Tolnai Világlapja, 1918. április-június (18. évfolyam, 15–26. szám)

1918-05-11 / 19. szám

V 11 A hadvezetőség nevezte el ezt a képünkön látható gépet „hernyó“-nak. Kétségen kívül azért, mert a gép mozdulataiban egészen olyan, mint a hernyó. Polgárembernek fogalma sincs arról, hogy mit tud ez a gép, milyen szolgálatokat tesz a terepen, úttalan utakon, 3 mély szántásban, hegyes, völgyes, árkos földeken. Az ősz elején, itt Budapesten bemutatta a budapesti helyőrség legénysége, hogy milyen készültséggel megy a háborúba. Láttuk a tüzérségi munkát, láttunk egy hatalmas várágyút beleépítve a föld alá, s amikor az ágyú befejezte működését, a nagy térség szélén megindult a „hernyó“ mesterséges akadályokon, mély gödrökön, dombon, mély homokon, puha szántásszerü telepen, hogy elvontassa a föld mélyébe állított nehéz ostromágyút egy másik helybe. Mielőtt a gépezetet ismertetinénk, leírjuk, hogy hogyan megy a gép s ebből már a gépet is jól megismerjük. Elől van két kis átmérőjű, lapos talpú kereke, hátul pedig két egymáshoz közelebb álló kerék körül, kívül a külső keréktalpon acél lapokból álló szalag van vonva. Olyan, mint a gépműhelyben a kerekekre futó hajtószíj, csakhogy nem bőrből, hanem acéllapokból. Benzinmotor hajtja a járművét s lassan megy, mint a teherautomobilt Ha sík földön halad, az első két kereke és a hátulsó szalagos kerékpárja simán futnak a terepen , mert széles, lapos a keréktalp is, a hátsó acélszalag is, nem tud lesülyedni a legmélyebb sávban sem. Más a helyzet, amikor például egy mély árkon kell keresztül mennie. Ilyenkor az első kerekek csak az árok első rézsűjén futnak le, a hátsó szalagos kerékpár ellenben fönnmaradt még a parton. A gép egész súlya, az egyensúlya a hátsó szalagos kerékpáron is nyugszik, úgy, hogy az első kerekek teljesen a levegőbe emelkednek. A gép azonban nem áll meg, hanem szinte szólja önmagát. előre ,a hátsó, ,szalagos kerékpáron'. Az árokfenéken az első kerekek újra földet érnek, át vezetik a gépet most már az emelkedő rézsűn s ekkor a gép úgyszólván teljesen tótágast áll, az első kerekek újra a levegőbe merednek s a gép a szalagos kerékpáron vonszolódik fölfelé a meredek rézsün. Mire ez a hátsó kerékpárig felkúszott a rézsű tetejére, a gép visszaereszti az első kerekeit is a földre s halad tovább a „hernyó“ uj akadályon új nehézség elé. Most már jobban szemügyre vehetjük a képet is. Teherkocsi formájú alvázon épült föl a motorszerkezet a gép elején, semmiben, sem különbözve más teherautomobik motorjaitól, csak abban, hogy hatvantól száz lóerőig terjedő hatásfok kifejtésére alkalmas. Ez azonban kétszáz lóerőig is könnyen fokozható. A kocsiváz végén van a kormányos a két oldalon elhelyezett lemezes kerékpárok között, s itt van a kocsiszerkezet egyensúlya, itt van összpontosítva minden súly, amely szükséges, hogy abban az esetben, ha a kocsi első kerekei elveszítik a talpuk alól a talajt, a főleg emelkedések tetején való átlépésnél, hirtelen eső 1 oldalú ároknál, a gép súlya ezen a hátsó felületen egyensúlyba tartja a gépet. A „katorpilar“ (magyarul : hernyó) név tehát teljesen ráillik a gépre. Ez a gép azután a legfontosabb hadiszolgálatokra van rendelve. Mint a képen is látható, a sárban teljesen elült nehéz ágyút játszva húzza ki a degetből s viszi uj felállítási helyre, viszi ki az országútra, ahol lovakkal vontathatják akár vágtában is. Előttünk van egy 30.5-es mozsár, amely az országúton motoros erővel robog. Ha olyan helyen kell felállítani, , ahol nincs épített országút,ahova, nem vezet kőalap í épitményü út, előáll a „hernyó“, ráakasztják a nehéz ágyút, vagy mozsarat, egyet fordul, máris túl van az országút árkán, beleeszi magát a puha szántásba s valóságos árkot ás ki a mögötte vonszolt ágyú számára. A „hernyó“ nevű vontatógép meg nem becsülhető szolgálatokat tett az orosz harctéren, ahol az oroszok által „ elásott, mocsárba, folyóba rejtett ágyukat szempillantás alatt emeli ki a tüzéreink új munkája számára. A gép a mi hadseregünk,találmánya két, műszaki tisztünk építette át ebbe a formájába, s így teljesíti nagyszerű feladatát. A hadigépeinknek nagyfontosságú feladata van. 11 Hadseregünk tökéletes fölszerelése kétségen kívül nem kicsinylendő tényezője a mi csodás,harctéri sikereinknek. Elitt.a felszereléshez tartozik a „hernyó“ elnevezésű vontatógép, amely tényleg a hernyó mozgásához hasonlóan vonszolja önmagát s a reá jakasztott súlyt árktjn-bokron keresztül. A képen láthatóan egy a telepen felállított, lélig földbe helyezett mozsárágyút vontat el a kőalapépitményű országútra, ahol már a maga motoros előfogata viszi tovább.