem irigylem a kollé­gákat, a fertőzésnek való foko­zott kitettség, a rendkívüli ki­hívást jelentő online oktatás miatt, ahol több gyerek elve­szik. Már engem is nyomasz­tott a tanári túlterheltség, ala­csony presztízse, az ebből tör­vényszerűen következő kont­raszelekció: sajnos ma tanár­nak a legjobbak alig mennek - mondta. A szakmai német nyelvvel kapcsolatban hozzá­tette, az interneten ma már minden elérhető, de az igazi mégis a német nyelvi közeg­ben való hétköznapi jelenlét. Ahol nem a tankönyvi tu­dás, Heine verseinek ismere­te és a szigorú nyelvhelyesség a lényeg, hanem a minél sza­badabb, könnyedebb kommu­nikáció egy német gyárban, műhelyben, boltban, étterem­ben - németekkel vagy más nemzetiségűekkel. A pályakezdő német­­nyelv-tanárokat arra figyel­mezteti, a motiváció, az ér­deklődés felkeltése és ébren tartása a legfontosabb és egy­ben legnehezebb is. Vezessék, irányítsák a gye­rekeket, hagyják őket szaba­don gondolkodni és önbizal­mukat kiépíteni, a diák ne szorongjon, féljen. Különö­sen kell figyelniük arra, hogy a Föld jövője ott ül az osztá­lyukban, ennek felelősségét és súlyát érezniük kell. Dr. Cserháti-Ács Adrien Pécsre járt főiskolára, majd ugyanott, munka mellett, ki­járta az egyetemet, végül a doktori iskolát is ott végez­te el. Nyelvtudományi tár­gyú PhD-fokozatot szerzett a felejthetetlen Szépe György professzor úr irányításával. Nyelvpolitikai kutatásokat végzett, az ezredforduló után akkoriban úttörő módon egy­re inkább az internetre tá­maszkodva. Közvetlen témája a hatalom és a nyelv viszonyának feltá­rása a felbomló Monarchia, Szovjetunió, Jugoszlávia, a kis finnugor népek és Dél-Ti­­rol példái voltak, kiemelten az orosz nyelv szerepének át­alakulása a posztszovjet tér­ségben és nálunk is. Lapunknak ismertette, a védés utáni években sorra be­igazolódtak a disszertációjá­ban általa vázolt tendenciák. Silü További izgalmas hírekért látogasson el ide: TEOL.hu Dr. Cserháti-Ács Adrien minden nap szeretett bemenni a gyerekek közé Fotó: Makovics Kornél 8 ® ÉVE részben elkészült a Komlói Állami Építőipari Vál­lalat 1961. évi terve. „Az eddi­gi adatok szerint a vállalat Tol­na megyében mintegy hatvan­­millió forint értékű munkát vé­gez 1961-ben. A vállalat a me­gye területén összesen nyolc ál­talános iskolát épít. Mázán, Iz­­ményben, Pakson, Felsőnánán épül többek között iskola.” 60 ÉVE dr. Czenner Mihály, a Színháztörténeti Múzeum igaz­gatója tartott előadást Szekszár­­don. „Beszélt, többek között, Bla­­ha Lujzáról, Jászay Mariról. El­hozott magával néhány hangle­mezt, amelyek már több évtize­des felvételek és híres előadók hangját örökítették meg.” 60 ÉVE „a Magyar Atlétikai Szö­vetség elkészítette az egyesüle­tek atlétikai rangsorának ös­­­szeállítását. Az elmúlt évhez hasonlóan az idén is négy té­nyező alapján történt az értéke­lés. Ennek alapján a Szekszárdi Dózsa női atlétacsapata elsőosz­tályú. Sorrendben az ország női atléta csapatai közül a tizenket­tedikek.” 50 ÉVE a Tolna Megyei Népúj­ság megemlékezett az 1943-as doni katasztrófáról. „Hónapok helyi jelentőségű csatározásai után február 14-én elszabadult a pokol. I. 14-én 6.15 h-kor csa­­pásszerűen kb. 700 csőből meg­indult egy 45 perces pergőtűz.” 56 ÉVE „Kanadába is eljutott a híre a szekszárdi hőcsöves olajkályháknak. Legutóbb az észak-amerikai államból írtak a Szekszárdi Vasipari Vállalat­nak kályhaügyben.” 56 ÉVE „Ak Min Szu, a kore­ai nagykövetség titkára, kultu­rális és sajtóattasé, Kim Jong Czan, a koreai nagykövetség titkára társaságában Tamási­ba látogatott. A vendégek meg­látogatták az igen jól gazdálko­dó Tamási Állami Gazdaságot, ahol hosszasan elbeszélgettek a gazdaság vezetőivel és dolgo­zóival.” 35 ÉVE Évszázadokon át címmel elkészült a Tolna megye törté­netének olvasókönyve-sorozat 2. kötete. „A Tolna Megyei Le­véltár gondozásában megjelent kiadvány az 1849-1918 közöt­ti hét évtized szemelvénygyűj­teménye.” 35 ÉVE sióagárdi és Kapos-men­ti hímzéssel díszített térítőket, asztali futókat tekinthetett meg a közönség a Bács-Kiskun me­gyei Kisszálláson, a Tolna me­gye népművészete című kiállí­tássorozat megnyitó rendezvé­nyén. 35 ÉVE a Tolna Megyei Népúj­ság szerkesztősége a megyei tanács testnevelési és sporthi­vatalával, a szakszervezetek megyei tanácsával és a KISZ megyei bizottságával közösen megválasztotta az 1985-ös év legjobb Tolna megyei sporto­lóját. Ezt a címet a nőknél Bol­­vári Ildikó asztaliteniszező, a férfiaknál dr. Dienes Ferenc sporthorgász nyerte el. 25 ÉVE „megkezdődtek a pró­bafúrások a Paksi Atom­erőmű Rt. kis- és közepes aktivitású hulladéktárolójá­nak egyik lehetséges helyén, Üveghuta közelében. A fúró­tornyot Bátaapátitól öt kilomé­terre, az üveghutai harangláb­tól mintegy másfél kilométer­re Dél-Keletre, egy gabonatáb­la északi határában állították fel.” 25 ÉVE a szekszárdi Szent-Györgyi Albert Egész­ségügyi Szakközépiskola há­rom végzős osztályának közel száz diákját köszöntötték sza­lagtűző ünnepséggel, majd a tanárok fogadáson látták ven­dégül a végzősöket. Sz. Á. HAJDAN

Next