Tolnai Népújság, 2021. október (32. évfolyam, 228-252. szám)

2021-10-18 / 242. szám

2021. OKTÓBER 18., HÉTFŐ A termelők egyre kevésbé merik vállalni a kockázatokat Veszélyben a paradicsom Az Európai Bizottság szigo­rította a paradicsomot és a paprikát károsító barna ter­­mésráncosodás-vírussal (ToBRFV) kapcsolatos intéz­kedéseket. Mediaworks-összeállítás szerkesztoseg@mediaworks.hu VÍRUSVÉDELEM A jelenleg ér­vényben levő (EU) 2020/1191 végrehajtási rendelet csak az intézkedésekre vonatkozó el­veket határozza meg. Az Európai Bizottság által most közzétett módosításra annak érdekében volt szük­ség, hogy a tagállamok haté­konyabban és az Európai Uni­óra nézve egységesen járhas­sanak el a károsító továbbter­jedésének megakadályozásá­ra - közölte az elmúlt héten a Világgazdaság megkeresé­sére az Agrárminisztérium. A Tomato brown rugose fruit virus (ToBRFV) a tobamoviru­­sok csoportjába tartozik, leg­fontosabb gazdanövényei a pa­radicsom és a paprika. A módosítások többsége a higiéniai rendelkezések és a felszámolási eljárások ponto­sítása, így például a fertőzés esetén pontosan meg kell ha­tározni a fertőzött és körülha­tárolt terület nagyságát a ter­mesztési céltól és körülmé­nyektől függően, a fertőzött tételt/tételeket úgy kell eltá­volítani hatósági felügyelet mellett, hogy a kórokozó ter­jedésének kockázata a legki­sebb legyen, a teljes termesz­tőberendezés, a gépek, esz­közök, szállító járművek és göngyölegek alapos, megfe­lelő fertőtlenítésének olyan technológiával és fertőtlenítő szerekkel kell megtörténnie, amelyek bizonyítottan hatá­sosak a károsító ellen. Továb­bá bekerült a tervezetbe a Kí­nából és Izraelből származó vetőmagok és ültetésre szánt növények ellenőrzési kötele­zettsége is, előbbire 100 szá­zalékos, utóbbira 50 százalé­kos mértékben. A szaktárca tájékoztatása szerint a ToBRFV-vírus rend­kívül könnyen terjed, nincs ellene hatékony növényvédel­mi technológia, az általa oko­zott elváltozások pedig elad­hatatlanná teszik a termést, így a termelők Európa-szerte egyre kevésbé merik vállalni a paradicsom termesztésével járó kockázatokat. A vírus első hivatalosan megerősített kimutatása 2014-ben Izraelben történt, majd 2015-ben Jordániában azonosították. Európában elő­ször 2018-ban észlelték Szi­cíliában és Németországban. 2019-ben számos további eu­rópai országban - Görögor­szág, Hollandia, Spanyolor­szág, Olaszország, Egyesült Királyság, Törökország - is megtalálták a vírust. A paradicsom barna ter­­mésráncosodás vírusa (ToBRFV) a paradicsomhaj­­tatás egész jövőjét negatívan befolyásoló, komoly gazdasá­gi kárt okozó zárlati károsí­tó, amely az idén hazánkban is igazoltan megjelent zárt termesztő berendezésekben Győr-Moson-Sopron, Csong­­rád-Csanád és Somogy me­gyékben. Magyarországon jelenleg a több szervezet bevonásá­val megalkotott eljárásrend alapján történnek az intézke­dések, amelyek már a módo­sítandó végrehajtási rendelet szellemiségében készültek. Többek között tartalmazza a szigorú higiéniai előírásokat, a fertőzött állomány ellenőr­zött körülmények között tör­ténő ártalmatlanítására vo­natkozó részletes kritériu­mokat, a zárlat feloldásának speciális követelményeit és a kártalanítás paramétereit. Szigorú higiéniai előírásoknak kell megfelelni az új szabályok szerint Fotó: AFP A tünetek a levélen és a termésen is megjelennek A Nemzeti Élelmiszerlánc-bizton­sági Hivatal korábbi tájékozta­tása szerint a vírus tünetei a pa­radicsomon a levélen és a ter­mésen is észlelhetők. A tünetek leginkább a növény felső levele­in jelennek meg, a levél felülete ráncos, érdes lesz, klorotikus fol­tok jelennek meg rajta, az erek sárgulnak, és bizonyos esetek­ben elkeskenyedik a levéllemez. A terméseken sárgás vagy bar­nás foltok jelennek meg, ezek felülete később érdessé válik, így friss piaci értékesítésre alkal­matlanok. A termések szabály­talanul növekedhetnek, defor­­máltakká is válhatnak. Húzóágazattá vált a gyógyszeripar NÖVEKEDÉS A magyar gazda­ság dimenzióváltása nem las­sult le, még fel is gyorsult a ko­­ronavírus-járvány alatt, ami­ben a gyógyszeriparnak ha­talmas szerepe volt - jelentet­te ki Szijjártó Péter pénteken. A külgazdasági és külügymi­niszter az Egis Gyógyszergyár Zrt. körmendi üzemátadó ün­nepségén elmondta, hogy a magyar gazdaság úgy meg­erősödött az elmúlt 10-11 év­ben, hogy még a pandémia idején is nőni tudott a tech­nológiai színvonala és hoz­záadott értéke, illetve a kuta­tás-fejlesztés részesedése is. Magyarország egy dimenzi­óval feljebb lépett, egy dimen­zióval magasabb kategóriában vagyunk - fogalmazott a mi­niszter. A francia tulajdonú, Magyarországon 4600 embert foglalkoztató gyógyszeripari csoport most átadott 2 milli­árd forintos beruházásához az állam 1,1 milliárd forint támo­gatást biztosított. Ezáltal tel­jessé vált az országban a cég onkológiai termékfejlesztési és gyártási infrastruktúrája, valamint új csomagolóüzemet is létrehoztak. Szijjártó Péter kiemelte, hogy a magyar gyógyszer­­gyártás nemzetközi mércével is rendkívül versenyképes, és az autóipar mellett a gazdaság meghatározó iparága. A be­vételhez arányosítva ebben a szektorban költik a legtöbbet innovációra a vállalatok. A Magyarországon 36 ezer embert foglalkoztató ágazat ta­valy a negyedik legnagyobb nö­vekedést produkálta, kis híján 1000 milliárd forintos termelé­si értéket állítva elő. Az idei év, első 8 hónapjában is 4 száza­lékkal növelte a teljesítményét - közölte. A nemzetközi ver­senyképességet mutatja, hogy idén a világ 124 országába ju­tottak el a Magyarországon elő­állított gyógyszerek. MW Szijjártó Péter: Felgyorsult a gazdaság dimenzióváltása Fotó: MTI Itt az ősz, figyeljen a vadakra! ERDŐ Útra tévedő nagyvaddal az év bármely szakaszában találkozhatunk, az őszi hóna­pokban azonban különösen megnő a vaddal történő au­tós ütközés veszélye. Egy-egy ilyen esemény a gépjárműben és a vadban is jelentős káro­kat okozhat, amit a casco biz­tosítás, illetve a vadkár-kiegé­szítő biztosítás téríthet meg az autósnak - hívja fel a figyel­met a Magyar Biztosítók Szö­vetsége (Mabisz). Az Országos Vadgazdálko­dási Adattár statisztikái sze­rint 2017 óta évről évre több vad hullik el gépjárművel tör­ténő ütközés következtében a magyarországi utakon. Tavaly több mint hatezer nagyvadat gázoltak el, főleg az őszi idő­szakban, amikor a nagyvad mozgása megváltozik. A vadveszélyes területeken, az utak mentén az illetékes vadásztársaságok vadveszély­re figyelmeztető táblákat he­lyeznek ki, ami annyit jelent, hogy a gépjármű vezetőjének úgy kell megválasztania a se­bességet, hogy az állat hirte­len felbukkanása esetén is el tudja kerülni az ütközést. Ha bekövetkezik a vaddal történő ütközés, az közlekedé­si balesetnek számít. Érdemes ilyenkor hívni a rendőrséget, valamint értesíteni kell a he­lyileg illetékes vadásztársasá­got is. Fontos tudni, hogy a vad az állam, az elhullott vad pe­dig a vadásztársaság tulajdo­na, annak eltulajdonítása lo­pásnak minősül. MW KÖRKÉP y HÍREK Ismét szárnyal a turizmus MAGYARORSZÁG A vártnál is jobb eredményeket ho­zott a szeptember, ugyanis a vendégéjszakák száma 65 százalékkal meghaladta a tavalyi adatot, ráadásul négy százalékkal túlszárnyalta a 2019-es, a koronavírus-jár­­vány előtt mért számokat is - mondta a Magyar Turiszti­kai Ügynökség vezérigazga­tója. Guller Zoltán hozzátet­te, ezek 62 százaléka a bel­földiektől származott, és há­romnegyede vidéken realizá­lódott. Ma Megköszönték a segítséget SZOMSZÉDSÁG Klaus Iohan­­nis román államfő köszöne­tet mondott Orbán Viktornak, amiért Magyarország segí­ti Romániát a koronavírus-jár­­vány okozta nehéz helyzet­ben. Hazánk gyógyszereket és lélegeztetőgépeket küldött, továbbá kezelésre befogad öt­ven romániai beteget is. MW A templomépítés a jövőről szól VALLÁS A templomépítés a jövőbe vetett hit bizonyítéka -jelentette ki a Miniszterel­nökséget vezető miniszter. Gulyás Gergely a rakamazi református templom felszen­­telési ünnepségén elmondta, Nyugat-Európa templomai­nak helyén ma már benzin­kutak és bevásárlóközpon­tok épülnek. MW Új rekord lebeg az ágazat szeme előtt Marad az építési kedv MAGYARORSZÁG Augusztusra behozta az építőipar a terme­lési volumen tavalyi 9,7 száza­lékos csökkenését, miután az idei év első nyolc hónapjában csaknem pontosan ugyanen­nyivel, összesen 9,8 százalék­kal nőtt az ágazat teljesítmé­nye - értékelte a Központi Sta­tisztikai Hivatal (KSH) gyors­­jelentését a Világgazdaságnak Koji László, az Építési Vállalko­zók Országos Szakszövetségé­nek (ÉVOSZ) elnöke. Ezzel az ágazat meghaladja majd saját, 2019-es rekordteljesítményét is - nyilatkozta az ÉVOSZ el­nöke, és hozzátette: a követke­ző hónapokban az eddigieknél impozánsabb számokat közöl­hetnek majd az ágazatról, lé­nyegesen magasabb és növek­vő értékű leszámlázott össze­gekkel. Az építőipar végig tel­jes kapacitással dolgozott, de a számlakifizetések hagyo­mányosan nem nyáron, ha­nem ősszel szoktak nagyobb arányban teljesülni, miután a megrendelők visszatértek a szabadságukról. így történt ez idén is, talán az eddigieknél is nagyobb mértékben. Nagyon fontos mutató, hogy a szerződésállomány 22,1 szá­zalékkal magasabb az előző évi bázisnál, ráadásul a nö­vekedése kiegyensúlyozottá vált a két nagy alágazatot il­letően. Az épületek építésé­re vonatkozó szerződések vo­lumene 24, az egyéb építmé­nyeké 20,8 százalékkal bővült az egy évvel korábbihoz viszo­nyítva a KSH jelentése szerint. Korábban az egyéb létesítmé­nyek kivitelezésével kapcso­latos szerződésállomány jócs­kán elmaradt az épületek épí­tésétől - emlékeztetett a szak­­szövetség vezetője. Mint rá­mutatott, most a rendelésállo­mány jelentősen bővült a há­rom számjegyű utak felújítá­sának erősödő programja, va­lamint a vasút-rekonstrukció hatására. Az épületek építé­sére szóló szerződésállomány növekedését pedig a kastély- és várprogramok, a kórház- és középület-rekonstrukciók, va­lamint a logisztikai beruházá­sok jelentős bővülése okozza. Építőipari várakozások sze­rint a Zöld otthon program elindítása újabb szerződése­ket hoz majd az alágazatnak. Ugyanakkor csalóka az új szerződések kiugró, 39,9 szá­zalékos emelkedése, mert az a tavalyi mélyponthoz képest je­lentkezik, amikor a pandémia miatt - 2020 májusa és au­gusztusa között - a legalacso­nyabb volt a beruházási szán­dék, illetve a legerősebb a ki­­várási szándék. A növekvő teljesítmény­re ráadásul tartós szakmun­kás- és mérnökhiány mel­lett képes az ágazat, a prob­léma enyhítésére újraindítják a hazahívó börzéket, elsőként Münchenben, ahol több mint 30 ezer szakképzett magyar állampolgár dolgozik az épí­tőiparban. MW Érezhető a munkaerőhiány, mégis egyre több a beruházás Fotó: MTI

Next