Tolna Vármegye Hivatalos Lapja, 1947 (45. évfolyam, 1-52. szám)
1947-08-07 / 32. szám
23. szám. TOLNA VÁRMEGYE HIVATALOS LAPJA 233. oldal. tájára irodakezelői állásokként való fenntartása engedélyeztetett. Amennyiben a községekben (körjegyzőségekben) ilyen alkalmazottak, a községi rendszeres alkalmazottak általam újabban megállapított létszámán felül jelenleg is szolgálatot teljesítenek és kizáróan a közmunkaerő nyilvántartási és közmunkaváltságkezelői munkakörben vannak foglalkoztatva, ezeket az alkalmazottakat a fentiek értelmében alkalmazható kisegítő munkaerők számába be kell tudni, vagyis ennyivel kevesebb kisegítő munkaerőt lehet alkalmazni. Azokban a községekben, körjegyzőségekben, ahol a községi alkalmazottak engedélyezett létszámán felül szolgálatot teljesítő rendszeres alkalmazott van, ezt az alkalmazottat a fenti kulcsszám szerint alkalmazható kisegítő munkaerők számába ugyancsak be kell tudni, illetőleg indokolt esetben kisegítő munkaerőt csakis előzetes engedélyem alapján lehet alkalmazni. A városok és községek (körjegyzőségek) lélekszámának megállapításánál a közellátásnál jelenleg figyelembe vett lélekszám az irányadó. Tudomásom szerint a fentiek értelmében alkalmazható kisegítő munkaerők felfogadása egyes községekben (városban) már megtörtént. Az így felfogadott kisegítő munkaerők betudásával még üresedésben levő helyek betöltésénél az 5000/1946. M. E. számú rendelet 2. §-a (3) bekezdése alapján elbocsátott, valamint az 5080/1945. M E. számú rendelet értelmében visszahívott, menekült és áttelepített alkalmazottakat kell elsősorban figyelembe venni. Az újonnan alkalmazandó kisegítő munkaerőket városokban a polgármester, községekben (kör-#jegyzőségekben) a községi elöljáróság alkalmazza. Kisegítő munkaerőként az a férfi, vagy nő alkalmazható, aki a tennivalók végzésében már jártas, magyar és a helyben használatos más nyelven jól beszél, olvashatóan ir és a számolás alapműveleteit (összeadás, kivonás, szorzás és osztás) kifogástalanul ismeri, továbbá mint politikailag, mint erkölcsi szempontból megbízható. Amennyiben a község (város) jelenlegi közellátási lélekszámában a jövőben olyan változás következik be, mely a község (város) által a fentiek szerint alkalmazható közmunkaügyi kisegítő munkaerők létszámának új megállapítását vonja maga után, köteles a községi elöljáróság (polgármester) ezt a körülményt az építés- és közmunkaügyi miniszternek, valamint hozzám haladéktalanul jelenteni. II. A kisegítő munkaerők díjazása. A közmunkaerő nyilvántartói és közmunka váltságkezelői munkálatok végzésére alkalmazott kisegítő munkaerők ideiglenes alkalmazottak, akiket az 1947. évi augusztus hó 1. napjától kezdődően az államkincstár terhére, az állami rendszerű XII. fizetési osztálynak megfelelő illetmények illetik meg. A községben (városokban) alkalmazott kisegítő munkaerők, továbbá a 97 108/1945. és 150 478/1946. III. 9. BM. számú rendeletek értelmében a fentieknek megfelelően foglalkoztatott alkalmazottak illetményeit az építés- és közmunkaügyi miniszter úr a községi elöljáróságoknak (polgármestereknek) havonta utólag megküldi. Az illetményeket a községi elöljáróság (polgármester) a községi (városi) pénztár terhére előlegezheti. A községi elöljáróságok (polgármesterek) a községi körjegyzőséghez tartozó községek (városok) jelenlegi közellátási lélekszámát, továbbá ennek figyelembevételével alkalmazott kisegítő munkaerők nevét, iskolai végzettségét, családi állapotát, családi pótlékra jogosult családtagjaik nevét, gyermekeknél a születési évét hónapját és napját, az 1947 évi augusztus hó 15. napjáig az építési- és közmunkaügyi miniszteri számvevőségnek (Budapest, V. Báthory u. 12 ) és a területileg illetékes építés- és közmunkaügyi igazgatónak (közmunkaügyi felügyelő) kötelesek bejelenteni. III. A kisegítő munkaerők foglalkoztatása. A közmunkaerő nyilvántartói és közmunka váltságkezelői munkálatok végzésére alkalmazott kisegítő munkaerők a községi jegyző (polgármester) irányítása mellett végzik a közmunkaerő nyilvántartással és közmunka váltságkezeléssel kapcsolatos összes teendőket, azonban a felek által befizetett közmunkaváltság átvételére nem jogosultak. A közmunkaváltság átvételére nézve a község (város) pénzkezeléséről alkotott szabályrendelet rendelkezései az irányadók. A kisegítő munkaerők a körjegyzőségekben a körjegyzőség székhelyén működnek. IV. A kisegítő munkaerők munkájának ellenőrzése és esetleges mulasztások megtorlása. • A kisegítő munkaerők tevékenységét a községi (kör) jegyző (polgármester) köteles állandóan ellenőrizni. A területileg illetékes épités- és közmunkaügyi igazgató (közmunkaügyi felügyelő) és helyettese vagy kiküldöttei a kisegítő alkalmazottak munkáját szintén bármikor ellenőrizhetik. Amennyiben az ellenőrzés során az állapíttatnék meg, hogy a kisegítő munkaerő munkáját nem megfelelően végzi, az illetőt a községi elöljáróság (polgármester) rendbírsággal sújthatja, súlyosabb mulasztás esetén a szolgálatból való azonnali elbocsátásnak is helye lehet. Amennyiben az elbocsátást a községi elöljáróság (polgármester) az építés- és közmunkaügyi igazgató (közmunkaügyi felügyelő) felhívására rendeli el, a községi elöljáróság (polgármester) köteles a legrövidebb idő alatt új kisegítő munkaerőt alkalmazni. Az alkalmazott kisegítő munkaerők számáról — a családi pótlékra jogosultak számának feltüntetése mellett — a városok külön-külön, a községekről pedig vármegyénkénti részletezéssel hozzám is legkésőbb augusztus hó 20 napjáig jelentést kell tenni. A jelentésben fel kell tüntetni azt is, hogy a kisegítő munkaerői helyek közül hány helyet töltöttek be az 5000/1946 M E számú rendelet 2 § (3) bek. alapján elbocsátott, továbbá hány hely az 5080/1945 M E számú rendelet alapján visszahívott, menekült, áttelepített alkalmazottakkal. A községekre (körjegyzőségekre) vonatkozó kimutatást járásonként összesíteni kell, megyei főösszesítéssel is el kell látni és abban minden községnél (körjegyzőségnél) a lélekszámot is fel kell tüntetni. Felhívom Cimet, hogy rendeletem végrehajtása iránt haladéktalanul intézkedjék. Budapest, 1947 július 31. Rajk László sk. •