Ördög Ferenc - Végh József (szerk.): Tolna megye földrajzi nevei (Budapest, 1981)
A névanyag - IV. A bonyhádi járás - 84. CIKÓ
szántó: n. Nájszükéki [K. Újszántó] S, sz 111. Hátsó legelő : n. Hintertálhurvát [K. Hátsó legelő] S, 1, e. Az adatközlők nem ismerték: 76. C. Kreutzweg Hutweide 78. C. Theil Aecker 84. C. Brennesel Thai 93. K. Rozsdásserpenyő. — C. Mőcsény: 1864., Palatinca: 1864., K. Mőcsény: 1934., Palatinca: 1901., Zsibrik: 1867. Gyűjtötte: László Istvánné tanítónő. — Adatközlők: Guttyán Károly 52, Herner Mihály 54, Lotz Jánosné 73, Schäffer Sebestyén 54 és Szőts Gáspár 59 é. 84. CIKÓ Cikó, -n, -bul, -rul, -ba : -ra, -i : n. Ciko [C.K.Hn. Cikó]. — T: 3552, L: 1502. —A község nevét azzal magyarázzák, hogy amikor a falut kezdték építeni, ökrökkel húzatták ide a farönköket, és a hajtók így biztatták az ökröket: „ci-kó ! ci-kó !" 'húzd meg ! húzd meg !', s ez rajta maradt a falun. A község korábbi helye a hagyomány szerint az Ótemplom és Berekalja között fekvő domboldalon volt. A török hódoltság idején ez a település elpusztult. A mai községet német anyanyelvűek alapították a XVIII. század elején. 1945 után jelentős lakosságcsere történt. — Fcs: A cikóiak legismertebb neve a környező községekben kilencvenkilencessek: naj-un-najncigor. Ennek nagyon sok magyarázata él. 1. Éppen 99 telepes család alapította Cikót. 2. Az 1848-as szabadságharc idején Cikónak száz embert kellett kiállítani a horvát támadás ellen. A bíró maga vezette a csapatot, s Ozorára érve akárhogyan számolta az embereit, csak kilencvenkilencen voltak, mert magát nem számolta közéjük. 3. 1917 tavaszán olasz családokat szállásoltak el a községben. Este még 98 személyt vettek számba, de éjszaka született egy gyerek, így kilencvenkilencen lettek. 4. A falu utolsó házszáma 99 volt. 1. Főső ut: n. Evervég [Táncsics Mihály u]J J. Csak 1957 óta van hivatalos neve. 2. Rókus-kápolna : n. Rókuszkápele Ép 3. Három kereszt: n. Drájkrájcse és Szo 4. Ásó hajtóút: n. Unterétrib [Vörösmarty Mihály u] U. Az állatokat itt hajtották a legelőre. Turbuk Mátyás udvarában avarkori sírokat találtak. 5. [József Attila u] U 6. [Dózsa György u] U 7. Tizenkettes utca: Ujj utca : n. Cvöllkásszé [Arany János u] U. Eddig csak 12 ház volt benne, most kezd végig kiépülni. 8. Fő utca : n. Intertorf [Kolozsvári u, Kossuth Lajos u] U 9. Diófa utca: n. Nüszpáumkásszé [Diófa u] U. 1908 és 1910 között épült ki, sok diófa volt benne. 10. Majális tér S. ke. Itt tartották a németek a majálisokat. 11. Waltér-villa : n. Kézsdálé Ép. Walter Ádám tanító építtette 1923-ban. 12. Percél-kúria Ép. A Perczel család uradalmi épületei voltak. 13. Fő tér : Központ: n. Hauplác Té 14. Perceltemplom Ép. A Perczel család gyakorolt fölötte kegyúri jogot 15. Templom utca : Templom tér : n. Kirhékászé [Iskola tér] Té 16. Ásó iskola : n. Áltsúl Ép 17. Főső iskola : n. Nájsal Ép 18. Nyúl utca : n. Házékásszé [Mikes Kelemen u]. Egyik névmagyarázat szerint a Gergely-völgyből telenként ide bejártak a nyulak, a másik szerint pedig sok Haász nevű család lakott itt. 19. Fősőfalu : n. Oberntorf [1945-ig Perczel Mór u, utána Petőfi Sándor u] U 20. Temető utca : n. Kirhékásszé [1969-ig Temető u, utána Perczel Mór u] IT 21. Zsidó iskola Ép. Ma lakóház. 22. Főső kőzép 23. Főső-híd: n. Évéprik Híd 24. Kálvária-hegy : n. Kálfárpark Do 25. Zsibriki utca : Hársfa utca : n. Sivrikerkasszé [Hársfa u].