Ördög Ferenc - Végh József (szerk.): Tolna megye földrajzi nevei (Budapest, 1981)

A névanyag - V. A szekszárdi járás - 105. SÁRPILIS

mássá vált. Ma nagyrészt sz. 53. Legelő, -re S, 1. Az Orbó D-i része. 54. Kis-Orbó Mf, S, sz. Orbópusztától DK-re. 55. Legelő, -be [K. Legelő d] S, sz 56. Kati kútja Kú. A Legelőben. Amikor még legelő volt, itatókútként használ­ták. Nevének eredetét nem ismerik. 57. Húszéles út II. Széles út Sárpilis és Várdomb között. Ma fontos műút. 58. Határárok Á. Pilis és Orbó között. Addig volt szerepe, amíg Orbópuszta nem tartozott a falu határához. 59. Nyárfás, -ba [K. S. sz. A Határárok melletti nyárfákról. 60. Nádlás Á, Pa. Vízlevezető árok, fok. 61. Nádlás, -ba [K. ~ P. Sásvölgy] V. Mf, nádas, ró­ka 62. Kovács foka Pa. A falutól É­ ra Potyinak nevezett fok folytatása. Népdalban: „Sárpilisi Kovácsfoka partján van egy kerek erdő / Közepébe, két szélébe térdig ér a mező / Közepébe, két szélébe térdig ér a gyönyörű mező / Látod, babám, mily sokat ér egy igaz szerető." 63. Jobb-Mátéka [K. Bátán túli] S, sz 64. Malom-szög [P. Malomszeg] S, régen e, ma sz. A Kovácsfoka vizével működő malomról, amely a Húszöles út és a folyó által alkotott szögben állt. 65. Hizlalda Az állami gazdaság sertéstelepe. 66. Dögtemető : Dög­kút 67. Szöllős-Gyúr: Szöllő-Gyúr [K. Szőlősgyúr P. Kert Szőllős gyűrbe, r] S, sz. régen szó 68. Téglakemince : Téglaház S, sz. A valamikor itt működő téglaégetőről. 69. Bátán följű : Bátán­ túli [K. Bátán túli P. Bátán túl, r] S, sz. A Báta folyótól K-re. 70. Sár : Sárvíz [P. Sárvíz] Folyó. Népdalban: „Átugrottam a Sárvizet lovastul, / Beleesett a sarkantyúm rudastul, / Majd kifogja az a gyönge viola, / Aki engem megvigasztal valaha." 71. Sár partja [P. Sárvízre­d] Mf, hordalékos terület, sz 72. Káposzta-ré­t P. Csónakát­kelőhely volt a Sárvízen. 73. Állomás : Vasútállomás Bp. A bátaszék—sár­bogárdi vasútvonal mellett Sárpilis- Várdomb állomás. 74. Látófa: Nagy-jege­nyefa : Figyelő A Káposzta-rév mellett állott valamikor. 75. Kis Péter foka Pa, Á, a Sárvíz és a Kovácsfoka között. 76. Bigyó,­­ba: Bigyó tava [K. Bigyó­tava P. Bigyó] Mf, S, ka, sz. A Kovácsfoka árterülete volt. Több kisebb tó, tó­fenék, kimosott gödör volt rajta. Jórészt feltöltődött. 77. Báta [P. Folyó 78. Cecei-düllő S, sz. A Cecey család birtoka volt. 79. Búst, -re S, sz 80. Poszáta, ra [K. Mf, S, sz 81. Tomor, -ba [P, r] S, sz 82. Tomori­kút Ka. A Tomor-dűlőben volt. Feltöltődött. Ma csak a helye és a neve van meg. 83. Smid-Gál-düllő S, sz. Valamikor az ilyen nevű családok birtoka volt. 84. Tótok kaszállója [K.P. S, ka, 1, sz. A falu leggazdagabb családjának, a Tóth családnak a birtoka volt. 85. Tölgyfás, -ra [K. S, sz. Egy nagy tölgy állt rajta. A katonai térképek is jelölték. 86. Szarvas-Görönd [K. S. sz. ka. A környezetéből kiemelkedő, magasabban fekvő terület. Árvíz ide­jén ide menekültek a szarvasok. 87. Aszögi út II. Sárpilis és Várdomb hatá­rán húzódó földút. 88. Paprét S. sz. Valamikor a pilisi lelkész javadalmi földje. 89. Meződerék [K.P. S, sz 90. Szilfás, -ba : Szilfa-düllő S, sz. A Sárvíz mellett régen sok szilfa volt. 91. Kolompérosi-kút Ka volt a Kolom­péros nevű dűlőben. 92. Kolompéros, -ba [P. S, sz a Sárvíz partján. Ve­teményes kertek voltak itt. 93. Akota, -ba [P. S, sz 94. Bálint Pali diűllője S, sz. Volt tulajdonosáról. 95. Élővíz Á. Idáig jött ki a víz a Duna áradásakor. Ennek a vizéből következtettek a dunai vízállásra. 96. Élő­víz-hát [K.P. S, Do-hát, sz. Az Élővíz árterületéből kiemelkedő hát. 97. Gyepü­re [K.P. S, sz 98. Homokgödör , Homokbánya G. Innen hordják a homokot az építkezéshez. 99. Bátán alló [K. Bátán aluli P. Bátán alul, r] S. sz. A Báta folyó itt kanyarodik K-re. Ettől D-re fekszik. 100. Gál-örvény A Báta folyó egy pontja, ahol erősen örvénylett a víz. Egy Gál nevű ember itt esett ki a csónakból, és fulladt bele a folyóba. 101. Palé,­­ban, Mf, mocsaras.

Next