Ördög Ferenc - Végh József (szerk.): Tolna megye földrajzi nevei (Budapest, 1981)
A névanyag - V. A szekszárdi járás - 104. VÁRDOMB
Második-lénia : n. Crátálé V. A Harmadik léniával párhuzamos, tőle D-re. 6. Első, -re : Eső : Eső-lénia : n. Erstálé Ú. Az árokig megy egyenesen K-re, onnan az árok medrét követve jut el a pusztáig. 7. Tíj sor Fr. A felszabadulás után, de főként a legutóbbi években a bátaszék—szekszárdi főközlekedési út mellett, a régi falu É-i végében épült. 8. n. Lámspérih [Petőfi Sándor u] Fr. Régen itt legeltették a juhokat. 9. Kis köz , n. Haukerkészi Kö. Hauck nevű család háza mellett. 10. Kertészház Ép. Jelenlegi gazdájáról. Eredetileg a teréziánumi alapítványi uradalom cselédháza volt. 11. Csele-ház Ép. Csele nevű tulajdonosáról. 12. Pina : Rana : n. Rinne : n. Rinen. A domboldalról ezen folyik le az esővíz. Az erózió ellen kikövezték. 13. Régi posta : n. Poszt Ép 14. Kis köz : n. Készt Kö. A német lakosság csak a német elnevezését ismeri és használja. 15. Vili-tanya : Sóház : n. Károliprészhausz Ép. Vilmos József tanyája. Valamikor dézsmapince volt. A begyűjtött bort a föld alatti pincelabirintusban tárolták az elszállításig. Egy időben itt lehetett terményért sót cserélni. 16. Bikaistálló: n. Vikerszál Ép. Ma lakóház. 17. Kocsmadomb : n. Vércháuszpérih [Kossuth Lajos u] Fr. összefoglaló neve a régi falu É-i részének. 18. Kocsma : n. Vércháusz Ép. A domb tetejére épült, oda, ahol a hagyomány szerint a római erőd állott. Falmaradványokat és az idáig lenyúló szőlők végében római sírokat és edényeket találtak. 19. Vendel : Vendel szobra : n. Vendelíni Szo. A falu lakói jószágtartással is foglalkoztak. Ezért állította a szobrot az állatok patrónusa tiszteletére 1891-ben, egy nagy állatjárvány elmúltával a Deutsch család. 20. n. Juterhausz : n. Spicerhausz : n. Lotinéniháusz Ép. A faluban élő egyetlen zsidó családról. Boltjuk is volt. Az asszonyt Lottinak hívták. 21. Kulturház : n. Kulturháusz Ép. A falu művelődési otthona. 22. Pósta : n. Pószt: n. Kmnóháusz : n. Folkszbundháusz Ép. Ez volt az első községháza. Az 1870-es évek elején átvette a posta. 1942—43-ban a Volksbund helyi szervezetének székháza. A felszabadulás után végleg postahivatal. 23. Gábor Áron utca : n. Keszl [Gábor Áron u] Kö 24. Téesz-iroda : n. Gyulászháusz Ép. Korábban Gyula keresztnevűé, s jelenleg a tsz központja. Udvarában a tsz gépműhelye, a gépek telephelye. 25. Tanácsháza : n. Kmóhausz Ép. 1870-ben a Köhl család adta el a községnek. Akkor alakult a jegyzőség. 1970 óta a Bátaszék Nagyközségi Közös Tanács Várdombi Kirendeltsége. 26. Óvoda Ép. Parasztházból kialakítva. 27. Felső iskola : n. Oversal Ép. Az általános iskola két épületéből az Éabbra eső. 28. Imaház : n. Pétiszhausz Ép. A ház egykori tulajdonosa Schmidt Péter volt. Innen a német neve. A II. világháború után idetelepített magyar lakosság egy része református, ők alakították át 1948-ban imaházzá. 29. Templom : n. Kérih 1770-ben építették. Leégett, s 1838-ban épült újjá. Kegyura és fenntartója a pécsi székeskáptalan. 30. Plébánia : n. Pfárhausz Ép. A katolikus lelkész lakása és a lelkészi hivatal. 31. Alsó iskola : öreg iskola : n. Undzsal Ép. 1770-ben épült. Majd leégett, 1889-ben újjáépítették. Felekezeti iskola volt. A falu alsó, D-i részén, s régebbi, mint a felső iskola. 32. Templom köz : n. Kerdekészl Kö. A templom mellett. 33. n. Silerhausz Ép. Schiller József tanyája volt. 34. Árok : n. Silerkészl Kö, Vm. A Schiller-ház melletti vízmosásos árok, amelyben száraz idő esetén közlekedni is lehet. 35. Kosut utca , n. Roszmíl [Kossuth Lajos u] U. Egykor lóval hajtott malom működött benne. 36. n. Óverhófszélke. A műúttól Ny-ra levő házsor mögött elterülő veteményes kertek, gyümölcsösök. 37. n. Pomsúlvéh U. Az egykori faiskolához vezetett. 38. n. Pomsalke. Régen mezőgazdasági gyakorlókert volt az ismétlő iskolába, illetve a vasárnapi iskolába járó fiatalok számára. Itt tanulták a