Ördög Ferenc - Végh József (szerk.): Tolna megye földrajzi nevei (Budapest, 1981)

A névanyag - II. A paksi járás - 38. SÁRSZENTLŐRINC

Utca, *ha [Petőfi u]V. Az 1922-es centenáriumkor nevezték el Petőfiről, diák­évei emlékére. A község Fő utcájának ez az északi része. Régen csak ezt nevez­ték „utcá"-nak, ma is mondják ritkábban, hogy az „utcában lakik". 40. Dézsmaház. Ma gyógyszertár. Műemlékjellegű épület, az 1800-as évek elején épült. Az uradalom dézsmaszedő helye lehetett. 41. Víztorony. A lakott terület legmagasabb pontján van. 42. Doktorlakás. Ezen a helyen állt a köz­ségi nagyvendéglő. 43. Tanácsház. Eredetileg községháza és jegyzői lakás. A főjegyző istállójában verték véresre 1919. aug. 10-én Bohár László evangé­likus lelkészt, mert a nép ügyéért küzdött és a Tanácsköztársasággal rokon­szenvezett. 44. Nyaktörő utca [Hegyi u] II. Lejtős utca, vízmosásos gödrei és síkossága miatt kapta a népi nevét. 45. Petőfi-ház. Műemlékjellegű épü­let az 1800-as évek elejéről. Községi jegyzői iroda és jegyzőlakás volt 1876-ig. Itt lakott Hittig Lajos jegyzőnél kosztosdiákként Petőfi 1831. szept. 28-tól 1832. áprilisig. Az épületben múzeum és könyvtár működik. 46. Kis köz K. 47. Nagy Jóska-ház. Az ÁFÉSZ ruházati szaküzlete. Az üzlet egykori tulajdonosáról és későbbi vezetőjéről nevezik. 48. Kulturház 49. Hőskert. Park, melynek fáit az I. világháborúban elesett helyi lakosok emlékére ül­tették. 50. Téesz-ház. A Petőfi Mgtsz központja. 51. Szeszfőzde 52. Bocskai utca [­~] . 53. Asó hát, Pór-hót. 1948-ig Pór Károly magánüzlete volt, jelenleg is ő vezeti szövetkezeti alkalmazottként. 54. Tűzoltószertár 55. Artézi , Artézi kut­ya, 1913-ban fúrták. Az öregek szerint a vármegye büntetésből — ellenzéki magatartásuk miatt — a község költségén fúratta. 56. Fördős-bot. Ma fodrászüzlet, korábban Fördős János magánkereskedése volt. 57. Szugló, Iba [Sió u] U. Az ebben az utcában húzódó árok vezeti le a község csapadékvizét a Sióba. 58. Malom, 1910-ben épült hengermalom, ma raktár. 59. Lapos, -ra [Malom u] U. A község legalacsonyabb területe, a Székelyi árok vize többször elöntötte. 60. Laposi-árok : Ér­da. Petőfi telente ezen a befagyott patakon szokott csúszkálni. Sass István beszél erről emlékezéseiben. 61. Rákóci utca . 62. Asó­faluvég­er 63. Hétház. A Rákóczi utca vége. A község déli sarkát átszelő országúton túl csak hét ház épült. 64. Uzd. -ra [C. Uzd Borjád K.Hn. ~ P. Uzd borjád: Uzd-Borjádi Lh. P.: „Ezen pusztai község három külön nevü t.i.: Uzd-Borjád és Hodos (­vagy Hangosi­) pusztákból áll, s ezen nevezet alatt ismeretesek általában — a mi az összetett Uzd borjád elnevezést illeti ezt csakis az 1850. 52-ik év táján a' midőn felsőbbi rendelet folytán ... a pusztáknak is . . . községet kellett szervezni kapta." Régen Uzd néven önálló község volt, a török hódoltság idején néptelenedett el. Uzdborjád néven 1939-ig volt önálló község. Petőfi többször is megfordult itt. 65. Uj sor [József Attila u] II. 1907-ben kezdtek itt építkezni. 66. Uj iskola. Eredetileg kocsmának épült, majd községháza, utána iskola lett, jelenleg óvoda. 67. Alé I. Régi tölgyfasor a Fördős-kúriá­tól az országútig. 68. Fördős-ház. A Fördős nevű nemesi család kúriája volt. 69. Hétvezér­ fa. Egy héttörzsű régi díszfát az iskolások a honfoglaló hét vezér nevével jelölték meg. 70. Öreg utca [Ady Endre u]­I. A régi uzdi föld­birtokosok ebben az utcában laktak. 71. Gyula-ház. Dobrovszky Gyula lakó­háza volt. 72. Kálmán-ház. Eredetileg Dobrovszky Kálmán lakóháza. 73. Hermány-ház. Hermannék lakóháza volt. 74. Régi iskola. Ma lakóház. 1939-ig itt volt a hatosztályos elemi iskola. 75. Temető. Itt vannak az uzdi birtokos családok kriptái, a Fördősök, Pesthyek, Dobrovszkyak temetkezési helye. 76. Uzdi-csárda : Petőfi-csárda. A néphagyomány szerint itt mulatott 1845-ös borjádi tartózkodása idején Petőfi Sándor. 77. Csárda utca : Te-

Next