Tolna Vármegye Hivatalos Lapja, 1920 (18. évfolyam, 1-57. szám)
1920-02-21 / 9. szám
[ Rendkívüli kiadás: XVIII. évfolyam. 9. szám. Szekszárd, 1920. február 21. HIVATALOS LAPJA Előfizetési ára egész évre 66 korona. Egyes szám ára 1 korona. Lapkiadó: Molnár-féle nyomdai műintézet részvénytársaság Szekszárdon. Laptulajdonos: Tolnavármegye közönsége. Felelős szerkeszti: Dr. Éri Márton vm. főszó. TOLNAVÁRMEGYE Közlemények a szerkesztőhöz, pénzek a szekszárdi adóhivatalhoz küldendők. Megjelenik minden csütörtökön. Kivonat a Budapesti Közlöny 1920 évi 32. számából. A magyar kormánynak 1.210—1920 01 E száma rendelete a közélelmezés biztosítása érdekében élelmezési védelmi zóna megállapítása tárgyában. A magyar kormány a háború esetére szóló kivételes intézkedésekről alkotott törvényes rendelkezések alapján rendeli: 1. szakasz: Magyarország határán, illetőleg a demarkációs vonal mentén átlag 40 km. mély sávban élelmezési védelmi zóna állapittatik meg. E zónának fontosabb határpontjai a következő vasúti állomások: Tokod (a Duna mentén), Tinnye, Göd, Galánta, Kisterenye, Mátranovák, Mosonbél, Mezőkeresztes, Mezőnyárád, Füzesabony, Erdőtelek, Jászkisér, Ujszász, Cegléd, Kecskemét, Kistelek, Kiskunhalas, Tolna-Mözs, Újdombóvár, Kaposvár, Somogyszob, Nagykanizsa, Csömödér, Strém, Csém, Kőszeg és Pinkafő. Az élelmezési védelmi zónának e vasúti állomások között húzódó összekötő határvonalát a vonatkozó területek szerint illetékes törvényhatóságoknak első tisztviselői, a jelen rendelet életbeléptetésétől számított 3 napon belül, saját hatáskörükben állapítják meg. A közélelmezési miniszter felhatalmaztatik, hogy az élelmezési védelmi zónának Tokodtól a Duna mentén felfelé, valamint Nyugatmagyarországon az osztrák köztársaság határa mentén húzódó belső határvonalait külön rendeletben állapítsa meg. 2. szakasz: Az élelmezési védelmi zóna szigorúan zárt terület. E területen belül az élelmicikkek forgalma az ország belterületére nézve érvényben levő szabályok szerint történik. Az élelmezési védelmi zóna területéről az ország belterületére vasúton, hajón, közforgalmi gépkocsin, szállítási igazolvány alá eső cikkek csakis szabályszerű szállítási igazolvánnyal szállíthatók. E cikkek a következők : az összes gabonafélék (búza, rozs, kétszeres, árpa, tengeri, zab, köles, tatárka) és ezek őrleményei, valamint a burgonya. Az élelmezési védelmi zóna területéről az ország belterületére vasúton, hajón, közforgalmú gépkocsin, fuvarszereken az alábbi cikkek és pedig: 1. vágóállatok, u. m. marha, borjú, sertés, juh stb. és mindennemű baromfi ; ?. mindennemű zsiradék (disznózsír, ludzsir, mesterséges ételzsír, szalonna, vaj, művaj, margarin, állati és növényi ételfaggyú) ; 3. hús, húskolbász, húskonzerv; 4. tej és tejtermékek, u. m.: vaj, túró, sajt; 5. hüvelyesek, u. m. : bab, borsó, lencse ; 6. tojás ; 7. mindennemű friss főzelék ; 8. mák csak az esetben szállítható, ha címzettként a közélelmezési minisztérium kebelében megalakult Élelmiszer Felhozatali Szindikátusok Központi Hivatala, vagy annak valamelyik vidéki kirendeltsége van feltüntetve, avagy ha a közélelmezési miniszter külön engedélyében címzettként más személyt (céget) nevez meg. A jelen szakaszban fel nem sorolt élelmicikkek az élelmezési védelmi zóna területéről az ország belterületére szintén szabadon szállíthatók. 3. szakasz: Magyarország határain túl fekvő, úgyszintén az országnak jelenleg idegen megszállás alatt álló területeiről a védelmi zóna területére a 2. szakaszban felsorolt élelmiszerek közül azok, amelyek a vámtarifa szerint vámkötelesek, vagy amelyeknek vámja ezidő szerint idő