Ördög Ferenc - Végh József (szerk.): Tolna megye földrajzi nevei (Budapest, 1981)
A névanyag - V. A szekszárdi járás - 108. BÁTA
A Baja—Bátaszék közötti vasútvonal. 100. Pörbő, -re [C.K. Porboly P. Pörbőli, e] S, Mf, V, e, 1. P. szerint a pörből származik a neve. A bátaiak pörrel szerezték meg a kalocsai érseki uradalomtól. 101. Hó-dunai-Md Híd a vasút és a közút számára a Holt-Duna fölött. 102. Cserta,jra S, Mf, V, ka, 1, e 103. Benkő-fok Vízfolyás a Holt-Duna-ágak között. 104. Benkő-foki-híd Híd a Benkő-fok fölött. Ez a vasút és a közút harmadik hídja. 105. Sarampó A töltésen levő sorompó a bátai és az alsónyéki határon. 106. Faluhel [P. Falu helye] S. e. P. szerint az erdőnek legmagasabban fekvő része. A bátaiak a törökök elől ide menekültek, és itt alapítottak falut. 107. Cigány-Görönd [P. S, e, ka. Valamikor cigányok laktak ezen a göröndön. 108. Karádi-tó [P. Mf, V, régen T, most r, e. Karádi nevű halászról. 109. Sipos-tó [P. Mf, V, régen T, most r, e. Sipos nevű halászról. 110. [C. Peres] Ms, V, e 111. Hattyas, -ba [C.K. ~ P. Hatyas, 1] S, sz. P. szerint hajdan rengeteg nádas volt, melyben hattyúk tanyáztak. 112. Pusztarét S, e 113. Fekete [P. Régen T, ma r. ka, sz. P. szerint nevét a soha ki nem apadó poshadt víz fekete színéről veszi. 114. Vén-Pösze Folyóvíz 115. Hattyas-szél, Hattyas szél [K. S, régen e, ma sz 116. Ködök, -be [C.K. S, Mo, sz 117. Ködökön fölű S, sz 118. Ködökön alú S, sz. A két névvel kapcsolatos a következő történet. A birtokrendezés alkalmával a tulajdonviszonyok tisztázására egy asszonynak fölteszi a kérdést a földhivatal képviselője, hogy melyik dűlőben van a saját földje, és melyikben az uráé. Az asszony így válaszolt: „Ami Ködökön fölé van, az az enyim; ami Ködökön alú, az meg közös az urammá." 119. Malomfa, ura [C.K.P. S. e. r. sz. A név eredetéről azt mondják, hogy itt valamikor tiszta kőris- és tölgyerdő volt. A dunai molnárok itt vágták a malomtengelynek való fát. 120. Pösze-súgó [K. Pösze P. S. sz. P. szerint valamikor náddal, fűzzel benőtt terület, amelyen a legkisebb fuvalomtól is suhogott, susogott, súgott a nád. 121. Nyéki-tó [P. Régen T, ma ka, e. Nyéki nevű halászról. 122. Ebes, -be [C. Ebesir K. Ebes] S, r. sz. A hagyomány szerint nagyon régen egy ilyen nevű földesúr tulajdona volt. 123. Ebesitanyák [Hn. Ebesitanyák] Valamikor nyári szállások, illetve tanyák sorakoztak itt. 124. Aranya,jra [K.P. S, régen, ma sz. Nevét azzal hozzák kapcsolatba, hogy a határnak ez a legtermékenyebb része. A Duna szabályozása előtt félmocsaras terület, amelyből a lecsapolás után kitűnő termőföld lett. 125. [Hn. Aranyaitanyák] 126. Aranya tava [P. S. r. Aranya és a Holt-Duna töltése között elterülő, a dűlőt K-ről és D-ről határoló vizenyős terület. 127. Jáger-tó [P. S, r. Valamikor jó vadászóhely volt. 128. Hosszi-ág [C.K. S, lapos, régen r, ma e. sz. Hosszan elnyúló, keskeny parcellák voltak rajta. 129. Ágos-tó [P. Ms, V, r. Sok ágáról. Valamikor jó vadászóhely volt, főként szalonkára lehetett itt vadászni. 130. Töttés, -re Védgát 131. Sarkantyú T. Az É-D-i irányú Töltés itt, e mellett a tó mellett csaknem derékszögű kanyarral Ny-ra fordul. 132. Itató-rámpa A Vén-Duna partjának olyan kiképzése, ahol a legelő állatokat megitatták. 133. Címer-foki-híd Híd a Címer-fok fölött. 134. Címer-fokirámpa Felhajtó útrész a Címerfoki-hídra. 135. Címer-fok [K. ~ P. Czimerfoka] Folyóvíz, amely a Holt-Dunából ered, s elválasztja a szulaki erdőrészt a Jattanyai-dűlőtől. A monda szerint a neve onnan ered, hogy a tatárok elől menekülő bátai leányok, a falu címerei itt ugrottak bele a vízbe, hogy ne kerüljenek a tatárok rabságába. 136. Szulak, -ka [C.P. Szulok] S, e 137. Szulak tava [P. Szulok tava] Mi, régen T, ma e, ka 138. Szulak-fok [P. Szulok foka] Vízfolyás 139. Szulak-Koboja [P. Szulok kobojája]. Időnként